Prágai Magyar Hirlap, 1931. március (10. évfolyam, 50-75 / 2567-2592. szám)

1931-03-01 / 50. (2567.) szám

Irta: TARJÁN ÖDÖN A szlovenszkói magyar közvélemény min­denki által elismerésre méltó tárgyilagosság­gal fogadta a szlovén szikói regionális intézet alapításának tervét. A gazdasági válság kö­vetkezményei alatt roskadozó magyar kisebb­ség, bár minden oka megvolt és megvan ar­ra, hogy az alapítók szándékainak őszinte­sége és önzetlensége iránt bizalmatlanság­gal viseltessék, még azokat a kijelentéseiket is méltóságteljes nyugalommal könyvelte el többi önérzetét súlyosan érintő sérelmei mellé, amelyek a megalakulás alkalmával Hód?-a Milán dr. részéről érték. A szloven- szkói. magyarság még indokolt kritikával sem akart tápot adni későbbi esetleges iáim adá­soknak, melyek amiatt érhették volna, hogy Szlovenszkó gazdasági t3alpraállitásához bár­mi okból nem nyújt segédkezet. A szűovenszkói regionális intézet előkészí­tő bizottságának első üléséről szóló kommü­nikéből úgy látjuk, hogy ebben az uj intéz­ményben, melyről neim tudjuk, hogy magán- vállalkozás, félhivatalos alakulat, vagy a meg­tevő gazdasági érdekképviseleteik együttmű­ködését biztosítaná hivatott szerv leeze belőle, nem reflektálnak az itteni magyar ki­sebbség közreműködésére. Pedig a Szlovenszkó gazdasági újjáépíté­séire hivatott intézményben többszörös jog­címünk is volna arra, hogy ott a magyarság szavát hallassa és az ott megindítandó mun­kában befolyását érvényesítse. A magyar kisebbség képviselői voltak azok, akik először ismerték fel a cseh kapitaliz­musnak Szlovenszkó gyarmatosítására irá­nyuló törekvéseit, s akik már 1922-ben és azóta állandóan és törhetetlenül követelték Szlovenszkó érdekeinek a csehszlovák köz­társaság közgazdasági életében való érvénye­sítését. A magyarság vezetői látták meg először a prágai centralizmus pénzügyi és gazdasági politikájának jólétei és haladást leromboló rémét és szólították tel Szlovenszkó törvény­hozóit a cseh tőke céltudatos támadásának elhárítására, nemzetiségi és pártkülönbség nélkül. Minden szenvedélytől mentesen, megdöuthetetlen statisztikai adatokkal világí­tottak bele a prágai boszorkánykonyha üst­jébe, melynek lángját a mi napról-napra fo­kozódó szegénységünkkel élesztették, hogy Szlovenszkó leromlása árán másoknak foko­zódó jólétet és boldogulást biztosítsanak. Az itt élő magyar kisebbségnek ezen uj alakulattal szemben tanúsított tárgyilagossá­ga annál impozánsabb, mert egy pillanatig sem lehetünk kétségben a szlovenszkói re­gionális intézet létesítésének indító okai, háttere és céljai felől. Ismerjük az erőviszonyokat és az egyes szereplők ambícióit. Meg tudjuk különbőz- lein i a szavak mögött rejlő erőt a póztól, a becsületes szándékot a nagyképűségtől és mégis hallgattunk, mert nem akartunk a fej­leményeknek elébevágni. A szlovenszkói regionális intézet az az ár­tatlan mumus, amelyet nem árt Prágának megmutatni, mert figyelmezteti a cseh tőke érdekeit szolgáló köröket a szlovenszkói ősz- szefogás lehetőségére. Ez az elgondolás al­kalmas arra, hogy Prágában legalább annyi komolyságot tulajdonítsanak neki, hogy el- altatása érdekében ismét szóba álljanak sze­repüket. eljátszott, kegyvesztett szlovák po­litikusokkal. Ez a mumus magában véve még nem jelénl semmiféle komoly veszedelmei. Sőt egy kis jóakarattal Prágában úgy is be lehet állítani ezt a vállalkozást, hogy ez tu­lajdonképpen eltereli a figyelmet a gazda­sági válságról, türelemre int és azt a látsza­tot kelti, mini hogyha eddig azért nem tör­tént Volna Szlovenszkó gazdasági érdekeinek megvédése körül semmi, mert nem volt szerv, amely ezeket a sérelmi adatokat gyűj­tötte volna. Az akció elindítása és annak kisérő körül­ményei igazol ják fel tevésünk helyességét és még a mi közéletünkben is feltűnő lelkiis­meretlen ségre vad Innak. Mertj arnig a nagyközönség, sőt még a gaz­dasági kérdésekkel közelebbről foglalkozó gyakorlati emberek is csak bizonyos távol­ságból látják és legfeljebb saját testükön ér­zik a centralizmus gazdasági politikájának következményeit, addig a szlovenszkói re­gionális intézet alapitói bententesek, ismerik a hatalom intencióit, az erők megoszlását és egész pontosan tudják azt, hogy kik miatt és milyen okból nem lehetett eddig Szloven­szkó. jogos gazdásági érdekeinek érvényt sze­rezni. Ha nem volna következményeiben oly ka­tasztrofális, úgy egyenesen groteszknek kel­lene neveznünk azt a látványt, hogy azok, akik akár egyéni, akár pártérdekből kiszol­gáltatták eddig Szlovenszkó gazdasági életét a prágai kapitalizmusnak, ma ártatlan arc­cal állnak ki a fórumra, hogy még mindég visszaszivható kétértelmű kijelentésekkel magukra irányítsák a hatalom figyelmét. Ezek az urak tudják azt, hogy mindama sérelmek, amelyek Szlovenszkó gazdasági életét az egyenlőtlen közteherviselés, az 50 százalékkal magasabb átlagos vasúti fuvar, a közsziáll ifásokban való részelte tés hiánya és a Szlovenszkőn folytatott hitelpolitika követ­keztében érték, évek óta hangoztatott olyan kívánságok, melyekkel a közgazdasági kér­désékkel foglalkozó szakemberék tökélete­sen tisztában vannak. Nagyon jól tudják szám­szerűleg is, hogy ezek a sérelmek Szlovén­Páris, február 28. A francia sajtó rend­kívül bizakodóan ítéli meg a római flotta- tárgyalásokat. A Matin szerint mindössze két-három részletkérdésről van szó s ha ezeket is sikerül megoldani, a megegye­zés útjában nem áll többé akadály. Olasz­ország egyelőre nem alkarja elismerni, hogy az angol-francia kompromisszum alapján á francia flotta csak 150.000 tonná­val volna nagyobb, mint az olasz, továbbá alt követeli, hogy Franciaország tenger­alattjáró flottájának tonnaszámát újabb húszezer tonnával csökkentsék. Róma, február 28. A római flottatárgya- I ás okát az olasz sajtó kezdettől fogva op­szkó lakosságának vagyonát mennyivel apasztották; de tudniok kell azt is, hogy Prá­gával szemben azért nem tudtuk jogos kíván- sálainkat soha sem érvényesíteni, mert azok az urak, akik ma a szlovenszkói regionális intézetet saját használatukra és az itt élő ki­sebbségek kizárásával megalakítani látsza­nak, megtagadták a közreműködésüket, mert bátorságuk és kötelességérzetük nem emelte őket arra a magasságra, hogy egyéni érde­keiket feláldozva, Prágával szembe tudjanak helyezkedni. Szlovenszkó gazdasági helyzete sokkal sú­lyosabb, lakosságának nyomorúsága sokkal nagyobb, sem mint hogy türelemmel nézhet­né az egyéni érvényesülés érdekében meg­indított lelkiismeretién játékot. Mert hiszen tisztán csak erről van szó. Meg kell kísérelni Prágát megijeszteni, ha ez sikerül, lesz. mód a megalkuvásra. Világosan megállapítható ez Hadia megnyitó beszédének reánk vonatko­zó passzusából. Hajlandó, úgymond, a ma­gyarokkal is együbttmenni, de természetesem csak azokkal, akik feltétlenül az állam alap­ján állanak. Mindenesetre olyan kijelentés, amelyet szívesen hallanak Prágában. Hogy mi jogon kételkedik Hódra Milán dr. az it­teni magyarok álla mih őségében és mely ala­pon tartja saját diszkrecionális jogának en­nek az elbírálását egy olyan intézméov ala­pításánál, melynek az összlakosság érdekeit kellene szolgálnia, minden józaneszü ember számára bizonyára érthetetlen. A józan és becsületes szándékú közéleti vezérférífiutól azt itt élő kisebbségek mindenesetre elvár­hatnak annyit, hogy tisztában legyen a leg­elemibb kérdésekkel. Tehát a többi között azzal, hogy az itteni kisebbségek lojálisak, ha nem is hálából azért a sok jótéteményért, amelyben a hatalom birtokosai részesül­nek, hanem mert velük született kötelesség- tudásuk készteti őket a törvények tisztele­tére. De tudnia kell annak, aki államfér- fiunak tekinti magát, hogy a polgárok száz­ezrei önérzetének areulesapása sem lelhet ér­deke az államnak és nem viszi előbbre a konszolidációt. Nem nehéz tehát megtalálnunk mellőzé­sünk valódi okát. Nem szabad beleszólást és ellenőrzést engedni a létesítendő regionális tLmizmu.ssal kísérd. Ez az optimizmus ma még inkább fokozódott. Jólinformált kö­rökben ngy tudják, hogy a tulajdonképpe­ni tárgyalásokat már befejezték és a szak­értők ma délelőtt osuipán az egyezmény megszövegezésével foglalkoztak. Az angol vemdiégek a kora délutáni órákban el­hagyták Rómát, előbb azonban megjelen­tek a királynál, aki félórás magánaudien- eián fogadta őket. A királynál tett látoga­tás arról tesz tanúságot, hogy a nehézsé­geket sikerült kiküszöbölni. Ab olasz új­ságírókat éjfél után a Ohigi-palotába bír­ták, ahol beszámoltak nekik az eredmény­ről. A reggeli kommentárok ennek követ­keztében kivétel nélkíil kedvezően Ítélik intézel vezetőségében azoknak, akiket szük­ség esetén nem lehet biztosan leszerelni Szlovenszkó gazdasági bajainak orvoslása nem azon múlik, vájjon fillérnyi pontossággá; tudjuk-e Prága előtt igazolni azt, hogy az it­teni termelés és értékesítés terén a kétféle el­bánás mekkora károkat okozott ezen ország­rész lakosságának. Hogy Szlovenszkó gazdasá­gi érdekeit a cseh.tőke befolyásával szemben érvényesíteni tehessen, el kell takarítani az útból mindazon akadályokat, melyek az őraj­ta törekvéseket eddig meghiúsították. Ennek első előfeltétele, hogy Szlovenszkó összes tör­vényhozói pártállásra és nemzetiségi törekvés­re való tekintet nélkül, követeljék Prágában a régen ismert követelések teljesítését. Meg van-e azonban erre a gyakorlati lehetőség? Hiszen az ilyen állásfoglalás . előfeltétele, hogy a kormány támogató pártok törvényhozói a párttfens-ég elvével is szentije helyezkedje­nek, hogy amennyiben pártjaik többsége a szlovenszkói kívánságok teljesítése elöl elzár­kózna, levonják a végső konzekvenciákat te és kitartsanak Szlovenszkónak a prágai gyar­matosító politika érdekeit sértő igzsága mel­lett. Ehhez azonban sokkal több felelősségér­zetre van szükség, mint amennyit eddig a szlovenszkói koalíciós törvényhozók részéről tapasztaltunk. Legyen szabad emlékeztetnünk a Szloven- szteói Központi Gyáriparosok Szövetsége .1928. évi közgyűlésének határozatára^ mely már akkor kívánta az összes szlovenszkói törvény­hozóknak a gazdasági sérelmek kiküszöbölé­se érdekében való összefogását. Hogy ez a kí­vánság akkor meghiúsult, annak oka éppen a szlovenszkói regionális intézet azon alapi tói, akik nemcsak a kisebbségi, de még az akkor ellenzéki Hlinka-párti törvényhozókkal sem voltak hajlandók a sérelmek kiküszöbölése érdekében tárgyalásokba bocsátkozni. Évek óta élőre láttuk a centralizmus szlo­venszkói politikájának következményeit, meg­van a jogcímünk aura, hogy felvessük a történtekért a felelősség kérdés ét és meg­akadályozzuk azt, hogy további taktikázással, amelyből Szlovenszkó őslakosságára további nyomor és szegénység fakad, bárki is maga, vagy másiok részére érvényesülésre alkalmas közéleti ugródeszkát készítsen. meg a helyzetet. A déli órákban a flotta- tárgyalások eredményéről szóló hivatalos kommünikét is kiadták, amely szűkszavú­sága ellenére mindenkit kielégített. Az angol államférfiak meg vannak arról győ­ződve, hogy Póriéban néhány óra alatt megkapják a franciák beleegyezését is s igy a nagy kontinentális flottaeHentétat, amely évek óta, de legfőképpen a londoni tárgyalások bizonytalan kimenetele óta kifért Európában, sikerült végérvényesen kiküszöbölni. Ez az eredmény a Mac- DonaM-kormánynak újabb nagy külpoliti­kai sikerét jelenti. Az angol delegátusok hétfőn visszaérkeznek Londonba. Az angol delegátusok Rómában sikeresen befejezték a flottatárgyalásokat Henderson és Alexander a királynál — Az olasz lapok optimizmusa — A nagy flottaellentéf vége Hffgr Ne fogadja el a lapot a mélynyomása 8 oldalas képes melléklet nélkül *^1 MM SZÁMUNK A KÉPES HÉTHI 28 ÖLEM. ára 2 korona 50. (2567) szám * VaSámaO 1931 március 1 Előfizetési ín évente 300, félévre 150, negyed- A ) 1'- 1 ' ’ 11 '7' Szerkesztőség, Prága II, Panska ulicel^, évre 76, havonta 26 Kt; külföldre: évente 450, ** SZLOVGPSZKOl GS TUSZlTtSZKOl CLLGQZGK.1 PQTt.OK. II. emelet. — Telefont 30311. — Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő politikai napilapja s3tetke^lő Pr*9» ,L P a " * k á u ‘’* ® 11 1,1 e'ne,et fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több COiHeckeóStlÖ. r ' ' reieiOö izetKesMC- Telefon: 34184 Egyes széni ára 1.20 Ki, vasárnap 2» —Ki. DcíLlRA N'Z! LA$3ÍL0 RORGAC.fi uÉoíA SÚRQÖH VCIMi HÍRLAP, PRflH/t A REGIONÁLIS INTÉZET

Next

/
Oldalképek
Tartalom