Prágai Magyar Hirlap, 1931. március (10. évfolyam, 50-75 / 2567-2592. szám)

1931-03-11 / 58. (2575.) szám

Hodzsa Milán dr. előadást tartott a brünmi Középeurópa Intézetben ^Csehszlovákia és Középeurópa14 óimén. A Középeurópai Intézetek oélija a béke- szerződések következtéiben uj vámhatárok által széttagolt Európa politikai, kulturális, de elsősorban gazdasági együttműködésének megteremtés©. Ebből a célkitűzésből követ­kezik, hogy ezen intézetek munkáját a meg­értésre való törekvés szellemének kell át­hatnia. A meglervő állapot megváltoztatása, a vámhatároknak fokozatos ledöntése nem képzelhető áldozatok nélkül. Az érdekelt ál­lamok a később várható fejlődés érdekében kénytelenek gazdasági értékeket feláldozni, mert az ilyen átalakulás érzékenyen befo­lyásolja, ha csak átmenetileg is, úgy az ipa­ri, mint a mezőgazdasági termelés verseny­képességét De ezenkívül is a gazdasági po­litikusnak, aki Középen rópa kérdéséhez hozzászól, ha azt akarja, hogy komolyan ve­gyék, uralkodnia kell az élőit éle teken és magára kell erőltetnie a tárgyilagosságot, még akkor is, hogyha annyi benne az elfo­gultság, mini Hodzsa Milánban. Hodzsa előadását nem a tárgyilagosság, hanem jellemének közismert tulajdonságai irányították. Az egocentrikus törekvések, az önteltség és a szláv szempontok hamgsulyo- zása homályoei.tják el látását. A német hegemóniával kezdi, mély a há­ború előtt Középeurópára nehezedett, de az­tán helyt adott az együttműködésre való tö­rekvésnek. Hodzsa szerint az utóbbi időben szintén észlelhetni német részről hasonló tö­rekvéseket, de természetesen Csehszlovákia részére csak a demokratikus együttműködé­sen felépülő Középeurópa volna a megfelelő megoldás. Megengedi ugyan, hogy Közép­európa megalakitásának éle nem irányulhat Németország ellen, hanem csupán a Német­ország, Olaszország, Oroszország és Törökor­szág között fekvő országok megszervezését jelentené. Hodzsa egész elgondolásából elejétől vé­gig hiányzik a realitás. A békét Franciaor­szág, Németország és Középeurópa összefo­gásával akarja megteremteni. Franciaország és Németország súlyával összeméri annak az imaginaer Középeurópának a súlyát, amely az ő álmában úgy bontakozik ki, hogy születése pillanatában meg kellene ölnie az egészséges koncepciót. Mert Hodzsa nem volna hű saját magához, ha nem állítaná a béke és Középeurópa problémája középpont­jába a szláv kérdést és nem ütné azt a Ma­gyarországot, amelynek szerencsés geográ­fiai fekvése olyan súlyt biztosit neki Közép­európa megteremtésében, hogy attól még Hodzsa sem tudja megfosztani. Előadásából nem maradhattak ki az ezer­szer elcsépelt közhelyek a demokráciáról, a nemzetek szabadságáról, a demokratikus parlamentarizmusról, a szabadságról, a ki­sebbségi jogokról, a csehszlovák nacionaliz­musban érvényesülő konstruktív szellemről, demokráciáról, szocializmusról, gazdasági és technikai haladásról Egyszóval előadásában benne van minden, ami az emberiség szempontjából jó és bol­dogító, csak éppen a realitás hiányzik. Azt száműzi Hodzsa elgondolásából az elfogult­ság. A szláv népek egyesítésére törekszik szellemi és gazdasági téren, olyan hangsú­lyozással, hogy tervének éle — bármennyire álli tattá is ennek az ellenkezőjét — azon nem-szláv népek ellen irányul, melyek nél­kül Középeurópa megvalósítása csak álom marad* De csupán a szláv népek közeledésének kiépítése sem látszik oly egyszerűnek, mint azt Hodzsa elképzeli. Pedig ezt a közeledést gyorsam szeretné nyélbeütni. Legalább erre kell következtetnünk .abból, hogy számításá­ból Oroszországot kikapcsolja. r A haladást ugyanis a inai helyzettel szem­ben, amelyet a paipirszerződések állapotá­nak nevezhetnénk, a gyakorlati értékű meg­állapodásokra való áttérés jelentené. És itt van a Hodzsa koncepciójának az Ackiltes- sarka. A kisamtant megmaradt annak, aminek alkotói szánták: a Magyarország ellen irá­nyuló katonai szövetségnek, de napról napra oly mértékben veszített jelentőségéből, amint a nemzetközi politikában a népek kö­zötti megértés szükségességének gondolata gyökeret vert. Hiába álmodik Hodzsa a szláv problémáról és állítja szembe a nem­létező szláv egység frontját a habvanmilliós német nép expanziós törekvéseivel, az ő ál­mából nem fog Középeurópa népeire jólét és haladás fakadni. A légvárakkal Középeurópa elszegénye­dett népei már jóllaktak a a munkanélkü­liek millió'’ nem az álmok beteljesülését, ha­nem munkaalkalmakat és kenyeret köve­telnek* Ha Hodzsa vélsz magának annyi fáradsá­got és elmélyed Csehszlovákia külkereske­delmi statisztikájának tanulmányozásába, be fogja látni, hogy tévedett. A kapcsolatok Csehszlovákia és ama szláv államok között, j melyek Középeurópa szempontjából számi- j tóéba jöhetnek, nem olyan természetűek, j hogy a kívánt gazdasági fellendülést Cseh­szlovákia részére biztosíthatnák. Hogy ez igy van, annak bizonyítéka, hogy a politikai kapcsolatok dacára sem tudott Csehszlová­kia évek óta Jugoszláviával kereskedelmi szerződést kötni, 6 hogy a forgalma ezen or­szággal a múltban igen szerény keretek kö­zött mozgott. Nem tudjuk, hogy a kisantant másik álla­ma, Románia, miképpen fogadja Hodzsa szláv elgondolását, de hogy gazdasági téren eddig nem nagyon igyekezett Csehszlovákia érdekeit kielégíteni, az kétségtelen. A Lengyelország felé való felkinálfcozás sem tekinthető reálisnak. A szimpátia a lengyelek körében Csehszlovákia iránt leg­alább is mérsékelt, a gazdasági érdekek pe­dig nem olyanok, hogy azok a Csehszlová­kiához való közeledést különösen kívánatos­sá tennék Hodzsa elgondolása tehát álom marad. Akkor, amikor Középeurópa megteremtésé­ről beszél, nem az összefogás, az egymásra­utaltság szelleme irányítják, nem az érde­kek azonosságára felépített koncepcióval igyekszik lebontani a válaszfalakat, hanem frontot alakit a neki rokonszenves elemek­ből azok ellen, akiknek közreműködés© nél­kül Köziópeurópát megvalósítani nem lehet Szinte természetes ilyenformán, hogy Hod­zsa álmából Magyarország sem hiányozhat. Sőt egyenesen versenyfutásra szólítja fel Csehszlovákia barátait, hogy Igyekezzenek Középeurópa megvalósítása tekintetében minél előbb célhoz jutni, nehogy Magyaror­szág őket protektorainak segítségével meg­előzze. S hogy a magyar törekvések veszedelmét kézzelfoghatóbbá tegye, még Kay seriing grófra is hivatkozik, aki Magyarországot Európa Spektrumában vezetésre alkalmas­nak m inősi tet te. A Hodzsa Köaópeurópájában a Duna fo­lyása nem a Fekete tengernél, hanem Szob­A konzervatív párt nem vesz részt több ttound ?ab!e konfe­rencián — tlehru szerint a megoldás csat: fegyverszünet London, március 10. A konzervatív párt indiai bizottsága tegnap határozatot foga­dott el, amely helyesli BaMwin indiai ak­cióját. A konzervatív párt vezére ugyanis elhatározta, hogy a legközelebbi hindu ííound Table-konferencián a konzervatív j párt nem vesz részt. A határozat politikai ! körökben nagy feltűnést keltett elsősor- j han azért, mert annak bizonyítéka, hogy a | konzervatívok nincsenek megelégedve az 1 indiai kérdés inai szabályozásával. Neh.ru, a hindu szélsőséges elemek ve­zére, tegnap egy allahabaüi gyűlésen kije­lentette, hogy Gandhi é3 az alkirály meg­egyezése nem a békét jelenti, hanem csu­pán fegyverszünetet. A béke csak India teljes függetlensége mellett lehetséges. Nehru a maga részéről kétségbevonja, hogy a békés megegyezés egyáltalán lehet­séges. Randin leletezésekkel fenyegetőzik - Montét terhelő dokumentumokat olvas fői Paris, március 10. A Comp. Aero Postaié botránya egyre nagyobb hullámokat ver a francia közéletben. A minisztertanács teg­nap foglalkozott a kérdéssel s tárgyalásai rendkívül szenvedélyes hangon folytak le. Az ellenzéki lapok tudomása szerint Laral miniszterelnök mindent elkövetett, hogy Fiandint, súlyosan kompromittált pénzügy- miniszterét lemondásra kényszerítse. A Po- pulaire szerint Flandin nem volt hajlandó eleget tenni a miniszterelnök kívánságának és azzal fenyegetőzött, hogy leleplezi a többi miniszter szerepét, ha elejtik. Állí­tólag Dumont tengerészetügyi miniszter és Delygne közmunkaügyi miniszter is súlyo­san kompromittálva van az afférben. A szocialisták a kamara mai ülésén folytatják Flandin elleni támadásaikat. Moncet kép­viselő, aki annakidején az Oustric-botrány leleplezésénél is nagy szerepet játszott, ma Fiandint súlyosan kompromittáló okirato­kat akar fölolvasni az ülésen. Időközben a lóghajózási minisztérium uj szanálási pro­gramot dolgozott ki. A program szerint csőd esetén a hivatalból kirendelt likvidá­tor hosszabb ideig megkapná azokat a szubvenciókat, amelyekben az állam az Aero Postale társaságot eddig részesítette s ezekkel az összegekkel szanálná a kiadáso­kat. Ugyanakkor a miniszternek megadnák azt a jogot, hogy a sürgős adósságokat a későbbi szubvenciók terhére előre kifizes­se. Ugyanakkor Brazíliával moratórium- tárgyalás okim kezdenek. Az illetékes bi­zottság nem hajlandó a javaslatot elfogadni. Egy másik terv szerint magántársaságot kell alapítani, amely az államnak megfele­lő hiteleket folyósítana az Aero Postain szanálására. Óriást deficit i fétissé! siieiiiiíztifiásifin Varsó, március 10. A pénzügyminiszter tegnapi parlamenti beszédében kijelentette, hogy az adók behajtása köi’ül nagy nehézségek merültek fel s igy Lengyelország költségvetésének deficitje 1931-ben körülbelül 350 millió zlotyra fog rúgni. Julius elsején valószínűleg tiz százalékkal csök­kenteni kell a hivatalnokok fizetését. Az állami bankok alkalmazottai már április elsejétől kisebb fizetést fognak kapni. Jól informált körök szerint a bankhivatalnokok között na:;/ az elégedetlen­ség s nem lehetetlen, hogy általános sztrájk tör ki. nál végződik, de megdönti elgondolásával azt a geometriai tétéit is, hogy két pont kö­zött a legrövidebb ut az egyenes. Mert csak így érthető, hogy a Közgépen pópát megalkot­ni hivatott államok közötti gazdasági kap­csolatukat Magyarország megkerülésével akarja megteremteni. Ugyanaz a recept, amely a csehszlovákiai magyar kisebbséggel szemben érvényesül. A kisebbségi kérdést itt meg lehet oldani a csehszlovák agrárpárt magyar osztályának lél-ekvásárlásával, Kö- zépeurépát Magyarország megkerülésével. A bel- és külpolitikai elgondolásban semmi különbség- Valószínűleg ezek a Hodzsa által említett erkölcsi újjászületésnek a gyakor­lati életben kitermelt módszerei. Azonban a Hodzsa előadása sem múlt el megszívlelendő eredmény nélkül. Valószí­nűleg érezte elgondolásának fogyatékossá- 1 gát, mert a brüani Középeurópa Intézetnek azt ajánlotta, hogy teremtsék meg az in tel- lektuelek, a termelés reprezentánsai és a szociális intézmények vezetőinek együttmű­ködését. Ez a gondolar tényleg egészséges­nek látszik. Ha ez a terv megvalósul, akkor még megérhetjük azt, hogy hozzáértő embe­rek fognak Középeurópa népeinek életbevá­gó kérdéseiben állást foglalni és felébresz­tik álmukból azokat az ábrán dozókat, akiket önteltségük és politikai elvakultságuk meg­foszt attól, hogy a nemzetközi politika fejlő­dését tisztult látással követhessék. tJP*'%. Mai saáimini* US *>r«Sal ^ SZ*XX1 * 1931 március Előfizetési ári évente 300, félévre ISA, negyed- A t i »< * • 7 77 '7.' *,,» 7. Szerkesztőség; Prága II* Panská ulice 12, évre 76, havonta *6 Kő: külföldre évente 450, & SZlOVenSZKOl eS rUSZlTlSZKOl ellenZeKl partok a. emelet - Telefon 30311. - Kiadóhivatal; félévre 326, negyedévre Í14, havonta 38 Ki, _ nfílitiltm nnniloniO. c , £ , ,» Prága U* Panskt ollce 11 III emel®* A képes melléklettel havonnént 2.50 Ké-val több tŐSZerfiesZlől P P P> telelő* szerkesztői Telefon 34184. Egyes szám éra 1.20 Ki, vasárnap 1-Kt DZURAt^YJ LASjtLO FOKGACJí GÉ3ÍA SŰROÖHYCIMj HÍRLAP. PRHHA ________ / jf ]f 013 zűr S> A A JL M A Irta: TASJÁN ÖDÖN

Next

/
Oldalképek
Tartalom