Prágai Magyar Hirlap, 1931. március (10. évfolyam, 50-75 / 2567-2592. szám)

1931-03-20 / 66. (2583.) szám

4 1931 márchw gQ, péntek Grosschmld Géza könyve Prága, március: 19. A Prágai Magyar Hfar­i&p az év elsjén már méltatta Gro>sschtnid Géza dr. szenátor kisebbségi sors" oirnü könyvét. Rámutattunk & kisebbségi magyar politikai irodalom ezen első nagy müvének hé­zagpótló, korszakos jelentőségére. Értéke föL becs ül heteden úgy napjaink, mint a jévö szempontjából. Hü tükre ez a könyv az uj életviszonyok ké­zé jutott csehszlovákiai magyarság tizenkét éves életének. Amint Grossehmid Géza dr. elő­szavában mondja: „Ez a könyv részben iá jó visszhangja az elmúlt 12 év eseményeinek,, részben a jogaink tudatában való további ki­tartásra ösztönző bátorítás." As 500 oldalas hatalmas könyvön végiglapoz­va és annak gyakorlati szakszerűséggel, isöny- nyen kezelhető és áttekinthető rendszerrel ren­dezett fejezeteit olvasgatva tényleg felevenedve látjuk magunk előtt mindazt, ami az elmúlt év­tized alatt magyar kisebbségi szempontból ese­mény volt s politikai, kulturális, gazdasági és társadalmi problémánk volt és az ma is. Grosso Sun id Géza természetesen nem történet­írói feladatra vállalkozott, hanem 1924-től 1980. év végéig elmondott jelentősebb beszé­deit és & sajtóban megjelent cikkeit és tanul­mányait gyűjtötte kötetbe. Ax alkalmazott rendszer a az egyes beszédeket és írásokat kí­sérő magyarázatok egy nagy, összefüggő egy­ségbe olvasztják össze a legkülönbözőbb idő- •és alkalomsztille megnyilatkozásokat. Ez, a ma szempontjából leghelyesebb forma azért lett ilyen módon megválasztva, mert a most folyó idő még nem alkalmas, idő történetírásra, el­lenben a most folyó eseményeknek a vissza­adása ma az „élő történelem" és a jövő fel­adata lesz azt, vissztekintve és más forrásokkal is egybevetve, a múlt történelmévé formálni Össze. A jövő történetírásnak annál becsesebb és mindennél hitelesebb forrása lesz ez a könyv, miután Grosschmid Gézát megnemalkuvó, ge­rinces magyarsága a mélységes nemzetise re te­le mellett közéleti tevékenységének minden megnyilatkozásában mindenkor & komoly tár­gyilagosság ég a jogi alap föltétien tisztelete jellemzi. Grosschmld Géza megállapításait ős megítéléseit soha sem befolyásolja egyéni vagy szűk 'politikai szempont; közéleti pályá­ján mindég as igazságra törekvés e az igazsá­got követelés magasabb szempontjai ás célki­tűzései irányítják. Ezeknek az emelkedett, ne- j' mes emberi szempontoknak szolgálatiban áll Grosechmid Géza könyve is. NAPNYUGATRÓL — NAPKELETRE Ftmchaf, január. Hosszú tervezgető©, sok ne­hézség leküzdése után végre az ó év utolsó nap­ján Hamburgban hajóra szálltam, hogy a távol Kelet mesés országaiba elzarándokolhassak. Madeiráig az utat & Hamburg Amerika Lini© 12.000 tonnás „General San Martin*1 hajóján teszem meg. Sokan, igen sokan vannak rajta, akik a távol Braziliába, Argentínába mennek ke­nyeret keresni és uj hazát találni. A parton ott állnak a rokonok, utolsó Isten hozzádot inte­nek, a kivándorlók szeme tele van könnyel, szi­vük szorongással, mennek a nagy bizonytalan­ság felé. Én tele vagyok édes örömmel. Örülök, hogy Európa teléből néhány nap alatt a délvidék pompázó tavaszába kerülök. Örülök a hosszú tengeri útnak. A hosszú vasúti ut idegölő. Foly­tonos meg-megállás, ideges utitáreak, állandó készenlét, kényelmetlenség. A hajón? Az más. itt minden ünnepélyes. Zenekar fogad, a stewar- dok előzékenyek, a hajó kitűnő konyhája re­mek. A vasúti kupé szűkre szabott helyét ra­gyogó tisztaságú, világos minden komforttal el­látott kedves kabin váltja fel. És mindez ma már nem csupán a felső tízez­rek kiváltsága. Hála az egészséges konkurren- ciának, a bajcstáreulatok egymásután bevezetik a „MitteLsfcla6se“-t és ezzel az újítással tényleg a középosztálynak nyújtanak alkalmat a távoli országok felkeresésére. Ezen hajókon hiányz'k a megfizethetetlen I .osztály anélkül, hogy annak kényelmét nélkülöznünk kellene. Reggelenként a fürdős steward kelt fel jelent­ve, hogy kész a fürdő. Rendkívül kellemes kora reggel a meleg tengeri fürdőben nyújtózkodni. Közben a fürdőkád vizének emelkedéseiből azt is megtudjuk, minő az időjárás odakünn. Ha a víz elől és hátul ki-kicsap a kádból, úgy erős a szél, nagy a hullámzás. A napirend jelentékeny részét a táplálkozás kérdése tölti be. Naponta 6-szór áll a hajó konyhája rendelkezésünkre. Fontos étkezés a villásreggeli mely jól megválasztva a legjobb el­lenszer a tengeri betegség ellen, persze azzal az erős elhatározással egyetemben,, hogy nem aka­runk betegek lenni. Ha eleinte lázadozik a gyo­mor, szédül a fej, tüstént fel a fedélzetre! A nyugezékből pedig ne a hajó ingadozásait kísér­jük figyelemmel, hanem nézzünk messzire, minél messzebb, a hullámzó, háborgó tengerre- A ten­geri betegség jórészt ideges állapot, energiával leküzdhető, a tőle való félelem senkit se tartson vissza a tengeri utazástól. A General San Martin ellátása közismerten elsőrangú. Az esti fŐtótkezée 7—8 fogásból áll, a többi étkezéskor pedig szabadon és korlátlanul választhat az ember a hosszú étlapból. A fenn­maradó időben séta, játék, koncert, mozi etb., úgyhogy uantkozásra igazán nincs alkalom. Hajónkon közel 30 vr agyar utazik a III. osz­tályon Délamerika ki . özö országaiba. A han­gulat nyomott közöttük, nem as ellátás, avagy elhelyezés miatt, azért, mert a bizonytalanság­ba mennek, jóllehet, sokan minden pénzüket a hajójegyre fordították. Van közöttük néhány földnéiküli János Szlovenszkóról, néhány mun­kanélküli iparos Erdélyből, de van közöttük olyan sváb gazda is, akit a kíméletlen jugoszláv adóprés kényezeritett árra, hogy otthagyja 65 holdas torontáli birtokát és munkát keressen a távoli idegenben. Néhány leányt a vőlegénye várja túl az opsrencián, van, ki ismeretlenül jegyezte el magát jövendőbelijével, van, ki gyer­mekeivel megy az évekkel előbb kivándorolt férj után. A közös sors megnyitja a sziveket, megszólaltatja a lezárt ajkakat. Tompán búg föl a dal a magyar kivándorlók ajkáról. Az alkonyati szélben hol erősebben, hol gyön­gébben csap föl az ének némelyik foszlánya. Egyszerű parasztok éneke. Magyar ének a vég­telen, idegen tengeren. Az elbagyatottság ijesz­tő érzése fog el, amint hallgatom. Küzdők a könnyel, amint a fülembe csap az amerikás ma­gyar zokogó búcsúja a szülőföldtől... Már a csatornában járunk, hol sok a látnivaló. Számtalan hajó halad mellettünk, vitorlások, fehérhajók, hatalmas óceán-gőzösök. Boulogne sur Mer-ben néhány francia utast veszünk a fe­délzetre, azután nekivágunk a nagy óceán ret­tegett Biscaya öblének. Ritkán van itt szélcsend. A tenger ez alkalommal is erősen háborgott egy teljes napon át, de kellő elővigyázat mel­lett sikerült a tengeri betegséget leküzdenern. Mindig dél felé haladunk, minden nap több meleget, napsütést hoz. Január 4-én a spanyol Vigo csodaszép öblében kötünk ki. Mindenki a fedélzeten tolong, ka­cag. A hajó apraja nagyja tavaszi örömben úszik. Biscayát elfeledték. Másnap reggel a portugál Lseioes kikötőben Melyik hatalomé a katonai fölény? Francia-német vita a nagyhatalmak haderejéről és technikai készültségéről A könyv három részre van osztva. Az első részben vannak a szenátor politikai beszédei, amelyeket több fejezetben csoportosító ti: Az áilamalakulástól a második nemzetgyűlési vá­lasztásig (1918—1925). A második nemzetgyű­lés időszaka 1325 októbertől 1928 októberig). A harmadik nemzetgyűlés időszaka (1929 októbe­rétől napjainkig). Alfejezetekként külön cso­portosulnak a közigazgatási reformmal, a köz- igazgatási választásokkal s a tartománygyűlési választásokkal kapcsolatos beszédek. ,A második részben találjuk meg a szenátor törvényjavaslatait, íníerpeilációit, hírlapi cikkeit és várospolitikai megnyilatkozásait. A csehszlovákiai magyarság legégetőbb életkér­déseinek kimerítő taglalását találjuk itt (állam­polgárság, illetőség, adóügyek, hadi kölcsön, ügyvédi autonómia, nyelvhasználat, hongrua, gazdasági válság, 6tb. stb.) A harmadik részben a társadalmi és ifjúsági kérdésekről szóló beszédeket, cikkeket és ta­nulmányokat találjuk. Ez a rész főleg az ifjú­sági mozgalmak és az egyesületi élet prob­lémái szempontjából érdekes és értékes. A könyv könnyű kezelhetőségét és a gyors tájékozódás s adatszerzés lehetőségét a nagy gonddal összeállított, teljesen kimerítő. 19 ol­dalas név és tárgymutató biztosítja. * A könyv tudományos és gyakorlati értékét egyaránt nagyban emelik az alapos kisérő jegyzetek. Így például a könyv 190—202. olda­lain található hossza, összefüggő jegyzet a szenátor 1929. június 16.-án tartott eperjesi beszédével kapcsolatban teljes történeti ké­pét adja a modern kisebbségi kérdés fejlődé­sének. Ennek a komoly tanulmányszámba me­nő jegyzetnek részletes ismertetésére lapunk­ban rövidesen visszatérünk. A Grosschmld Géza könyvének ott van a helye minden intelligens, nemzetét szerető és súlyos életproblémáink elől megnemhátráló kisebb­ségi magyar ember íróasztalán és könyves­polcán. A könyv megvásárlásával javítunk diákjóléti intézményeink nehéz helyzetén is, miután a szerző az önzetlenség nemes gesztu­sával a könyv egét* tiazta jövedelmét a gri­Páris, március. A francia közvéleményt szinte lázas érdeklő­déssel foglalkoztatja a Berliner Illu&trierte Zei­tung egyik legújabb megjelent cikke, amely „Die Riistung dér Andern ...“ címmel valóság­gal megdöbbentő adatokat tár a nyilvánosság elé a nagyhatalmak példátlan fegyverkezé­séről. A Berliner Ilíustrierte Zeitung la&onikus rö­vidséggel állapítja meg, hogy a német biroda­lom körül egy egész világ áll fegyverben és ijesztő grafikonokban számod be a minden fo­galmat meghaladó fegyverkezésről, amelyet el­sősorban Franciaország, ezenkívül pedig Olasz­ország, Szovjetoroszország, Lengyelország és Anglia folytatnak. A német folyóirat megálla­pításai szerint emberanyagban természetesen Szovjetoroszország vezet. A bolsevista köztár­saság hadseregének békelétszáma a Berliner íiiustriert© Zeitung szerint nem kevesebb, mint 1 millió 200.000 ember. Hadseregkontingens te­kintetében második helyen Franciaország áll 650 ezer emberrel, harmadik helyen 01aszor-c szág 640 ezer emberről és a negyedik helyen Nagytoritánnia 200.000 emberről. Mindezekkel a valósággal megsemmisítő számbeli fölényt! hadseregekkel szemben há­ború esetén a német birodalom mindössze 100 ezer emberből 'álló hadsereget állíthat csata­sorba! Még ijesztőbb a nyugati világhataümak és Oroszország technikai fölénye. A berlini folyó­irat szerint Franciaország 2500 tankkal rendel­kezik, míg a többi birodalmak, így Szovjet­oroszország, Olaszország é* Anglia egyenkint 250 tankot vonultathatnak föl. A németek ösz- szesen 100 tankkal rendelkeznek. Teljesen megsemmisítő a légijármüvek fö­lénye. Franciaország, amely ezen a téren Is első helyem áll, összesen 4700 hadirepülőgéppel ren­delkezik. Anglia légiflottája 1500 egységből áll, Szovjetoroszország 1400 repülőgépet mozgósít­hat, Olaszország 1160, Lengyelország pedig 1000 repülőgéppel társulhat Franciaország légi haderejéhez, mialatt a német birodalom egyet­len hadirepülőgéppel sem rendelkezik! Hasonló az arányszám a nehéz tüzérségi ütegek és a gai, brünni és pozsonyi magyar diákmenzák javára ajánlotta föl. A könyv megrendelhető a Prágai Magyar UkU® ku4ti»v*t«liíb«a J*. | gépfegyverek térén. Mindez pedig arra a meg­állapításra indítja a Berliner Illuetrierte Zei- ! íungot, hogy ünnepélyes tiltakozással fordul­jon a népszövetséghez az egyre vésztjóslóbb arányokat öltő fegyverkezés miatt, amely kü­lönösen Franciaország részéröl évről-évre job­ban fenyegeti a szomszédos birodalom békéjét. Magátólértetődik, hogy a Berliner Illustrierte Zeitung közleményének Párisban óriási vissz­hangja támadt. Az Illustration legutóbbi számá­ban Grasset ezredes, a francia vezérkar egyik tekintélyes tagja, hosszabb cikkben polemizál a berlini folyóirat állításaival és a maga részé­ről helyreigazító táblázatokat közöl, amelyben a francia álláspontot leszögezve, kisebb-na­gy óbb módosításokká/! a kővetkezőképpen cso­portosítja az európai nagyhatalmak katonai létszámát: Grasset ezredes elsősorban azt állapit ja meg, hogy Szovjetoroszország katonai erejének föl- ibecsülésével tévedett a német folyóirat tudósí­tója. Szovjetoroszország és a vele ezövetségee szovjetállamok haderejének teljes létszáma ez- időszerint 1,812.000 ember. Ebből a horribilis létszámú hadseregből alig félmillió ember ké­pezi azonban Szovjetoroszország állandó kato­naságát, az úgynevezett „vörös hadsereget". A második helyen Grasset ezredes megállapí­tásai szerint, katonai haderejét tekintve, a brit, világbirodalom álil. Az egyesült brit királyság haderejének létszáma 780 ezer ember, ebből a kontingensből azonban 380 ezer megoszlik a tengerentúli dominiumokban és a brit protekto­rátus alá tartozó tartományokban. A nagyhatalmak közül katonaságának lét­száma tekintetében harmadik helyen az olasz királyság áll Grasset ezredes adatai sz \ü. Olaszország, amely ezen a téren nemcsak túl­szárnyalja Franciaországot, hanem erősem meg­közelíti a brit világbirodalmat is, összesen 770 ezer főnyi sorkatonasággal rendelkezik, amely­nek zöme, tehát több, mint 700 ezer ember, az anyaországban áll a zászlók alatt. Tri,poliszban ée Erytriában Olaszország mindössze 52 ezer J főnyi csapatot tart készenlétben. Az óriási had­sereg 720 ezer ember© felerészben a fasiszta milícia és a reguláris hadsereg között oazlik meg. Grasset ezredes saját beismerése szerint a katonai hatalmat képviselő államok között a negyedik hely Franciaországot, illeti meg. A francia hadsereg létszámát, azonban nem 650 «iw főben, hanem mindössze 580 ezer főben ál­Érelmeszesedés. Kérje a esizi jód bróm gyógy­ít* otthoni haexná/ati utasítását. CelxffirdS. vetünk horgonyt. A néhány szabad órát arra használjuk fel, hogy a közeli Opörto városát megtekintsük. A Douro folyam partján villa- nyoesal egy óra alatt elérjük Portugália második' legnagyobb városát. A folyam tele vitorlásokkal, tengeri gőzösökkel. A keskeny, magae balkonoe házak többnyire szines, fényes lapokkal vannak borítva és újszerű benyomást tesznek reánk, Nem kevésbé érdekesek a tétien tereferélő fér­fiak, a nagy terheket fejükön hordó asszonyok és a földigérő fekete palástban járó diákok. A hires portói bor bizony elég drága, pedig itt a hazája. Litere 30—40 csehszlovák korona. Január 6-án Lissabon kikötője köszönt ben­nünket. A Tájó partján emelkedő Belem cifra tornya Velencére emlékeztet. Mögötte a fensé­ges San Jeronimo gótikus temploma és kolos­tora, mely a Mánuel-etilus legragyogóbb emlé­ke. Gót, mór és renaissance stíl keveréke. Lr. - san kifejlődik Lissabon feledhetetlen panorámá­ja. Közvetlen a parton a velencei szent Máé - térre emlékeztető oszlopcsarnokot Praco i e Commercio. Mögötte amfíteatrálisan a félmilliós város. A legelőkelőbb városrészek magasan fek­szenek és felvonókkal érhetők el. Az Avenida da Liberdade pálmákkal szegélye­zett sugárutja a Jardirn Botanico páratlanul gaz­dag tropikus növényvilága a Basilica da Gora- cao d$ Jesus márvány kupolájáról elénk táruló látkép Cintra királyfi kastélya oly szép, hogy párját alig találni a nagy,világon. Liesabcníól/ már csak másfél napi ut a virágok szigetéig, Madeiráig, hová január 8-án reggel érkeztünk meg. A magyarok fel akarták keresni IV. Ká­roly sírját, azonban az idő rövidsége miatt * tervük nem valósulhatott meg. A hajó parancs­noka azonban a magyarorezávi utasok iránti elő­zékenységből a zenekarral eljátszatta a magyar himnuszt ég a szózatot. Megérkezve első útszakaszom céljához, bú­csút mondtam a hajónak, mely tovább megy Amerikába. A magyaroktól való búcsúzáé na­gyon érzékeny volt. Hálásan köszönték a jó ma­gyarok közbenjárásaimat és megigértették ve­lem, hogy uj hazájukban alkalomadtán felkere­sem őket. Hosszú kendőlobogtatás és a hatalmas gőzös csakhamar eltűnik délnyugati irányban, otthagyva engem egyedül Funchal mólóján, a magyar testvérektől való elválás fájdalmas ér­telmeivel eltelten. Orbte Viator. lapít)* meg a francia nagy vezérkar kiváló ka­tonai szakértője. A kontingensből 200 ezer fő- uyi teiTitöriáüe ée gyarmati hadsereg a biro­dalom fönnhatósága alatt Álló. tengerentúli tö­rül eteken tdjesH szolgálatot, mindössze 380 ezer főnyi katonaság állomásozik az any.koT" szágbaa. Rendkívül érdekesen helyesbíti cikkének be­fejezésében Grasset ezredes * német birodalom hadseregének létszámáról közölt adatokat is. Véleménye szerint Németország nem 100 ezer főnyi hadsereggel, hanem _a Reichewehr, a Schupo (rendőrség) és a „Was.serschutz" név ■alatt rend szer esi tett tengerész osztagok kai' együtt összesen 285 ezer főnyi katonaságot tart fegyverben! Végül még a hadianyag és egyéb fölszerelé­sekre vonatkozó adatokat ismerteti a francia vezérkar tagja, annak megállapításával, hogy Franciaország 1922 óta a békeszerződések, va­lamint a különböző nemzetközi egyezmények értelmében nemcsak fokozatosan csökkentette hadseregének létszámát, amelyet az eredetileg 700 ezer főben megállapított létszámról 58Ó ezerre szállított alá, hanem ugyanúgy csökken­tette a hadifölszereléseit is. Hangsúlyozza, hogy a francia légiflotta egységeinek száma ezidtő- szer int nem több, mint összesen 1500 repülő­gép, ami bár kétségtelenül a francia aviatika, fölényét bizonyítja Európában, mégis mögötte marad az Egyesült Államok 1800 ességből ál­ló légi hajórajának. Ami pedig a német légi- jármüveket illeti, Grasset ezredes a különböző világhírű német repülőgépgyárakra utal, meg­említve a Dornier-, Rohrbach-, Junkers- stb. müveket, amelyek szériaszámra állítják elő a repülőgépeket — egyelőre külföldi államok ré­szére. Nem valószínű, hogy szükség esetén ezek a kitűnő repülőgépgyárak nem szállítanának ugyanolyan iramban megfelelő mennyiségű lé­gijármüveket saját hazájuk számára. — így véli Grasset ezredes. A berlini és párisi lapok egymással vitatkozó cikkei mindenesetre fontos tanulsággal szolgál­nak a tárgyilagos olvasó számára. Az adatok, — legyenek azok akár a. Berliner Illustrierte Zeitung, akár Grasset ezredes szempontjaiból helytállók, napnál világosabban igazolják, hogy Európa állig fegyverben áll. — A francia köztársaság elnöke Tuniszban. Otaef-fi Doumergue kőalársoeágii elnök .április ha- vá'boo tamrtalos utat tesz Tuniszba. A nyilvános­ság előtt ez alkalommal szerepel utoljára az ediölc akiinek mmmdá'uma tudvalévőén májusban teák le* Útjában Briaud külügyminiszter ét? Dumomt ten­gerészeti m iniezter is elkíséri. Podkarpatská-rusi borozó, Prága, Národni tr. 50. Kitűnő podknrpatská- rusi fajborok. v

Next

/
Oldalképek
Tartalom