Prágai Magyar Hirlap, 1931. március (10. évfolyam, 50-75 / 2567-2592. szám)

1931-03-15 / 62. (2579.) szám

1931 mávchis 15, rasármip­2 CBttSBBem ^2^SMP mmmsM A balkáni földrengés uj világkatasztrófát jelent? Feszültségek, szakadások, rétegzavarok a Balkán kérgében Mit mond a geológia a katasztrófa-elmélethez? A fogsor természetes szépségét megtartja, kiemeli KAID D OUT ffj (ZAMN-CREME^j^ 1 magyar Rtraiefi párt §mi@m párti ülése A magyar nemzeti párt országos párt veze­tősége 1331 március 22-én, vasárnap déüeiőtt fél 11 órakor Rimaszombatban a Tátra-szálló emeleti termében országos pártvezetőségi iilésí tart, amelyre van szerencsénk az orszá­gos pártvezetőségnek igen tisztelt tagjait meghívni. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó: Törköly József dr. or­szágos elnök. 2. Politikai és parlamenti helyzet imertotése: Szent-Irány József pártvezér. 3. Mezőgazdasági váiság: Szilassy Béla dr. ügyvezető elnök. 4. Ipari válság: Ifj. Koezor Gyula, a komá­romi kerület ügyvezető elnöke. 5. Gazdasági szervezkedés és a pártszerve­zetek összeegyeztetése: Fodor Jenő, a me­zőgazdasági szakosztály ügyvezető elnöke. fi Esetleges indítványok. 7. Elnöki bezáró. Az esetleges indítványok írásban máreins 14-ig küldendők be Nagy Sándor országos pártigazgató, Rimaszombat, Tompa-tér 1. eimre. Akik elszállásolásra igényt tartanak, azo­kat kérjük, hogy ebbeli igényüket előre kö­zölni szíveskedjenek ugyancsak Nagy Sándor országos pártigazgató címére. Magyaros köszöntéssel; Nagy Sándor s, k. Törköly József dr. a k. pártigazgató. országos elnök. Prága, március 14. Az elmúlt hét két utolsó napján újból hatalmas földrengés rázta meg Európa délkeleti részét, a Balkán-félszigetet és a rengési hullámok szörnyű pusztítást vé­geztek a szerb és bulgár Macedónia területén, de a görög Macedónia földijére is átterjedtek. A déieurópai földrengési katasztrófák az utóbbi években feltűnően gyakran jelentkez­tek és Így jogosan merült fel a kérdés, vájjon a föld kérgének ezek a hatalmas megrázkódtatá­sai nem egy most kezdődő óriási forrada­lomnak az előjelei, amelyek uj geológiai korszakot, a földtörténet uj periódusát ve­zetik be? A babonás emberiség mindig hajlamos arra, hogy az ilyen természeti, katasztrófák halmo­zódásából, ha nem is a világ pusztulására kö­vetkeztessen, de mégis komolyan vegye azo­kat a jóslatokat, amelyek az idáig megkötö­zött természeti hatalmak megsemmisítő betö­rését vetítik rémképként az emberiség elé. A geológus, aki a föld történetének egyes pe­riódusait tudományos szakszerűséggel tekinti át, jól tudja, hogy a föld történetében a heves forradalmak korszakai a hosszabb fejlődési folyamatod az evolúció korszakaival váltakoznak. A geológus azonban nem hisz olyan katasztró­fákban, amelyek a föld kérgét máról hol­napra átalakítanák. A katasztrófa-elmélet a geológiában hitelét vesztette és a tudomány ma nem az tanítja, mint ahogy a régiek hit­ték, hogy a föld mai felszíne borzalmas ka­tasztrófák sűrű sorozatából állott elő, hanem a fokozatos fejlődésnek elméletét fogadta el, amelyet csak itt-ott szakítanak meg katasz­trofális természeti jelenségek. Ezek azonban nem terjedték ki az egész földgolyóra, ha­nem csupán egyes pontokon, a földkéreg meghatározható öveiben jelentkeztek. Ezek az övék még ma is különösen érzékeny pontjai, sebezhető helyei a földkéregnek. A geológia pontosan ismeri a Balkán-félszi­getnek ezeket az érzékeny pontjait A föld­rengésekről a legpontosabb katalógust veze­tik és a katalógus alapján megállapítható, hogy a földrengések gyakorisága bizonyos meg­határozható területeken jelentkezik s a ren­gés* jellenségek egész pontosan megvonható törési vonalak mentén lépnek fel. Ezek a földrengési övék egyúttal a földkéreg azon részei, amelyek lassan és fokozatosan felemelkedő hegyiömegek mentén húzódnak és sülyedőben vannak. Ilyen sülyedési öv a Kor miihusi öbölnek keletnyugati irányba nyúló árkos szakadása, a Philippopolis mel­lett lévő Marica-sikság, a Balkán és az Anti- Balkán láuca közé beékelt medencék soroza­ta és a többi. Másrészt a földrengések ott je­lentkeznek sűrűn, ahol egy geológiáikig fia­talkorú kőzetekből felépített földterület mély tengermedencével határos. Ilyen a gö­rögországi Messelia területe. Ezzel szemben azonban vannak olyan nagy területek is a Balkánon, amelyek aránylag biztosaknak mu­tatkoznak a földrengéssel szemben. így pél­dául Athén egyáltalában nincs veszélyeztet­ve és ez nagy szerencséje a kulturvi!ágnak, mert a hellén kultúrának nagyszerű emlé­keit nem fenyegeti a földrengés veszedelme. A történelem folyamán az Athéntől nem messzire fekvő Korin fihust számtalanszor pusztította el és döntötte teljesen romba a földrengés, de Athénben ilyenkor csupán a föld kérgének gyenge hullámzását érezték. Nem jelentkezik a földrengés olyan területe­ken sem, amelyek régibb geológiai korokban képződött kőzetekből épültek fel, mert itt va­lóban szilárd talaj van az ember lába alatt. Ilyen például Csehország területe is. A mostani földrengésnél az az érdekes, hogy olyan terülte ten pusztított, amelyen a föld­rengés aránylag ritkább jelenség. A pusztítás mértéke majdnem elérte az 1928 évi borzalmas bulgáriai és görögországi földrengési katasztrófa mértékét 1928-ban azonban ez a terület teljesen meg volt kiméi­vé a földrengés pusztításai tót Ez látszólag ellene mond annak, amiket fentebb elmon­dottunk, a valóságban azonban ez a terület is olyan, amelyet a geológia veszélyeztetett területnek ismer. A Vardar folyó medre ugyanis olyan területbe van beágyazva, mely geológiai tekintetben össze-vissza szabdalt és a Vardar medre merev hegy-rendszerek kris­tályos kőzetei közé van beszorítva, amelyeket a föld kérgét kialakító belső erők össze­vissza törlek. Ugyanez áll a Rihodope-hegy- ségtől délre húzódó mélységi zónára vonatko­Pfáiri!4 **5*aga i ysTe Kráiodvorská 15. valeterizál, vasal, tisztit, fest mindent gyorsan és olcsón. Telefon: 62670 zólag, amelyen a belgrádi szeizmográfiai in­tézet a mostani földrengés epicentrumát sej­ti. Ez a hatalmas medeneeterület is olyan vi­dék, amely résztvett k zárt hegytömegek fel- emelkedésében. A Vardar-övóvel egész sor sülyedési szakadás köti egybe és egy ilyen sülyedésben terjeng a világháborúból is is­mert Doiran-tó. Ám a Rhodope-hegység tö­megeinek és a hozzája támaszkodó medencé­nek emelkedése nem egyenletes és nem azo­nos körülmények között megy végbe, úgyhogy a szomszédos területeket felépítő rétegek kö­zött bizonyos feszültség áll elő, amely alkal­milag szakadásokra vezet. Ezek a föld kérgé­ben végbemenő szakadások okozzák a föld felszínén a pusztító rengéseket. A legjobban szenvednek természetesen a fiatalabb geoló­gia rétegekre, mint a macedóniai harmadkor- beii medence-lerakodásokra épült helységek- A Skoplie, Strumica és Gevgeli közötti terü­let, amelyet a legsúlyosabban ért a földren­gés, teljes egészében ilyen természetű vidék. A macedóniai nagy földrengés tehát nem olyan jel, arnelltyböl a föld történetének kar tasztrofáJis korszakára lehetne következtet­ni. Olyan belső erők működéséről van szó, amelyek a geológiai harmadkor óta állllan- dóan alakítják a föld felszínét. Ennek a folyamatnak a során egy olyan föld­rengés, amelyet a szerencsétlen lakosság most megért, csupán alárendelt jelentőségű ée ézért csak a rövid életű emberek szemében tűnik fel annyira katasztrofális incidensnek. — Magyar szentbeszéd és mise Prágában. A prágai Prohászka-Kör ezúton értesíti a prágai magyar kolónia tagjait, hogy márcHtt 15-én, vasárnap délelőtt 11 órai kezdettel Pfeiffer Miklós dr. kassai kanonok az ernaa- si kápolnában (II, Károly-tér, Na Siovaneoh) magyar széntbeszédet és szentmisét mond. VISSZA A HÁBORÚBÓL Erich Má ria Remarqise regénye (Copyright by U. Feature Syndicaíe and by Prágai Magyar Hírlap — Utánnyomás kivonatosan is tilos.) (71) Fejem üres, karjaim erőtlenül feküsznek a szék támláján és nem hiszem, hogy valaha még fel tudjak kelni. Az erkély párkánya mögött egymásba tolulnak a mezők az erdő sötét síkja előtt, köd száll fölöttünk és kéken pihennek a hegyek a láthatáron. Mögülük sötéten szállnak fel a felhők és egyre éleseb­ben ragyognak és szétszóródnak, míg fénylő kis foszlányokban el nem érik a holdat. Mesz- sze, talányszerü fényben, ott állanak a nyír­fák ... nagyon messze, már csak az emléke­zetben. Ifjúságunk nyírfái. Egy másik élet fái. Fehéren és valószerűtlenül hasítja át a tájat az országút és betorkol a zűrzavarba, a városba, amelynek tetői fölött a hold áll. Hogy lehet a világ ilyen ezüstös és ilyen csendes... — Ludwig, már nem akarok semmit. Már én sem akarok semmit. Mi keresnivalóm le­het itt még? Hiszen egyikünk sem idevaló többé. Gyökerünk elsorvadt, kiégtünk, elfá­radtunk. Miért mentél el egyedül? Felállók. A kezem csupa tűz, a szemem ég- Érzem, hogy lázam van. Gondolataim összezavarodnak. Már nem tudom, mit csi­nálok. Fogam vacog a didergésben. A kezeim nedvesek. Előre!ámolygok. Nagy fekete ka­rikák villognak a szemem előtt. Hirtelen megdermedek. Nem nyílt egy ajtó? Nem csattant egy ablakretesz? Szobám nyitott ajtaján át látom, hogy a holdifényben a hegedű mellett ott csüng a falon a régi katonazubbonyom. óvatosan feléje megyek, lábú rjh egyen. hogy észre ne vegye, odalopó-! zom < hhez a szürke zubbonyhoz, amely min­dent összerómbolt. ifjúságiinkat és életün­ket. . lerántom, el akarom hajítani, de egy­szerre csak végigsimitom, felhúzom,' érzem, Fordította; Szabó Lőrinc hogy a bőrömön át hogyan vesz birtokába, ráz a hideg, szivem őrjöngve kalapál fent a nyakamban... most egy hang töri szét csengve a csendet, felpattanok és megfordu­lok, megijedek és a falhoz lapulok... Mert a fakó fényben, a nyitott ajtóban egy árnyék áll. Inog és leng, közelebb jön és int, alak formálódik belőle, arc és sötét szem- üregek, amelyek között széles nyilas tátong, egy száj, amely hangtalanul szól... ki ez?... Walter? ... igen, suttogom ... Walter Wil- lenbrock, elesett 1917 augusztusában, Pe- sohendaele mellett... Hát megőr ültem ? Ál­modom? Beteg vagyok?... De mögötte már egy másik tolakszik be, sápadtan, gürnyed- ten, megnyomorodva ... Friedrich Tobergte, akinek, amint a fedezék lépcsőin guggolt, Soissonsuál, egy szilá nk kettéro p pa n tót tá a gerincét... És most mind beözönlenek, halott szemekkel, szürkén és kísértetiesen, egész árnysereg, visszajöttek és betöltik a szo­bát ... Franz Kern meri eh, ti zen nyolcéves ko­rában amputálták és három napra rá meg­halt, Stanislaus Katczimsky, a lábait von szolja és leliorgadt fejéből vékony esik szivá­rog sötéten ... Gerhard Feldkamp, darabokra tépte egy akna Ypernél, Paul Báumer, el­esett 1918 októberében, Heinrich Wessllng, Anion Heinzmann, Haie Westhus, Ottó Matt- hes, Franz Wagner, árnyak, árnyak, hosszú menet, végtelen sor... belibegnek, a köny­veken kuporognak, felmásznak az ablakra, tele van velük az egész szoba... De hirtelen összetörik bennem az irtózat 'és a csodálkozás... mert lassan egy erősebb árny emelkedett föl, átmászik az ajtón, kar­jaira támaszkodik, megelevenedik, csontok nőnek bele, mögötte egy test vonszolódik, krétásan fénylenek ki a fogak a fekete arc­ból, már szikráznak a szemei az üregükben... ágaskodva, mint egy fóka, csuszák beljebb, felém,... az angol százados, mögötte surlód- va húzódik a lábszáriekercs. Puha lökéssel dobja magát a magasba és az ujjad felémgör- bülnek... 4 — Ludwig! Ludwig! — sikoltok, — segíts, Ludwig! Belemarkolok a könyvek csomójába és a kezek felé dobálom őket... — Kézigránátot, Ludwig! — nyögöm, le­rántom az akváriumot az állványról és az aj­tóba vágom, hogy recsegve öszetörik... de a fóka csak vigyorog és közelebb jön, hoz- ■ zásujtom a lepkék dobozát, a hegedűt, szé- . két ragadok és beleosapok a vigyorgásba, or • ditok ... , — Ludwig! Ludwig! Rárohanok, keresztül török az ajtón, ör- . jöngve futok tovább, mögöttem kiáltások, aggódó kiáltások, de erősebben, közelebbről, a horkanó zihálás, a fókaember kerget, le­dobom magamat a lépcsőn, utánam botorkál, kiérek az uccára, mohó lehelletét megint a nyakamban érzem, futok, a házak ingadoz- . nak... — Segítség! Segítség! Terek, fák, a vállamon egy karom, utói- ér, ordítok, üvöltök, bukdácsolok, egyenru­hák, rendőrök, öklök, dühöngés, villámok és tompán mennydörögnek a puli a fejszéle, ame­lyek föld resnj tana k... ÖTÖDIK RÉSZ. ' XI. 1. Évek múltak el? Vagy csak hónapok vol­tak? Mint köd, mint távoli vihar, ül a múlt a láthatáron. Sokáig beteg voltam, és vala­hányszor múlt a láz, mindig megjelent az anyám aggódó arca. Utána pedig nagy fá­radság következett, amely minden kemény­séget elvitt, éber alvás, amelyben minden gondolat feloldódott, bágyadt magam-átenge- dése a vér halk dalolásának és a napfény melegének... Nyárutó fényében ragyognak a menők. Me­zőn feküdni... a füvek magasabbak, mint az arc, hajlonganak, az egész világ csupa fü, nincs semmi más, csak a szelíd ingás a szél ritmusában. Olyan helyeken, ahol csak fű nő, halkan szirnogő hangja van a szélnek, amilyen a kusza,pengés messziről; — ott meg, ahol a vadsóska zöldéi, sötétebb és mélyebb a szava. Sokáig mozdulatlanul kell maradni, és figyelni, hogy meghallhassa az ember. Akkor azonban megelevenedik a csönd. Vürösen-ponlozott, fekeleszűrnyu kis legyek lepik be sűrű foltban a vad sóéivá bugáit, és a szárral együtt hajladoznak jobbra-balna. A betegségek legnagyobb része ellen ma már a természet áital nyújtott gyógytényezökkei küzdünk a legeredményesebben! Leuegő Napfény Fürdő ■ Diéta fettsepüvis* Az igmándi keserüviz kapható minden gyógyszertárban, drogueriában és jobb füszerüzletben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom