Prágai Magyar Hirlap, 1931. március (10. évfolyam, 50-75 / 2567-2592. szám)
1931-03-27 / 72. (2589.) szám
Harc vagy béke? Benes: A nemzetközi helyzetre súlyos árnyék esett A csehszlovák külügyminiszter a külügyi bizottságban kereken eMasKife a német-osztrák vámuniö tervét - Henüerson ávatos taktikáié — i kisantant nincs megelégedve a Briandra rákényszeritett Henderson»féle formulával (&p) Prága, március 36. A várvavárt nyilatkozat elhangzott. Benes íKülügyminiszter a képvi&előház külügyi bizottságában állást foglalt a német—osztrák vámunió tervéhez, de akik azt várták, hogy a miniszter és sajtója első temperamentumos kitöréseit ma ugyanilyenek fogják követni, vagy megtörténik a casus belli konstatálása. azok alaposan csalódták. Benes nyilatkozata lanyha és semmitmondó. Az inieiativa ismét kikerült Prága kezéből s a Hradzein kénytelen-kelletlen alkalmazkodik a párisi döntéshez. Egy francia- országi jelentés szerint a kisantant fogcsikorgatva vette tudomásul a- Hendersou-féle eljárási mód elfogadását, mert Prágában.' Bukarestben ás Belgrádban' egyaránt jólismerik azt a módot és azt a lehetetlen ügyrendet, amellyel a népszövetségi tanács a hasonló nehéz helyzet-ékben ítéletet szokott mondani. A kisebbségek panaszainál, vagy más közép- és keleteurópai kérdésekben elégszer volt alkalmuk örülni a népszövetségi tanács nehézkes rendszerének, — a különbség csak az, hogy mig akkor helyeselték a. túl óvatos módot, most sajé: bőrükön tapasztalják majd a tanács elálmoskó, c-isüly- lyesztő és örökös kompromisszumokkal dolgozó rendszerének hibáit. Ennek ellenére a csehszlovák külügyminiszter mai nyilatkozatában nem tehetett egyebet, mint elfogadta Hendemon indítványát. Harcia-s, állásfoglalások nem hangzottak el és Benes sok tekintetben visszavonta azt, amit sajtója az elmúlt napokban hangoztatott. Az első napok megrökönyödését nem 'csillapíthatta' le a kül- %yminiszteri szó, mely az első "hevesség és -ijedelem után újból megfontolttá és óvatossá vált, mert a népet és főleg-az illetékes gazdasági köröket nem elégítette ki a nyilatkozat. Mi lesz, ha tényleg úgy történik, ahogy Brüning mondja és a két német állam a nagyhatalmak enyhe tiltakozása ellenére folytatja a .vámunió ki építésére irányuló tárgyalásokat? Mi lesz, ha a májusi tanácsülés elnapolja a kérdést, mert ■egyhangúság hi-jján még csak javaslatot sem tud kidolgozni? Mi lesz, ha Németország és Ausztria meggyőzik a nagyhatalmakat, hogy élet-érdeklik diktálta a szerződés megkötését, amely ártatlan és az európai béke lerombolása helyett az európai béke megszilárdítására törekszik? Ebben az esetben a lanyha és végtelen las- euságu diplomáciai köntörfalazások nem menthetik meg a csehszlovák közgazdaságot és senki sem moshatja le az ódiumot Benesről, hogy a gazdasági krízisből kivezető első komoly tervet elgáncsolta, csak azért, mert presztízse nem engedi, hogy az iniciativát Középeurópa szanálására egy más állam ragadja meg. Jellemző a csehszlovák illetékes körök állásfoglalására, hogy még a Beneshez legközelebb álló publicisták is — mint a Pritomnostban Perout.ka szerkesztő — ugyanazt a módot ajánlják a fenyegető veszedelem leküzdésére, mint amit mi ajánlottunk tegnap ugyanezen a helyen. A vámszerződés elleni küzdelem helyett sokkal célravezetőbb volna, ha Csehszlovákia és vele együtt, a kisantant másik két állama mérlegelni próbálnál a csatlakozás lehetőségeit és előnyeit. Bizonyára nehéz munka volna az érdekeket ö^zoégyeztetni, de ha egyszer a kezdeményező szó elhangzott már. cselekedni kell és meggyorsítani a tárgyalások tempóját. Adva van a mód, hogy Csehszlovákia és a kisantant elejét vegye a német—osztrák csatlakozásnak, — de ez a mód nem a fegyverek megcsörgetése, a gazdasági és financiális presszió gyakorlása, és a politikai presztízs latbavetése. hanem az, hogy a három kisan tantál lám tárgyalásba bocsátkozzék a németekkel és az osztrákokkal és elvegye a vámunió esetleges politikai élét, amennyiben általános közéneorópai gazdasági unióvá változtatja azt. Miért ellenzi a prágai kormány a vámuniót és csatlakozásával miért nem akadályozza meg. hogy a két germán nép kényszerű gazdasági összefogása csak elszigetelt- erő csoportosulás maradjon? Ha a német—osztrák vámunióhoz % kisan- tantállamok kollektiven csatlakoznak, német— osztrák An-sohlussról senki sem beszélhet többé. Ebben az esetben a vámunió gazdasági fullánkját. sikerült kihúzni, mért meg van adva annak a módja, hogy a közös nagy konferencián a kö- íépeurópai államok kontingentálják a termePrága, március 26. Benes külügyminiszter j nagy érdeklődéssel, várt nyilatkozata maj ■délelőtt hangzott el a képviselőház külügyi bizottságában. Lényegében Benes nem mond e nyilatkozatban semmi újat, ellenben keresztül vitte azt, hogy a bizottság a nyilatkozat feletti vitát későbbre halasztotta. Benes nyilatkozata a következőkép hangzik: — A nyilvánosságra hozott német-osztrák vámegyezmény, amit Curtius külügyminiszternek -bécsi tartózkodása alkalmával bizalmasan tárgyaltak meg, Európában és az egész világon érthető izgalmat és szenzációt kéltett. A vámegyezmény valóban nagy politikai és gazdasági .következményekkel járó esemény lenne az esetben, ha ezt életre is keltenék. Nem akarok ma erről a dologról hosszú expozét mondani és ném hiszem azt sem, hogy nagyobb vitát kellene a jelen pillanatban efelett indítani. A dolgok még nincsenek készen, a tárgyalások még folynak és az érdekelt államok kormányait, valamint a közvéleményt még bizonyos ideig foglalkoztatni fogják. Alkalmunk lesz az eseményekhez teljesen részletes álláspontot elfoglalnunk. Ép ezért kérem a' bizottságot, hogy addigra is államérdekből fogadja el ezt a rövid nyilatkozatomat, egyrészt hogy parlamentünk és közvéleményünk lássa, hogy a kormány úgy belpolitikai, mint külpolitikai vonatkozásban komolyan foglalkozik a kérdéssel és védi államunk érdekeit, másrészt, hogy bebizonyítsuk, hogy közvéleményünk nyugodtan és méltóság- teljesen minden felesleges aggodalom és idegeskedés nélkül várhatja az események fejlődését. Biztosak vagyunk ügyünkben és fel vagyunk készülve a különböző eshetőségekre. E kérdésnek három oldala van, amiket egymástól nem lehet elválasztani, és pedig van gazdasági, politikai és nemzetközi jógi vonatkozása. Ebben az ügyben különösen a politikai és gazdasági tényezőket nem lehet elkülöníteni. Hiszen az egész mai nemzetközi politika gazdasági alakban jut kifejezésre és a mai gazdasági krízisnek meg vannak az általános politikai következményei és mindez nemzetközi kötelezettségekkel van összekapcsolva. Átgondoltuk és áttanulmányoztuk e kérdés egész komplexumát és mérlegeltük azt politikai, gazdasági és jogi szempontból. Politikai és gazdasági szempontból a tervben feltüntetett konstrukció csakis akkor elégítene ki bennünket, ha azt általános európai keretben hajtanák végre, úgyhogy lést és a piacokat, azaz mindenki megkapja azt, ami illeti. A mai veszedelmes atmoszférában ez a békés megegyezés többet ér a diplomáciai háborúskodásnál, mert elsősorban a köztársaság gazdasági érdeke követeli igy. A kis csatlakozást nagy csatlakozássá kell átalakítani, _ ezt hangoztatják a Beneshez közelálló publicisták is és csodáljuk, hogy a külügyminiszter nyilatas kielégítse valamennyi érdekelt állam ér- > dekeií. A kis körre korlátozott vámegyezmény, ahogy ezt nekünk bemutatták, nem felelne rneg a mii érdekeinknek sem politikai, sem gazdasági szempontból és államunk vitális érdekeit érintené. Más államok érdekeit is érintheti ez a konstrukció és Középeurópában újabb és további nehézségeket teremtene és veszedelmet jelentene a békére nézve. Ehhez hozzájárul még, — ha nem is közvetlenül — az Ansch 1 u s.spo-1 ítlka kérdése, amelyben elfoglalt álláspontunk már ismeretes. Ezért tehát nem fogadhatjuk el ezt a tervei. Jogi szempontból teljes joggal tehetik föl azt a kérdést, vájjon ez a terv nem éríuti-e azokat a kötelezettségeket, amiket a békeszerződések, különösen a st.-germaini szerződés és az 1922. október 4-én kelt Ausztria szanálására vonatkozó genfi jegyzőkönyv tartalmaz. A mi véleményünk az, hogy ennek a tervnek a, keresztülvitele e kötelezettségek megszegését jelentené. Véleményein szerint helyesen döntött Briand és Hendersoin külügyminiszter, amikor tanácskozásukon edakenMudáltak, hogy ezt a kérdést úgy politikai, mint jogi okokból felülvizsgálat végett a népszövetség elé kell terjeszteni. Azt hiszem, hogy Géni igazságosan és politikai józansággal fog dönteni. % Európa nyugalma és békéje srzenrpontfjáfból fontos, nagy kérdésről van sző. Mi a genfi megoldást, amely bizonyára megfelel az európai érdekeknek és amely nem korlátozódik egy helyire s nemcsak egyetlenegy felet elégít ki, örömmel fogjuk fogadni. Ez az álláspont teljesen megfelel külpolitikánk eddigi irányvonalának. Álláspontunkat alapos meggondolás után foglaltuk el. E kérdéssel foglalkoztak a gazdasági és politikai miniszterek, Én magam az elmúlt héten megtárgyaltam ezt a kérdést valamennyi érdekelt állam itteni képviselőjével. Itt csak azt szeretném megállapítani, hogy a kiisao- ■tantállamoik korimámyai az első pillanattól kezdve mindig egyetértettek velem, hogy ebben a kérdésiben egységesen lépjünk fel a francia kormánnyal és hogy teljesein magamévá teszem az angol kormány eljárását, amely a francia kormánynyal együtt azt akarja, hogy az ügy a nép- szövetség elé terjesztessék. kozatában ennek a közeledésnek a lehetőségéről egyetlen ezó eem esett. Ha a Hradzein jóakaratot mutatna a fölkínált egyezség megkötésére, bizonyára nagyobb sikert érne el, mint anélkül s elmúlna a köztudatból az a kellemetlen benyomás, hogy a gazdasági kibontakozás komoly lehetőségeit Prágában állandóan elnyomja a, presztízs-politika gyanús velejárója, Nyilatkozatomban még csak azt szeretném hangsúlyozni, hogy a mi kormányunk őszintén sajnálja., hogy ebben az egész ügyben, amely vitálisán érinti államunkat és számos más államot is és amely Európában mondhatni valóságos izgalmat idézett elő, olyan eljárást választottak, amely nem felel meg annak a szellemnek, amely az európai államok közti kapcsolatok tekintet ében a nép- szövetségnél bevezetést nyert és hogy különösen abban a pillánatbam, amikor kedvező atmoszférát akarunk előkészíteni a jövő évi leszerelési konferenciához, a nemzetközi helyzetre súlyos árnyék esett. Hiszem, hogy ez az árnyélv a dolgok további fejlődésénél eltűnik. Mindenesetre konstatálnom kell azt, hogy e megbeszélések, melyeket ebben az ügyben a német és az osztrák kormányok képviselőivel folytattunk, mindig a legibarátságosabb hangnemben történtek és remélem, hegy emiatt a barátságos politikai kapós ólatok nem fognak csorbát szenvedni. Az események fejleményei szerint még további híreket fogunk majd parlamentünknek adni. Hangsúlyozni kívánom még azt, hogy épp a mostani fejlemények alapján közvéleményünk egyelő re telje sen meg lehet nyugodva. A kormány mindezeket a kérdéseket állandóan felszínen tartja, megteszi a belpolitikai és külpolitikai előkészületeket és felkészül minden eshetőségre. Saséi deisiairs BariMfe-ap Berlin, március 26. Sir Horace Rombold berlini brit nagykövet tegnap fölkereste a birodalmi kancellárt a német—osztrák vámunió ügyében és közölte vele, hogy Henderson angol külügyminiszter az általános érdekeknek megfelelően szükségesnek tartja, hogy az ügyet a népszövetségi tanács elé vigye. Éppen azért az angol kormány arra kéri Németországot és Ausztriát, hogy az 1922. október 4-í genfi jegyzőkönyv értelmezésének tisztázásáig ne hozzon végérvényes határozatot és ne valósítsa meg a vámuniót. A kancellár válaszában rámutatott arra, hogy a német—osztrák megegyezés teljesen megfelel a genfi jegyzőkönyv szenemének és a német, illetve osztrák körök véleménye szerint igy nincs ok a népszövetségi tanács ítéletének kikérésére. Ha azonban a jegyzőkönyvet aláíró hatalmak vizsgálat tárgyává kívánják tenni a szerződés jogi alapját, Németország es Ausztria kormánya nem gördít nehézségeket a vizsgálat útjába és bizalommal tekint annak eredménye elé. Viszont a német kormány nem tartja megengedettnek, hogy a pusztán gazdasági szerződést a népszövetségi tanács politikai szempontok szerint bírálja el. A német- osztrák tárgyalások folytatódni fognak, tekintet nélkül a népszövetségi tanács döntésére, dg májusig végérvényes döntést hozni ’ amtigyis lehetetlen; mert a szerződés technikai v Mai tsánmli na ©Mfal ........évf. 72. (2589) szfim * Péntek - 1931 március 27 El őfizetési án évente 300, félévre 150, negyed* ,1 •_ .//.„■ 7., „Arfnk Szerkesztőség: P r 4 s e II. PeosKS .6t, a. évre 76. havonta 26 Ki; külföldre évente 450, fi SZlOVeUSZKOl eS rUSZlTlSZKOl eiLCnZSKl PÜTTOK ti. emelet - Telefon 30311 ~ Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre 114. havonta 38 Kt DOÍÍtlk.CLl n(lDÍlciDj(l M As.ro/* **rág« IL Panská altce » 7. Ili emelet fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több főszerkesztő: Telefon> 34184 Egyes szám áré 1.20 Kö, vasárnap 2. -Kö DZURANY! LÁSZLÓ FORGACh GÉZA SÖRQÖHYCIWi MIBLflP. PSHHB
