Prágai Magyar Hirlap, 1931. február (10. évfolyam, 26-49 / 2543-2566. szám)

1931-02-05 / 29. (2546.) szám

Dux csehországi bányaváros főterén a csendőrség soriiizet adott a munka­nélküliség elleni tüntetés résztvevőire 1 halott, 4 súlyos sebesült — Stránsky kommunista szenátort letartóztatták A miniszterelnök nyilatkozott Prága, február 4. Ha végigolvassuk Udrzal miniszterelnök tegnapi nyilatkozatát, az a szo­morú benyomásunk támad, hogy erről a tud­óvá tos és újat nem mondó beszédről alig ta­lálhatunk valami más följegyeznivaiót, mint azt, hogy konstatálja a gazdasági krízist. En­nélfogva úgy is tekintjük, mint annak hiva­talos bejelentését, hogy a világkrizis teljes vehemenciával bekopogtatott Csehszlovákia ajtaján. Következmény: valamennyi régibb kelem miniszteri nyilatkozatot, elsősorban a külügyminiszter optimista tirádáit, ad acta keli tenni, mert szó sincs többé a köztársa­ság kiváltságos helypetéről, „relativ“ jólété­ről, sőt — s ez Udrzal nyilatkozatának egyik megdöbbentő részlete — inig a többi ország­ban a szakemberek már a kulmináció meg­történtéről, s a javulás megkezdéséről beszél­hetnek (igy elsősorban Angliában' és Ameri­kában, ahol az enyhülés tényleg beállott), ad­dig a miniszterelnök kénytelen megállapí­tani, hogy a köztársaság még nem esett át a szörnyű betegségen, s a veszedelem még csak eljövendő. Jönni fog, mert jönni kell. A miniszterelnökök nyilatkozatainak vi­lágszerte az a rendeltetésük, hogy megnyug­tassanak és bizalmat adjanak. Sajnos, Udrzal nyilatkozata ebben a tekintetben elüt a sablontól, egyébként bármily sablonos is. Nem nyugtat meg, mert busán kimondja, hogy a tulajdonképemi krizis csak most jön. Nem ad bizalmat, mert alig foglalkozik más­sal, mint a régóta ismert és be nem vált rendszabályok ^fölsorolásává.. 1929 , őszén , a miniszterelnök ugyanolyáh beszédet mondott,, mint tegnap. Akkor is a „mindent meggon­doltunk, mindent megfontoltunk14 vezérszó­lamát csépelte, de mig akkor, a vég kezde­tén, esetleg még hinni lehelt a tetszetős té­telekben, ma már neon. Azóta másfél év telt el — s inig a beszéd tenorja változatlan ma­radt, a krizis feltartóztatihatatlanu! terjedt, mint a lég leküzdhető ilenebb járvány, s az emberek sorsa sok-sok százalékkal rosszabb­ra fordult. A beszéd nem nyugtat meg, sőt nyugtalanít, nem ad bizalmat, sőt növeli a bizalmatlanságot. Elvégre tudjuk, hogy elsősorban a mező- gazdaságon kellett volna segíteni, — lásd a magyar—csehszlovák kereskedelmi szerződés leépítését. Tudjuk, hogy minden erőnkkel az olcsóbbodásra kell törekednünk, — lásd a vasúti tarifa fölemelését. Tudjuk, hogy a kor­mány két év óta csaknem száz rendeletet adott ki a nyomor enyhítésére. Dicséretes dolog, de az eredmény? Lásd a munkanélkü­liek számának rohamos emelkedését és sok- száz ipari és kereskedelmi vállalat végvo- naglását. Rendeletekkel épp úgy nem lehet a gazdasági krízisen segíteni, mint asszigná- tákkal a pénzügyi összeomláson. Tudjuk, hogy egyedül hitelekkel oldható meg sok nyílt kérdés. De hallottunk pozitívumokat a hitelekről? Annyit tudunk, hogy Englis el­lenzi a kölcsönt, de belső s csupán a nagy­bankokra szorítkozó kölcsönök nélkül lehe­tetlen a bajokon segíteni. Hogy lesz, mint lesz, nem hallottuk, a pártok közötti iaviro- zás nem engedi meg a nyílt válaszadást s a régi bizonytalanság ezen a téren is megma­rad. Mindent hallottunk már, ami a beszédben van s ámbár repetitio est mater studioruin, ebben az esetben a mindhalálig való ismétel­getés nem segíthet. Hiányzik a nagy megol­dási koncepció, az uj, alapvető terv, amely optimizmust kölcsönöz és hitet ad. Az eddigi mentalitás megtartásával, a környékező ál­lamok igényeihez való alkalmazkodás nélkül, az örökös pártközötti egyensulyozási politika vitustáncával, „a káposzta is megmaradjon, a kecske is jóllakjon” elvével valóban nem le­het a részletmegoldáson túlmenő eredményt etérni. Aminek hiányát a legjobban fájlaltuk Udr- zal nyilatkozatában, az az egységes koncep­ció távolmaradása volt s mivel a saját bő­rünkről is van szó, ez a fájdalom reális fáj­dalom. Végleg lehangol s lehangoltságunkat még az sem kisebbítheti, hogy a miniszterel­nök néhány erélyes szóval rámutatott a bü­rokrácia hibáira, amely hibákat vaiaimeny­Prága, február 4. Dux, csehországi bá­nyaváros főterén ma délután három óra­kor a helybelit kommunista párt az egyre növekvő munkanélküliséggel kapcsolatban manifesztációs népgyülést hívott egybe, melyet a hatóság nem engedélyezett. A ha­tósági tilalom eÍJIenére már a déli órákban hatalmas néptömeg verődött össze a hir­detett gyűlés színhelyén. A résztvevők fő­ként a város munkanélküli munkásságának soraiból kerültek ki. A megerősített csend­Wiashlngfon, február 4. J elentettük, hogy az amerikai szenátus és reprezentá­ciós ház között súlyos konfliktus támadt amiatt a huszonötmillió dolláros támoga­tás miatt, amelyben a szenátus a szüksé­get szenvedő farmereket részesíteni akar­ja. Hoover köztársasági elnök teljes súlyá­val a támogatást ellenző reprezentációs ház pártjára állott és meggátolta, hogy a szenátus terve törvényerőre emelkedjék. Viszont ismeretes tény, hogy a reprezen­tációs ház, amely Hoover mögött áll, mai összetételében nem hosszú életű többé, mert március 3-án helyét kénytelen áten­gedni a novemberben választott uj parla­mentnek, amelyben Hoover többsége leg­alább is kétséges. Ilyen körülmények kö­zött a szenátus mindenáron arra törek­szik, hogy a vitát elhúzza, mert március 3-ika után Hoover egyedül marad és a két ház feltétlenül a szenátus terveit fo­gadja el. Hoover köztársasági elnök azonban él törrénvadta jogaival s ahol csak lehet, igyekszik akaratát rákényszeríteni a sze­nátusra. Az elnök a mai reprezentációs ház többségével egyetértve nyilatkozatot adott ki, amelyben teljes határozottsággal a 25 millió dollár folyósítása ellen foglal állást. Véleménye szerint a 25 millió dol­lár folyósítása a munkanélküli-segélyezés bevezetését jelentené Amerikában, ami az eddigi individualista amerikai munka- princípium halálát jelentené. Hoover sze­rint az amerikai nép a segélyezés nélkül is megteszi kötelességéit. Az egyéni fele­lősség alapelvét és az önsegélyezést nem szabad bizonytalan és veszedelmes rend­szerrel felcserélni. Az elnök véleménye szerint a munkanélküliek segélyezése alapjában megingatná az amerikai kor­mányzási princípiumot Véleménye sze­rint a farmerek saját erejükből segíteni fognak bajaikon, ha megfelelő helyzetei teremtenek számukra. A vöröskereszt je­nyíen régóta érezzük, alaposan ismerünk és hasztalan ostorozunk. őrosztag a főtérre vezető összes utakat el­zárta, hogy nagyobb tömeg összeverödését megakadáóyozza. Három óra előtt Stránsky kommunista szenátor vezetésével egy kö­rülbelül 150 főből álló csoport akart a fő­térre vonulni, ezt azonban a csendőrök megakadályozták. A szenvedélyes vita he­vében Stránsky szenátor a csendörparancs- nok fegyvere után kapott és él akarta azt tőle ragadni. A főként suhancokból álló tömeg a szenátor segítségére sietett, ugy­lentéseiböl kitűnik, hogy a szárazságtól sújtott vidéken senki som éhezik és a nagy nyomorról szóló hírek túlzóttak. A továbbiakban Hoover kifejti, hogy az amerikai helyzetet nem szabad az európai helyzettel összehasonlítani. Amerika gaz­dag és a mai krízist ugyanolyan bátorság­gal, energiával és ellen tálló erővel le fog­ja küzdeni, mint az előző generációk az előző kríziseket leküzdötték. Az amerikai gazdasági rendszer alapfeltételein nem szabad változtatni. Hoover energikus nyilatkozata ellené­re, amit illetékes körök a szenátusnak küldött hadüzenetként fognak föl, egyelő­re nem biztos, vájjon a szövetségi parla­ment rendkívüli ülésszakát ossz elvi vják-o, A jelenlegi szövetségi parlament hatalma március 3-án megszűnik. Ha addig nem sikerül Hoover kívánságai mák eleget ten­London, február 4. Keynes, a hírneves an­gol közgazdász ismét nagy előadást tartott Londonban a világgazdaság helyzetéről. Ezút­tal a hitelező és az adós államok viszonyára vi­lágított rá és abbeli véleményének adott kife­jezést, hogy a hitelező államok olyan politikát követnek jelenleg, mely az adós államok csődjéhez vezet. * Közismert dolog, úgymond, hogy az egész nem­zetközi kereskedelem és ipar a hitelek egyen­letes folyásától függ. Ha ez a folyamat megakad, akkor nincs rá mód, hogy az adós államok összesége — lé­vén képtelen eladni árufeleslegét — arany­ban fizesse meg évi kötelezettségét. , A hitelek megszorítása és a velejáró vásárió- erőcsökkenés, valamint az Egyesült Államok­ban a tőkejavak termelése terén tapasztalt óriási hanyatlás szükségszerűen katasztráfá­hogy a csendőrség vezetője szorult helyze­tében kénytelen volt sortüzet vezényelni. A csendőrök összesen négy lövést adtak fe a tömegre. Egy tüutető a helyszínen meg­halt, négy súlyosan megsebesült. Stránsky szenátort azonnal letartóztatták és az ügyészség fogházába szállították. A város­ban az egész délután folüyamán megerősí­tett csendőrőrjáratok cirkáltak. Estére a rend teljesen helyreállott. ni, akkor a* elnök kénytelen lesz az aj parlamenttel számolni, mely nem azono­sítja miagát nézeteivel. Valószínű, hogy az uj parlament mindenáron rendkívüli ülés­szakot fog kívánni és november helyett már tavasszal összeül, hogy elintézze a farmerek ügyét. Az ellenzék máris nagy propagandát fejt ki a rendkívüli ülésszak összehívására, mert azt kívánja, hogy a választások győzelmét minél előbb politi­kailag is kamatoztassa. A külön üléssza­kot nagyon könnyű kierőszakolni, mert ha a költségvetési vita alatt az ellenzék ob- strukcióba kezd, a laza szenátusi napi­rendi szabályok mellett könnyen kihúz­hatja az időt március 4-ig. Más felfogások szerint a szenátus és a reprezentációs ház között támadt ellentétet sikerülni fog egy-két héten belül nyugodt eszközökkel kiküszöbölni. lis áreséseket kell, hogy előidézzen, ami be is következett. És ezzel előállt a circulus vitiosus. Mert az árcsökkenés ismét csak rontja az adósok hitelét és az egyéni hitelezők szem­pontjából is folyvást bizonytalanabbá válik a kölcsönök nyújtása. Márpedig a katasztrófát elkerülendő, valakid­nek mégis csak el kell kezdeni majd hitelt nyújtani az adós országoknak. Az egyedüli kivezető ut tehát a hitelező ál­lamok együttes fellépése lenne a további hitelro'rniás megakadályozása érdekében. Az is megoldás ugyan, ha a hitelező országok valamilyen formájú belföldi beruházásra ta­lálnak módot, mert ezzel nemcsak hogy saját, parlagon heverő tőkéjüknek biztosítanak el­helyezést, de lényegesen megkönnyítik az adós államok helyzetét is, miután megélénkítik a keresletet ezen országok termésfö’öslege iránt, ami egyúttal aa árak szálárdulását is jelenti. Súlyos konfliktus Hoover és as amerikai szenátus között Hopver az individualista munkaprincipium mellett és a munkanélküliség segélye­zésének bevezetése ellen — Március 3-án uj politika kezdődik az Unióban A hitelező államok állítsák meg a hitelromlást — mondja Keynes legújabb üzenetében a világgazdaság helyzetéről Mai szamunk oldal évf. 29. (2546) szfim ■ Csütörtök * 1931 Előfizetési án évente 300, félévre t50, negyed- a *• • _____•__7 * • ij______j • . r Szerkesztőségi Prága H* Panská ulice IX év re 76. havdhta 26 Ki; külföldre i évente 450, ** SZlOVCTlSZKOl €S TllSZlTXSZKOl EÍLCTIZCKI PQrtök IL emelet. — Telefont 9031L — Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre tlé, havonta 38 Kő. nnliillfni TUinilnnin - Prága IL> Panská alléé IX Ul. emelet, n Képes melléklettel havonként 2.90 Ke-vol tfibb FCaatmuOt pOUllKdl napilap/a“ Telefoni 34184 Egyes «zán ára 1.2® Ki. tiesimep 2. Kt DXURANF/ LÁSZLÓ FORGACh 6ÉIA SOROŐNTCIMi HÍRLAP. PRAHA

Next

/
Oldalképek
Tartalom