Prágai Magyar Hirlap, 1931. március (10. évfolyam, 50-75 / 2567-2592. szám)

1931-03-27 / 72. (2589.) szám

M TRSCGAI'/VVACAAR-HIRLAP 1931 március 27, péntek. WBTOW ■■wiTTirmmuTi iTíii n nm—rinoi-nr~rnmr~niTfrn mm m ~ > 11 umtm Podkarpatská-rusi borozó, Prága, Národni tr. 30.. Kitűnő podkarpatská- rusi tájborok. részleteinek tisztázása hónapokat vesz igény­be. Henderson és Briand párisi tárgyalásai A francia és az angol külügyminiszter teg­nap reggel Párisban vizsgálat tárgyává tette a német—osztrák vámszerzödési terv kipatta­násának nyomán támadt európai helyzetet. Henderson értesítette Briand-t, hogy felhlvat- ta a német és az osztrák kormányok figyelmét arra a nyugtalanságra, amelyet a szerződés­terv egyes államokban keltett. Az angol kül­ügyminiszter kifejezte reményét arra vonat­kozóan, hogy Ausztria és Németország mi­előtt a vámunió tervét valóra váltanák, alá vetik magukat a népszövetségi tanács vizsgá­latának, amely tisztázni fogja azt a kérdést, vájjon a szerződésterv megszegte az 1922-es genfi jegyzőkönyvet vagy sem. A népszövet­ségi tanács májusban foglalkozni fog a vám­unió tervével. Páris nincs megelégedve Henderson tervével Páris, március 26. Briand és Henderson Olaszország és a kisaníant támogatásával a népszövetségi paktum 15. cikkelyére hivat­kozva, a tanács májusi ülésszakán szóvá fogja tenni a német—osztrák vámszerződést. A 15. paragrafus a meglévő szerződési hatá­rozatok értelmezésénél támadt nézeteltéré­sekről szól. Az Echo de Paris szerint Briand nem tudta megnyerni Hendersont az egyetlen hathatós eszköznek: a népszövetségi tanács azonnali összehívásának a paktum 11. para­grafusa alapján (fenyegető háborús veszede­lem). Ugyancsak az Echo de Paris Írja, hogy a kisantant három állama Briand kudarca miatt rendkívül elégedetlen és elhatározta, hogy azonnali tiltakozó konferenciát hiv össze. A Journal szerint a népszövetségi xanács összehívásának Parisban tegnap elfogadott metódusa kétes értékű. A népszövetségi ta­nács, az államok legfőbb szankciója, legföl­jebb javaslatokat tehet a vitatkozó feleknek és ezt is csak egyhangúlag. A népszövetségi tanács kompetenciáját a paktum 15. cikke­lyének 8. pontja alapján különben is bárki kétségbevonhatja. Ebben a helyzetben a nép­szövetségi tanács nem cselekedhet rnást, mint jelentést dolgoz ki minden javaslat nélkül. A Petit Párisién a ki nem elégítő tegnapi döntés ellenére hangsúlyozza, hogy Francia- ország energikusan akar Németország és Ausztria ellen eljárni, mert az, amit a bécsi szerződés jelent, jogilag tarthatatlan és a szerződések kijátszása. A német és az osz­trák diplomácia hallatlan erkölcsi és diplo­máciai hibákat követett el, s JBécs meg Ber­lin minden egyéb, csak nem korrekt. A két állam azt kockáztatja, hogy politikailag és pénzügyileg teljesen magára marad abban az esetben, ha kitart álláspontja mellett. Sauer- weln a Matinban bejelenti, hogy Franciaor­szág a népszövetségi akciótól függetlenül til­takozni fog Becsben és Berlinben, mert a szerződés megsérti a német—francia keres­kedelmi egyezménynek a legtöbb kedvez­ményről szóló klauzuláját. A Matin ugyan megérti, hogy Németország és Ausztria gaz­dasági helyzetében kénytelen valamennyi kí­nálkozó eszközt megragadni a szükség leépí­tésére, de helyesebb ut volna, ha a két né- j met állam a többi hatalommal karöltve dől-! gozna és nem önállóan, titkolózva. | A kamara külügyi bizottságának kívánsá­gára Briand a közeli napokban beszédet mond a francia parlamentben a vámunióról. A nyilatkozat még a külügyi költségvetés szenátusi vitája előtt fog elhangzani, hogy tisztázza Franciaország állásfoglalását a bé­csi szerződéssel szemben. Szép beszédekben sokszor dicsérték Páneurópa De midőn ketten hozzákezdtek a megvalósításhoz. eszméjét Genfben. cifra szitkozódásokka! kísérik a „vakmerő* kísérletet ÍEgy prágai német, lap elmée karikatúrája a vámunió hullámairól.) Herriot offenzivája Németország ellen Páris, március 26. A német szörződéis ellen irányuló sajtókampány tovább tart. Ha Her­riot az, aki az Éré Nouvélie egyik nagyobb cik­kében élesen tiltakozik. Véleménye szerint a német-osztrák szerződés rendkívül éles táma­dás nemcsak az európai unió, hanem a világ- béke ellen is. Ha tiltakozik ellene, nem Fran­ciaország presztízse miatt teszi ezt, vagy pedig pacifista inggyőzó'dés hiánya miatt, hanem az­ért, mert nem hajlandó ostobának látszani, akit bárki félrevezethet. Az az állítás, hogy a szerződés a regionális szerződések első prak­tikus megvalósítása, közönséges csapda, amelybe azonban senki sem esik 'bele. Való­jában a legrégibb rendszeri! vámunióról van szó, amely a politikai egységet akarja előké­szíteni. Szamár volna, aki ezt nem látja az el­ső pillanatban. A két szerződő állam rendkí­vül helytelenül cselekedett. Most az élé az al­ternatíva elé kell őket állítani, vájjon becsüle­tesen folytatják-e a genfi békepolitika útját, vagy pedig offenzív politika blokkot teremte­nek KöBépeurópában. A radikális Repubft'ique ma szántén elisme­ri, hogy a bécsi szerződés merénylet Európa és a béke ellen- A két kormány nagy ostoba­ságot követett el és szomorú látni, ahogy a két nép még lelkesedik is a tettért. A lap mindazon által régi követelése mellett marad s megállapítja, hogy a bajokat csak egy ellen­eszközzel lehet leszerelni: a német-francia vámunióval. Ellenkező esetben Európa néhány . hét leforgása alatt újból két ellenséges tábor­ra oszlik. Is angol sajté véleménye London, március 26. Az angol sajtó meg­elégedéssel üdvözli Henderson javaslatát, amely arra irányul, hogy a német-osztrák vámszerző'dés sorsát a népszövetségi tanács ítéletére bízzák. A konzervatív, a liberális és j a munkáspárti lapok egyhangú véleménye ! szerint a tanács lecsillapíthatja a háborgó ke-, délyekefc. A Daily Héráid nem helyesli Rrü- ning kancellár válaszát az angol nagykövet intervenciójára, mert Németország nem dönt­het abban a kérdésben, hogy mivei foglalkoz­hat a népszövetségi tanács és mivel nem. A paktum 11. cikkelye értelmében a tanács min­den egyes tagja föl van jogosítva, hogy egy eu­rópai ügyet napirendre tűzzön. Az angol sajtó azt a tanácsol adja Eriin ingnék, hogy fogadja' el az angol javaslatot és Ibizza a vámunió ter­vét * népszövetségre. Az angol lápok az ügy politikainál! tehát teljesen Hendemon álláspontja és Brílning ellen ítélik meg. A vámunió techni­kai és csupán gazdasági részére vonatkozó állásfoglalásuk más. Valamennyi lap helyesli a tervet a a Times nyíltan hangoztatja, hogy a német-osztrák vámunió az első lépést jelenti a nyomasztó európai vámhatárok leépítése felé! Az osztrák sajtó irilning mellett Becs, március 26. Az osztrák sajtó min­den tekintetben hcUyesli azt a választ, amit Briming kancellár és Schober dr . alkancel- lár az angol demarsra adott. A válaszok egyöntetűsége azt mutatja, hogy a két állam nem enged elhatározásából és folytatja a végilsges vámunió megkötésére vonatkozó tárgyalásokat. A szerződés jogi hátterét a népszövetség vizsgálat tárgyává teheti, de a vizsgálat nem történhetik politikai szem­pontból. Németország és Ausztria nem áll­hatnak a népszövetség tribunálja elé, úgy, mint legyőzött államok a győzők testület® e3é. — A Szentszék a fiatalság nemi nevelésé­ről. Vafcikánvárosból jelentik: A szent oíficiu- mok kongregációja dekrétumot bocsátott ki a fiatalság nemi nevelése kérdésében, amely­ben tagadja az eaigenáka elmén felállított é» aa emberi faj nemesítését orvosbiológiaá ala­pon bizonyítani akaró tudomány jogosultsá­gát A dekrétum a nemrég kibocsátott, a ke­resztény szellemben való nevelésről és a ke­resztény házasságról szóló pápai enciklikák- nak folyománya. VISSZA A HÁBORÚBÓL ForcíSfoifa: Szabó Lőrinc Erieb Mária Remarque regénye (Copyright by 0. Feature Syndicate and by Prágai Magyar Hírlap. — Utánnyomás kivonatosan is tilos.) (80) Az ablak a vigasza és a kétségbeesése. Sokszor már látni sem bírja és behunyja a szemét, mikor az alkony pír jön. Egyre ká­bultabb lesz. Néha még föl-fölráng ugyan és számolni kezdi a napokat; — de csakhamar reménytelenül összetörik benne a kitartás. Arra gondol, hogy nyárnak, télnek, tavasz­nak kell következnie, szakadatlan. Borzad a sötétségtől, a nappaloktól, az éjszakáktól. Egyre jobtoxn hatalmába ejti a szürkeség, egyro közönyösebbé válik azokban a szűk percekben, amikor láthatom és bennem egyre irtózatosabbra nő a félelem, hogy eljön a nap, amelyen Albert még egyszer összeszedi ma­gát és a lepedőjét vagy a takaróját szétlépi és csikót csíkhoz kötöz és nyugodtan felka­paszkodik az ablak vasrácsozatához és a rá­csok erősek és megbízhatóak lesznek ahhoz, hogy elbirjanak egy alig öt ven kilós testet... 3. Lassan vonul egy csapat ember az uccá- kon, A csapat kisebb csoportokra tagozódik, mind g négy ember halad egymás mellett. Elől, megfakult egyenruháikban, katonák, nagy fehér táblákkal: HOL MARAD A HAZA HÁLÁJA? És: ÉHEZNEK A HADIROKKANTAK. Akik ezeket a táblákat viszik, félkaruak. A zubbonyuk másik, üres ujját lazán a zsebük­be gyűrték. Gyakran hátranéznek, hogy a csapat rendben követi-e őket. Mert ők a leg­gyorsabbak. Utánuk szintén rokkantak jön­nek, rövid bőrszijjra fogott kutyákkal. Az ál­latok rr^akövén a vakok vörös keresztje. Fi­gyelmeken haladnak a gazdáik mellett. Ha a menet elakad, rögtön leülnek és a vakok megállanak. Az uccáról, kattogva és farkukat csóválva, néha más kutyák rohannak a me­netbe, hogy játsszanak és birkózzanak a cimboráikkal. De azok elfordítják a fejüket és nem törődnek a szaglálással és csaholással. A fülüket még keményen hegyezik ugyan és a szemük csupa élénkség; de úgy mennek, mintha soha többé nem akarnának már sza­ladni és ugrálni, mintha értenék, hogy mi a rendeltetésüket. Úgy különböznek a többiek­től, mint az irgalmas nővérek a vidám eláru­sító kisasszonyoktól. A többi kutya nem is kísérletezik sokáig; egy-két perc s valameny- nyi elkedvetlenedik és oly sietősen elüget, mintha menekülne valamitől. Csak egy hatal­mas mészáros-kutya marad ott és ugat, széle­sen szétrakva a két első lábát, lassan, mé­lyen és panaszosan, mig a menet el nem vo­nul előtte. Különös, hogyan megváltozik egy szem nélküli arc, hogyan kialszik és milyen puha és halott lesz a felső része és milyen különös benne a száj, mikor megszólal. Az arcnak csak az alja él. Ezeket az embereket mind puskagolyó vakította meg; ennélfogva más­képpen viselkednek, mint a született vakok. Hirtelenebbek és egyúttal óvatosabbak a mozdulataik, amelyekből még hiányzik .sok­sok sötét év biztonsága. Bennük még él a színek, ég, föld és szürkület emléke. Még úgy mozognak, mintha volna szemük, akarat­lanul fölemelik és fordítják az arcukat, hogy J ránézzenek arra, aki hozzájuk szól. Néme­lyiknek fekete vászonlap vagy kötés van a szemén, legtöbb azonban enélkül jár, mint­ha igy kissé közelebb volna még a színekhez meg a fényhez. A pillájuk kiszáradt és csu­kott; — nedvesen és pirosán, mint egy kö­dös, vigasztalan Ezelőtt, már csak az alsó szemhéj keskeny csikja tolakszik kissé előre. Sokan közülük egészséges, erőstagu, jól meg­termett férfiak, akik dolgozni szeretnének. A márciusi ég sápadt alkonypirja ragyog lehor- gadt fejük mögött. A kirakatokban felvillan­nak az első lámpák. De ők alig érzik az este szelíd és gyöngédebb lehelletét a homloku­kon, nem látják a tavasz első színeit; durva csizmáikban lassan lépkednek az örök sötét­ségen ót, amely felhőként terül köréjük és szívósan és komoran mászkálnak a gondola­taik föl és alá azokon a kis számokon, ame­lyek kenyeret, ellátást és életet jelentené­nek számukra és mégsem jelentik azt. Agyuk kialudt kamráiban lomhán kavarog éhség és nyomorúság. Gyámoltalanul és tompa szoron­gásban érzik, milyen közel a pusztulás és mégsem bírják látni és nem tehetnek ellene egyebet, mint azt, hogy lassan és seregben felvonuljanak az uccákon és halott arcukat a fénybe emelik a sötétből, némán könyörögve azoknak, akik még tudnak látni, hogy csak­ugyan lássanak. A vakok mögött jönnék a fél szenünk, a fejlövésesek szétrongyólt arcai, ferde, dagadt szájak, orr- és állnélküli fejek, arc já, <. me­lyeknek felülete egyetlen nagy, vörös heg s benne, ott, ahol valaha a száj és orr "olt, né­hány lyuk. E pusztulás fölött pedig is'Ldes, 1 kérdő, szomorú ember-szemek. Utánuk jönnek az amputáltak hosszú so­rai. Soknak már van mesterséges végtagja, amely járás közben ferdén előre lendül és csörrenve csapódik a kövezetre, mintha az 1 egész ember mesterséges volna, vastest pán-I r cél burkolatban. A többiek magasra íelköiöt- • ték és biztosilótüvel megrögzitetíék nadrág- i juk szárát. Fekete gumini-ütközós mankón és ■ botokon bicegnek. ; Aztán jönnek az idegsokkosok. Reszket a . kezük, a ruhájuk, a testük, mintha még min- . dig a borzalomtól reszketnének. Nem tornak i többé uralkodni rajtuk, az akaratuk kihafj- vadt, az izmok és idegek fellázadtak az agy ellen, a szemek tompák és ájultak. Félszemüek és félkaruak viaszvászonnal födött kis kosárkocsikban tolják a súlyosan sebesülteket, akik már csak görszékbeu bír­nak élni. Néhányan egy lapos tolókocsit húz­nak, amilyet asztalosok használnak ágyak és koporsók szállítására. A kocsin egy törzs ül Nincs rajta semmi takaró. A két comb tövig hiányzik. Egy erős férfi felsőteste, semmi több. A férfinek vastag nyaka van és széles, becsületes arca, erős bajusza. A fején ellen­zés sapka. Talán butorszállitó munkás volt. Mellette tábla, ferde betűkkel, amelyeket va­lószínűleg 5 maga festett: ÉN IS SZERET­NÉK JÁRNI, BAJTÁRS. Az ember csak ül, az arca komoly; néha feltápászkodik a kariá­ra és kissé odább löki magát a kocsin, hogy másképpen üljön. Utána fiatal, sápadt férfi következik; se karja, se lába. A két térde vastag bőrburko­latban áll, olyan, mint két súlyos pata. Any- nyira érthetetlen látvány, hogy az ember aka­ratlanul a kocsi alá néz, mintha a kél láb­szárnak is ott kellene valahol lépkednie. A karjai csonkján táblát tart: MEG SOK EZREN FEKSZÜNK ^ A KÓRHÁZAKBAN. A menet lassan vonul az uccákon át. Amer­re elhalad, csönd lesz. Egyszer hosszasan vá- rakozniok kell, a Hakenstrasse sarkán. Ott most egy uj tánclokált építenek és az utat homokdombok, cementeskocsik és állványok barrikádozzák el. A kapu fölött, a de Ricák mögül már kivöröslik a láugbetüs felirat: (Folytatjuk.) ¥ 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom