Prágai Magyar Hirlap, 1931. március (10. évfolyam, 50-75 / 2567-2592. szám)

1931-03-24 / 69. (2586.) szám

mi 34, M4L 11 Steinert legyőzték , a pozsonyi főiskolás aszóversenyen Pewony, jnérahis 33. A* orscágos főiskolai nsré- vorseuy meglepetése a possonyi Steiner veresége, •melyet a 100 méteren a prágai MedríekytftI szem vedet* eL A győztes ideje 1:04.3 volt, mig Steiner 1:04.4 alatt mélyen fonnáján alnl aszott. — A 100 méteres hátuszásban a brflnni Hey 1:17.2 aüiatt győ- •9K a brflnni Samek és a kassai Meesinger elölt. — A 3X100 méteres vegyes-stafétát Brimn 3:53.6 alatt nyerte Prága és Pocasooy előtt. A meetingen három országos rekord dőlt meg. És pedig az 500 méteres szabaditszásbán Miskovszky 7:25.6-ról 7:20.6-ra stsáilíitotta te a legjobb ttíijesát* tnértyl. — A pozsonyi Heiling az 50 méteres hát­iig zásban 33, a 100 méteren pedig 1:15.2 alatt ja­vította meg a fennálló csehszlovák rekordot. )( Cambridge győzött az egyetemi evezősverse- nyen. Londonból jelentük: Szombaton déluitén 3 óra 25 perckor startolt Oxford és Cambridge e 83-ük egjelemllíöri everitsvereenyre. Fuitaey és Morílnke .között százezres tömegei: helyezkedtek el a Themse két pariján, a tömegek tomboló tapsa közben több,j Bűnt negyedóra hosszat 'tartott a® izgalmas ktizde- j lem. A startnál Cambridge előnyt szerzett, Oxford j aaorabeai hamarosan káegyenüitette a® előnyt, egy! darabójg vezetett te, majd a táv derekán kemény küzdelmet vívott veaetőporioiójának megtartásáért, végül aEonban a csapat visszahanyatlott és Cam­bridge rágalma* Ciniis nbán 19 perc 30 rop. idő alatt két és fél hősnőd tegyőzte nagy riválisát. Az eddig lefolyt 88 reneay közöl Cambridge 42-őt, Oxford 40-et nyert. Egy aillarfteanmal döntettem voüt a ver­seny. )( Parisban két uj női ns záré kordot állítottak fel vasárnap. MBe. BHondeaju a 100 méteres Mtusaás- bam 1:275 alattit győzött, miig MlíLe. Humblot 3:115 alatt a 200 méteres moÜnszázthan döntötte meg a fennálló rekordot * ATLÉTIKA )( Németország és Franciaország mezei-hoekey válogatott mérkőzése Párisban a németek 3:2 ará­nya győzelmével végződött. )( A budapesti 10 kilométeres mezei-fntéversenyt Szerb (MAC) 33 perc 40.4 mp. aráit nyerte meg. Csapaigyőztes a MAC tett 30 ponttal. Ifjúsági győz­tes pedig az MTK. )( A koijni mezei-fntáson 4.2 kilométeren Drozda dr. győzőt! 13 perc 31.3 mp. alatt Frank előtt. Köz^azídasíácP . ^BSggg. ..J-JL ■?■■■—1LU” JL A német-osztrák vámfuziA és következményei Prága, március 23. A megállapodás gyakorlati hatása elsősor­ban az, hogy a két állaim között megszűnnek úgy a vámok, mint a behozatali és kiviteli ti­lalmak. Csak egyes árufajtáknál terveznek átmenetileg közbeeső védővámokat. A szük­séghez képest azonbaai esetről-esetre ezeket is.fokozatosan le fogják szállítani. Ez a kivé­teles elbírálás előreláthatólag az áruk 10 szá­zalékánál lesz csali szükséges. A gyakorlatban tehát a két állam között majdnem teljes vám szabadság lép életbe. A két állaim törvényhozása azonban egymástól teljesen függetlenül fogja kormányai megál­lapodását vizsgálat tárgyává tenni és az eset­leges változások szintén törvényhozási jóvá­hagyást igényelnék mindkét oldalon. Nincs szó tehát közös vámterületről. Államjogiiag mindkét szerződő fél telje* függetlensége biz­tosítást nyer. A tervezett azonos vámtörvényeik keretén belül úgy Németország* mint Ausztria a jö­vőben is teljesen önállóan fog más állammal tárgyalni. Természetes azonban, hogy a két állaim kereskedelmi tárgyalásait közös meg­beszélés és megegyezés alapján fogja vezetni. Egy választott bíróságot létesítenek az eset­leges véleménykülönbségeik elintézésére. A szerződés egyelőre három évre szól és felmondhatatlan. Ezen idő elmúltával a két állam törvényhozásának jóváhagyásával egy évre felmondható. A megállapodás kifejezetten tisztán gaz­dasági természetű és Ausztriának a béke­szerződésekben leszögezett függetlenségét egyáltalán nem érinti, mert mindkét állam­nak teljes tárgyalási szabadság van biztosít­va. Tekintettel arra, hogy a legtöbb kedvez­mény elve a népszövetség szerint vámunióra nem vonatkozik — mely megállapítás külön­ben minden német kereskedelmi szerződés­ben benne vau — a megállapodás más álla­mok előzetes megkérdezése nélkül érvénybe léphet. A megállapodás és ezzel Németország és Ausztria legszorosabb gazdasági együttműkö­dése tehát befejezett és megváltozhatatlan tény. Egészen bizonyos azonban, hogy a meg­állapodás csak a magja és kiindulója egy tel­jesen uj gazdasági csoportosulásnak, mely a két állam határain messze túlterjed. A regionális megállapodások eszméje Ausz­triától ered, melyet Sc-hober múlt év őszén Géni­ben vitt be a köztudatba. Persze, amikor hemze- tileg, földrajzilag és történelmileg egymásra utóit államok közötti szorosabb gazdasági kap­csolat létesítéséről volt szó és ennek létesítésénél még a legtöbb kedvezmény elvétől való elte- kintést is kimondották, akkor mindig csak a volt osztrák-magyar monarchia utódállamainak szo­rosabb együttműködésére gondoltak. Nem gon­dolta senki sem, hogy a nemzetileg, földrajzilag-, és történelmileg leginkább egymásra utalt két állam: Középeurópa két német állama. A megállapodás kifejezetten leszögezi azon­ban, hogy minden államnak jogában áll a meg­állapodáshoz csatlakozni és ezáltal fiinak elő nyeit magára nézve hasznosítani. A megállapo­dás tehát lehetővé teszi, hogy a német kereske­delempolitika Európa délkellti államait, azaz az , agrárblokkot magához kapcsolja és igy feles­legeinek elhelyezését Németországban, de vi­szont a német iparcikkek elhelyezését az agrár­államokban biztosítsa. Németország már a leg­utóbbi párisi agrárkonferencián kinyilatkoztatta, hogy hajlandó az agrárállamok feleslegeit átven­ni. A most Bécsiben lezajlott közópeurópai gaz­te*?1 ***«*“■ iái gaz­tMMi ki az a vélemény, hogy Németország nélkül kö- • zépeurópai gazdasági együttműködés el nem : képzelhető. Németország és a délkeleti agrárál­lamok között az ut Ausztrián vezet keresztül. Magától értetődik tehát, hogy elsősorban Né­metország és Ausztria között kellett egy regio­nális megállapodásnak létrejönni. A megállapodás látszólag váratlanul, de volta­képpen lépésröl-lépésre, tervszerűen vált való­sággá. Most már nincs mit mást tenni, mint az­zal mint megváltoztathatatlan ténnyel számolni. És amint Németország és Ausztria között a meg­állapodás szinte magától, természetszerűen létre­jött, úgy természetszerűen minden nehézség nél­kül követni fogja azt Magyarország, Románia, Jugoszlávia és Bulgária csatlakozása, sőt való­színűleg Olaszország és a Balkánon tovább" Tö­rökország beleértésévé! minden Alkun csatlako­zása ». A megállapodás Oetecdovákfát, magától értetődik, igém faöaelről és nagyon érzéke­nyen érinti. Csehszlovákia kiviteliének 1930- ban 17 százaléka Németországban és 14 szá­zaléka Ausztriában talált piacra. Az eiŐbfoi években pedig ezen piacok még nagyobb arányban részesedtek kivitelében. A megál­lapodás tehát Csehszlovákia kivitelének ke­reken egyharimadát veszélyezteti. Ausztriá­ban a magas vámmal sújtott csehszlovák áru nem fog tudni versenyezni a vámmen­tes -német áruval, é9 kétszer kettő négy, hogy többet Ausztriában olyan csehszlovák árut, melyet Németország is tud szállítani, nem fog lehetni eladni- A német piacon vi­szont versenyképtelen lesz az osztrák áru­val szemben és el fog esni mihdazon áruk szállításától, melyeket Ausztria tud szállíta­ni. Ha pedig a délkeleti agrárállamek is csatlakoznak a megállapodáshoz, akkor Cseh­szlovákia elveszti ezek piacát is. Korai is még, de lehetetlen is a megálla­podás végleges következményeire ma már számokban kifejezve megállapításokat ten­ni, de minden pesszimizmus nélkül megálla­pítható, hogy Csehszlovákia gazdasági élete nagyon fontos mérföldkőhöz érkezett Vá­lasztania kell, hogy követi-e tovább Fran­ciaország tervéit, avagy csatlakozik a Né­metország által Bnaugurált középeurópai gazdasági egységhez. Az'utóbbi mindeneset­re csak úgy történhetne meg, ha alárendeli magát Németország gazdasági hegemóniájá­nak. Egyes iparágai talán szenvednének ezáltal, de iparának legnagyobb része, főleg pedig mezőgazdasága —• melynek érdeké­ben eddig mindig rendkívül nagy áldozatot hozott — feltétlenül előnyösebb helyzetbe kerülne. Most fog elválni igazán^ hogy az agrárius, avagy az ipari érdekek az erőseb­bekbe? Hogy miként fog alaJculaii helyzete, ha to­vábbra is Franciaország oldalán marad, azt a jövő fogja megmutatni. Kedvező alakulást azonban a legnagyobb optimizmussal is nagyon nehéz elképzelni. Németország, Ausztria és a délkeleti álla­mok piacának elvesztése esetén csak a távo­labbi nyugati és északi európai, valamint a tengerentúli államok piaca fog maradni, me­lyek jelenleg a kivitelnek csak mintegy 40 százalékát veszik tel. Ezeken a piacokon va­jul yfrtiiVl Itáenak imuKm Ak«dÉtra »., i ~aA-v* 'r'1 '' .'A,.«3rK»wfuM van. Csehszlovákia legnagyobb exportipara, a textilipar például csak a legnagyobb ne­hézségek leküzdése után számolhat azokon a piacokon nagyobb eladással. A nyugati piacok rendkívül kényes izlésüek, miért is azokon csak a legfinomabb áru helyezhető el. Ez is azonban csak nyomott árak mellett. A textil­iparnak ezen piacok ellátása céljából és hogy azokon versenyképes legyen, teljesen uj be­rendezésre, óriási beruházásokra van szük­sége. A mai viszonyok mellett ezt csakis sa­ját tőkével bíró vállalat engedheti meg ma­gának, A tengerentúli piacok szükséglete megint teljesen más és ezek meghódítására Csehszlovákia alig lehet elég erős, hiszen azokért a világ legnagyobb államai harcol­nak egymással. Hogy pedig a konkurrens államok részéről mit lehet remélni, arra leg­jobb példa Franciaország eljárása most a ha­risnya-vámok megállapításánál. A középeurópai államok megállapodása Csehszlovákia kisantánt-tervét is derékban kettévágja, ügy látszik, hiába volt a jugo­szláv kereskedelmi szerződés aláírásának be­harangozása, az talán most már teljesen ide­jét múlta. De különben is a jugoszláv szer­ződés annyira minimális előnyöket nyújt a csehszlovák kivitel részére, hogy alig hatá­roz sokat, hogy az akár van, akár nincs. (mdd.) Gyöngült a prágai értéktőzsde ' Prága, március 23. Ma nagyobb veszteségek érték a tőzsdét.' A kuliéiban Skoda gyöngült érzékenyen, és a hangulat végig kedvetlen ma­radt. Cseh-—-Morva 115, Berg és Hütten 100, Nordbahm 55, Skoda 49, Prágai Vae> 40, Köiiig*- hofer 33, Sehoeller és Ringhoffer 30, Aussigi Vegyi 23, Solo, Cseh Kereskedelmi és Kriz&ik 18, Poldi 15, Cseh Cukor 11, Brünni Sör 10 ko­ronával gyöngült. Nemzeti Bank 10 koronás veszteséget szenvedett. A beruházási piac nagy­jában változatlan.-f- Üzlettelen a budapesti értéktőzsde. A spe­kuláció tartózkodó volt. Az érdeklődés köz­pontjában az osztrák—német vámunió állott. A második félidőben némi forgalom indult meg, de jelentékeny változások nem voltak.-f- üzlettelen a bécsi értéktőzsde. Igen kis üz­let mellett tartózkodó volt az irányzat. Cseh­szlovák értékek gyöngültek, magyar értékek nem voltak egységesek.-f- Nem egységes a berlini értéktőzsde. Nyi­tás után gyöngülő irányzat állt he és a legtöbb árfolyam 1—2 százalékos lemorzsolódást muta­tott. Később nagy tartózkodás mellett néhány fixkamatozásn érték szilárdabb irányzatú volt.-f- A prágai állatvásárra 983 szarvasmarhát hajtottak föl, ebből 728 'belföldi, 66 román, 195 lengyel eredetű. A cseh ökör 4.50—6.75, bika 4.50-5.90, tehén 3.30—5.75. borjú 5—6.40, szlovenszkól ökör 5—7, bika 4.90—5.90, tehén 4.70—5.25, borjú 4—6.75, román ökör 5.40—• 6.20, borjú 5.10—6, a lengyel ökör 5.25—6.75, bika 4.50—5.35, tehén 4.60—5.50, borjú 4.75— 6.75. A vásár kicsi voft.-j- A prágai sertésvásárra 2072 darab sertést hajtottak föl, ebből 1716 belföldi és 356 jugo­szláv eredetű. A cseh sertés 6.30—7.20, szlo- venszkói ártány 8.90—9.60. a jugoszláv 8.60— 9.50.-f A mai budapesti gabonatőzsdén — amint budapesti szerkesztőségünk telefonálja — az irányzat tartott volt. A következő árakat je­gyezték: Tiszavidéki búza 15.30—15.40, felső- tiszai és jászsági 15.15—15.25, egyéb 15.10— 15420, rozs 11.20—11.30, tengeri, tiszántúli 15-10 —15.30, egyéb 18.90—14.10 pengő.-f- A berlini terménytőzsdén a következő ára­kat jegyezték: Búza 279—281, rozs 179—181, árpa 222—232, zab 158—162, búzaliszt 33.75— 40, rozsliszt 25.25—28.90. buzakorpa 18.80— 13.60, rozskorpa 12.50—12.75, Viktória-boraó 24—29, ki® ehető 22—24, repcepogáosa 9.80— 10.20, lenpogáosa 15.60—16, szárazszelet 7.70 —8 márka. A prágai tőzsde deviza jegyzései: március 28 március 21 Hiv. oénz áru pénz áru disk.% Amsterdam 135095. 1354.95 Í351.10 1355.10 8% Bérűn . . S03.03 805.53 803.— 806.50 5 Zürich «, „ 648.76 650.75 648.35 650.35 8 Oslo . . . 901.25 904.25 901.27 % 904.27%* 4 Kopenh, . 901.25 904.26 901.25 904.26* 3% Damda . . S54.50 667.60 654.60 667^0* S Stockholm 902.— 905.— 302.— 908.—* 8 MtiUnd . 178.43 177.23 176.48 177.23 8% Parte. . . 131.86 182.26 181.88 132.20 2 London . 108.69 164.29 163.60 164.29 3 New York 33.69% 88.79% 33.69% M.79%* 2 Brfiaaal ■ . 469.16 470.86 459.15 470.86 2% Madrid . . 860.50 302.50 360.- 362.- 6 Botorad . 69.17% 59.42% 59.17 69.« 8% Sofla a . o 24.39 24.49 24.40 W 9 Wien . . 478.70 475.20 473.66 475.15 8 Waneban 377.10 379.10 377.07% 379.07%* 7% Budapest . 587.25 589.25 587.25 689.25 8% BnenJUrea 1197.— 1203.— 1197.— 1208.—* oa7 j Helsingf. . 84.78 86.13 84.74 36.14* 6 Rím . . . 649.— 682.- 649.- 682.-* 6 Rio do Jut. 294.— 296.— 294.— 296.—^ ea7 Montorideo 24.90 25.10 24.86 24.86* — Alexandria 167.86 168.65 167.85 168.65* ®a7 Athén . . 48.72% 44.02% 43.72% 44.02%* 8 Bukarest . 19.97% 20.17% 19.97% 20.17%* 9 Stambol • .— —.— — •— —— líowno. . 337.50 389.50 337.50 389.50 Umabon . 153.10 153.90 153.10 158.90* 7% Révai . . 897.50 901.60 397.60 901.50* 8 Montreal . 83.66 38.7* 68 83 80* esi 7% Prága, március 23. Valuták: Holland 1349.25, jugoszláv 58.70, német 801.87belga 489, magyar 586.62%, román 19-85. svájci 649.50, dán 809, angol j 163.40, spanyol 360, olasz 177.40, északamerikai j 13.62, norvég 899, franci* 132.10. bolgár 28.90, *véd j m m mm, mm. mm, í I ; Í,J Pozsonyi terménytőzsde IMI március 23-án: K-tő; K»jj Basa r*~» kff »»«■«, . • « • % ,140-143 Rom • . • •»«»»•»«»%»•“ 125 — 130 Árpa export ..•« i • 152 — 156 „ prím* . 148—152 „ morkantG . 137 — 140 öezi irp* — — — Z*b 140 — 145 Teageri ......................................... 78—80 „ ex uesily Powony 64 — 6b Viktória bereó . » » 9 • 185 — 140 Fehér b*b ... * , i .»,,,•■ • 160 — 165 Tavaséi bökköny — — — ös*i bCkkOny . 160 — 165 Repe# .. >«*»»• »«••«*• 160 — 165 Mák • . . . . 480 —- 490 Vörösbora aatar .»•«««,<■«•* 1100 —1300 „ plombisva 1300 — 150P Lucerna natúr 1000 —1200 H plombácva . . . . 9 , « « » . 1300 — 15i 0 Ctkecési rózsa bursronva ..a.sgs,. 32 — 42 r eirra bursronva 27 — 32 Ip&rj bursronva . • » • . 25—26 Busadara , . . * , 262 — 267 OGQ busallsBt 254 — 259 Rosslisst ...»............................................... — isö Ko rpa ..<•»*•*#••■>»«'« 85 — 86 Takarmányliszt . . l(..g — 104 Ssárított répasgelet....................... • . . . 45—47 Am erika! dinsnótsíT ab Pozsony .»»»» — — — Magyar „ ab határ . , .. , , , — — — Amerika! ss&loun* ab Pozsony — — — Mas:yar „ ab határ . — — — Széna félédes, lasa...................... — — — „ ., préselt — — _ Zsúp gsaima....................... . • t • « r , Ta karmány ssabsa. lasa —­„ r préseié •••,,(,----------- — Al om esalnaa, iát* — — — » « préseié , • i i i i • • i — — — Iránys*t: őríéigabcaia. tafearmány^il};,'.; dák. tengeri njmgodit>q(bb. A nrá9ai érfikttSíiü: árfolvamai: ma tegnap pénz ár: pénz áru Nyaremeuykőlcsöp ...» 103 25 103.75 103.25 103 75 6%-us beruházási kölceBs . 101.31 101.85 101.25 501.75 6%-os beruházási kölcsön Í9SS 101 35 101.85 101 25 101.75 LisztkClcjön.......................10110 10160 101.10 10160 6%-os konvertálható kölcsön 10125 Ibi 75 101.25 101.75 6%-es ív iilamköIcíOn . . 10160 102.10 101.60 102.10 5%-os államkölosön 1928 . . 95.95 S6 45 95.95 96.45 4%-qs Kássa-oderbergi . . 81 75 82 25 81.76 82.25 4%%-os pótjáradék , , ■ 86 75 37.26 87.- 87.50 4.2%-os úóljáradék . . » . 79.76 80,25 79.00 80.£0 4%-os potjáradék , , , . 75.60 76.10 75.60 76 10 3.50%-ob oótjáraagk . . . .67.35 87 35 67 50 68.— üadikölcsönkártalaiiitáB . . 58,— 58.50, 56.__ h8jó0 5%-os morva orstáKOs kölcsön ——'— — — ]— S%-oa háború előtti adósság , , —6ő]—. —/— 6%-os éseh jelzáloz bank . 103 25 —— j— 6%-os morva felsáioz és orsBágos bank . 108 IQ —102 gn 108 60 4%-osKaíga-oderbergi Í809 - 80 70 —— — Cseh Affrir Bank 5 r t 4 499.— 501.— 499.— 50i-“ LSnder Bank 606 658.— 657._ 658.— Cseh Cnio . . , « t a < 318.— 314.— 313.— S14-— Cseh Bsskomt • • • , . Si7.— 319.- 317.— 319 — Cseh Iparbank « « % * « 474.— 476.— 474.— 476."*' Snlovák Bank 183. _ 190 — 186 — 189-"” Zivnostenská •««•«» 481.— 483.— 434.— 435-'** Osttrák Bitéi .>•••<■ 222.— 223 - 222.- 223“ Wiener Bankverria • * * s <7.go 78.— 77.50 78--; Jasosaliv Bank . * « * « 25 46.50 46.95 46.80 Nordbato . . , , 1 • * 4610.- 4620.- 4670.- 4630— Nordbahn Bensők • « ■ 11855.— 1866.— 1850 .. —.**= Cseh Oukoripas . * ■ * ? 656— 560.— 543.— §80."* Sehőüw..........................ess 8«0._ 870.- §88.- 840.­Horrát Cukor . • • * « * 171— 178.— 188.— 170.— Aussssrer FitouHá a « • * 618 — 628.— 615.— 628.— Krizák . . , . « « ■ • 748.— 74b— 782.— 764 — Bráffai Malmok • « • • » 645.— 666.— 648.— 655.— Kolini Mtttráeya < • s « « 380.— 898.— 418 — 422.— Kolinl Kivé 67.— 70.— 67.— 70 — Kolini Beess . • • • • . 1260 - 1270.- 1270.- 1280.— Tejipar ■ . • 1 c • * 1 -- - —.— —740.— Aussigt Vegyi * t s « • 752 — 786.— 750.— 760. Budweissd Sör . • • « .2320.- 2360 — 2400— SöniRshofer Cement . . . 1760.— 1770.— 1?90.~- 1798.— Cseh-Morva Kolbea-DaaSk . 4580.— 4590.— 4620 — 4630.— Brünni Gépek ............................ 262.— 2ö8j— 260.— Rm «hoIfei ...«•■« 855 — 860 — 855.— Sfiö.”­Nvujratoseh Szén « • s « 424.— 427.— 425.— 427 A'-pica . . • e * a * « 93.— 94.”“ 97.50 §8. Berg és Hflttea , 0 s s » 2880.— 2890.— 2875.- 2888." földi ...... s • « 568.— 560— 564.— 566." Prágát Vm •««.«• 1660 — 1670.— 1665.— 1675." Skoda . . . . « « « e « 1475.— 1479 — 1487 — 1491 " Possonyí Kábel . « « « • 1115.— 1125.— il25.~ 1130. Inwáld ...«•* s « 252.— 255.— 260 — Pöö.”­OilMchaul Ps^r * « « * • 600.— 604.— 598* — 602.“ A Budapesti ertéhtSzsde árfolyamai: J,ii' w» tegeap Antto-marvar báni « » * . 64.— 64.­Hasal Bank • • 9 a s a 9 20 Magyar Hite! . • a a • a * 63-“- 63.10 Jelsálog .••aaa«e» 40.— 40.— Lessámitelé * • a s a » s 81-80 8130 Magyar-oUsn . > a • a a a fin 61.— Osstrák Hitel » « n a « » 87-50 37.50 íparbank ••••»»*» 11-— — — Forgalmi 71-50 71.— Magvar Hemsetl Bank • « • 2C0.— 200.­Kereskedelmi Bank . . « . 94 30 94 — Magyar Általános Takarék. 66.— 73.— Hasal Takarékpénstár .... 156.— 157.— Első Magyar Blctosltd ... Első Budapesti Gősmalom . « 24-— 28.‘~ Baaxit 45.50 49.— Hungária Malom Bcocsra . .»««»«»• 150 50 148.— Drasehe . » • • e • * • • f01 — Í0l.~* Maenesft ...«*««» 166.— — .~ Magyar Htelános K6»s4» • « 483.— 491.*"* Salgá . •«».»#»•* ^6.50 ^Z-12 Orikáuy .tsssBeBi 86-20 Franki® «»*»•»•*« 20 50 20 50 Caákv .«••«»**« 7.“* 7-— Mesfeasdaságt Gépék . * » . ár; 3-50 Magvar Fegyver .,«*►- -05-—’ Gans Danubius «**««> 45.28 T0- — Hofhe7? . Linz . ..-*»,*»»«•' ’6,~ 47.— Magvar Ael! . »»■»«• 34.— 34.— Magvar Lámpák .»»»•■> 81.— ol- — Vagöngvár • 17.~ 17 20 Ooburg .isssase* 9-25 .9-20 Rima . aissesee* 47.60 .0-60 Ratal Fa «fS«eoes —.— — öfa faipar * > e e » « c • 50 50 51-60 Ussehitaí »•***»*• 102 25 if.4 25 Levante . «»»#•*». 4 60 ííova . 27.7o ^8.— Uiamvaout •><«•«(. — i>öart .••ee*ee« 102.50 102 25 Magvar Cukor • s s a « * 94.— 97.— izzólámpa .<««*(«• 276.50 254.— R4ssvénv*6r .*•**•« —.— 9450 Hangárt* műtrágya * • • • » 1730 17.10 Szikra .■••••*«• —— .— Papirtpsg »««*aee« — Féltén ...«.*«»* —207.— Summl .,.«»••«* 30.—---------­Mo ktár 75— —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom