Prágai Magyar Hirlap, 1931. március (10. évfolyam, 50-75 / 2567-2592. szám)
1931-03-22 / 68. (2585.) szám
1901 mArcfaa 88, T—Amap. KCTVKsr.v:' ira:. ;-,ia.::: ^rjK^rsgaarn.-::rag.' ^~-3Tttr^^y,-ynCTay-»^AT;'N'3aa^^«eto;8^'iigcii ct.'tSjbt’-sv* *; mmanmeaiBMWi^Mszuní 34 mhhwmejbh MILYEN IDŐ VÁMMÁ TÓ A hivatalos tavasa derült, melegebb időjárással állított be. A hőmérséklet maximuma. Stíovenszkón 10, a minimum a Tátrában —8 fok. — Wőprognő- *ls; Félig derült, délen esőre hajló, mérsékelt meleg, szélcsenddel. — Magy&r-német-bolgár-észt est Briinnb&n, A bfmnni német technikán levő német egyesületek szövetsége a magyar Co-rviinia, A. V. Bulgária, A. V. Eesti nemzeti djiáliegyesüile- tekkel karöltve Bohr Ervin dr. rektor védnöksége alatt, a Professor-Collegium, a brün- ni német közéleti nagyságok, a brünni magyar kolónia és mintegy 400 főiskolás részvételével ünnepélyes keretek között tartotta meg a négy nemzet diáksága folyó hó 18-án este a Menza Academáfca összes helyiségében ezévj ismerkedési műsoros estjét. Megjelenteken kívül a brumm MAKK kiküldötteivel képviseltette magát. A. műsoron a rendező nemzeti diákegyesületek előadásokkal, ének és zeneszámokkal szerepeltek. A Sdhübert- dalok, észt népénekek, a bolgár mandolin monstréhangverseny keretében a nemzetük mentalitása, temperamentuma és gondolkodása élénken kidomborodott. A magyarságot a Corvinia képviselte, a kvartettje által előadott népdalok és ábrándok, majd tárogató- szólója a magyar zenét mutatta be. A műsor e két száma művészi felkészültségű előadásával nagy tetszést váltott ki. Az est nagyszerű hangulatú táncmulatsággal folytatódott, míg a kis teremben a Corvinia zenekarának csárdásmuzsikájára a hajnali órákig járták a csárdást. — UNDERWGOD ÍRÓGÉP (gyári uj) kizárólag Kellernél, Ko.sice, Kér. Kamara Palota és Un gvár. Fried palota. Évi 180-200 drb. toj&shozamu éa csapófészkekkel szigorúan ellenőrzött FEHÉR AMERIKAI LEGHORN s«5SffipJsassK^EaEa^^sííS5Eí^!^s«rT;aE^Ka»53s®s»! fajbarorofi tenyészállományomtól származó keltetötojas, naposcsibe és növendékáiíat állandóan kapható. Tenyésztojások ára drb.-keat . » . 2‘50 Ke Naposcsibék m m „ • • • 5'— „ 2 hetes csibe „ * K , , . 8'50 * 8 hetes növendék jérce drb.-kent . 25‘— „ 3 hónapos „ , , , • 33 — ^ GYŐZŐDJÖN MEG róla, hogy csakis a magas és téli tojáshozamra kitenyésztett fehér amerikai Lcghorn RENTÁBILIS! Érdeklődéseknél válaszbélyeg kéretik. SZABÓ LÁSZLÓ fajbaromfitenyészete Ógyalla (Stará í)ala) Slovensko. — Nyolcvanötmillió koronát hagyott végrendeletében a rákkutatás céljaira egy angol nagyiparos. Londonból jelentik: Nagy feltűnést keltett Montagúé Stanlev Napiéinak, a Napier és Fiát Bt. gépkocei- és repülögépkocsigyár közelmúltban elhunyt elnökének milliós végrendelete. Napier 1,243.000 fontsterlinget hagyott hátra, amelyből hagyatéki adó címén 570.000 font illeti meg az államot. Bizonyos személyi juttatásokon felül több mint 700.000 fomtsterlinget karitatív célokra hagyott az elhunyt nagyiparos. A hagyaték legnagyobb részét a rákkutatásra fordítják, mégpedig nem feltétlenül Nagybritannia területén, hanem esetleg külföldön folyó kutatómunkákra. A Napier-gyár egyebek közt arról nevezetes, hogy a Sohneider-kupáért küzdelembe indult augol Gloucester-Napier-repülőgépek számára épített motorokat. xx Mit igyunk gyomorsav tuitsngés ©Ilon? A Jő gyomor: boldogság! Az emberi szervezet a legtökéletesebb gép, remeke az Alkotónak, aki minden mechanizmus örökérvényű példájává teremetette meg. De ennek a csodálatos műnek a munkája is csak akkor összevágó, ua mindem része biztonsággal működik. Nagy baj, ha a szervezet egyik legfontosabb részében, a mechanizmus kazánjában, a gyomorban történik valami hiba. Baj, ha keveset eszünk © dupla baj, ha túlterheljük a kazánt, miért ie Igen sok ember gyomorbántalomban szenved. Kezdődik a savtultengéssel s a vele járó égéssel, majd jön gonoez következménye, a gyamorfekóly, mely már annyi embernek okozta vesztét. A mesterséges készítmények egész sorával próbál védeni bennünket az orvostudomány. Néha rövid Időre mutatkozik ie eredmény, de azután ujult erővel tőr ki a baj. Bebizonyított tény. hogy egyetlen orvosság a jő étvágy, mely az egészséges éhségből születik Ezt pedig elérhetjük, ha a gyomorbániaknak ellensúlyozására a „ClgeIkaddephamis" forrás hydrocarbonátos és jódtartalmú vizét isz- azuk. Számtalanszor nyert beigazoláet. hogy a legszigorúbb dietikus étkezésre utalt egyén már néhány üveg elfogyasztása után boldogan tapasztal ta. hogy a tegnap még kínzó gyomorfájdalom ma már csak kellemetlen emlék. Sokan szódabicarbo- nát szednek, melynek hosszas szedése a gyomorfalat megrontja, továbbá más ezervekben okozhat súlyos bajt, — igy többek között vesekövet is. A jCigeika-Stephanus" term ezetes. gyógyforrás vize azonnal megszünteti a gyomorégést a gyomorfekélynél Dedig a bántalom mérve szerint rövidebb hosszabb ivókúra biztos gyógyulást eredményez A „Cigelka-Stephanus” gyógyvíz, melynek már sok ezren köszönhetik egészségüket és jókedvüket, kapható gyógyszertárak, drogériáit és jobb fűszer- kereskedésekben Megrendelhető a: „Clgelka" jóid oe gyógyforrások vállalatánál Bardejov-(Bártfa) Bzlovenszkó (CSR). (1) Kolozsvár mellett rozsdásodnak egy ruszinszkői állami kőbányának a románok által elhurcolt modern kőzúzó gépei Hokky Károly képviselő lilább interpellációi Prá^a, március 21. Hökíky Károly országos keiresziiányszoci.aliista párti kétpvisedő in- teiripoliációt nyújtott be a népjóléti miniszterihez az ungvári kerületi munkásba ztositó pénztár mellett működő választott birótság azon sérelmes eljárásának, tárgyában, mely szerint a magyar nyelven beadott fellebbezéseket nem hajlandó tárgyalni. Az interpellációban rámutat a képviselő arra, hogy ez a választott bizottság a magyar nyelven beadott kérvényeket visszaküldi a leieknek azzal, hogy nyolc napon bedül az állam nyelvén terjesszék be. Arra kéri a minisztert, hogy a magyar nemzeti kisebbség által lakott területen működő munkást) izt ősi lő pénztárakat és a keíbe- lükíben alakult választott bíróságot utasítsa, hogy a kisebbségi nyelv használati jogait respektálják és a magyarnyelvű beadványokat és fellebbezéseket elfogadják. — Egy másik interpellációjában, a külügyminiszterhez fordul a Nagyiszőllős község mellett fekvő feketehegyi állami íkőbányából a románok által elvitt kőzuzógépek tárgyában. A románok, amikor a megszállás után eltávoztak, számos tárgyat vittek el, igy a Feketehegy állami kőbányából a belga rendszerű és teljesen modern kőzúzó gépeket. Ezek a gépek a képviselő tudomása szerint még ma is használatlanul hevernek és rozsdásodnak Kolozsvár és Apabida romániai városok között. Hokky képviselő felkéri a külügyminisztert, hogy a legrövidebb időn 'belül intézkedjék, hogy ezek az elvitt kőzúzó gépek visszaszállát tassanak Feketehegyre, avagy a román állam az elvitt gépekért kárpótlásban részesítse a csehszlovák államot s a külügyminisztérium a koz- munkaügyi minisztérium közbelépt érvel a munfcaméillküli&ég enyhítésére ebiben a kőbányában újból indíttassa meg az üzemet. — Egy harmadik interpellációban, amelyet az jgazságügyminisizterhez intézett Hokky képviselő, panaszt emel az ellen, hogy a csehszlovákiai román lakosság számára a tóesői járásbíróságon és a hűsíti törvényszékein román tolmácsí állást szervezzen meg. Mintegy tizennyolc-húszezer román lakos él ezen a vidéken s a bíróság előtt hol magyarul, hol ruszinul, hol meg az állam nyelvén hallgatják ki őket, nem tudják magukat kellően. megértetni és megvédeni. Azt kérdezi tehát a minisztertől, hogy hajlandó-e a té- osői járásiba rőságon és a hus2ti törvényszéken a legrövidebb időn belül hites román tolmácsot alkalmazniJászai Mari utolsó szerepe Gyémániszilánhok egy nagy magyar művésznő életének kmcsesházáhól Budapest, március 18. I Lehel István, akinek már egy nagyigényü kötete megjelent Jászai Mariról, a nagy magyar faágukéról, most egy sokkal kisebb igényit, de talán sokkal mkxxnszenveBelbb ikünyvbeo). intőm bepillantást akar engodni egy nagy ©gyeniség érdekes telkébe. Ea a könyv az emíbert mutatja meg a nagy művésznőben. Minden póz néHkűfl a legkoreeetlie- nebb pillanatokban, a legkészületlenebbül elejtett szavakor, keresztül, kedves kis történetek tükrében. De éppen ezekből a könnyed, poniratálMsta mü- vésztettel odavetett apró ezinfoltocskélkiból bontakozik ki igazán Jászai kivételéé emberi nagysága. A* ekő fejezetben az utolsó napok történetének naplóját irta meg Lehel István. Mint hűséges és szerény idódeák szinte arra szoriillkozálk, hogy megrögziitse a földtől búcsúzó lélek szavait, amelyek még ott a halál küszöbén is tele vannak az élet túláradó szeretőtóveL Az életnek mennyi aprólékos kedvességére terjed ki iitt is a figyelnie. Milyen megható például mikor a jó magyaros főzést megmutatja s a magyar konyha titkait magyarázza^ eumikor ő maga úgyszólván semmit sem eszik már. Milyen egyszerű és milyen ífielemielő utolsó találkozása Brobászka püspökikéi, akit állandóan „jő- ságember“-nek nevez s akinek végül töredelmes bánattal rakta feloldozó kézéibe életének és leikéinek minden terhét. A nagy tragika tökéletes fönséggel játszotta ezt az utolsó szerepet is, amelyet sohasem tanult, s amelynek szivszorongartó kétségében legtöbben, kiesnek szerepükből. Egyik legsikerültebb része a kötetnek az a fejezet, amely a Jászai Mari Anecdottoa címet viseli. Annyira jellemzők, annyira kedvesek ezek a kis történetek, hogy r Anyát ideilktaituink. Ezekből ismeri meg legjobban az olvasóközönség Jászai Marii egyéniségét és ezt a kedves könyvet is. I az egyik felét rögtön elküldte Ceiky Gergelynek, az Elektra fordítójának. A koszorú másik felét évekkel később Földes Imre A császár katonád cáanü darabjának bemutatója után levelenként szétosztotta a színészek között. * Babérkoszorúit rendszerint az étésfcamrába helyezte el és megfőzte a krumplifőzeléltóben. VENDÉGFELLÉPÉSEK Sok mnlortságos és jellemző történet, kering Jászai vidéki vendégszereplésedről Eruptív természetének leghíresebb megnyilatkozása a következő vélt: Egyik vidéki fellépte alatt észrevette, hogy amíg ő játszik, egy ur az első sorban jobbra-balra látcsövez. A föivonás után boriiíékba tette a jegy árát és lelkűiddé a nézőtérre az illető urnáik. Mellékelve ö névjegyét ezekké! a szavakkal: jelenjen haza, ha unatkozik.** * Kisbéren eljátszotta Elektrát műkedvelőkkel 1892-ben. A lovardában állították föl a színpadot. Konkoly - Thege Károly tanította be a szerepeket. A jövedelmet az ászári iskola építésiére fordították. Ekkor látta először apja játszani. Csak ennyit mondott: — Biz ez nehéz kenyér. ★ Egyik vidéki vendégszereplése alkalmával, a próbánál, arra kérte a színészeket, hogy a második felvonást másodszor is próbálják el A színészek között egy kis zúgolódás támadt. Az egyik halkan megjegyezte: — Elkésünk az ebédről Jászai harsányan fötkiálitott: — Akiinek a második felvonásban dolga van. vendégem ebédre. Kérem, rendező ur, üzenjen át a vendéglőbe, hogy jó ebéddel várjanak bennünket. KOSZORÚK Ez alatt a cim alatt gyűjti össze az enekdóták egyelik csoportját. Á nagyváradi Elektra -előadás után kapott ezüst babérkoszorúját elvitte Cenkre Széchenyi István koporsójára. * Az Elektra-láz idején tisztelői aranykoszoruval epték meg. Jászai fogta a koszorút, kettétörte és M O R K FEST minden divatszinben, minta szerint is. 0 íS bőfehérre. Különlegessége: gallérok tisztítása tükörfénnyel mindkét oldalon. Szakszerűen, csakis vegyileg TISZTIT Fióküzletek: Zvolen, Lucenec, Rimavská Sobota, Tomal’a, Kremnica, Tűrő. Sv. Martin, Vrutky, Zilina, Krupina, Sahy. Gyár; Eaaská-Bystrka.- JÁSZAI MARI ÉS A KENYÉR Hogy szelte a kenyeret! Külön látványosság volt. Nekilf eszi tette, a kenyeret mellének és a nagy kenyérvágó késsel akkorát kanyarítotb bele, hogy csak ugv nyekkent. A kenyérszegést is úgy végezte, mintha leckét akart volna adni belőle: Ide nézzetek, igy kell kenyeret szelni. Először ki kell bontani a .kenyeret a hófehér vászontakairóból azuJtán a mellhez kell szorítani, közben az asztalra terített vászomtakaitő fölé kel hajolni, nehogy a morzsa n földire hulljon, s végül bele kiéül ereszteni a kést. jó mélyen a kenyér e®élénél kezdve s a kenyér közepe felé haladva, hogy minden részéből bőven, jusson: a héjából is, meg a beiéiből is. Ekkor azonban megállít a kés a kenyérben és Mária veámi lobbant: — Ejnye, de jó magának, fiiam! fin « maga korában háromszor is ebédeltem volna, csak lett volna mit. Nagyon büszke volt arra. hogy itfiju korában éhezett. TEÁT IGYÁL, MAGYAROM Veirselgetott .is. Döcögősen, de magasab-b eszme, szolgálatában. Mikor az antialkoholista eszme ezolA PocUcarpatskarussi Sxöllőtermeiők OrazágM Szövetsége, Beregsrász, ajánl a legprímább minőségű, garantált fajtisxta 2 éve* gyökeres vadvesszőt ém oltványt, úgyszintén gyümölcafát teljes garancia mellett, beszerzési, tehát legolcsóbb áron. Megkeresésre ajánlattal szolgálnak gálatóiba szegődött, apró oédntókat osztogatott, amelyeken humora* rigmiuúbeun ddosérto a (Két ál iitéfllbe el « bort. Teáit ligyál mcgy&roen, 8 nem üt a guta. agyon. A teától derül as éea, a bortól meg homályba rám. Vutfciit lisrik a kozák, teát a ki* japánt. Melyik tudja hát a sarai emberebbül megáltoi? Már micsoda ifitad az, — nem az Isten adta — melyből haszm ónnak re®, aki meg... nem iisBtaa! FALUN Jászai rengeteget dolgozott, <ta tatom aztán pihent. íme, Jászai Marí pihenése: Reggél ötkor keft. IrnédSa a kara raggett. fim ez volt e mondófeája: — A iegcsunyább reggel is szebb, néni a legszebb este. Hajnali pihenése az volt, hogy negyven-öferen vödör via»t busóit a kuitibél és tneglocsoKa a kert virágait A virágok! Itt aztán kiélhette rínágtonédaMI mindéin tartózkodás néHktíL Loguggolt homáiMP, edmogaitía őket, halílgatta, hogy ffieaák, hogy köszönik a vizet. Kescével morzeoígajüba körtüötibök t földét, óraszám szedte a kavicsok Aztán jött a csiirkeetetés. Miniden ceMcében külön egyéniséget fedezett fel. így beszélt, róluk: — Az ott a lerak éter, elieszi a búzát a másik elöl. Az ott magányos lélek, a szegény. Félrevonul a tömegtől Ez meg, akár valami börcegkifiaswsony, olyan tincon modorú. SZÍNHÁZ, cirkusz, mozi Jászai szenvedélye* erínMzlótogató vd»L Ha nem játszott, színházba ment Azt a koálegát, ameáyfe nem szeretett ezániházba jájrni, megvetotbe. Amelyik színész nem jár sttínhézba, — rnoodoh- ta, — olyan, mint az iaós aki csak saját müveit olvassa. Csak magát látja. Nem hasooMt, nem tanul, egy helyiben áll Ée eljut a modoroeségÍK*, minden művészet hsM'Mhoo. önmagját verkfltó. Legjoibban azokat & en»nés»e&sft vetett© meg, aiknk egy bizonyos szerepkörben ugyuevesett ka- Ibinettalalkitáfiokíkal aratitaik nagy sikereket. Ec»- ket Irarsogva szidta és gúnyolta. Legutolsó nagy saűnházi élmény© a kiváló áros® színésznő, Ger monová vendégjátéka volt. Mikor harmadsao.r nézte végig, tíz gyönyörű csokrot vásárolt, és a színpadra dobálta Germanova Iáiba ©tó. És mikor az orosz kolléga fölvonás közben lejött a páholyálba. hogy megköszönje a megtisztelő kitüntetést, Jászai Mari sírva börült e nyakába és íran- ciául ezt mondta neki: — Irigylem ömL ön Euripides Medeájáit játsz- halja. Nekem csak a Giril'ipairzeré jutott De mindig Euripideei'ől álimodoztam. ön nagy tehetség, Asz- szonyom. Mozdulatai szépek és kifejezők. De — és itt Germanova fűiéhez hajolt és suttogva folytatta, de úgy, hogy a körülötte állók is jól meghallhassák — de azt a kendőt dohja el ön anéHcül ás elragadóan szép és kifejező. És napokig nem beszélt másról mint Germamovta kendőjéről. ♦ A moziért is rajongott. Mindig megragadta ai alkalmait, hogy előadja mozielmiéletét — A mozi déija az, hogy szép emberek rnuto- gathossilk magukat. A legnagyobb gyönyörűség 6zóp emibereket nézni. A Gonrad Veddt-eket, meg a Paul Wegener-eket rendőri Heg tíiltanám te a filmről Rendldvül szerette az utazási ftOmefoet J& AM éppen náte volt, azt cipelte magával ha oáwaerta, hogy valami ilyeufélét adnak: — Ma este Indiáiba utazom, gyeae velem. Vagy talán nem tudod, hogy a Connaughtt herceg indiai utazását adják a moziban? Ezt nem szabad «i- mulaszlani. ♦ Oirivuszba is szívesen járt. Egyik cártousaiMtoga- táeáról kedves beszámolót irt ^A Hét “-ben (1899. évfolyam, 43. oldal). Nem tetszik a lovarnő nytvgallmia. Föllkiált : — Hogy futtaitnám azt a 'lovat, hogy ugratnám, hogy szédülnék, hogy reszketnék, hogy ujjougeoék, ha én lovaimő lennék! Két testvér haoonlit egymásra, az egyik szép a másik rút, a szép Mary krémet használt, arcáról mindé* kiütés, májfolt, szeplő eltűnt, arca fiatalos üde lett. ön s használjon Mary krémet, .vlary-pudert, Marv-szap- •>nnt.. . Vegyen egy e vész garnitúrát. Készítője: Dr. Lad. Fóliák, lekárnik v PieSCanocku'