Prágai Magyar Hirlap, 1931. február (10. évfolyam, 26-49 / 2543-2566. szám)

1931-02-06 / 30. (2547.) szám

6 1931 február 6, péntek. Gigantikus vízmüvek hálózatával varázsolják kulturterületté a keletafrikai sivatagokat Assvan alatt, Nag Hammadmál ufabh hatalmas duzzasztó gátat építettek A Tanadó vizével három országot varázsainak paradicsommá Valami csodálatos dolog megy végbe _ Szu­dánban é>s Egyiptomban. Az ember minden •energiáját a puszta elleni harcra koncentrálja és ez a harc az emberiség jövője szempontjából sokkal jelentősebb, mint egyébként, kisebb, he­lyi jellegű civilizált zónák megteremtése a sem­miből lenni szokott. Hogy tudniillik az utolsó évszázadokban kiformálódott civilizációnk mos­tani kríziséből ne zuhanjon menthetetlenül a káoszba, elsősorban attól függ, vájjon sikerül-e előteremteni a mindig nagyobb mértékben szük­ségessé váló nyersanyagot, még pedig olyan áron, amely a jelenlegi árak alatt van és attól függ továbbá, hogy vájjon sikeriil-e az egyes ipari államok emberfölöslegét racionálisan és nemzetközi alapon, egységesen fölállított terv alapján elosztani a földgolyón. Vagy rövideb- beu megszövegezve a kérdést, minden azon fordul meg, sikerül-e a túlzsú­folt kontinensek emberfölöslegének beván­dorlási területeket nyitni. Mert az eddigi bevándorlási területek: Északamerika és Délamerika országai mindin­kább megszűnnek fölvevő területek lenni, belső ipari válsággal küzdenek és a külföldi munka­erőt fölöslegesnek tartják, ezért valóságos ki- nai falakkal övezik magukat. Mindehhez hozzá kell számítani azt a tényezőt is, hogy a ma embere nem olyan, mint a tegnap embere volt, aki bátran és az elemi igényekről is lemondva ment a távoli ismeretlen földekre és minden ga szerint sok sikerrel kecsegtet. A sivatagok, amint említettük, mintegy tízmillió négyzetki­lométernyi területet borítanak. A sivatag a mai formájában talajviszonyai miatt vegetáció- és kultúráéi lenes. A S z ah ara-sivat agtó 1 kezdve a.z arab sivatagon át, el egészen a Csöndes óceán partvidékéig egy óriási sivatagi öv húzódik vé­gig az óvilágon. Ez a sivatagi öv az emberiség történelmének kezdete óta áthatolhatatlan vá­lasztó zónát alkotott két külön világ, az euró­pai és a déli világ között. Soha áttörni nem si­került. Pedig mit jelentene az, ha a sivatagokat sikerülne a civilizációnak meghódítania. Az egy Szahara-eivatag csaknem akkora, mint az gész európai kontinens. Ám nincs rajta viz, amely az életet lehetővé tenné. A nap heves tűzése a folyókat a föld felszíne alá szorította és a ta­lajvíz csupán az oázisokban tör elő, amelyek körül azután virágzó a vegetáció és megvan az életlehetőség. Fölmerül a nagy kérdés, nem lehetne-e megfelelő technikai eljárással ezeket a sivatagokat egyetlen hatalmas oázissá vará­zsolni. A technikai tudomány az artézi kutak­kal már régóta hozzáférkőzött a föld mélyében húzódó vízhálózathoz és kiderült, hogy a legtöbb esetben a sivatagi talajnak nincs egyébre szüksége, mint vizre, hogy valóság­gal páratían termékenységü legyen. Hasonlóképpen óriási sivatagi terület Ausztráliának a belseje is, továbbá a közép- ázsiai magas fenföld, amelyről pedig a legújabb tudományos expedíciók megállapítóták, hogy még az emberiség történetének periódusaiban i'S virágzó kulturterület volt. Később klímavál­tozás következett be, a vizek eltűntek, a sivár tag homokja előretört, betemette a városokat és elöntötte a búzaföldeket. Szudánban és Egyiptomban most azt a pá­ratlan technikai színjátékot éljük meg, hogy az emberi technika első Ízben látott ahhoz a legna­gyobb szabású kísérlethez, hogy egy sivatagot teljesen eltüntessen a térképről ée kulturterü­letté alakitson át. Az elmúlt napokban Egyiptomban egy uj hatalmas vízmüvet nyi­tottak meg, Nag Ham marii hatalmas duzzasztó gátját. En­nek a gátnak fölépítésével egyszeriben megol­dották Felsőegyiptomnak vízzel való ellátását. A hatalmas vizimti Luxortól északra 150 kilo­méternyi távolságra van. 822 méter hosszú. Száz, külön-külön 6 méter szélességű csatorna szabályozza az esőzés idején megdagadt viz- készletet. A gát építése 400 millió csehszlovák koronányi összeget emésztett föl. Ez a befek­tetés azonban nem éri el azt a kárt, amelyet egyetlen egy rossz év okoz Felsőegyiptom ter­mésében. A gát megépítésével most már uj, hatalmas földterületeket nyitottak meg a gyapotcserje* kultúrának. ' , Nag Hammadi gátja azonban csak egyik szeme annak a gigantikus láncnak, amely vili* müvekkel akarja bevonni egész keleti Afrikát, a középső afrikai tavaktól egészen a Föld köti tenger partvonaláig, ezer és ezer kilométer U*= volságon keresztül. A ezudáni angol kormány* zóságnak zseniális terve ennek a hálózatnak * meg építésével abban áll, hogy a gátak földuz- zasztott vizével legalább félmillió négyzetkilo­méternyi homokpuszta területet nyerjen meg 4 kultúrának. A munka egyik része a Nag Ham­ui ad i mellett épített gáttal befejeződött és most már a program további pontja abban áll, hogy Szudán déli részén, a déli szélesség 8-ik ''oká­nál, Gébéi Aulia közelében építsenek meg egy uj gátat. Azután az Albert-tavon létesítenek hatalmas duzzasztó gátakat, amelyek északra 500 kilométernyi sugárban fogják szabályozni a Nílus vízállását. De az egész afrikai keletnek legfontosabb vizproblémája a Tana-tó vizének a fölhasználása. Ez a tó táplálja vizével & Kék Nílust. Területe 300 négyzetkilométer. A duzzasztókkal a tó vizének tükrét föl akar­ják emelni és ezzel olyan mérhetetlen vizfoos rást nyernének, amely egész Egyiptomban, Szudánban és Abesszíniában lehetővé tenné a gyapotcserje termesztését. Az alázuditandó óriási víztömegek hatalmas pusztaságokra ontanák áldásukat. Ennek a gi­gantikus erőműnek az építését hét évre terve­zik. Egy amerikai társaság szerezte meg az abesszíniái kormánynál a koncessziót és 25 mil­lió dollárral lát a hatalmas terv mogvalósitár sához. Persze ennek á ténynek óriási politikai kö­vetkezményei lennének. Egyiptom életelemét, a vizet, kivonná ez az erőmű az angol ellenőr­zés alól és Angliának azt a néma fenyegetését, hogy a lázadó Egyiptomot megfojtaná a víznek elvonásával, egyszerre tárgytalaná tenné. Mamii Lipót Teleky-téri zsibárus öngyilkossági szándékká robbantotta iöl a gránátot? Nagy nyomora miatt akart meghalni, de másokat is a halálba akart vinni magával nyomorúságos életföltétellel beérte, amit az ős­erdő, vagy a sivatag nyújthatott. A ma embe­rének már igényei vannak, ami talán a.z embe­riség idegrendszerének egyetemes megromlásár ból magyarázható. Ma az a helyzet, hogy évrői-évre hatalmas tömegekkel gyarapszik az eddig is eléggé be­népesített kuíturterületek lakossága és lassan- kint a teljes benépesedés stádiumához közeled­nek azok a területek is„ amelyek a bevándor­lás céljai. Az emberiségnek uj kultúrtermetekre van szüksége. Ám a tér korlátolt, számolni kell azzal a tény- nvel, hogy az 530 millió négyzetkilométernyi földgolyón a viz és a szárazföld úgy oszlik meg, hogy a viz fölülete 361 millió négyzetkilo­métert tesz ki, a szárazföldek pedig csupán 149 millió négyzetkilométernyi terjedelműek. Az emberi élet pedig a szárazföldhöz van hozzá­kötve. Ma az emberiség számát 1680 millióra be­csülhetjük. Ebből körülbelül 800 millió Ázsiá­ban, 460 millió Európában, 185 millió Ameriká­ban, 140 millió Afrikában és 8 millió Ausztráliá­iban, meg Óceánia szigetein él. Az emberiség havi szaporulata most 0.66 százalék, ami any- nyit jelent, hogy az emberiség egy évben 11 millió lélekkel szaporodik, Mind sürgetőbbé vá­lik tehát az a probléma, hogy miként kell a mutatkozó emberfő lösl egeket elhelyezni. Az emberiség által benépesedett és megmű­velt földterület ma 132 millió négyzetkilomé­tert tesz ki, természetesen ez a 132 milliónyi terület nem egyforma kulturfoku és nem is egy­forma népsűrűségű. Hatalmas területek vannak például Szibériában, ahol a népsűrűséget nem úgy számítják, mint az európai országokban, hogy hány ember lakik egy négyzetkilométe­ren, hanem azt veszik alapul, hogy egy ember­hez hány négyzetkilométernyi földterület tar­tozik. 17 millió négyzetkilométernyi szárazföld az a terület, amelyet az ember még egyáltalán nem vett birtokába. Ezek között vannak a sarki területek, mintegy hatmillió négyzetkilométernyi szárazföld, mely belátható időn belül nem varázsolható az em­beriség lakhelyévé. A maradék tízmillió négy­zetkilométernyi terület legnagyobb részben si­vatag, amely mostani formájában semmiféle I életlehetőséget nem nyújt. Az emberi energia azonban mégis arra kon­centrálódik, hogy uj földterületeket hódítson meg a civilizációnak, vagyis olyan kulturterü- leteket nyerjen, amelyekkel az eddig benépesí­tett földterületet kiszélesítheti. Kétféle lehe­tőség van erre. Az első terv már szintén ko­moly meggondolások tárgya, bár kivitele túlsá­gosan fantasztikusnak látszik. >Ez abból áll, hogy belső és sekélyebb vizű tengerek lecsapo- lásával a tengerfenék alacsonyabban fekvő ré­szeit szárazra kell hozni és ilyen módon növelni kell a kontinensek főlületét. Az utóbbi időkben két ilyen nagyszabású terv alakul ki Európára való vonatkozásiban: az egyik a skandináv országok és a német partvidék között elterülő Keleti tengert akar­ja csökkenteni, a másik pedig a Földközi tenger víztömegéből akar uj szárazföldeket kiemelni. Ha ezek a gigantikus tervek valóra válnának, Európa 10 millió négyzetkilométernyi területé­hez legalább egymillió négyzetkilométernyi ter­mékeny és kall árterületté átalakítható területet lehetne csatolni. A másik terv a sivatagok meghódítására gondol én az egyiptomi, meg a Szudánt példa tsovlsá­Budapest, február 5. (Budapesti szerkesztősé­günk telefonjelentése). A Teleky-téri robbanás ügyében lefolytatott rendőri nyomozás során szenzációs vallomások hangzanak el, amelyek egyre jobban megerősítik azt a hihetetlen felte­vést, hogy a Teleky-téri robbanást nem véletlen szeren­csétlenség, hanem tudatosan előkészített ön- gyilkosság végrehajtása volt. Mandl Lipót, akinek kezében a gránát felrobbant, busz év­vel ezelőtt nagy vaskereskedő volt, azóta tönkrement és mint zsibárus kereste kenyerét. Az utóbbi időben rendkívül rosszul ment neki és ezért állandóan részegeskedett. A rendőrségi kihallgatások során elhangzott vallomások sze­rint Berliin, február 5. Tegnap délután Ítéletet hirdetett a berlini bíróság UJibnidh órásmes­ter három gyilkosának bünperében. A hall­gatóság a nagy érdeklődéssel kisért tárgya­lás utolsó aktusát, az Ítélethirdetést vissza­fojtott lélekaettel hallgatta végig. A bíróság bűnösnek mondta ki Benziger, Stolpe és Neumann Lujza vádlottakat szándékos emberölés bűntettében és Stol- penál és Neumann Lujzánál megállapítot­ta az előre megfontolt szándékot is s mindhármuknál a rablás bűnét. A biróság Stoípe Richárdot rablógyilkosság miatt halálra Ítélte, a rablás miatt külön hat- havi börtönbüntetésre. Neumann Lujzára összbünintésül nyolcévi és kéthavi börtönt szabtak ki, mig Ronziger bűnét a legeny­hébben bírálta el, amikor hatévi és há­romhavi fegyházzal sújtotta. A vizsgálati fogságban eltöltött időt beszámították az elitéltek büntetésébe. Neumann Lujza éis két táirsa sápadtan, de önuralommal és meglepő nyugalommal fogadták a bíróság ítéletét, amelyet nyomon követett az indokolás is­mertetése. A bíróság megállapította, hogy Stolpe és Benziger vádlottak kezdettől fogva azon igyekeztek, hogy a biincselek­mény ódiumának nagyobb részét Neu­mann Lujzáira hárítsák Át, mert tudták, Mandl többször hangoztatta, hogy életének véget vet, de nyomora miatt bosszút akar állni a világon és másokat is halálba visz. A rendőrségnek az a feltevése alakult ki, hogy Mandl tudatosan rob­bantotta fel a gránátot. Ez a feltevés annál va­lószínűbb, mert Mandl a háború alatt tüzér volt, azelőtt pedig vaskereskedő és igy minden bi­zonnyal értett a gránátokhoz. Felesége, valamint egy lakatossegéd is figyelmeztették őt a veszé­lyes gránátra, azonban Mandl goromba szavak­kal zavarta el őket magától. A rendőrség foly­tatja a nyomozást azirányban, vájjon Mandl tényleg sötétlelkü bosszuállásból követte-e el a népes téren a merényletet, hogy vele együtt minél többen haljanak meg. hogy a leányt fiatalkorusága védi a súlyo­sabb büntetéstől. A biróság nagyjában elfogadta a vád általi megállapított tényállást és áttérve a szub­jektív védőpontra, megállapította, hogy mindaliárom vádlott kívánta és akarta Ulb- rich halálét s a gyilkosságot a maga csele­kedetének tekintette. .......... " Re biógyakosság (sebszlovák szereplőkkel a prága-párisi gyorsvonaton Stuttgart, február 5. Ma éjszaka egy órakor a prága—párisi gyorsvonatban Gross-Sacbsenhelm és Faihingen állomások között rablógyilkos merénylet történt. A merénylet áldozata Diniek Jaroslav 27 éves olnuitzi órás, aki Párisba akart utazni. A gyilkos szintén csehszlovák állampolgár, a 22 éves Radislav Kari nyomdász, köuig- grützi illetőségű, schlani lakos. A gyilkost nyomban letartóztatták, de mert egyetlen szót sem ért németül, tolmács hiányában nem tudták részletesebben kihallgatni. Amennyi­re gesztusaival mégis meg tudta értetni ma­gát, abból megállapítható volt, hogy a gyil­kos saját állítása szerint csupán Dinieknek az utlevelét akarta magához keríteni, eköz­ben támadt közöttük a halálosvégi: dulako­dás. Védekezése ellen szól az a körülmény, i hogy az órás holmijából több ár hiányzik. FarsangI naptár Február 7. Rimaszombati járási ipar társu­lat táncmulatsága. Február 7. Pozsonyban Művészbál a Viga­dóban. Február 7. DunaszerdaJiely. A Dunaszerda­helyi Atlétikai Club kabaréval egybekötő# farsangi munht&ága. Február 7. Komáromban. Diákbál a Kultúr­palotában. Február 7. A brttrmi Corvinia táncmulatsága Február 8. Komárombann: A Katolikus Le­gényegylet Fehér-bálja. Február 12. Prága; A Magyar Akadémikusok Körének a bálja a Rádió palota nagytermében. wr, jaaaaraiU »>f imnwwnyaiu »imn ■bbbmbm——— A Ku-Klux-Ktan hanyatlása Pár évvel ezelőtt az amerikai közvéleményt erősen nyugtalanították azok a túlkapások, amelyeket a hírhedt Ku-Klux-Klan társaság követett ©1. Ez az amerikai titkos társaság, amelyet 1867-ben alakítottak olyan emberek, akik a néger rabszolgaság hívei voltak, egyre- másra magára vonta a figyelmet különböző gyilkosságok elkövetésével. Hol ebben a vá­rosban, hol abban álarcos bnaditák hurcoltak el szerencsétlen embereket és végezték ki meglehetős kegyetlenséggel. Ez a társaság egy-időben olyan hatalmas volt, hogy a letö­résükre még katonaságot is Igénybe kellett venni. Bár az amerikai hatóságok mindent elkö­vettek, hogy a társaságot megszüntessék, ez mindezideig nem sikerült, sőt a világháború befejezése után ez a titkos társaság újabb vi­rágzásnak indult és rémtetteivel rettegésben tartotta az amerikai közvéleményt. Pár évvel ezelőtt, amikor a Ku-Klux-Klan működése megint veszedelmes méreteket öltött, a hatö- ságok ismét erélyesebb rendszabályokhoz fo­lyamodtak és el is érték azt, hogy ma már kevesebbet hallunk az általuk kivégzett em­berekről, mint 1925 körül. Ma már az amerikaiak biztosra veszik, hogy ez a titkos társaság lassanként egészen megszűnik. 1925-ben ugyanis a Ku-Klux-Klan tagjainak száma az Egyesült Államokban megbízható forrásból nyert értesülések sze­rint 8 millió 904.871 volt, ami jól mutatja azt, hogy ezt a társaságot mennyire komolyan kel­lett venni. Az amerikaiak komolyan is vet­ték és ez kifejezésre jut a társaságnak meg­semmisülésig menő összezsugorodásából, öt év alatt ugyanis nem kevesebb, mint S millió 870.177 tagot vesztett a Ku-Klux-Klan, úgy hogy tagjainak száma jelenleg 34.694. A Ku-Klux-Klan működésének sikerei fő­képpen abban lelték magyarázatukat, hogy hatalmas összegek álltak a titkos társaság céljainak rendelkezésére. Hogy mekkora anyagi erővel rendelkezett, jól mutatja az a tény, hogy a -tagjaitól összegyűjtött összeget körülbelül 3 milliárd csehszlovák koronára becsülték. A taglétszám hatalmas arányú ösz- szeroppanása magával hozza, hogy a Ku- Klux-Klan anyagi ereje is megrendüli és már ennek kö \ eIdéztében is lassú, de biztos U> nullására szúuiitanaik. Egy halálbüntetés és súlyos börtönbüntetések a gyilkossági Stolpe vádlottat halálra, Benzigert hatévi és három havi, Neumann Lujzát nyolcévi és kéthavi börtönre Ítélték

Next

/
Oldalképek
Tartalom