Prágai Magyar Hirlap, 1931. március (10. évfolyam, 50-75 / 2567-2592. szám)

1931-03-04 / 52. (2569.) szám

T>R!CGAl/VVAGfe!tX>-fnPMI> 1931 március 4, n«fiU> Bizakodó a lipcsei vásár hangulata A gazdasági válság csökkenését $ u) konlunktnra kezdetét remélik — 9900 kiáiíitó s 100.000 idegen a Messéa Leipzig, március 3. (Kiküldött munkatár­sunktól.) A német tehetségnek és szervezőké­pességnek imponáló teljesítménye, hogy a lip­csei Messe a legnagyobb gazdasági válság, sőt gazdasági katasztrófa idején nemcsak a jelen­tőségéből nem veszített semmit, hanem látoga­tottsága sem maradt el a boldogabb idők lip­csei vásárjainak forgalmától. Sőt, mintha a német nagyipar, s vele együtt részben a szomszédos államok nagyipara is még az eddiginél is nagyobb jelentőséget tulaj­donított volna ennek a nagy gazdasági eseménynek, mintha az utóbbi hetekben meg­indult optimista folyamat a lipcsei Messén re­mélte volna egy uj. mér ekedben szolidabb kon- junktura elindulását. A lényeges s erre az optimizmusra legjellem­zőbb tünet az, hogy a hivatalos statisztika szerint 9000 cég fizet­te meg a méregdrága standokat, lipcsei nj- ságbecslések szerint kezel 100.000 idegen ér­kezett szombaton és vasárnap Lipcsébe (köz­tük körülbelül 30.CC0 külföldi) s a város világvárosi képe egészen rendkívüli benyomást, gyakorol az emberre. A főútvonalakon szinte lebonyolithatatban a forgalom. Bár a járműforgalmat teljesen a mefiékuccákra s a terekre koncentrálták, s a gyalogosok a kocsiutat. is használják, olyan tömegek közlekednek, hegy 100 méteres utat aj'g lehet 10 percnél hamarabb megtenni. Külö­nösen, ha a sétálót is meg megállítja a lipcsei vásároknak tulajdonképpen legérdekesebb jel­lege. A város minden kirakata úgyszólván a Messe-kultusz szolgálatában áll. A nagyabb áruházak kirakatai modern egy­szerűségükkel s színpad jellegű dekoratív hatá­sukkal nem tévesztik a hatásukat. Közbon zugnak, tombolnak a rádió hangszó­rók. De nem recsegnek s nem rikácsolnak. Nagyjában nem is zavarják egymást. Az egy­máshoz közelálló cégek megállapodtak egy­mással, hogy fölváltva játszanak. S a zene él­vezetes, tiszta, érvényesül, dacára a hullámzó, zajongó tömegnek. Valaki az egyik opera áriá­ját énekelte, minden szavát érteni lehetett. (Az ember arra gondol, hogy milyen szép volna, ha minden kisváros, amely nem képes zenekart tartani, gondoskodnék egy ilyen első­rendű gramofonom rádió-hangszóróról és szép, szórakoztató, ölesé térzenét lehetne szolgál­tatni.) A fóessén Az ember lassan, mindénfolé nézegetve elsé­tál az egyik Messe-IIalléba. A Teohnische Messe, a gépkiállítás a leghíre­sebb Lipcsében. Sajnos, nem értok hozzá. Ami­kor az ember belép a valószínűtlen ül nagy, üvegfödelü Haliéba (nem jut eszembe megfe­lelő, találó magyar kifejezés. — ..kiállítási he- lyiség“ egyáltalán nem fejezi ki egy ilyen „Ha.Ho“ grandiózitását, talán inkább „csar­nok"), ha az ember belép, a gépmonstruimok zugó-zakatoló, pokoli hangzavarába., nem lát és nem hall semmit. Elképzelhető, hogy amikor vasárnap dél­előtt. a reprezentációs vendégek látogatása ide­jén. a kiállított egy-kétezer géppel egyszerre demonstráltak. Olyan gépmonstru,mokka!, hogy azok mellett a menyezeten állandóan morogva- dőrögve működő hatalmas emelő-daru, amit .ki­kötőkben arrajártunkkor mindig érdeklődéssel szoktunk megcsodálni, ebben a konlvurrenciá- ban igen szerény statiszta volt csupán. Nem tudnám megmondani, mi mindent, lát­tam a gépóriások kiállításán, rösteltom volna megkérdezni a kiállítót, aki kétségbeesetten szimatolt a sok bámészkodó között komoly ve­vő után. rösteltom volna megkérdezni, hogy mire szolgál tegyük föl az a szikraszóró érde­kes gépezet, ami a figyelmemet a hatásos szik­raszóráson kivtii azzal/is lekötötte. hogy két kék kabátba öltözött, de selyembarionyás me- chanikusnő lábatlankod ott körülötte, szorgal­masan kokettálva a járókelőkkel. Az értelmen túl. ahová, mint laikus nem emelkedhettem, rendkívül mély benyomást tett az emberre ez a pokoli zűrzavar, amely az em­beri teremtőkészrégnek, ötletnek, találékony­ságnak, zsenialitásnak számtalan nagyszerű al­kotását gyűjtötte össze. Minél távolabb áll az embertől a technikának ez a számára misztikus alkotókészsége, annál jobban csodálatba ejt. A szakértőket kevésbé. Egy fiatal és föltű­nően elegáns budapesti mérnök csalódással je­lentette ki, hogy neon érdemes már Lipcsébe jönni. Semmi újat nem hoznak. Csupa jelenték­telen. ismert dolog... Azelőtt egy technikus tanulni jöhetett Lipcsébe... Ma csak pénzt kiadni... Lipcse szenzációja: az acéiház-propaganda Az acélép'tkezés egyáltalán nem uj & szak­körök már évtizedek óta vitatkoznak előnyei­ről és hátrányairól. A lipcsei acélházkiállitáe nem vitatkozik. Először bemutat egy acélból épített kisebb, négyemeletes ..minta házat11. Megnéztem. Nem tetszett. Ha én építenék valaha házat — gon­doltam magamban —, nem építenék acélból. De a következő paroben lenyűgözött az acél- ház hatalmas kiállítási csarnoka. Hatalmas épület, csupa acél és üveg. Teljesen amerikai stíl úrban. Ebben a csarnokban pedig résziben miniatű­rök, részben fónvképf öl vételek aeélépitkezé- sekről. Kiderült, hogy az utolsó bárom évben minden monumentáli­sabb németországi középületet, kórházat, is­kolát, minden egészen nagy szállodát, áru­házát csaknem kizárólag acélból éoitették. Az ember megdöbben: egy nyi^cemeletes épület — fölülről lefelé építenek. És 2—3 hétig tart mindössze az acélváz konstrukciója. Az idő­megtakarításon kivü] -— e^vébként télen is le­het. dolgozni vele — valamivel olcsóbb, mint a régi ép'tkezés. És tartós. És a legmerészebb építési formákat könnyen meg lehet valósítani vele. A fejlődés útja az acéfépitkezéshez vezet. Ezt mondotta az egyik acélgyár igazgatója, amikor érdeklődtem nála. Meggyőzött. Az első felhőkarcolómat mégis acélból é'n'tom ... A textilesek nem sokat profitálhattak a lip­csei vásáron. Két csarnok van berendezve, de kevés látványosat találhat az ember. S ami lát­ható, az, pláne csehszlovákiai mértékek sze­rint, nagyo-n drága. TSmegfsíteriüsn 0 Mtmet Birodalmi BjrIc eliténél Mire ennyit megnéz az ember, addigra fizi­kailag annyira kifáradt, hogy nem is folytatja tovább a tanulmányutat. Fáradtan gyömöszöli be magát egy kávéházba — a legtöbb kávé­házban délután 4 tálán már szinte lezárták az ajtókat, annyira zsúfolva voltak — és fárad­tan. fásultan várja azt az érdekesnek jelzett orogramot, hogy Luther dr. volt kancellár, a Német Birodalmi Bank elnöke, fogadja a sajtó kénviselő't s nyilatkozni fog. Ez az első eset. hogy tömeginterjum voltam. Negyvenen ötvenon lehettünk. Ott. volt a Messe vezetősége, néhány előkelőség. Szörnyen unal­mas volt. Luther dr. pontosan megérkezett. Rokon- ezenvea külsejű, kopasz férfi* Nagy, aranyke- retü szemüvegén keresztül rendkívül metezŐ- nézósü szemek vizsgálódnak. Vastag alaóajka, éles vonásai egy fegyelmezett, de rend'kavül energikus egyéniséget sejttetn-ek. A beszéd főleg belpolitikai & gazdasági ter­mészetű volt s mégis világpolitikáikig i« }e- lei.fősnek mondható, mert ezúttal a Birodalmi Bank elnöke is csatlakozott ahhoz az újabban sűrűn ismétlődő s valószínűleg alaposan átgon­dolt hatású német hivatalos nyilatkozathoz, hogy a reparációs terhek túllépik Németország te­herbiróképességét. Tapintatosan, komoly, tárgyilagos formában, a nemzetgazdász tájékozottságával bőszéit ezekről a fájó német problémákról, került min­den szónoki hatást s ezzel sikerült a legna­gyobb hatást elérnie. A gazdasági válság és Lipcse A fölületes szemlélő keresi a csillogó Leip- zigben a gazdasági nyomort. Csupa fény a bel­ső negyed, fényreklámok vakító tömege, gyö­nyörű luxusautók, a kávéházakban, vendég­lőidben ember ember hátán, a mulatóhelyek jól látogatottak. De a mértéktelen e különösen a Messe idején szemérmetlen drágaság természetessé teszi, hogy ilyen életf ölté tolók mellett nagy a nyo­mor. Egy kisebb vendéglőben 3.80 márkát, több, mint 30 koronát kérnek egy bécsi szeletért (luxushelyen 5 márka az ára). Beszélgetek a vendéglőssel: — Hia, bizony drága. De, kedves uram, van egy csöndes társam, annak keli leadnom a hasznomat... a francia kincstár... A Young- r>lan ... Uram, Németországnak - ma is évente több. mint 2 milliárd márkát, 10 milliárd cseh­szlovák koronát kell fizetnie a „gyöztosek- nek“... Németországban mindenki a Youngplan re­vízióját reszketi. Akkor lesz élet, lesz export, lesz forgalom, lesz föllendülés... Sándor Dezső. Szemeszterzárás a prágai MAK-ban Az ifjúság beszámolóiba! hasznos és eredményes munkával eltöltött félév örvendetes képe alakult ki — lJj munhakitüzések a nagy sikerreI záruló szemináriumokban a tavaszi félévre — Győry Dezső s Nem a magyarság van a haladásért, hanem a haladás a magyarságértl Vérszegény gyermekek igyák a Csizi-vizet, Csizfürdő Prága, március 3. A prágai Magyar Akadémikusok Köre a Ma­gyar diákklubban tegnap tartotta szera&ízter/á- ró taggyűlését, melyen az egyesület funkcioná­riusai beszámoltak az elmúlt diákszemeszíer munkásságáról és adták meg a következő sze­meszter munkaprogramját. Az ülést Ragályi Antal alelnök nyitotta meg. Végigtekint a szemeszter! munkán, örvendeter- javulást állapit meg, de hangsúlyozza az önkritika szükségességét, mini a továbbfejlődés kritériumát Utána Baráth László titkár tartotta meg beszá­molóját. Rámutatott arra az örvendetes körül­ményre, hogy a prágai MÁK a közelmúltban a társadalmi nagybizottság jóvoltából egy pompá­san felszerelt diákotthonhoz jutott s igy ezál­tal is segitve intenzivebb munkásságot fejthetett ki az eddiginél. Az otthon egyúttal a prágai ma­gyar kolónia társadalmi életének is megvetette az alapját, melynek gerincét maga a magyar if­júság alkotja. Beszámolt továbbá a MÁK jelen­tőségének emelkedéséről, mely már a losonci diákkongresszuson is szembe tűnt. Az egyesület kiépítette összeköttetéseit a brünni és a pozsonyi testvéregyesületekkel és elhatározták három közös kultúránkét megtartását, ezen­kívül a nagybizotfSággal karöltve pályadija­kat tűznek ki egy-egy, minden szakmát érintő szakdolgozatra. Arai az egyesület belső életét és munkásságát illeti, elsősorban kell megemlékezni a szeminá­riumokról és a MÁK keretében tartott előadá­sokról. Azonkívül az egyesület kéthetenkint tea­estélyt rendezett, megrendezte jól sikerült II. reprezentációs bálját. Az egyesület keretén be­lül Vécsey Zoltán dr. vezetésével sakk-kurzus működik. Az egyesületnek saját zenekara van, mely a teadélutánokon és a reprezentációs bálon bizonyította be életrevalóságát. Végül beszámolt a könyvtár- és folyóirat-terem fellendüléséről. Ezután Rády Elemér kulturreferens tartotta meg beszámolóját. Beszámolójában az egyesületi kulturmunka nemzeti fontosságát és jelentőségét ismertette, majd a szemináriumi szemeszter mér­legét mutatta be. A szemináriumok föhétlen nagy haladást jelentenek az eddigi munkával szemben, de a diákság maga Is tudja, hogy még nem jelentik azt a kulturmunkát, amelyen a sze­mináriumoknak mozogniok kell, hogy tényleg betöltsék azt a szerepet a magyar diákság éle tében, melyre hivatva vannak: % az idegen egyetemekre kényszerült magyar diákságot bekapcsolják az egyetemes magyar kulturéletbe és a kisebbségi magyarságnak a kisebbségi élet problémáival tisztában levő és felkészült szakembereket adjanak. A lezárt szemeszterben a MÁK keretében hét szeminárium működött (irodalmi, jogi, női, orvo­si, szociológiai és közgazdasági, technikai, törté­nelmi). A szemináriumok működését megnehezítette a szakleírások és könyvek hiánya, melyeken azonban az egyesület a jövő szemesz­terben a lehetőség szerint igyekszik segíteni. A szemináriumi munkát kiegészítették a szabad- egyetemi és kulturelőadások. itt a magyar ifjú­ság a magyar élet egyes kiválóságaival is meg­ismerkedett. A múlt szemeszterben Móricz Zsig- mond, Pfeiffer Miklós dr. és Hungaricus Viator voltak a diákság vendégei. Az egyesület kultu­rális működésében nagy szerepe van a klub­avatással kapcsolatban megtartott diákankét- nak, melyen az ifjúság mutatkozott be az idő­sebb generációnak. Ugyancsak a klubavatással kapcsolatban az egyesület kulturestet rendezett, melyen Szakmáry Magda operaénekesnő. Halász László karnagy és Vécsey Zoltán dr. léptek föl. A kulturreferátus a könyvtárral közösen ak­ciót indított a könyvtár kibővítése és az ol­vasóterem felszerelése érdekében. A kulturreferens beszámolója után, az egyes szemináriumok vezetői számoltak be a szeminá­riumok működéséről és adták be a szeminá­riumok jövő szemeszteri programját Fiedler Viktor az orvosi szeminárium munkásságát mu­tatta be, mely teljesen kielégítő volt, ugv, hogy a szeminárium a következő szemeszterben foly­tatja programját, mely népegészségügy, orvosi etika és a magyar orvostudomány történetével foglalkozik. Kiss Ferenc a technikai szeminá­rium kielégítő működéséről számolt be, majd felolvasta a szeminárium jövő szemeszteri, min­den tekintetben előkészített és nagy eredményt ígérő programját. Rády Elemér a jogi szeminá­rium működéséről számolt be, majd a jövő sze­meszter programjául a kisebbségi jog tudomá­nyos és a kisebbségvédelem gyakorlati problé­máinak megtárgyalását tűzte ki. Irmau Klára dr. a női szeminárium munkásságát ismertette és programját tűzte ki, helyesen mutatva rá a dol­gozó magyar nő nagy nemzeti hivatására; Ra­gályi Antal a történelmi szeminárium beszámo­lója után az uj szemeszter programjául a 19. század magyar történelmét jelölte meg. Baráth László az irodalmi szeminárium múlt szemeszter­ben kifejtett munkásságát ismertette. A szemi­nárium továbbra is a legújabb magyar irodalom­mal fog foglalkozni, az egyes szaktémák a be­szerzendő könyvtári anyaghoz fognak igazodni, i Orbán László fejezte be a szemináriumi ismerte­tések sorozatát a közgazdasági szeminárium munkáját ismertetve. A jövő szemeszterben az eredményesen működő szeminárium a szövetke­zeti kérdéssel foglalkozik. A könyvtár fejlődéséről Germán István könyv* táros számolt be. ismertette a kulturreferentu- rával közösen megindított könyv, és folyóirat- gyűjtési akciót, mely már eddig is nagy ered­ményt mutat. Eddig kb. 2000 korona értékű üm vosi könyvet és 50 hírlapot és folyóiratot sike­rült szerezni. A MÁK sportszakosztályának működéséről Szép Imre számolt be. A szakosztály a pozsonyi tornaversenyen egy országos és két máso lik dijat szerzett. Ezenkívül á belső sportmunkán kívül programja egy házi verseny megrendezé­se, A sportszakosztály a Vysokoskoleky Sport pályáján a Magyar Testnevelő Szövetség támogatásá­val működik. A felszólalások során néhány tag erős kriitkával foglalkozott a szemináriumi munkával. Elismer­ték, hogy a szemináriumok reorganizálása töké­letesen sikerült, de azt kérték, hogy a belső nívó emelése érdekében is a szemináriumok fokozottabb kapcsolatot ke­ressenek a mai nagy életproblémákkal, melyek a kisebbségi fiatalságot legközelebbről ér­deklik. Ezt az indítványt a vezetőség is megtapsolta. Majd Brükk Sándor elnök adott vissz a p Han­táét a prágai MÁK történetéről. A vezető ág el van tökélve, hogy a múlt tapasztalatait a jö­vőben fölhasználja. A múlttal szemben azonban a lezáruló szemeszter összehasonlíthatatlan fej­lődést, haladást és jó eredményt mutat. A kritikát örömmel kell fogadni minden oldal­ról, mert az csak a fejlődés és tökéletesedés kívánságát jelzi. Ezután az egyesület nevében hálás köszöneiet mondott az egyesület barátainak és támogatói­nak, elsősorban a társadalmi nagybizottságnak s annak a prá­gai magyar diáksággal szoros kapcsolatban lévő vezető tagjainak. Ezenkívül a szeminá­riumok szakvezetőinek: Irmán Klára dr. (női), Mágócsy-Dietz Sándor dr. (közgazdasági), Szvatkó Pál dr. (irodalmi) és Vécsey Zoltán dr.-nak (történelmi). Úgyszintén Szakáll Haj­nalkának és az ifjúság barátjának, Győry Dezsőnek. Győry Dezső iró, a Magyar Diákszemle főszer­kesztője felszólalásában méltatta az ifjúsági munka eredményeit, őrömének adott kifejezést, hogy a szemesz­tervégen a magyar diákság összes szellemi frakciói együtt vannak a egymást segítik a munkában, aminek biztos jele, hogy az egyik oldalról fel­hangzó bátor kritikát a másik oldal tapssal kö­szöni meg, viszont az elért eredményeket a kritizálók is készséggel ismerik el. A sorsban, célban és munkaakaratban, úgy érzi, ez a diákság közös és egységes. Ezen az egységen belül a differenciáltság ilyen formá­ban csak egészséges és építő. Üdvözli a jövő félévi programkitüzések korszerű szellemét s csak arra figyelmezteti az ifjúságot, hogy sose feledjék el, hogy nem a magyarság van a haladó gondolatért, de a haladást is csak azért kívánjuk, hogy a magyarságnak szolgáljon. Több adminisztratív természetű indítvány után az ülés a megértő barátság, a közös munka- akarat és a belső kulturmunka nívójára irányu­ló fokozott javitószándék kihangsulyozása je­gyében, az összes diákcsoportok nagy érdeklő­dése mellett véget ért. Az évzáró taggyűlésen több mint száz diák és diákleány vett részt. — 34 százalékos pótadó a somorjai járás­ban. Somorjai tudósilónk jelenti: A somorjai járási költségvetés 222.200 koronás szükség­letével szemben csupán 74.966 korona fede­zet mutatkozik s igy a hiányt az állama adóik­ra kivetendő 34 százalékos járási pót adóval fedezik. — A1 Capone áHitólasros apja, Kapó vice László napszámos, fia szigorú megbüntetését kéri. Nagyváradi jelentés szerint AI Capone állítólagos atyja, Kapovucs László hetvenhat­éves aradi napszámos, váratlanul megjelent a nagyváradi törvényszéken és mindenáron beszélni akart a soros ügyésszel. Amikor végre teljesítették a kérését, izgatottan fel­mutatta az ügyésznek az egyik nagyváradi lap reggeli számát, amelyben benne volt, hogy AI Capone pénteíen áll a csikágói bí­róság elé Az öreg Kapovics arra akarta rá­venni az ügyészt, liogy küldjön sürgős kábel­táviratot Csikágóba és kérje AI Capone mi­nél szigorúbb megbüntetését. Kapovics már meg is szövegezte a táviratot, amelyben hosszasan ismerteti állítólagos fia aradi ifjú­ságát. amelyet súlyosbító körülménynek kér beszámítani. A kis Kapovics már gyerekko­rában züllött fiú volt, állandóan betörők tár­saságát kereste és amikor tizenhétéves ko­rában végre kivándorolt Amerikába, már többszörösen bűn le lelt előéletű volt. Az ügyész természetesen nem teljesítette a fan­tasztikus kérést. 4 _____

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom