Prágai Magyar Hirlap, 1931. március (10. évfolyam, 50-75 / 2567-2592. szám)

1931-03-18 / 64. (2581.) szám

Mai náamk 1* ®W»l V wai ■** ®*<*a* X. évf, 64. (2581) szám > Ssarda • 1931 március 18 ÉBftÍtt8iMfii8MBBff8i8BfiHBBSBflBB8Bfi88BB^i88fiBKB33jÍBBBMIHB^^ Előfizetési ár» évente 300, félévre ISO, négyéé* évre 76, havonta 26 KC; külföldre i évente 450, félévre 226, negyedévre W4, havonta 38 Kfc. fl képes melléklettel havonként 2,50 Kfi-vaJ több Ej^yea szám ára 1,20 Ki, vasárnap 2, —Kt A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok politikai napilapja teiei& C&WtANYl LÁSZLÓ FORGÁCJj GÉZA Szerkesztőség; Prága CL Patiská ulice 12. It, emelet, — Telefon: 30311, — Kiadóhivatali Prága tL Pantká ülte® 12, 01. emelet. Telefon: 34184. SÚRQÖNYCIM: HÍRLAP, PRHHfl Csehszlovákia is i regionális megállapodások Irta: NáCiOCSV-OIE72 SÁNDOR tír. A csehszlovák delegáció elment Bécsbe. a középeurópai megállapodások színhelyére, hol a regionális szerződéseket főzik. Ausz­triával a szerződés revíziójáról tárgyal és a magyar delegációval összeköt tétéit keres. Az osztrákok felemelték többek között textil vám­jaikat is és ha Csehszlovákia most a vámo­kat elfogadhatatlannak minősíti, akkor Ausz­tria kénytelen lesz a szerződést felmondani. Magyarországgal pedig fel kell venni a tár­gyalásokat, mert Csehszlovákia is kénytelen a regionális megállapodások hálózatába be­kapcsolódást keresni. Curtius dr. német birodalmi külügyminisz­ter Becsben tett látogatása alkalmával Cseh­szlovákia helyzetét a regionális megállapodá­sokkal szemben nagyon nehéznek minősí­tette, de reményének adott kifejezést, hogy mégis lehetséges lesz kielégítő megoldást ta­lálni. Csehszlovákia 76 állammal áll kereskedel­mi összeköttetésben, de egy milliárdot meg­haladó kereskedelmi forgalma 1930-ban csak nyolc álammal volt. Kereskedelmi összeköt­tetésében nagyobb figyelmet tíz európai ál­lam és az Amerikai "Egyesült Államok for­galma igényel. Az európai államok közül Né­metország, Ausztria, Len wel ország, Mavvar- ország, Románia, Jugoszlávia, Anglia, Francia- ország, Svájc és Olaszország. Ezen tiz állam­mal lebonyolított külkereskedelmi forgalom Csehszlovákia egész külkereskedelmi forgal­mának 65.6 százalékát teszi ki, azonban a ke­reskedelmi forgalom oroszlánrésze az öt szomszédos államra szorítkozik, melyek ré­szesedése 1928-ban 49.í százalékot tettek ki és csupán a helytelen kereskedelmi politika következtében csökkent részesedésük 1930- ban 45.6 százalékra. Az Amerikai Egyesült Államok részesedése 5.3 százalék. A három utolsó év átlagában ezen 11 állammal leber nyolitott forgalom az egész forgalomnak 71.4 száza,Lékát képezte. Európa többi állama külön-külön arány­lag keveset számit, valamint Oroszország 1.3 ■százalékos részesedése is. Egész Európára Oroszország betudásával a Miforgalomnak kereken 75 százaléka esik. A tengerentúli ál­lamokra az A. E. Á.-koti kívül 18.6 százalék marad. Ezen tengerentúli forgalom azonban aránytalanul nagy részben behozatalból áll. A három utolsó év átlagában a behozatal­ban a tiz európai állam 62 százalékkal és az Amerikai Egyesült Államok 5.5 százalékkal részesedtek. Különben a behozatal 70 száza­lékban Európából származik. A kivitel piacainak elosztásában a szük­séglet ellátásához képest jóval nagyobb sze­repe van Európának. A köztársaság összkivi- t-ejének 1928-ban még 80 százaléka Európá­ban nyert elhelyezést. A kivitelben az em­lő ed fiz állam részesedése 1928-ban 70 szá­zak;!.; volt és csak az utolsó évben esett le Az uj párisi konferencia küszöbén Mariim 24-én Pásieurspa-iárgyatások lesznek a francia fiwárosban — üeiiásr- sen, Grandi, Zaleski, esetleg Curtius Parisban — Grandi és Briami tárgyalásai OS Paris, március 17. Heiudorson, Grandi és Zaleski bejelentették megjelenésűiket a páneurópai bizottság szervező komitéjának március 24-én kezdődő párisi konferenciá­jára. A Petit Párisién szerint a Quai iVOr- sayoai remélik, hogy az utolsó pillanatban Curtius is elhatározza magát és megjelenik a francia fővárosban. Grandi néhány nap­pal a konferencia megkezdése előtt érke­zik Parisba és ezzel is bebizonyítja, hogy a francia-olasz atmoszféra lényegesen meg­javult. A Journal és az Oeuvre értesülése szerint Grandi korai megérkezését a fran­cia kormány kérte, mert nem akarta, hogy Anglia mégiegyszer kénytelen legyen vál­lalni a közvetítő szerepet. A radikális Ré- publique a küszöbön álló újabb olasz-fran­cia eszmecserét bizalmatlanul ítéli meg. Véleménye szerint a helyzet ma olyan, mintha Francianitezág tartósba valamivel Olaszországnak. Róma territoriális, pénz­ügyi kedvezményeket kíván. Szíriát vagy Kamerunt követeti. Stabili­zálni akarja unalmát Tuniszban és köve­teli, hogy kivándorlói a szó legszorosabb értelmében eteirriteriális jogot élvezzenek a francia gyarmatokon. Mindezek betető­zésére még hatalmas kölcsönt is kér. Grandi békebeszédének jó hatása Róma, március 17. Grandi olasz külügymi- ná&zter a fasiszta pár Itatnom t aáróiiíléséai ha­talmas külpolitikai beszédet mondott, amely az. olasz külpolitika általános alap.elveit tisz­tázta. A beszéd békét art almával és .határo­zott békülékeaiy tendencia javad világsáéffte jó hatást váltott ki. Grandi három politikai alapelve a követ­kező: A lefegyverzés, mint a biztonsághoz ve­zető eszközt, az európai államok gazdasági egymásmellé rendelése az általános gazdasági krízisből való kibontakozás érdekében és az európai: népek szorosabb szolidamitásánajk előmozdítása. Grandi vélem énje ssed«*t ezek4''. % ponto* kát nem lehet elérni anélkül, hogy valameny- ayfi államot ne emelnék nemzetközi eg egyen­rangúvá. Az olasz politika a népei- egy ütbnilkö elésére törekszik és nem Iva-jkmd-ó elismerni n győ­zők és a legyőzőitek közti különbséget. Olaszországnak nincs kifogása az európai unió ellen és hajlandó együttműködni a. nagy cél elérésére valamennyi más nemzettel. Vi­szont tudatában van annak, hogy a eélt nem lehet elérni a nemzetközi egyenjogúsítás nél­kül, Olaszország (régóta küzd az Európáit belüli zárt rendszerek ellen és azon a véleménye a van, hogy minden blokk törvényszwüéu elő­mozdítja egy ellenblokk keletkezését és így ellenséges táborokra osztja a kom íné a st A blokk-képződés és a ikatonai szövetségek az európai politika negatív elemei és nem a bé­ke fönntartására szolgálnak. Grandi nagy küLpolitikaii beszédét a párisi lapok nagy megelégedéssel üdvőzlik és a poli­tikai körök véleménye szerint a beszéd an­nak igazolására szolgál, hogy Olaszország a flotta-egyezmény következtében támadt kedve­ző atmoszférából mindenáron előnyöket akar szerezni Sorozatos bombamerényietek Belgrádban Ma reggel négy bomba robbant fSi a jugoszláv fővárosban — leien féktelen kár — Egy őrnagy súlyosan megsebesült 02 százalékra. Az Amerikai Egyesült Álla­mok 5.6 százalékkal vettek részt a kivitelben. A többi tengerentúli államokra 13.6 százalék jutott. Míg a tiz európai állam részesedése a be­hozatalban 1928 év 61.8 százalékáról 1930-ban 63.3 százalékra emelkedett, addig részesedé­sünk a kivitelben, mint láttuk, erős vissza­esést szenvedett. Tudjuk, hogy ez a térvesz­tésig a legközelebbi piacokon, melyeken az értékesítés a legelőnyösebb feltételek melléit történhet, nagy anyagi veszteséget jelent és legtöbb esetben a veszteség kényszerült át­hárítását a belföldi fogyasztásra. Az eltoló­dás" nem lehet egyedül az európai piac vá­sárló erejének csökkenésével menteni. Ezt tudniillik az állam kötelező támogatása és helves kereskedelempolitikája nagyrészben ellensúlyozhatná, Csehszlovákia azonban a ki­vitel versenyképessége és emelése érdeké­ben semmit sem tesz. Helytelen és elhibá­zott kereskedelempolitikája pedig fokozza kivi irt ének {árveszteségét. A tiz állam közül a legnagyobb kereskedel­mi forgalom Németországgal bonyolódik te; Belgrád, március 17. Ma reggel négy óra 20 és négy óra 39 perc között a belgrádi főpályaudvar közelében hárem bomba rob­bant föl. Az egyik bombát a közlekedés- ügyi minisztérium épülőfélben lévő háza előtt helyezték el. A második a katonai akadémia, elölt feküdt a gyalogjárón^ a harmadikat a hadügyminisztérium palotá­jába Csempészték be. A három bomba alig pár száz méternyire volt egymástól. A rob­banás zaja rendkívül erős volt, de a bom­bák komolyabb károkat n«iu okoztak. Az uecákon a kora reggeli órákban seniki sem járt s igy senki nem sebesült meg. A rob­banások után a rendőrség a volt lovassági laktanya előtt még egy bombát talált, amely nem robbant föl. A bombát átvitték a katonai (technikai intézetbe, ahol egy őr­nagy kezében fölrobbant Az őrnagy súlyo­san megsebesült. A rendőrség szigorú vizsgálatot indító ti'.. Abból a körülményből, hogy a bombáik a pályaudvar közelében robbantak fel. a rendőrség árra következtetett, hogy a po­kolgépeket vonaton hozták a jugoszláv fő­városba. A vizsgálat igazat adott ennek a föltevésnek s a máj délelőtt folyamán si­került azt a kosarat megtalálni, amelyben a bombák Belgrédha érkeztek. az egész forgalomban: 1928-ban. 23.4 százalék­kal részesedett. A német behozatal részese­dése emelkedett, de oda irányuló kivitelünk eseti. Plauzibilis, hogy a német vámok nagy- értékű emelése, nélkülözvén Németországgal a kereskedelmi megállapodási, teljesen sza­badon éreztethette hatását kivitelünkben, vi­szont behozatalában teljesen M vagyunk szol­gáltatva. így történhetett meg, hogy a keres­kedelmi forgalom 1928 évi csekély 83 millió passzívumával szemben 1930-bau a" passzívum 1 milliárd és 20 milliót tett ki. Ezen két, ugyancsak ipari állam részéről a köztársaság kevés belátásra számíthat, ha érdekeivel szembehelyezkedik. Csehszlová­kia részéről csal: egy lehetőség kínálkozik, hogy ezekkel az ipari államokkal azonosítsa külkereskedelmi politikáját és velük együtt, az ő oldalukon igyekezzen a világkereskede­lembe beleilleszkedni. Tekintettel arra, hogy ezen két állammal szemben lebonyolított for­galom teljesen spéciéig és elütő karakterű az említett tíz állam többi államaival fennál­ló forgalomtól, egy regionális megállapodás igen könnyén elképzelhető. A délkeleti ag- Tárállajjiok piacán való részesedés biztositl- J vül egyedül Lengyelországgal zárul a forga­lom passzWumimal. Lengyelországgal van ugyan kereskedelmi szerződésünk, de forgal­múink azért egyáltalán nem mondható nyit- godtnak. Csehszlovákia eddig néni tudta meg­teremteni Lengyelországgal szemben azt a barátságos atmoszférát, mely a két - fél igé­nyének' kölcsönös' kielégítését lehetővé tette volna. A nyugtalan viszonyt az állat-vámok felemelése határozottan elmérgesitette. Szinte kirívóan Lengyelország ellen irányult a 120 kilogrammal aluli sertések vámjára vonatko­zólag tett intézkedés, mely szerint az megvál­toztathatatlan. Tudniillik egyrészt Lengyelor­szág behozatalának ez legfontosabb cikke és másrészt ezen áru majdnem egészben Len­gyelországból jött be. Lengyelország emiatt azonnal interveniált és bejelentette, hogy amennyiben Csehszlovákia intézkedését uem változtatja meg, a 'kereskedelmi szerződés fel- bontásával fog feleim!. Lengyelország egyéb szállításai is mind olyan áruk, melyek egy önellátási politika mellett a köztársaság belső termelését kellemetlenül érintik. Kézenfekvő, bőgj' ezen áruk behozatalának szabályozása regionális megállapodás utján kielégítőbb és kára is ez az egyedüli mód. Csehszlovákiának nem szabad versenytársként fellépni, hanem a szállításiban való részesedésben megegyez­ve velük egyöntetűen kell eljárni. A köztár­sságnak Németországgal szemben az árpa, a rozs és az élő állatok átvételéből kifolyólag vaunak nézeteltérései. Egyáltalán nem látszik azonban lehetetlennek, hogy ezen agrárpro­duktumok átvételére, az agrárállam oknak biztosított feltételek mellett Németország kö­telezettséget vállaljon. A nyugati államok közül nagyobb, de az említettekhez képest viszonyítva elenyésző jelentőséggel bír még Anglia, mely a forga­lomban 5.8 százalékkal részesedik. Francia- ország, Svájc és Olaszország forgalma miég en­nél is kisebb jelentőségű és állandóságuknál fogva aránylag kevés figyelmet igényelnek. A szomszédos Lengyelországgal szerűben a forgalom évről-évre visszaesést szenved, mely egyaránt a behozatal, mint a kivitel csökke­nésére vezethető vissza. Lengyelországgal fennálló forgalmunk lebonyolítása uem megy simán- Ez annál inkább nagyobb figyelmet, énjopmh mert az említett, tíz állam közül Né­metország á* Exaucinorará# passzívumán toi-l

Next

/
Oldalképek
Tartalom