Prágai Magyar Hirlap, 1931. március (10. évfolyam, 50-75 / 2567-2592. szám)

1931-03-01 / 50. (2567.) szám

‘PRXöa-MAG&^-imíLSP 1931 fehruár 28, SBombai Interpelláció a belOgyminiszterhez, Sípos Antal Félix esperes-plébános és nővére, özv. Heiman iózsefné szül. Sípos Anna kiutasítása és erőszakos módon az országhatárra való szállítása ügyében Beadják: Holota János dr. képyiseiő és társai Megtakarítja Gandhi ai alkirálynál London, február 28. Gandhi és a* angol aikirály tegnap njabb fontos megbeszélést folytattak. A hindu népreeér ismét nem nyilatkozott a tárgyalások eredménvérőiL Londonban azonban nasnr jelentőséget tu­lajdonítanak annak a hímek, hoírv a* alki- ráJy a Gandhival folvtaíotí beszélgetés után fogadta Sapkát és Javakart, a hindu nép két Bondoni megbízott át. Gandhi viszont magához kérette a kongresszus véerelia.itó- bizo^ágát é« részletesen megvitatta a te­endőket. A sztrájktörvény vitája Angliában London, február 28. Miután a lfberáJáaoík nyomása alatt a kormány kénytelen volt az aj sztrájkelleaes törvény-javaslatot elfogadni, a szakszervezetek, amelyek eddig együtt ha­ladtak a kormánnyal, kijelentették, hogy a liberális javaslat elfogadása után nem ér­dekli őket többé a törvényjavaslat. A liberá­lisok elfogadott indítványa ugyanis a szak­szervezeti mozgalomnak leplezetlen kihívása. Folyó éri február 20-án éjjel 11 órakor Udvard község minden fontosabb útvona­lát váratlafuil egy csendőrosztag szállotta meg. Négy csendőrből álló járőr a plébá­nos lakásába hatolt be és Sípos Antal Fé­lix 62 éves esp eres-p lébános t? annak 68 eres nővérét, özv. Heiman Józsefijét fel­költötték, kocsira ültették és azonnal az udvardá állomásira kísérték, ahonnan éj­jel Párkányba szállították, majd másnap reggel esendő rí edezet mellett az esztergo­mi hídon át a magyar határra kísérték azon óéiból, hogy ott őket a magyar hidfő- paranesnokságnák adját át, mint kitolon­colt egyénéket. A magyar hatóságok azon­ban tekintettel arra, hogy nem lévén ma­gyar állampolgároknak elismerhetők, az átvételt megtagadták. Erre nevezetteket ugyancsak csendőrfedezet mellett ismét visszaszállították az odvardi plébániára. Sípos Antal esperes-plébános 1893 óta tartózkodik a jelenlegi Csehszlovákia te­rületén és 15 éve működik Udvanl on mint plébános. Semmiféle politikai párt­hoz nem tartozik, politikával nem foglal­kozott és nem foglalkozik, tisztán papi hi­vatásának él. 1927-ben kért állampolgár- ......o ........'■■■...............——— Po zsony, február 28. Powonyi szerkesztősé­günk jelenti: Fekete Sándor ref. lelkész, a nagy­megyeri keresztényszociaíista szervezet elnöke értesiteltte az országos keresztényszocialista párt központját, hogy nevét tudomása és beleegyezé­se nélkül vették föl az „Országos magyar gaz­dasági egység* * nevű aj párt választmányi tag­jainak sorába. Ezzel a bejelentéssel már kilencre ságot, de kérelmével elrntasittatott, ellen - bon 1930 novemberében érthetetlen okok­ból az ógyallai járási főnökség részéről ki­utasítás i végzést kapott, úgyszintén nővé­re is. Erre következett február 20-án erő­szakos módon éjnek idején való elszállítá­sa, mely úgy Udvard községben, mint az egész környéken nagy felháborodást és nyugtalanságot váltott ki annál is inkább, mert tisztes papi személlyel és idős nővel szemben éjszakának idején alkalmaztatott ezen szokatlan és erőszakos meghurcolás- nak minősíthető hatósági intézkedés. Kérdem a Belügyminiszter Urat: 1. Vam-e tudomása ezen túlhajtott erő­szakos hatásági intézkedésről? 2. Hajlandó-e az esetet sürgősen meg­vizsgálni és azt a hatósági közeget, aki ezen éjszakai kitoloncolást elrendelte, fe­lelősségre vonni? 3. Mit hajlandó tenni a plébánosa sorsá­ért aggódó község lakossága felzaklatott kedélyének megnyugtatására? 4. Hajlandó-e a megh arcai takaróik állam­polgársági ügyét soron kiviiil kedvezően elintézni, hogy ezáltal a megtörtént erő­szakos hatósági aktus expiáltassék ? emelkedett azoknak a száma, akik Szappanosék minden jogcím nélküli „bizalmát* visszautasí­tották. * A Loeoncou megjelenő Magyar Munkás dnafi lap, a magyar nemzeti munkáspárt otgiunma, éidekea részietek közlésével leplezi le azt az agyafúrt akoiót, mellyel a LeMei-Scappanoe-fóle A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR UJSAG- [RÓK UNIÓJÁNAK KÖZLEMÉNYE. Az Unió elnöki tanácsának prágai tagjai hétfőn, március 2-án este 7 órakor a titkárság helyi­ségében (II., Panská uL 12. II.) fontos elnök­ségi ülést tartanak. Teljesszámu megjelenés szükséges. kortesek eredeti aláírásokat gyűjtöttek a hi­székeny gazdáktól, hogy ezeket az aláírásokat aztán politikai machinációkra használhassák föl. — Csallóközi szervezeteink és párttagjaink, sőt Szappanos kúriája és legszűkebb környezete is állandóan informált a magyar egység ellen készülő merényletről — írja többek közt a Ma­gyar Munkás. — Leilei egyik bizalmasa ezeket Írja: „Együtt küzdők Lelleivel, de biztosan tu­dom, hogy elbukunk, mert a szegény ember irán­ti gyűlölet, mint a kelevény él a lelkűkben*1. A 68 ezer aláírás, amire Szappanosék -oly büszkén hivatkoznak, a legszemtelenebb megtévesztés révén jött létre. Amint párttagjaink értesí­tenek, Szappanosék felhajtó! sehol egyetlen szóval sem említették a falu dolgozó népe előtt, hogy politikai pártalakulásról, még kevésbé, hogy kormányszekérbe-fogásról van szó. A Szappanos, Lenger, Lelled háromság kupeed. mindenhová ezekkel a szavakkal köszöntöttek be: „Kivánja-e gazduram, hogy az adókat le­szállítsák? Akarja-e gazduram, hogy a gabona ára magasabb legyen? Amikor a nehéz sorssal küzdő falusi emberek igennel feleltek, a vigé- cek egy sok fejezetből álló nyomtatványt tettek a falusi munkáé és gazdaemberek elé. annak al­só részét letépték és aláírva magukkal vitték, azután igy búcsúztak: „Mivel aláírták, most már egészen biztos, hogy kisebb lesz az adó ás magasabb a búza ára“ Ez az igazi története az állítólagos 68.000 aláírás megszületésének — fejezi be érdekes híradását a lap. Merénytetíerv meséiével megiréláliák a párisi rendőrségei Páris, február 28. Tegnap est© a francfa főváros rendőrein ö kségére jelenté® érko- ■ett, hogy ismeretlen tetteseik bombám©- rény letet akartok elkövetni a* olasz nagy­követség palotája elem. Ásómnál több rend­őrautó indáit a hely színére és csakhamar kordont vontak az épület köré. A több száz kivonult rendőr tényleg egy autót talált a követség kapuja előtt s ac autóban egy ha­talmas gránátot A lövedéket a rendőrfő­nökségen óvatosan fö!3bontották, de a szak­értők csakhamar rájöttek, Jhojtv a gránát­ban semmi veszedelme® robbanóanyag nem volt s aj egéej merénylete mese nem egyéb rossz tréfánál. A nyomozás minden esőire megindult, hogy ki veseéfce félre a francia rendőröket. Miiyen trükkel gyűjtött aláírásokat Leilei és Szappanos uj kormánypártja? A választmányba beválasztottak is sorra megtagadják a közösséget a misztifikitorok pártjával VISSZA A HÁBORÚBÓL Fordította: Szabó Lőrinc Erich Mária Remarqu® regénye (Copyright by ü. Feature Syndicate and by Prágai Magyar Hírlap. — Utánnyomás kivonatosan is tilos.) (60) — Na, annyira nem sietős, — mondom, ki­kaparok a zsebemből egy doboz cigarettái; és körbe adom. Füstölünk. — Mikor indultok? i— kérdezem. Schorse köp egyet. — Tulajdonképpen idege volna, hogy le­szereljenek. Hiszen tudod, — hintázó mozdu­latot tesz a kezével, — hím kerék, hun talp. Egyrészt hasznunkat veszik, másrészt túlsá­gosan veszedelmesek vagyunk. Ma ezt akar­ják, holnap meg azt. De a főhadnagy... az nem ereszt szélnek bennünket, az tudja, mit akar, mi Ottó? Ottó rábólint — Mi is tudunk egyet-mást, — mondja félvállról és az irodák felé sandít: Schorse nevet: — Ahol gyalulnák, forgács is hall. Ter­mészetes. Árulókat nem tűrünk. Mindig akad­nak jómadarak, akik szeretnék kiszaglászni, hol vannak a fegyverraktáramk. De hát az ilyenekhez odasétál Buschmann őrmester és elvonul velük egy kicsikét a bokor mögé. De addig is, — nevetés robban ki belőle — ad­dig is kap egy kis kenést az Ipse, jó célirá­nyosat, derék szíj jcsa t tál csonttapogatónak, amíg csak van benne szusz — a bajuszát pödri. — Itt a magunk ura vagyunk, fiiam. — És ha aztán híre megy, befellegzett a nagy uraságnak — mondom. Schorse egy pillanatra csodálkozva néz rám Aztán irtózatosan röhögni kezd: — Te, Ottó, — bömböli —. hallottad? Hogy nekünk befellegzik 1 Szánakozva mellen lök és közben még egy­re rázza a nevelés. — Először i«; nem megy híre semminek, his'/'-”'1 Buschmann nem hívja meg a ne- pélyre a ti nlabil leneseket. És máeodooor: bm valami mégis kitudódnék, hát ott ülnek min­denütt az embereink. Mit képzelsz, micsoda összeköttetései vannak a főhadnagyunknak! Fel, fel egész a legfelsőbbekig! Ne-eem, itt nem lehet baj. A bíróság babusgat bennün­ket. Mindent a hazáért. Ez a jelező biztos siker! — Egyelőre vidékre kerülünk — szól köz­be Ottó. — Na persze, — mondja Schorse, — egy- részük hamarosan elpárolog innét. Bujócskát játszani az uradalmakon, fegyveres arató- munkások, órted? Az ellenőrzés miatt. Mert hivatalosan csak ennyi meg ennyi lehet a létszám. De azt iistenségit, a minap olyan kommandót is láttam ... te, azoknak tényleg dolgozniok kellett! — Mit? — kérdezd Ottó elhülva. — Ahogy mondom, — dől Schorséhől a fölháborodó®, — dolgozniok kellett. Vén ka­tonák és dolgozni! Hiszen akkor mehet visz- sza az ember civilnek. — A főhadnagyunk majd gondoskodik róla, hogy legyen valahol egy ki® puocs... Nevetnek és az asztalra csapnak. — Ramazuri nélkül.... az élet — üvölt Schorae. Ottó ezelőtt kocsis, Schorse pedig kikötő - munkás volt. Négy esztendeig katonák vol­tak, olyan jó katonák, hogy most már nem tudnak és nem is akarnak egyebek lenni. Maradék-háboru, szétszórva a béke világába. Ahol mozgolódás üti fel a fejét, rögtön oda- gyülnek, mert csak ott érzik jól magukat Ha nem lesz több háború, elvesztek. Ezek az el­vadult, örök zsoldosok, ezek a munkanélküli tisztek és köztük néhány idealista: végső legkeményebb salakja a háborúnak. Egy őrmester, — derékszijján gumibot, — átmegy a szobán. Brutájisképü, aprószemü, drabális fickó. A katonák olcsóndesednek. Néhány újonc felugrik és vigyázba dermed. Az őrmester kurtán végigmustrálja őket Azok szinte Témülten néznek rá. Aztán to­vább megy. Az újoncok megkönnyebbülve ül­nek vissza. — Na, — mondom gúnyosan, —. titeket jobban kordában tart a forradalmi őrmeste­retek, mint bennünket annakidején a porosz királyt — Ne olyan hangosan, — felel Schorse és az ajtóra pislant, — ez volt a Buschmann. A hóhér. Ha meghallja azt a szét, hogy for­radalom, megvadul. Felállók. Ugyan hogyan is találhatnék Itt menedéket? Hiszen itt már csak a háború szörnyű karikatúrája éli kisértetéletét, embe­rek, akik gépekké váltak és elveszítették minden érzéküket a valóság iránt. Úgy meg­szállta őket a háború szelleme, hogy7 most is folyton hadilégkört kell varázsolniok maguk köré. Egy-két puskáit, ameyet le kellene ad- niok, titokban elszállítanak valahová, eldug­nak, elásnak, őriznek, mintha meg tudnák vele menteni a hazát. Pedig ma minden gye­rek tudja, mily roppant tüzérségi anyagra van szükség, hogy csak néhány kilométernyi szakaszon is egy hétig komolyan harcolni le­hessen. De ezekben a fékeveszett katonák­ban a háború annyira fixa-ideává változott, hogy a cél eltűnik a szemük elől. Hogy egy tucat fegyvert dugdossanak, irgalmatlanul gyilkolnak és azt képzelik, hogy ők a haza bosszúálló angyalai. Nevetségesek volnának, ha nem emberekről volna szó. Tábornok vívja igy tovább & csatát ólomkatonákkal. Azt hittem, itt megtalálom még a bajtár­si asság maradványát De ed kell borzadnom attól az elvadult összetartozási érzéstől, amely itt bajtársi szellemnek mondja magát Elkeseredettség, durvaság, kétségbeesés és közöny keveredik hamis atmoszférává cini­kus hencegéssel és hóbortokkal. Akad ugyan köztük néhány higgadt ember is; csakhogy a leghangosabbak dirigálnak. A régi, durva és szívélyes hang nínc9 már sehol Ami van, a* csak reménytelenség ée bárdolatlan het- venkedés. Elveszett emberek. — Na, nincs kedved? — kérdezi Olló és az irodák felé int, amikor a kezemet nyúj­tom neki. Megrázom a fejemet. — Iga* i®, egy piszok mind, akár ez, akár az — mondja közönyösen és kiveri a pipá­ját — Biztosan szaglászni jöttél —. szólal meg most egy nyurga alak és hozzámlép. — Lassan a testtel — mondom. -- Amíg igy berezeltek az őrmester előtt, engem ugyan nem IdÜ kaszárnya, A betegségek legnagyobb része ellen ma már a természet által nyújtott gyógytényezökkel küzdünk a legeredményesebbenI Leoegő Napfény Fürdő Diéta Igmándi keterüvls, Az igmándi keserüviz kapható minden gyógyszertárban, drogueriában és jobb füszerüzletben. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom