Prágai Magyar Hirlap, 1931. március (10. évfolyam, 50-75 / 2567-2592. szám)

1931-03-05 / 53. (2570.) szám

4

fgra<ra-MAGVAT*OTBLag

1931 márchu 5, wtttftrHfc

Szent Péter püspöki széke a vatikáni bazilikában

Kén*, mérek* wíetfe.

A réttt£ri Szent Pétar-basiltk* atazknásiak mélyén

tgy hatai-mas bronoosoport emelik edik a magwbe az arányiéig kié oltár felett. Ért ae egész falat elfedő. bámulatosan eeép mesterművei VII. Sándor

pápa (1655—1667) megbixáfiábó! G1an Loreoao Ber- niná. a vd'lógihiirö olasz seobráss késattette. A gyönyörű szoborcsoport gigantdikus mérető Matekjai. m-e'yek öt méter magasaik. a® egyhá® négy tudósát. Szent Ambrust Szent Ágostont. Szent Ataná- siuszt és Szent Jánost ábrázolják, aikilk egy hatalmas bronzí Tónust eme’nek a magasba. A trón felett felhők között lebegő angyalok ad alkjai formálnak csaknem szabályos kört. amelynek közepén dios- íény'.ől övezetien a galamb képében megjelenő Szent Lé'ek tündököl.

Ez e klasszikus műremek nemcsak arról nevezetes hogy Berniioi egyik legszebb alkotása, hanem arról is. hogy a szoborcsoport közepén emelkedő, hatalmas bronztrómieban ven elhelyezve az ősi Szén*

Péter-bazilika elefántodon ttemezekkel diszitett, egykori püspöki széke.

Az „Illusirazioíie Vatíoana", Vaitikánvároe képes folyóiratának legújabb száma érdekes adatokat közöl -a Szent Péter apostol széke február 22-i ünnepe alkalmából a bronz!rónban elhelyezett ereklyéről. Ezek szerint 1867-ben az .apostolok fejedelme" halálának centenáriuma alkalmával felnyitották Ber- ninsi mestermüvét és közszemlére tették ki az abban elzárva tartott ..első" püspöki széket. A véle- menyek már ezt megelőzően is ellentétesek voltak arról, hogy az ősi bazilika trónusa valóban Szent Péter eredeti püspöki széike volt-e vagy nem és ekkor több kivá'ó nrütör' énéez fe'használta az alkalmat. hogy a közszemlére kitett ereklyét tüzetesen megvizsgálja. A vizsgálatot végző archeo'ógu- sok közül Giovaami Batiiista de Rosei és R. P. Rafael Garrucoi különösen részletes tanulmányban számollak be kuía'ásaik eredményéről.

De Roesi mindereke'őtt megá'lapította, hogy az egykori bazilika püspöki szóke többféle fából és különféle, nem egymáshoz tartozó darabokból van össze léve. A szék négy lába. kereszti éoeá ée támlája; tö’gyíából készüllek, melyek már korhadáénak indultaik évs melyeiken számtanain faragcsáláe hagyott nyomot. Kéteégtelenül megá llepi tható. hogy a hívek ezrei igyekeztek lefaragni maguknak egy egy kis darabkát emlékül ereklyéül ebből a trónusból. A négyszögletű lábakra karikák vannak erősítve, feogy ezáltal a eaéket hordoami is leheseec. A püspöki szók két oldalán, azon a helyen, ahol a hordozáshoz szükséges rudakat helyezték el, nincs sem;ilyen díszítés, mág a szék első és hátsó oldalán etefántaeontditaritéB vonul végig, valamint erősítőim! bzolgáló. fekete ízslnii akácfadisasitée fogja össze a lábakat. Ezek « fekete akácfa részek alig vannak Ssfizefarágcsálva. Már ebből a tényből is megállapítható. hogy «* időtől és a faragásoktól erősebben megrongált fa jóval előbbi korból aaármosik, forint * szók többi réatae. Egyébként u agya* rówsek fór- mén kiképzése és disosrtóse is arra enged kővetkeltetni. hogy a püspöki szék egyes részei kü’önböző korokból származnak. Az elofántosontdiszitések közül a szalagíormán szaladó berakott részeket de Ro-'isi az ö'ö-lük század utáni időből valóknak tartja, tóig a többit Augusztus császár kora előttieknek liléid.

Garucoi megáik pirsad nagy részt megegyeznek de Ro-sei tanú mányának lényegével, csupán a szalagként futó elíántcsootdisfflités idejét teszi későbbre. Szerinte az elifántoson'girland a IX. századból való s azon az együk alak egy jogarral ég korona va! ábrázold figura valószínűen Kopasz Károly császárt ábrázolja, aki oly sok ajándékot adott a római egyháznak és nincsen kizárva, hogy ez a szék is az Ő ajándéka volt Az elefántcsontöeraikás- uak egy másik kis részletét pedig úgy 6. mint az angol Xesbitt a XI. századból valónak tartja.

Ma murán a püspöki szék nem látható — iirja az Hluet razione Vaficana — nehéz hozzászó’nd a kérdéshez a múlt század tanulmányai és pontos leírásai alapján azonban legvalószínűbbnek látszik az. hogy a Szent P éter-házi! lkában őrzött trónus a IX. századból való s annak egyes díszítései talán még ennél is későbbiek. Tény’ ónt állapítható meg azonban, hogy a szöknek vannak olyan részei is, me’yeknek eredete a kereszténység e’eő századára vezethetők vissza és amelyek annak a régi püspöki széknek maradványán, mely valamikor a Konstantin császár által alapított bazilikában állott.

Nem valószínű azonban. hogy ez az egyszerű szék szolgált volna püspöki, illetve pápai trónul a Konstantin császár által épit'etett Szent Péter- bazi'fkában és több érv szól amellett, hogy ott egy másik, sokkal díszesebb és nagyobb trónus állott, míg ez. mely most a pápai bazilikában Berawii örökbecsű műalkotásába van zárva, valamikor az ősi bazilikának IV. században épült keresztelőké polcában. vagy az emellett később épült Szent Kereszt-kápolnában nyert elhelyezést. Lehetséges, hogy ez az a szék. mely a nyolcadik században a bazilika egyik oldalhajójában lévő kápolnában roit ellie’yezve mely akkor Szent Péter nevét vi- eelte. Tény mindenesetre az. hogy már a nyolcadik században volt egy szék, melyet annyira tieztéletben tartottak, hogy az oltárra helyezték és tény az is. hogy az a szék vnlamílyen vonatkozásiban állott Szent Póter-rel.

így könnyen lehetséges tehát, hogy ennek a rendkívüli itazVeíben tartott széknek maradványait illesztették rá arra a másik székre, mely a (X. században készült és amely ma a Szent Péter

béri Ukában van elbe’yezve.

A md1< rnár a második században püspöki fwi/m- bóbtnrkóTjt '/terepeit s a püspökök hatalmát és k rl-zUifi idhivatottaágát Jelenítette. Róma püspökei pedig Szent Péter utódai lévén, központi halaimat gyakoroltak a többi püspökük felett e ezért • róEgy angol hutató legyőzte a borzalmak sivatagját

A tudós heroizmasa isméi eltüntetett egy fehér iotfot a térképről ~ 58 napos felderítő ut a Roba el Chali sivatagban

London, március 4. Arábia térképén vám egy nagy fehér folt, a Roba el Qhali sivatag. Azt jelenti ez a fehér felt, hogy idáig emberfia nem Járt a sivatagon keresztül, olyan kietlen, sivár, hogy nincs rajta egyetlen üdítő forrás, nincs egy tenyérnyi oázis és ez a terület idáig teljesem terra incogmita volt a földrajz tudományában.

Az embert aikarat azonban sorban tünteti el a fehér föl tokai a térképről.

Egy angol kutató most sikerrel küzdötte le a Roba el Chali sivatagot is.

Bertraim Thomas angol földrajzi kutató most fejezte be sikeresen vakmerő vállalkozását. Keresztben szelte át a sivatagot, terén tette meg a 900 mérföldnyi borzalmas utat. ő az első ember, akinek a vállalkozása sikerüli

Bertraim Thomas útja 58 napig tartott. A szenvedések és nélkülözések borzalmas Ötvennyolc napja volt ez, de a kitartás győzedelmeskedett.

A Thomas expedíciójának sikeréről érkezett részletes jeTeniés óriási feltűnést keltett az angol tudományos körökben, mert ennek az útnak igen nagy jelentősége van a földrajzi tudomány szempontjából. Thomas teveexpediciója Dhufarból indult ki. hogv a sivatagon át érje el a Perzsa-öböl partján fekvő Dohául. Az expedíció felfedezte, hogy régmúlt időikben, de még a törj ténelmi korban ez a sivatag nem volt any- nyira kietlen vidék, mint most, a kiszáradás, deszikkáció folyamata azonban azóta annyira előrehaladt, hogy

a sivatag teljesen Járhatatlanná vált

Thomas több régi karavánul nyomára bukkant és egy nagyobb sós tavat is felfedezett, amelynek létezését az arabok még csak nem is sejtették. Az expedíció újból megerősítette azt a feltevést, hogy

Arábia belseje depresszió, vagyis a környező tenger felszínénél mélyebben fekszik.

Ebből arra lehet következtetni, hogy a mostani arab fent őrségben

bizonyos geológiai periódusban hatalmas belső tavak, vagy talán egy etlen nagy belső I tó terjengett,

A Roba ed Chali sivatag nagy kiterjedésű. Felszíne akkora, mint Franciaország, Belgium és Hollandia együttvéve.

A sikerült expedíció Thomas magánvállalkozása volt. A bátor kutató a saját anyagi eszközeiből szerelte fel expedícióját

és nem riadt vissza a veszedelmektől, fáradságtól. gyötrelmektől, amelyek egy ilyen vál- 1 lakkozással együtt járnak. Az angol király ma \ táviratilag fejezte ki szerenosekivánatalt a I bátor kutatónak.

<WWiWK««.'lWINii|il>iJJW 'JLMJBJWM>HBaiPW»MIBimilLIMJ?BMWWgBBiyX^WHWWW»1SWBWWBWg5SC«l»WHH»WWWW»l«WWai»aBB»WZZWMi

TOPAZE, EZREDSZER

Irta: MÁRAI SÁNDOR

Párls, március 3.

Á bowWard piákátoszfopaíró 1 eltűnt e héten egy hirdetés, mely egy fiatal francia fró. Morcé! Pagnol színdarabját hirdette, a „Topaze“-t. Ezerszer hirdette. Most tartották meg ezredik előadását, & bár még mindig szép házakat vonzott. a színház Igazgatósága kénytélen volt levenni a világhírű darabot a műsorról, mert a •színészek, sőt a színház adminisztratív tagjai között is Topaze-psychozis jelei mutatkoztak: olyan siker volt ez, melybe végíH w mindenki belefáradt, a súgót már régen H kellett bomá tani. mert a jegyezedf*k n »i Osrveh^tes tűzóStAl « könyv nélkttj tudták a szerepeket, a kassza fölött belepte a moh a „Minden jegy elVott44- táblát. s vérül a sikerből is megárt a sok. ha •egv ilyen darab egvsxer elindul, nem lehet tudni, hol áll meg. s nme? sem-mi ö!< reá., miért ne iá tarák még akár évekig cgyfolytáil>an Pagno! szirrdaraibjiát a ..Var;étés“-ben? A teliep CPömö-r. melvet szerző, színészek és i^gv^zedől •e darab iránt éreznék, nvugalemba küldte egv- időre Topaze-t: de a színház igazgat óla sn Hó- nvilaűkozatban nyugtatto meg a háborgó kö- zönségpf. mely még az ezredik előadáson is megtöltötte a színházat s követelte mindwmnői Topaze-át. hogv türelem, csak levegő után akarnak bánkódni, s egy kis pihenő után újra műsorra tűzik a darabot...

Ilyen sikerre a színdarabok történetéiben csak kevés példa volt: Shakespeare és Moliére egv- egy kassza dara hja is csak száz év alatt kit ott el ugyanabban a színházban a.z ezredik előadás Mibi'Vumához. — igaz. Bős4and ..SasEók“-iát a Théatr-e Sarak Bernhardt bán néhány évtizede csaknem szünet nélkül iátszá.k. — műsorváltozás tutaidónképpen akkor sem következik be. ■ha a főszereplő, a Sasfiók kihat a szerep alól. "mint, ez, Saraih Bemhardt esetében történt, akit Vera Sergine váltott fő! e nndrá.gos szeredben « kitart mellette azóta is estéről est éré. S Pal- lenberg az a német színészek közül, aki ezerszer játszotta a ..Famibe Schimek“ főszerepét, igaz. hogv pem egvimáwitán. de mindig úgy. hogv s-zinésztársai az ezredik előadáson }r nevető görcsöt kaptak. Topaze szerepét a párisi boulevard színháziban egy Andné LefauT nevű •színész látazotta ezerszer, aki most. a búcsú pillanatában, küeleutefto. hogy ő a maga részéről már élni sem tud Topaze nélkül, p minden reménve. hogy hamarosan njra színpadra léphet Topaze maszk iában, melvet már valóságosabb énjének érez. mint magánéletét. TI vem a. jó színész... Ami pedig a ió darabot SRotó. melv Így ki tudja bu itatni civil teréből a, ió színészt, azt t,vmnéf»zetesen nemeíüak a Variét és ben játszották ezerszer, a párta? boulnrardori. hanem T^ondónban. Tokióban. Limában. Rao-Paolóban. TTei«:ir>gforpl>an. ürgáíban és Budapesten Is játszották, — igaz, hogy nem mindenhol egyforma sikerrel, mert utóbbi városban a darab megbukott. A pártat színház ezzel az egyetlen darabba.! persze hosszú időre szanálta magát, a a szerző olyan vagyont keresett, mely élete fogytáig évi kétszázezer frank éietjáradékot biztosit neki.

#

Ezzd a szerzővel. Maróéi PagnoMaJ, tatán öt,

vagy hat év előtt találkoztam, meglehetősen kínos körülmények között, egy estélyen, ahol a házigazda azzal szórakoztatta a vendégeket, •hogy minden bútordarabról, moly a wzakmtwm talál itató volt, eimesóHe, hol vásárolta és meny- nyiért.? A házigazda nem volt francia, er.zc! szemben szioházi ügynök volt. Ahogy igy álldogáltunk a vadonatúj szalonban g feszélyezve vigyorogtunk, odajött hozzám egy nagyon szerény. nagyon jómodoru. szmokingos francm fiatalember. teáscsészével kezében, g félszegen bemutatkozott, Lehetett huiszonöt-huszonhatévee. Ez volt Marcel Pagnol. Akkor már játszották ogv forradalmi, háborús témájú darabját „A dicsőség zsibárusai“ címmel, — egy kitűnő darabot. mely Páriában megbukott s botrányokra adott alkalmat, de SzovjetoroszoTszáglran több- száz szór került színre, anélkül persze, hogy a szovjet egy kopeket is fizetett volna a fiatal szerzőnek. S amíg a házigazda diadalittasan jelentette be a vendégeknek, hogy ezt a csillárt például, mely háromezer frankot ér, kétszáz frankért vásárolta egy zálogházi árverésen, a nagyon rokonszenves francia fiatalemberrel hosszú beszélgetésem volt a kínosan uj szalon egyik sarkában — természetesen színházról beszélt, s jól emlékszem, hogy a sikerről, fi fe azon a véleményen volt, hogv a színpad? sikeT •mindig gyanús. Néhány speciális színháztól eltekintve, mely módot ad kísérletekre, mint a : Theatre Chilid Newyorkban, vagv a Stúdió Pá- risban, a színház, mint üzleti vállalkozás, csak olyan eszközökkel erőszak ólba tia ki a sikert, melyek méltatlanok az íróhoz. Az Író nem bír eljutni az igazi szín darabhoz, mert köztük, az író s a színdarab között, ott van a színház... színészeivel, rendezőivel, süllyesztőivel, klikkjeivel, a szavak különös intonációjával, e azzal a bizonyos szemérmetleneégével a kWriezémok. melybe vagy beleegyezik az iró. s akkor talán Kikére van. de föl kell adnia írói szándékai jó- hiszomüKéeét. vagy nem egyezik bele. s akkor monthetetílenüil megbukik. Szemérmetlenség nélkül nincsen siker: jól emlékszem, hogy ezzel a megáHapitácsa! búcsúztunk. A francia fiatalember két évvel későbben megírta a ,.Topa- ze“-t, b még egy év múlva a nMafiu>s“-t. Sikere volt.

Pagnol manpeillei ember, a raéleRgeaztnen. bővérű, könnyükezü és háryjánoK-kedvü déhdmai püspökstBget ..aprrstali sosék" néven nevezték.) Ezen füzimbóliikw crtatamnél fogva art a széket, mely a pápai kátéd rácsban állott, usv tekin tették, mint ay. etaö püspöknek, az aposto’ok fejének örökségét Fgy alakult ki ozulán a hivök ’ellkébon a® a hW. hogy fi® egykori bazilika pápai eoéke. az .jipootolí saók", va’ójébím Szent Péter püspöki ozéke. holott art csak wri mibólikuG érteleoi'bfm kel1 ain.rtalk tekinteni.

Ugyantilyein flz'mbéliikuö jelentőségű mega az ünnep is, mely Szent Péfcec apostol szóké emtékéneik ezód.

Erinek a® ünnepnek első nyomait mér 854-ben találjuk. Az ünnep napja akikor február 22 e volt. Később a római bazilika az első püspök emlékünnepét január 18-rn helyezte ált. február 22-e pedig a® antioohiioi katedráim Szent Péter ünnepe lett. Ma a® egyház mind a két ünnepet egyformán megtartja a ezeken a napokon áMoz a® e'ső püspök kegyeletem emlékének, akinek — ha szinibólikusan is — apostoli «sélte ott emelkedik a magosba a Szent Péter-templom egyik oltára felett Bernini I csodád brouzíiguirái között M. G.

A Podkirpatskaniw Szc llőtermeiók Országos Szővetaéve, Beregszász, ajánl a legprímább minőségű, varantált fajtiszta 2 éves nySkeres vadveaszöt és oltványt, ngynintéa gyümölcsfát teljea garancia msHrtt, beazervéaL tehát legoi- caöbb ÁronMegkeresésre ajánlattal szoI?álunk

déki emberek közül jött s a tanítói pályán debütált. Apja is tanító odalenn. Mikor a Topa- ze-4 már az egész világon játszották, s mól Hókat keresett vele, a háromezázadik előadásra meg merte hívni apját is Párkba. Az öreg. aki szigorú francia kispolgár, morogva érkezett, végigülte a Varietéé egyik páholyában az előadást, e fölvon érik őzben, az újságírók előtt, ezzel az aggodalmas kérdéssel fordult fiához: „De az állásodat, remélem, nem hagytad ott? ..Pagnol négyszázául vonhat frankot keresett havonta, mint francia néptanító. S az öreg Pagnol kérdése nem is olyan groteszk annak számára, aki ismeri a francia gondolkozást: ismertem itt Páriában egy hotelét, a szállodája többmillió frankot ért, de ő maga megmaradt postahivataínokmák, s kereste a havi ötszáz frankot, mert az nyugdíjas állás... Ezenfölül pedig különösen igaza volt az öreg Paguolnak, mikor remélte, hogy fia néptanító maradt: mert havi négyszázbuszonhatfrankos néptanítói állás mellett irhát valaki remekműveket, de évi kétszázezer frank életjáradék mellett, melyet .-sikeres" darabokkal keresett, a legjobb esetben, is csak sikeres darabokat irhát a jövőben, semmi egyebet.

Ez már a siker technikájához tartozik. Nőre lehet büntetlenül olyan darabot Írni, melyet ezerszer játszottak egy színházban, en sülte.

Ezt. Pagnol is mondja, aki most-, az ezredik előadás alkalmából nagyon különös nyilatkozatot. adott az egyik lapban. Azt mondta, hogy torkig van a sikerrel... Azt mondta, hogy most regényt akar imi, melyben leleplezi a .-siker" kulisszatitkait, — nemcsak az iskolatársakat g a régi barátokat, akik természetesen ezerszámra jelentkeznek, nemcsak a meg közelit hetet len nőideálokat, akik sorfalat állanak a siker ke- gyenőének előszobájában, hanem mindenekelőtt, •a siker uzsorásait, akik az öt.századik előadáson el akarják hitetni a szerzővel, hogy nem is ő irta a darabot, s ami a „sikeriC-t kiadja, azt ők tették — rendező, színész, súgó. öltöztetőnő — utólag belé. Az ügynök, aki jobban ért a darabhoz, mint a szerző, * a színigazgató, aki a szerzőt határozottan hülyének kezeld, mert azt hiszi, hojry része van a darabban, melyet irt... Kreerübben nem nyilatkoztak még a sikerről, mint ez a fiatal francia iró, s pesszt- misztikusabban sem: most boxbirói pályára ké* szül, van egy autókonstrukciós-ezabadalma nem lehet az életet egyetlen mestereégre fölépítem, mint például a darabirásra. Ki tudja, mit hoz a jövő? Nem lehetetlen, hogy legköze- Tebbi darabját már csak kétazáaszor ját&zák, —* mondja szerényen A* Rfttéttm.

Most egy uj eebeeségváHó Krisztámán és egy uj vígjátékon dolgozik. Tapasz tata iái vaunak. Fedezni szeretné magát.

#

Pagnol regénye, melyben lelepflczi a sikert, nagyon érdekes lehetne, ha őszinte lenne. Ez az, ami kevéesé valószínű: könyvnek « olya*

kénytelen majd imi. melynek sikere lesz...

Én a sebességváltóban sem bízok: annak ifi sikere lesz. mert ő találta föl. akinek darabját, a Topaze-t. ezerszer játszották.

Uj darabjának is sikere lesz. Még kapálózik, de tudja, hogy nem menekülhet, neki már vége.

Könyvét, melyben leleplezi a sikert, azázezer példányban ad iák maki el. SebooKégváiltóiát megveszi ecvmillió dollárért Ford. A boxmér- közéjeken, melyeket vezet, őt tapsolják meg, •nem a küzdőket.

Egy jó. egészséges, tisztességes irodalmi bukás ... Mit adna érette Pagnol! De ez az. amiben neki már nem lehet soha többé része.

Kénytelen beérni a sikerrel Szegény, sns- gény.

Két műkincsekkel megrakott banda hajót emelnek ki a Rhone folyóból

PáriiS, március 4. Az a sikeres vállalkozás, amelyet az olaszok a Nemi-tavon hajtottak végre s eredményeképpen napíényre kerüUek Caligula elsülyedt gályái, az ilyen irányú kutatásokat hatalmas mértékben lendítette fel Most a franciák két ilyen történél ma jelentőségű hajóroncs kiemelésére gondolnak.

Az egyik h®jó IX. Károly és Medici Katalin turalkmláfának idején sülyedi el a Kilőne folyóban,

a lyoni Poni de Chant Esprit hídnál. A hajó a feljegyzések szerint

nyolc óriási porfir-o*zlop, számos relief- skulphira, és a Proiwnce sok gyönyöre mHk miiemléke, szobra volt felhalmozva.

A másik hajó

Napóleon uralma alatt sülyedt el Lyon kikötőiében, a Rhone torkolatában.

Ezen szintén nagyon értékes műkincsek vol tak. amelyek az antik Arles. a rómaiak Are- latejának remek alkotásai közül valók A hajónak ezeket a kincseket Páriába kelleti vo n* szállítania, de a Ribone torkolatában elsülyedt v

i