Prágai Magyar Hirlap, 1931. február (10. évfolyam, 26-49 / 2543-2566. szám)

1931-02-08 / 32. (2549.) szám

A Paris Midiibe®. Perreux a közép'SUirópai kiérétesről megnyitóit ankétja során hosszú iintierjuifc közöl, amelyben Be-niest szólaltatja ■meg. Az iintexjut lapuník o Ivasókozönségo teljes terjedelmébe® ismeri és így módjában volt megállásitani, hogy Bemos ez aikalom- imal kilépőt t az ilyenfajta államfér fúrni meg- myilalikozások szokásos reze>r\-áltságából7 ag- gressziv áMáspomtot foglal el a magyar kor- mámmyal eaembetn és ebből a szemszögből Ítéli meg Csehszlovákia és Magyarország vi­szonyát is. Aggresszivitásában odáig megy, hogy beavatkozik Magyarország legbensobb ügyébe, a kormányzati rendszer kérdéséibe is, amikor azt a kijelentést teszi, hogy arra volna szükség, hogy Magyarorsaáigo® azok «s eleinek jussanak araJoanra, amelyek megértik, hogy a (közvélemény nyugtalansá­génak szitása a (belföldön, és a szomszédság­ban nem hasánál senkinek. A nemzetközi' politikában kissé szokatlan forma, hogy fe­lelő® államférfi ilyen módon avatkozik más á&am belső ügyeibe, é« bizonyos, hogy az ilyenfajta nyilatkozatok egyáltalán nem al­kalmasak két szomszédos állam viszonyának megjavítására, egyenese® káros haM^ak pedig a jelen pillanatban, amikor a két ál­lam 'között gazdasági háború van és amikor arra kellene törekedni, hogy a megegyezés utcába tornyosult akadályokat ügyesen és tapintatosan elhárítsák. De megnyilvánul ez az aggreeszivitás az ünterju minden lényege® pontjában, így efeő- sorbam a kisebbségi kérdésről szóló fejtege­tésekben!, ahol a külügyminiszter ismét az összehasonlötás módszerével operál és ter­mészetesen olyan konklúzióra jut, hogy Ma­gyarországon pokol a kisebbségek sorsa, mig itt jól megy a soruk. A csehszlovákiai kisebbségi politika etikai kedvező véleményt táplál, szenzációs bejelentést tesz: minden külső aktualitás nélkül ezt a kér- déskompöexuimot feltálalni a népszövetségi tanács asztalán és már előre jelzi., hogy isteni színjátékban lesz része Európa közvé­leményének. Hogy maiképpen érvényesítette Benes be­folyását a népszövetség fórumán a kisebb­ségi kérdések elintézése terén, az közismert. Az ő iniciati vájár a vezették be a kisebbségi eljárásba azt a dilatorükus módszert, hogy a beérkezett panaszokat a népszövetség főtit­kári hivatala megküldi a megvádolt kor­mánynak, amely azután három hónapon be­lül megteszi észrevételeit. Benes segített ki­építeni azt a rendszert, amely a kisebbségi panaszok tárgyalását annyira egyoldalúvá s a kisebbségi eljárás értékét annyira • iiluző- riiussá teszi. Ez az eljárás a megvádolt fél­nek ad meg minden előnyt, neki teszi lehe­tővé a légszélesebbkörü bizonyítást és egé­szen egyedül átló rendszert jelent a judika- turában. A halasztásnak, az elkendőzésnek módszere ez, amely nem gyógyít, ellenkező­leg még jobban elmérgesiti a fekélyt. A kisebbségek csak előnyét láthatják an­nak, ha a népszövetség fórumán egy alka­lommal a bepanaszolt Ml követeli a kérdé­sek teljes kivizsgálását és az igazság felde­rítését. Az igazság ugyanis csak egy lehet, vagy jogosaik ezek a panaszok, vagy jogosu­latlanok. A döntés csak tiszta helyzetet te­remthet. és ezerszer kedvezőbb az ilyen ál­lapot, mint a kérdések örökös olt üss olása, ami végül is kiöli a kisebbségek telkében azt a .parányi m anadékbizafirnat is, amelyet a népszövetség kisebfbségvédő eljárásának hatályossága iránt még táplálnak. A felső- sziléziai ügyekben a januári tanácsülésen hozott döntés éppen azt mutatja, hogy na­gyon alapos okok, mélybe vágó sérelmek kényszerítik a kisebbségekét arra, hogy kormányukkal szemben nemzetközi fórum­hoz menékedjenek. Benes 'bejelentése tehát mibenhünk hatá­rozott örömet kelt, annál is inkább, mert olyan konkrét kisebbségi séretem ügye van a népszövetség fórumán, mint az 1930. évi csehszlovákiai népszámlálás. Benes interjú­jában erre a kérdésre is kitér és 'bár a saját kijelentése szerint is a népszámlálás ered­ményei még ismeretlenek, kiülllönösképpen már tudni véli, hogy eddig nagy többségben magyar lakosságú községek „hírbe Le®“, „egészen természetes fejlődés utján44, „min­den nyomás alkalmazása nélkül'4 szlovák községekké alakultaik. A világlapok hasáb­jain a népszámlálásról megjelent cikkek másképp informálták Európa közvéleményét ebben a kérdésben és igy mindkét félre csak hasznos lehet, ha a népszövetség, vagy még inkább a hágai döntőbíróság fórumán világosság derül arra az érdekes folyamatra, amely hirtelen és természetes utón festi át az etnográfiái térképet. A természetes folyamatnak az a jellege, hogy lassú, fokozatos, de sohasem hirtelen. Nulla saltus in natura, nincs ugrás a termé­szetben, mondja a klasszikus. És ez az elv teljes egészében érvényes a statisztikára. A sokat ócsárolt magyar statisztikában negy­ven esztendő alatt nem mutatható ki ilyen hirtelen, természetes fejlődés, a magyaroso­dás ugyan lassan előrehalad a városokban, de a falvak megtartják nemzetiségi arányu­kat. Csehszlovák iáb au azonban valóban hir­telen ugrások mutatkoznak. A sok példából csak néhány: Ungvár magyarsága 1910-ben As Unió elismeri a Szovjetet? Stimson szenzációs beszéde — Végleges szakítás Wilson politikájával értékéről olyan hogy egyenesen ő maga fogja Washington, február 7. Stimson állam titkár a külpolitikai bizottságban nagyjelentő­ségű beszédet mondott, amely amerikai politi­kai körökben óriási föltünést keltett. Az állam­titkár kijelentette, hogy Hoover kormánya vég­leg szakított Witeon régi politikájával, athéfe' azt az elvet hirdette, hogy független államok önrendelkezés! jogába bizonyos föltételek mel­lett beavatkozhat Ennek a politikának az ide­je végleg elmúlt s az amerikai kormány ma is­mét régi, százéves alapelve szerint dolgozik, amely alapelv attól teszi függővé a külföldi kormányok elismerését, vájjon alkalmasok-e állami kötelezettségeik elvégzésére. Wilson 1913-ban megkísérelte, hogy Mexikóban meg­buktassa a Huerta-kormányt, mert véleménye szerint ez a kormány nem felélt meg az ameri­kai morál princípiumainak W*b n politikája címérgesitette a viszonyt Mexikó és az Unió között és számtalan nehézséget okozott Ame­rikában, különösen Középeurópában. Stimson beszédét a kongresszus köreiben élénken kommentálják, mert általában az a vé­lemény kristályosodott ki, hogy Stimson beje­lentése összefüggésben áll a szovjet elismeré­sének problémájával. A hooveri elv, szemben a wilsoni elvvel, nem lát hibát abban, hogy a szovjet az amerikai fölfogástól elütően rendezi be államát s ez a másság nem kötelezi Stimson kormányát arra, hogy a szovjet elismerését megtagadja. Valószínű tehát, hogy a közel jö­vőben tárgyalások indulnak meg a szovjet és Amerika között a moszkvai kormány elismeré­sére. A nemzeti szocialisták megkezdték obstrukciójukat a német birodalmi gyűlésen A tegnapi ülést lehetetlenné tették - Sorozatos támadások Brüning ellen Berlin, február 7. A birodalmi gyűlés teg­napi ülésén megkezdődött a szélsőséges pártok általános offenzivája a kormány ellen. A nem­zeti szocialisták szétugrasztották a tegnapi ülést, hogy meggátolják a napirend reformjára irányuló javaslat napirendretüzését. A nemzeti szocialisták, a német nemzeti párt tagjai és a kommunisták a javaslat benyújtása után el­hagyták az üléstermet, úgyhogy a ház határo­zatképtelenné vált. A szélsőséges pártok azt hitték, hogy ezáltal meggátolják a javaslat tárgyalásának napirendretüzését. Megfeledkez­tek azonban arról, hogy abban az esetben, ha a ház határozatképtelen, az elnök önhatalmú­lag állapíthatja meg a napirendet. Ahogy a szélsőséges pártok kivonultak, Loebe elnök azonnal bejelentette, hogy a határozatképtelen­ség ellenére a szombati ülés napirendjére tűzi a javaslat tárgyalását. Ez a bejelentés a nem­zeti szocialisták táborában nagy fölhábörodást keltett s már tegnap olyan kijelentések hang­zottak el a parlament épületének folyosóin, hogy szombaton újabb obstrukciókba kezdenek és ügyesebb módszerekkel meg fogják gátolni a javaslat elfogadását. Ilyen körülmények között érthető, hogy a birodalmi gyűlés mai ülését általános érdeklő­dés előzte meg. Loebe elnök az ülés kezdetén bejelentette, hogy a napirenden számos immu­nitás! ügy és a napirend reformjavaslata sze­repel. A kommunisták azonnal tiltakoztak e napirend ellen és azt kívánták, hogy az immu- nitási ügyeket azonnal vegyék le a napirend­ről, mivel azokkal a szakbizottságok még nem foglalkoztak. A napirend megállapitása után a birodalmi gyűlésen folytatták a birodalmi kancellár költ­ségvetésének tárgyalását. A vita kezdetben nyugodtan folyt le, de több nemzeti képviselő csakhamar hevesen megtámadta Brüning kan­cellárt tegnapelőtti beszéde miatt. A nemzeti párt véleménye szerint az újabb infláció kü­szöbön áll 9 elsősorban a kormány ügyetlen politikája okozza az általános krizishangulatot. Az ülés folyik. A londoni hindu delegátusok megérkeztek Boahayba Randit MotHal temetése — Az első manifesztum London, február 7. A londoni pánhindu konferencia hindu bizottsága tegnap visz- s kiérkezett Bombayba, aihoíl a lakosság óriási lelkesedéssel fogadta. A lelkesedés azonban mély gyásszá változott, amikor a bizottság tudomást szerzett Pandát Motíilal haláláról. Az Angliából visszaérkezett de­legátusok megérkezésük után bosszú nyi­latkozatot tettek közzé, amelyet még a ba­jón megfogalmaztak s amelyben tudatják a hindu néppel a konferencia eredmé­nyeit s beszámolnak angliai benyomásaik­ról. A delegátusok szerint Anglia vélemé­nye a hindu problémáról alapvetően meg­változott és a londoni kormány hajlandó beleegyezni India ónk ormán yzatába. Meg­van a remény arra, hogy az allaihabadi megbeszélések alatt sikerül barátságos atmoszférát teremteni és a legfontosabb politikai kérdéseket elintézni- A letartóz­tatott politikai foglyokat a közeli hetek­ben szabadombocsátjálk. Pandát Motil&lt a lakosság óriási részvé­tele mellett tegnap temették el Allaha- badban, a Gangos és a Juimua szent folyók egyesülésénél. A temetési menetben hat­vanezer ember vett részt s ezenkívül több százezer ember nézte régig a gyász­felvonulást. w Ne fogadja el a lapot a mélynyomást! 8 oldalas képes melléklet nélkül V/V HM SZÜMUHIt A KÉPES HÉTTEl 28 PIPÁI D*öBL w——p—prsi'z — ti i uraim tikxsrmmmBmmmmcmaDamatatBmammm evf. . ( 9) s , *ra a k0^"” Előfizetési ár; évente 300, félévre 150, negyed- A _ > _________1 *• « / »• jj .» > *■ . t Szerkesztőség: Prága Cl* PanskA ulice 12. év re 76. havonta 26 Ki: külföldre i évente 450, ** SZLOU6TISZKOI (ÁS TUSZlTISZltOl QLIQTÍZCKí OdrtOK IL. emelet. — Telefon 30311. — Kiadóhivatal; félévre 226, neayedévre 114, havonta 38 Kt nfklltllffn nnnjlnnin ._ frégi IL Pamká ultce 12 III. emelet M képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több tőszerke.SZtő: P ’ P telelői szerkesztő. Telefon j 34184. Egyes szám ár* 1,20 Kft. vasárnap 2, -Kő DZURANYl LAS3LO tOGőACtl 6ÉXA SŰRQÖHYCIM. HÍRLAP. PRAHH A 3ENES-INTERJU MARGÓJÁRA Irta: SPECTATOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom