Prágai Magyar Hirlap, 1931. március (10. évfolyam, 50-75 / 2567-2592. szám)

1931-03-11 / 58. (2575.) szám

^XWGM-MA<stollHTiaiA?

1931 március 11, wjwnfla.

mmumsi8siaa&&BaembWi&m; saa&atasaúMKiawii*! si*5i j . fiit;

Nátha ellen

FORMáMW

Még mműl§ siafeefálja ai agrárpárt a genfi nimfeílii becikkelyezését

2

Meghalt Horváth Kristóf, a komáromi főgimnázium első igazgatója

Komárom, március 10.

Komárom kulturális éle térő súlyos gyászt borított a Szent Benediek-rend egydlk legkiválóbb tagjának, Horváth Kristófnak a zala- apáti konvenbben március 9-én 83. életévében bekövetkezett halála. A példás életű, tudós pap és kitűnő tanár egyaránt kiváló megbecsülés tárgya volt egész munkás életéiben és keze alatt nemzedékek növekedtek fel, hogy a magyar társadalomnak hasznos tagjai legyenek.

Horváth Kristóf halála, aki Komárom városában két évtizedet töltött, különösen nagy részvétet keltett, mert a mai főgimnázium felépítésének egyik kiváló tényezője volt néhai Fehér Ipoly főapát idejében. Harminc évnél több időt töltött a tanári pályán és a soproni főgimnázium éléről került 1901. évben Komáromiba, ahol ebben az időben még a mai kultúrpalota helyén a földszintes, ódon épület volt a múzsáknak igen szerény hajléka.

A komáromi kisgim.názmm élén esztendők alatt gondosan előkészítette a főgimnázium létesítésének tervét, amely előtte is több ízben napirenden volt, de ennek létesítését felekezeti kérdéseik hátráltatták. Koneiliáns egyéniségének sikerült ezt a munkát is befejezni és Komárom város felépíti ette a főgimnázium mai díszes palotáját, mely a íegmintaszerűbb szlovenszkói tanintézetek sorába tartozik. 1908-ban már készen áll a hatalmas épület és Horváth Kristóf igazgató szeptember 8-án, a felavató ünnepségen emlékezetes beszédben méltatta ennek a nagy napnak a jelentőségét, amelyen teljesedésbe ment egy városnak félszázad óta hangoztatott kívánsága.

Kevéssel utóbb megvált a főgimnázium igazgatói tisztétől és a komáromi Szent Be- nedek-rendi székház főnöke lett. Komárom közéletében nagy szerepet vitt. Egy ideig tagja volt a városi törvén yh-aíósági bizottságnak is. A Jókai Egyesület megalapításaikor annak egyik társelnöke lett. Mint a történelmi tudományok kiváló művelője több szak- dolgozatot is irt és széles látóköre, nagy műveltsége a komámcttm tára-dalom legtisztel- tebb tagjává tették.

1920-ban vált meg Komáromtól, hogy régi vágya szerint Zala a pátiba vonuljon nyugalomba, ahol a tört énét tudománynak szentelte minden idejét. A zaiavári kon ve ütnek csakhamar perjeli tisztségére emelkedett, de az utóbbi években súlyos betegség támadta meg, amelyet példás türelemmel viselt magas életkorban bekövetkezett haláláig. Horváth Kristóf, mint a komáromi főgimnázium egyik úttörő munkása beleírta nevét Komárom város kulturális történetébe és ez méltán gyászolja benne egyik legérdemesebb egykori polgárát

Prága, március 10. A képviselőház munkája e háton tisztán a bizottságokban fog lefolyni, a szenátus letárgyalja a plénnniban az 1800 millió koronás kölcsönről szóló javaslatot. A parlamenti bizottságok munkájából elsősorban kiemelendő a külügyi bizottság vémbékevii'ája, amely már hetek óta tant és a bizottság sehogysem tud a genfi egyezmény elfogadásáig jutni. A tárgyalások ait csütörtökön folytatja a bizottság,, de még most sem valószínű, hogy szavazásra kerülne a

sor. A szavazást az agrárpártok ellenállása miatt halogatják, ami parlamenti körökben

Pozsony, március 10. (Pozsonyi szerkesztőségünk ioleionjeleritése.) Mint ismeretes, a Národny Dennik 1928 december 15 -i számában „A szeparatizmus deszperádói“ cim alatt cikk jelent meg, amit Dzurányi László, a Prágai Magyar Hírlap főszerkesztője magára nézve sértőnek talált és

nyomtatvány utján elkövetett rágalmazás vétsége címén sajtópört indított a Národny Dennik ellen.

A cikk szerzőségét Smida József dr., a Národny Dennik volt felelős szerkesztője, most pozsonyi ügyvédjelölt vállalta. Mint emlékezetes, ez ügyben annakidején a pozsonyi kerületi bíróság felmentelle a vádlottat, .a felsőbíróság helybenhagyta a felmentő ítéletet, de a brünni iegfelső bíróság 1930. december 9.-én tartott tárgyalásán megsemmisítette az alsófoku bíróságok Ítéleteit és uj eljárásra utasította a pozsonyi kerületi bíróságot..

Ilyen előzmények után ma délelőtt kezdte meg a sajtóper újabb tárgyalását a pozsonyi kerületi bíróság Pollák-tanácsa, amely annakidején már itélekezelt ebben az ügyben. A tárgyalás megnyitása után Smida vádlott kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek, mert az inkriminált cikket abból az alkalomból irta, hogy Dzurányi a Prágai Magyar Hirmár csak azért is nagy feltűnést keit, mert a kormány maga már elhatározta az egyezmény ratifikálását.

Egyes agrárpárt! képviselők csendes szabotázzsal akadályozzák a gyorsabb tempójú tárgyalást, mert attól tartanak, hogy az egyezmény becikkelyezése lehetetlenné tenné az újabb mezőgazdasági vámemelést, amire pedig az utóbbi időben már több ízben történtek részükről kísérletek.

A gazdasági miniszterek holnap ismét összeülnek, hogy megkíséreljék az egyezmény le- tárgyalása elé gördült akadályok el távolítását.

lap hasábjain 1928 végén cikksorozatot irt a békési szlovákok helyzetéről és cikkeiben azt. bizonyította, hogy a magyarországi szlovákok politikai, kulturális és gazdasági helyzetükkel teljesen meg vannak elégedve, ami a vádlott szerint

izgatás a ©sehszffovák köztársaság ellen, és azt a célt szolgálja, hogy az itteni szlovákok vfeszakivánkózzanak Magyarországhoz. A cikknek azzal a kitételével, hogy a magyar kormány sok pénzt dobott ki ezen cikkekre, nem kivánta azt állítani a vádlott, hogy Dzurányi László a magyar kormánytól pénzt kapott volna ezen cikkekért, hanem azt, hogy e pénzt a cikkokért mások, például a Prágai Magyar Hirlap kapta. Felajánlja a bizonyítást, amely iránt védője teszi meg előterjesztését. A vádlott védőjeként először jelent meg a bíróság-előtt Ivánka Miián dr. ügyvéd, nemzetgyűlési képviselő, aki

kérte Granatier Antalnak, a Slo.Veriská Liga titkárának kihallgatását arra Vonatkozólag, hogy a magyarországi szlovákok helyzete nem olyan, mint ezt Dzurányi cikkeiben megírta. Arra vonatkozólag, hogy a Prágai Magyar Hírlapot Magyarország részéről pénzelik, kérte Dzurányi Dezső dr., Hanzalik József, Szent- ívány József, Sziillő Géza dr., Törköly József dr. és Franciscy Lajos dr. kihallgatását, a

Stöger-féle bűnvádi iratok beszerzését és különböző cikkek, köztük a budapesti Népszava egyik cikkének fölolvasását

Hogy Dzurányi cikkei a magyar állam érdekében Íródtak, kéri a Prágai Magyar Hirlap 1928-ban megjelent egyik cikkének felolvasását, amelyben Dzurányit eperjesi tisztelői üdvözölték, továbbá arra vonatkozólag, hogy a Prágai Magyar Hirlap mindig lekicsinyli és gúnyolja Benes külügyminisztert és hogy a magyarországi szlovákok helyzete más, miként azt Dzurányi leírta, kéri Benesnek a Páris Midi cimü francia lapnak adott interjúja felolvasását, valamint a budapesti csehszlovák követség statisztika: jelentésének felolvasását a magyarországi szlovák kisebbség iskolásról.

Szilárd Marcell dr. pozsonyi ügyvéd, Dzurányi jogi képviselője, tiltakozott elsősorban áz ellen, hogy ezen tisztára büntetőügyet politikai mellékvágányra tolják át és

kérte az összes indítványok elutasítását.

A Prágai Magyar Hirlap állítólagos pénzforrásaira vonatkozó 'bizonyítási indítványt azért, ellenezte, mert a jelen pórban nem szerepel félként. a Prágai Magyar Hirlap és igy ezen kérdés nem is bírálható el.

Ha Benes nevetségessé tétele magyar kor- mánykapcsolatot jelent — mondotta —, úgy mindazon cseh lapok is a magyar állam szolgálatában állanak, amelyek állandóan nevetségessé teszik Berí est.

Tiltakozott az indítványozott cikkek fölolvasása ellen, mert azok mind későbbi eredetűek, mint az inkriminált cikk és így nem lehettek indító okai a cikk megírásénak. Amennyiben -tiltakozása ellenére Benes nyilatkozatának föl- olvaeását mégis elrendeli a kerületi bíróság, kéri Benes Ede dr. külügyminiszter tanúként! kihallgatását, mert Benes dr. lap jeleni é?ek szerint a magyar kormány demarsára kijelentette, hogy az újságok nem közölték hűen nyilatkozatait.

A budapesti csehszlovák követség jelentésének felolvasása esetében, amely ellen színétén tiltakozik, mert annak valódiságát nem fogadja el, kéri annak a személynek megime- vezését és kihallgatását, aki a jelentést szerkeszt, ette. Ha Magyarországon azért nincs szlovák kisebbségi iskola, mert az úgynevezett A tipusu iskolákban, bár minden tantárgyat szlovákul tani tarnak, mégis. y kötelező & gvar nyelv, akkor Szlovén?zkón sincs kisebbségi iskola, mert itt viszont kötelező a szlovák nyelv tanítása.

Végül kéri magának Dzurányi Lászlónak

kihallgatását arra vonatkozólag, hogy cikkedben csak azt irta meg, amiről személyesen a helyszínén győződött meg.

A bíróság tanácskozása után kihirdette végzését, amellyel

elrendeli a minőikét részről felajánlott bé- wnyitási eljárást.

Benes kihallgatását illetőleg a bíróság egyelőre nemi döntött és erről csak a következő tárgyaláson fog határozni. Egyidejűleg a déi- uihánd órákban a tárgyalást a bizonyítás felvétel© érdekében bizonytalan időre elnapolták. E végzés ellen Szilárd Maróéi Dzurányi László jogi képviselőije semmiségi panaszt jelentett be.

Brewfslték a bizonyítási eljárást a Dzerányi-Smida síiiigSifeu

Számos tanát hallgattak ki — I tárgyalást elnapolták

VISSZA A H

ErscK Mária Remarque regénye

/Copyright by ü Feature SyEdicate and by Prágai . Magyar Hírlap. — Utánnyomás kivonatosan is tilos.)

(67) í

2. i

Tjaden lakodalmáról jövünk. Benősült a i lómészárszékbe, amely valóságos aranyba- 1 nyává fejlődött. Kosole meg Willy voltak a í tanuk. Willy fehér kesztyűt húzott a cutjá- i hoz. de Tjaden mindem felülmúlt: frakkban ! volt. Az esketésá ceremónia teljes félórával kitolódott, mert Kősóiét folyton nevetőgörcs i rázta, valahányszor oldalt nézett és megpillantotta Tjaden elálló és fénylő füleit a magas gallér fölött. (

Ettünk és ittunk, míg végül már csak csőn- i tok és üres palackok maradtak az asztalon, i Az idő jól elhúzódott. Mikor megint kint va- ( gyünk az uocán, Albert azt ajánlja, hogy j menjünk be még a Gráger-kávéházba. (

— Már rég becsukták! — mond,ja Willy. i

— Hátulról bejutunk, — makacskodik Al- 1

berí, — Kari tudja az utat. i

Egyikünknek sincs valami nagy kedve, de [ Albert addig kunyorál, mis végre engedünk I Csodálkozom rajta, hiszen máskor mindig ő az első, aki hazamegy.

Noha a Grágerben elől már minden sötét I és csendes, nagy rumliba érkezünk amikor beljebb kerülünk, az udvaron át. A Grüger a s siberek lokálja, itt csaknem mindennap reg- l gélig tart a muri. (A helyiség egy része kis fülkékre oszlik, ' előttük piros bársonyfüggönyök. Ez a bor- ? szakosztály. A legtöbb függöny behúzva. Mö- r gfllük sivalkodás és nevetés hangzik ki. Wil- s )y egyik fülétől a másikig vigyorog: v

— GrSger magán zárkái. I

Mi távolabb, elől telep izünk meg. A kávé- o

ház tele van, Jobbra az uxxanők asztalai- g

i a is O R u B ó L

Fordítana: Szabó Lőrinc

Ahol virtil az üzlet, kivirágzik az életöröm. Ezért aztán a tizenkét nő mégcsak nem is sok. Persze, konkurrenciájuk is van. Kari megmutat bizonyos Nickelnét*. Buja, fekete nő. A férje szerény kis alkalmi siber, élien- halt volna a felesége nélkül. Az asszony segít neki, olyképpen, hogy a férje üzletfeleivel rendszerint egy órát, egymaga tárgyal a lakásán. Az üzlet virul...

Nickel már vásárolhatott magának egy ezüstlófejes sétabotot.

Minden asztalnál izgatott mozgás, suttogás, sugdolőzás, szuszogás és lárma. Férfiak — csupa angol ruha és uj kalap — itt is, ott is félre vonulnak a sarokba gallértalan, gyanús zubbonyokkal, a zsebekből titokzatosan csomagokat és mintákat húznak ki, vizsgálják és visszautasítják és megint felkínálják őket, noteszok kerülnek elő, ceruzák mozognak, időnkint valaki a telefónhoz fut vagy kirohan é9 vagónoktól, kilóktól, vajtól, boringtől, szalonnától, ampulláktól, dollártól, pengőktől, részvényektől és számoktól zug a levegő.

Közvetlenül mellettem különös hevességgel zajlik az alku egy vágón szén körül. De Kari csak legyint:

— Ez mind luftüzlet. Az egyik hallott egyszer valamit, a második tovább közvetít, a harmadik egy negyediket von be az érdeklődési körbe, valamennyien kergetik egymást és fontoskodnak, de legtöbbször semmi sincs az ügy mögött. Ezek csak slapajok, akik szeretnének egy kis províziót happolni. Az igazi siberfejedelmek legfeljebb egy-két közvetítővel dolgoznak, akit ismernek Amott az a kövér tegnap két vágón tojást vett Lengyel- országban. Az áru most állítólag Hollandiába gurult, de útközben majd más minősítést kaj)

és mint friss hollandi tea-tojás háromszoros áron jön vissza. Amazok meg kokain-kereskedők; természetesen kolosszális haszonnal dolgoznak. Balra ott ül Diederichs; az csak szalonnában dolgozik. Szintén kitűnő,

— Ezek miatt a disznók miatt kell hát nekünk savanyukáposztát sibolui le a nyakunkon, — morog Willy.

— Nélkülük se volna más a helyzet, — válaszol Kari, — a múlt héten el kellett adni tiz hordó állami vajat, mert teljesen megromlott a hosszú állásban. A gabonával ugyanígy vagyunk. Barlsoher a minap pár fillérért vehetett néhány vagőnt, mert egy rozoga csűrben hatósági felügyelet alatt megdobó sodott és meggombásodott a búza.

— Hogy mondtad, mi a neve? — kérdezi Albert?

— Bartscher. Julius Bartscher.

— Gyakran jár ide?

— Azt hiszem, elég gyakran, — mondja Kari, — üzletet akarsz kötni vele?

Albert megrázza a fejét:

— Van pénze?

—- Mint a pelyva — válaszol Kar! bizonyos respoktussal.

— Nini, ott jön Arthur! — kiált fel nevetve Willy,

A kanárisárga gumiköpeny megjelenik az ajtóban. Néhány ember feláll és feléje rohan. Arthur félretolja őket, leereszkedően köszönt egy-két alakot és úgy megy tovább az asztalok között, miint egy generális. Csodálkozva látom, milyen kemény, kellemetlen kifejezést kapott az arca, olyan kifejezést, amely nevetés közben is megmarad.

Meglehetősen felülről üdvözöl bennünket. Még aligha felejtette el a disznót.

— ülj le, Arthur, — nevet Willy.

Ledderhose habozik, de nem bir ellenállni

a kísértésnek, hogy meg ne mutassa, itt, a birodalmában, micsoda ur lett belőle.

— Csak egy percre, — mondja és leül Al béri székére, aki ép n teremben járkál, mintha keresne valakit. Utána akarok szaladni.

de mégis maradok, mert azt hiszem, hogy ld kell mennie az udvarra. Ledderhose- snap- szot hozat és tízezer pár katona csizmáról és busz vágón ócska felszerelésiről kezd tárgyalni egy emberrel, akinek az ujján csak úgy szikráznak a gyémántok. Időnkint felénk sandít, hogy hallgatjuk-e, miről van szó.

Albert azonban a fülkék sora élőt halad el. Valaki mesélt neki valamit, amit nem bir elhinni és mégis egész nap úgy zug a fejében, mint egy malomkerék. Amikor bekémlel az utolsóelőtti függöny nyílásán, úgy érzi, mintha egy óriási fejsze zuhanna rá. Egy pillanatra megtántorodik, aztán félrerántja a függönyt.

Pezsgősüvegek az asztalon, melleiük $gy csokor rózsa, a téri lő lecsúszott és félig a parketten fekszik. Az asztai mögött egy szőke nő kuporog a székben. A ruhája letolva, t haja borzas, a melle még meztelen. Háttal ül Albertnek, valami slágert zümmög, kis tükröt tart a kezében és fésülködik.

— Lucia — szólal meg Albert rekedten.

A lány megfordul és agy mered rá, mint

egy kísérletre. Görosömsen próbál mosolygni, de arcának vonaglása elhal, amikor meglátja, hogy Albert szeme a csupasz mellekre tapad. Itt hiába minden hazugság. Ijedten lapul a szék mögé.

— Albert, —• nem én vagyok a hibás, — dadogja, — ő... ő csinálta — és egyszerre peregni kezd a nyelve: — Leitatott, Albert, én nem akartam, de mindig csak töltött, én már nem tudtam semmiről, esküszöm neked.

Albert nem felel.

■— Mi az, mi van itt? — kérdezi most egy hang a háta mögött. Bartscher visszajött az udvarról és bitnbálja magát. Szivarja füstiét Albert arcába fújja: — Kicsit potyázni, mi? Lelépni ember!

Albert egy pillanatig kábultan áll előtte. Irtózatos világossággal ugrik agyába a dóm ború pocák, a barna ruha kockás szövete, a/ arany óralánc. és a másik férfi széles, vörös képe

V