Prágai Magyar Hirlap, 1931. február (10. évfolyam, 26-49 / 2543-2566. szám)
1931-02-08 / 32. (2549.) szám
2 a> rPm<^A^AG^AR-mRLAI> 1951 8, Betiltják a Hűdé Právot $ bírságolni fogják a minisztersértő képviselőket 80.32 százalék, 1921-lben 38.89 százalék, 1930-ban 18 százalék. Kassa magyansága 1910-ben 70.9 százalék, 19l9-*ben 39.1 százalék és mái két év múlva 22.1 eizásalélk. Ugyanié® a jelenség azonban nemcsak a városokban, Iiian^m a falvaikban is mutatkozik. A „természetes folyamatnak1* magyarázói is akadták. A Prager Presse hasábjain Stunda István és Ivánka Milán dr. vonulták fel argumentumaikkal, Hrusovsky Igor pedig parlamenti beszédében fŐslágeraek mutatta be azt a Losonc környéki magyar kézséget, amelynek lakosai erőszakkal csehszlovákoknak akarták beíratni magúikat, mert inkább Kanadába vándor ólnak ki, semhogy egy esetleges hátát revízió alkalmával Magyarországihoz kerüljenek vissza**. Törköly József dr. azután tegnapi parlamenti beszédében alaposan rávilágított az ilyen argumentólás értékére, a losonci járás- főnököt vonultatta fel koronatanúnak, akire Hrusovsky hivatkozott s aki a leghatározottabban kijelentette, hogy „ilyen esetről nincs taidouiíása, ezt az ügyet nem jelentették neki és ő Hrusovsky vaj sohasem beszélt**. A csehszlovák demokrácia annyira áthatotta a magyarokat., hogy a csehszlovák nemzethez tartozónak vallották magukat, argumentál Stunda. Ilyen naiv dajkamesék nem téveszthetik meg a külföld közvéleményét. A természetes folyamatra, a hirtelen színváltozásra más, elfogadható magyarázatot kél! keresni.. Csak egy magyarázat lehet, amit azonban a bű lágy m i mi sz1e r interjúja kizár, a befolyásolás. Hrusovsky e.gy fa hit em Iá tett meg, amely azonban a holdban fekszik. Beoes már több községről 'beszél. Vegyünk elő tehát egy ilyen falut, hogy ennek vizsga fásával kutassuk az objektív tudomány módszerei alapján a „hirtelen végbement természetes átalakulás** menetét. A község neve Pályán, a nagykaposi járásban fekszik. Lakossága 191(Vbeu 1121 volt, ebből 520 magyar, 541 szlovák. Hogy ez az arány tényleg megfelelt a valóságnak, két adatból ellenőrizhető. Magyarul beszélték 708-an, a község lakosságából pedig 609-en voltak reformátusok. Pályán tehát olyan falu, amely még a tizenhetedik században színm agyar volt, később azonban — az .velnemzetlenitő** magyar rezsim dicsőségére — lassú és természetes folyamattal — elszlovákosodotL A község lakóinak nagy része régó magyar nemesi családnak leszármazó ttja. Most is magyar nevű, református vallása, otthoPrága, február 7. A prágai kerületi bíróság tegnap értesítette a kommunista Rudé Právo felelős szerkesztőjét a pénteki lap elkobzásával kapcsolatban, hogy a bíróság végzése szerint a Rudé Právo a rendtörvény 34. paragrafusa értelmében betiltható. A tartományi hivatal betiltó végzését azon-1 bán tegnap még nem kézbesítették ki a Rudé Právo szerkesztőségének, miután ez a nuíklban magyarul beszélő tőzsgyökeres magyarok azok, akik magyar nemzetiségűnek vallják magúikat. Egyik-másifk családnak két nemesi élőmévé is van. Persze, mert a község kétnyelvű, szlovákul is beszélnek. Ezt a falut az 1930. évi népszámlálás tiszta szlovák községnek találta. És most lássuk a „természetes folyamaté t“. A nagyik apósi járásfőoöknek 15 végzése: 15.358-1930. Szülágyiné Lehotay Mária. „Nem magyar, mert a magyar nyelvet hi'bá- san beszéli**, mondja az indokolás, tehát szlovák nemzetiségűnek inatik be. 15.358- 193Ó. Szi lágyóné Oláh Teréz- Hasonló indokolás, hasonló végzés. 15.358-1930. Szilágyi Sándor és négy kiskorú gyermeke. Detto. (Spróvne neovládajú.) 14-957-1930. Baüoghné Oláh Zsuzsánna. Detto. 15.367-1930. Pénzes- né (nemes) Kontray Zsuzsánna. 15.367-1930. Pénzesné Böszörményi Helén. 15.367-1930. Pénzes Lajos. 15.359-1930. Balogh József (de T-egenye). 14.955-1930. Baloghné Szilágyi Helén, 14.955-1930. (óvári és somlyai) Szilágyi István. 15.359-1930. (Tegenyeá) Balogh József. 15.357-1930- Baloghné Körőskényá Juliánná. 14.956-1930. Baloghné Egry Zsuzsáján a. 14.955-1930. Szilágyi Mária. 15.366- 1Ó30, Lehotay Sándor. Valamennyinek a nemzetiségét szlováknak állapítja meg a járásfőuők. V alameny- nyinél az az indokolás, hogy nem beszéli hélyeeen a magyar nyelvei. Mert Páflyin lakossága egy érdekes és zamatos magyar dialektust beszél. Ezen a jogtörvény értelmében fellebbezéssel élt A kommunisták ellen a parlamentben is szigorúbban fognak a jövőben fellépni. A házelnökség, mint már tegnap jelentettük, azokat a törvényhozókat, akik a teremben megsértik a kormány tagjait, nemcsak rendreutasításban fogják részesíteni, hanem a diéták egy részének megvonása formájában pénzbírsággal is sújtják. Malypetr elnök egyúttal úgy rendelkezett, címen az egész palócságot ki lehetne zárná a magyar nyelv közösségéből. A nagykaposi járósfőnök mint nyelvészeti szaktekintély s miint a magyar nyelv tisztaságának őre és védelmezője?! Nem megható látvány? Valamennyi szlováknak beirt pályini magyar otthonában csupán a magyar nyelvet használja és ezt tanukkal is igazolja. A benyújtott föllebbezésnek nincs halasztó hatálya. A járási főnök akaratából Pályin egyelőre szlovák községgé alakult. íme, a gyors és ^természetes*4 folyamat magyarázata. De nézzük csak meg az akt a számokat! Egy-egy szám alatt háronunégy magyar család nemzetiségét változtatta meg sommásan a járási főnök. 14.955 az első akta száma. December 18—24 között állították ki a végzéseket a járási hivataliban. Ám a Bajánháza -községre vonatkozó akták már a 14.767 számmal kezdődnek. Három községre vonatkozólag 100 aktaszám alatt 300 végzést hozott a nagykaposi járás- főnök. Ez a három község: Baján, Mátyóc és Pályin. Sorba futnak be a többi községek panaszai is. • A nagykaposi járás magyarságának arányszáma az 1921- évi népszámláláson 56.63 százalékot tett ki. Csodálkozni fog-e valaki ezek után, ha ez az arányszám most 35 százalékra csökken? Benes interjúja szerint lényeges eltolódások a nemzetiségi viszonyokban neon követIgen, igen, a minőség! .... ....—■ It t a legfőbb ideje, hogy Gottdiener pezsgőt igyunk! hogy a kommunista képviselők közbeszólásainak ellenőrzésére hasonló esetekben a házelnöki iroda valamelyik tisztviselője közvetlenül a miniszteri padsor mögött foglaljon helyet és minden sértő közbekiáltásról azonnal tegyen jelentést az elnöknek. keztefc be. Lényegesek nem, csupán Uogvé- rott 20 százalék, a kaposi járásban 20 százalék, itt-ott 15—30 százalék, eemmáesetre sem lényeges eltolódások, de elegendőek ahhoz, hogy a magyarság arányszáma a veszedelmes határhoz nyomassák, vagy az alá is süllyedjen. Mindez rövid kilenc esztendő „gyors természetes folyamatának44 eredményeképpen. A „hírhedt44 magyar népszámlálás, amelyet Benes miniszter annyira túlzónak deklarál, az elismerten legnagyobb „magyarosítás44 periódusában, 1900—1910 között a következő diadalokkal dicsekszik. Mosómban 29.0^ról 34.9-re, Sárosban és Szepeebea 65- rő! 10.4-re emelkedett a magyarság. Ezek a rekordok. Ellenben csökkent a magyarság száma Biharban, Marostordában, Háromszéken stb. Húsz százalékos ugrásokat, ilyen hatalmas természeti csudákat nem ismert a magyar statisztika, de a világ semmifajta statisztikája sem. íme, igy fest a népszámlálás kérdése, «« a* eminens kisebbségi probléma, a valóságban és ezért örvendene a magyar kisebbség annak, ha a külügyminósnter tényleg tág teret nyitna a kérdés nemzetközi fórumon való tárgyalásának. Hiszen ha hiibák történtek, azok egy kis jóakarattal reparálfhatók lennének, és inkább elviselhető egy kis pre»- tias-sérelem, mint az a kellemetlenség, hogy a népszámlálás örökös támadási felületet nyújtson a csehszlovák kormányzat tó- sebbeégi politikája ellen. VISSZA A HÁBORÚBÓL Erich Mária Remarque regénye (Copyright by D. feature Syndicate and by Prágai Magyar Hírlap. — Utánnyomás kivonatosan is tiloe.) (43) A nők izgalmas titka lapos disznólkodás- sá egyszerűsödött és mielőtt még egyáltalán tudtunk volna valamit a szerelemről, már a legdurvább formában és nyilvánosan sorra vizsgáltak bennünket, hogy nem vagyunk-e nemibetegek, miközben, természetesen, nem maradhattak el a legmyersebb célzások; mert ez volt a szellemességnek egyetlen fajtája, amely a katonaságnál tenyészett. Ahol a drill kormányoz, otthon van a trágárság. Éléin te undorodtunk tőle. Aztán megszoktuk. Sokan közülünk szenvedtek miatta, de a kaszárnyában nem lehetett különcködni, a lövészárokban uvég kevésbé. És ha egyik* másik fiú kezdetben nem volt is olyan, megváltoztatta az a szörnyű éleit az irtózat és a halál tőszomszédságában. Csak a legprimitívebb ösztönök maradtak meg abból a ködből, amelyben csakhamar elmerült minden. Azelőtt; és nagy szükség volt rájuk, hogy meg* védjenek a megőríiléstől. Vágyak puffadtak és buTjánoztak mértéktelenül. A fantázia beléjük fül f, a nélkülözés égyre növelté Őket •és ha este együtt kuporogtunk és valaki egy nő melléről meg a hátsórészéről beszélt, akkor talán csak a békére gondolt és mikor egyre izzóbb színekkel ecsetelte háboruelőttí szerelmi kalandjait, talán mégint csak a békére gondolt és mikor leittuk, magunkat és szaladtunk a bordélyokba, akkor megint néha egyéb hajtott bennünket, miut a bűvös azó: Béke, minden reményével és feueketlen kétségbeesésével. Közben azonban felnőttünk benne és a látásnak és egzisztenciának ez a módja észrevétlen ül mélyen belénk- eve magái. A nélkülözés hosszú hónapjaiban és a ki* vánkozások forró óráiban némelyik bajtársiunk számára nem volt más setfitség* mint Fordította; Szabó Lőrinc mesélni, mindent elmesélni, valami furcsa mámorban, egyre aprólékosabb részletekkel. A saját feleségéről csaknem mindegyik hallgatott, de némelyik már annyira ekothadt, hogy érre sem volt képes. Valentin őrállás közben minden élményét, elmondta nekem és töméntelen sok tanácsot adott. Ledderhose alig néhány héttel a szabadsága után már minden gátlás nélkül, nyálát csurgatva fecsegett otthoni éjszakáiról és Franz Elster- inann Irinájáról mindnyájan tudtuk, hogy Franzit megkötözni és nádpálcával verni volt a legnagyobb élvezete. Elstérmann örült, hogy megszabadult a bestiától, mert a puha kövér nők voltak a zsanéré. Mindezt csaknem gondolat la la nul hallgattuk, mert a harctéren minden trágárságból még niindi.g a békevágy kiáltott.. A nők béke voltai — ezért beszéltünk annyit róluk. És Odakint fontosabb volt életben maradni, mint azon elmélkedni, hogy ebben a durva és vaskos légkörben nem veszett-e el valami, ami régebben csaknem a világét jelentette számunkra. A fákról szikrázik az eső és én felhajtom a galléromat. Most gyakran vágyom gyöngédségre, félénk szavakra, lendülő, távoli érzésekre; szeretnék kijutni a zabálás, alvás és gyilkolás iszonyú egyformaságából. De mi lenne, ha csakugyan sikerülne, — ha megint eljönne a régi puhaság és messzeség, ha valaki csakugyan jó akarna lenni hozzám, egy karcsu, finom asszony, mint az az aranysisakos és puha csuklós — mi lenne, még ha csakugyan ránk borulna is, végtelenül és önfeledten, egy kék és ezüst este mámora...? Nem tolulna közbe az utolsó pillanatban a ringyó kövér képe, nem nyeritené közbe a •aszárnyai altisztek hangja a disznólkodáso- kat, nem tépnék széjjel és nem lyukasztanának rostává minden tiszta érzést emlékek, beszélgetésfoszlányok, bakavaskosságok? Ah, tulajdonképpen még valamennyien szüzek és érintetlenek vagyunk, de a fantáziánk szétrombolódott, anélkül, hogy észrevettük volna. A lélogzetfojtő, a szilaj, a szél, a homály, a kérdés — mindaz, ami még megvolt, amikor Adélé és a többi lány után futottunk a lobogó lámpafényben, — többé soha nem jött vissza, még ha nem ringyónál voltam is, és azt hittem, hogy ez más és a nő eszeveszetten ölelt és engemet rázott a vágy. Utána mindig szomorú voltam. A betegségek legnagyobb része ellen ma már a természet által nyújtott gyógytényezökkel küzdünk a legeredményesebben! Leoegő Fürdő Napfény Diéta Igmandi deserfiviii Az igmándi keserüviz kapható minden gyógyszertárban, drogueriában és jobb füszerüzletben. Akaratlanul egyre gyorsabban megyek és nagyokat fújva lélekzem. Vissza akarom szerezni — akarom, kell, megint. Legyen megint úgy, mint volt, különben semmi érteimé az életnek. Nincs kedvem most otthon ülni; — még kell egy kis lárma, egy kis mozgalmasság, elhatározom tehát, hogy elmegyek a Wald- maian-ba. Ez egy kirándulóhely, a város közelében, ahol minden este tánc járja. Már többször voltunk ott és tudom, hogy a többieket is ott találom. Willy azt mondja, hogy néha Adélé is megjelenik a vendégek közt. A Waldmann kertrenyiló termének valamennyi ablaka világos. Táncotok árnyékai siklanak a kihúzott függönyön. A söntésnél állok és Willy után nézelődöm. Minden asztal tele, már egyetlen üres szék sincs. Ezekben a háborút követő hónapokban valóság- fal őrjöngéssé fajult a szórakozás vágya. Jön Willy, a hasa fehér és csak úgy csillog. Egy átfestett katonaköpenyből cutaway-t csináltatott magának, elsőrangú fecskefarkot, ami most annyira divatos. Hozzá világos mellényt vett és felhúzta az apja nadrágját. A szemem majd belevakul, ahogy nézem. A cut fekete, a mellény fehér, Willy haja vörös... ő maga megelevenedett zászlórúd. — Jó, hogy jösz, Ernst, — kiáltja lelkesen, — este táneverseny van, valamennyien indulunk, remek dijakat tűztek ki! Félóra múlva kezdődik. Addig tehát még lehet trenírozni. Wílly- nek valami bokszbajnok-féle hölgye van, — hatalmasan fölrakott test, erős, mint egy meklenburgi. Onestepet gyakorolnak, aminél a gyorsaság a fő. Kari viszont az élelmiszer- központ egyik hatásos megjelenésű női személyiségével táncol, aki láncokkal és gyűrűkkel úgy felcicomázta magát, mint egy szánkó elé való paripa. Kari tehát kellemesen egyesit! az üzletet az élvezéssel. Albert azonban ... Albertét hiába keresem az asztalunknál. Később, kissé zavartan, átkössön hozzánk az egyik sarokból. Ott ül egy szőke lánnyal
