Prágai Magyar Hirlap, 1931. február (10. évfolyam, 26-49 / 2543-2566. szám)

1931-02-01 / 26. (2543.) szám

mi feforu&r 1, raflárnap. <PRA<ai-A\A&togt‘HTRitfln 5 oaaik egy-fciét pengőt, amit nem is lehet meg­tagadni. ' Kifcüinó barátomnak egyszer kiaaámitot- tam, hogy az a kávés, kinek üdLvéMzábaTi 6 ‘évstoájmra pumpol és éhezik, aíbíból a három- e®er pengőül megy el minden észben csa­ládjával együtt az .Északi tenger m-ö'Bé nya­ralni, melyet évköziben rajta, az én kald.u’s- z&egémy barátomon megkeres. Kiszámít oítitaan, hogy barátom a városnak ebben a legdrágább kávékásában kénytelen eUk&'Lteni reggelire, tízóraira, — ment elég m él, — ebédre, feketére, uzsonnára, va­csorára s a vacsorautáni feketére minimáli­sam 16 pengőt naponta. Az élet drága... Est a tizenhat pengőt, igaz, 5 meg is keresi, at­tól a tiz-tizenöt embertől, akik napközben beltévednek a kávéháziba s adnak neki egy- egy pengőt. De ahhoz, hogy a tiz-tizenöt em­berrel találkozzon, ott kell ülnie naphosszat őrhelyén a kávéházablakban, s ott is kell elfogyasztania, amit keres. így költ el a ká­véháziban havonta szerény számi lássál 480 pengői, melynek fele, 240 pengő, tisztes pol­gári haszon, ez marad a kávésnak. Havonta 240 pengő egy esztendőben 2880 pengő tiszta hasznot jelent a kávésnak, — ez't a 2880 pengőt a kávés egy bizonyos kéjes érzettel félre is tesizi, e minden augusztusban el­megy nyaralni, az Északi tenger mellé nejé­vel és kedves gyermekeivel abbéi a pénz­ből, melyet az én koldus barátom keresett neki. Mikor ezt kiszámítottam, s a tények erejé­vel bebizonyítottam barátomnak, rosszul lett s aszpirint kért és egy pohár vizet. Mint a tőke természetrajzában avatatlan ember, csak nehezen értette meg, hogy a kávés el tud utazni Noirderneybe abbéi, amiből neki nem telik egy harmadosztályú vasúti jegyre Gödig. Elnézve a 4000 eladhatatlan képét a Független Művészek ezidei, 42. kiállításán a párisi Grand Paláidban, igazat kellett ad­nom „A két vak“-malk, akik először mond iák ki becsületesen, hogy képzőművészeire szük­ség van, mert a képzőművészetből egy nagy tömeg becsületes, dolgos ember tisztessége­sen meg tud élni. Persze nem a fe<srtők, akik csak festenek. Elbontották a régi Barsvármegye „utolsó mohikánját" Bodó János nyugalmazott főjegyző halála Léva, január 31. (Saját tudós iténktél.) Alsészelezsény kéz­ségben ma szombaton kisérték utolsó útjára Rodó Jánost, a régi Barsvármegye nyugalma­zott főjegyzőjét. Az ő halálával a régi magyar vármegye utolsó volt köztisztviselője is elköl­tözött az élők sorából. Rodó Jánost február 9-én mellhártyagyulladás támadta meg, amely kioltotta munkás életét 66 éves koráiban. Bodó János családja a turócmegyed bódé- falvi Bódé nemzetségiből származott. A csa­lád azonban már régien elköltözött az ősi fé­szekből és Rarsban telepedett le, ahol száza­dok éta szerepelt a vármegyei életben. Bódé János édesatyja barsi alispán volt s fia, mi­után a selmeci gimnáziumot elvégezte, Buda­pesten jogot hallgatott, azután szintén Bars- megye szolgálatába lépett és a buzgó tisztvi­selő a főjegyzői tisztig emelkedett. Neve az alispán! szék betöltésénél is szóba került, de megalkuvást nem ismerő ellenzékisége meg­akadályozta őt az állás elnyerésében. Ellen­zéki érveiméinek mindig nyiltan adott kife­jezést, az úgynevezett nemzeti ellenállás ide­jén vezető szerepet vitt a vármegye nemzeti küzdelmében, amit a darabont kormány meg ás bosszult, Bodó Jánost felfüggesztvén tiszt­ségétől. Az államfordulat után visszavonul­tan él al sószelezsényi kúriájában s csak az egyház ügyeivel foglalkozott. Már ifjan, 18 éves korában megválasztották az ailsőszele- zsényi ég. evang. egyházközség jegyzőjének s azóta megszakítás nélkül viselte a külön­böző egyházi tisztségeket. Korán élére állott saját egyházközségének mint felügyelő, más­fél évtized előtt pedig a nagynevű Kosztolá­nyi Sándor halála után a barsi ág. evang. egyházmegye felügyelői tisztébe állította az egyhangúan megnyilatkozó közbizalom s azt halála napijáig viselte. — Politikai sajtóper Pozsonyban. Temap a kmet-biirőság tárgyalta Husek Károly, a Slovensky Deuniik főszerkesztőjének Klimkő Gyula vólt szlovák néppárti szenátor elleni sajtóperét. Husek egyik cikkében azt irta, hogy a leg9zlovákabb párt szlovák szenáto­rának leánya munkatársa volt a magyar el­lenzéki lapoknak és egy magyarországi ma­gyarhoz ment feleségül. Klimkő .,ujsá»brigan- tizmus" címem válaszolt a Szlovákban Husek- nek, aki a. cikkben foglaltakért sajtó utján elkövetett becsületsértés címen indított pert Klimkő ellen. A pozsonyi kmet-bíróság Kliun- kó Gyulát ezer korona pénybirságra és a per­költségek megtérítésére ítélte. Törköly képviselő törvényjavaslata a községi önkormányzat védelmére Megszüntetendő a feloszlatott képviselőtestület helyett működő kormánybiztos hatás­körének korlátlansága — A képviselet csak taxatíve felsorolt esetekben oszlatható fel — A feloszlatást kimondó határozat ellen jogorvoslatnak kell helyt adni - A községi önkormányzat sorsa az országos választmány kezébe helyezendő Prága, január 31. Ismeretié*, hogy a aztovemsrikói és ruszlnezkói községek önkormányzatát az 1922. évi 243. ez. törvény 28. paragrafusa teljesem, illuzó- ríussá teszi azzal, hogy a zsupánnak — jelenleg a járási főnöknek — módot ad a képviselet indokolás nélkül való feloszlatására és kormánybiztos kine­vezésére. Ezen az állapoton káván segíteni Törköly József dr. magyar nemzeti párti képviselőnek a műit na­pokban a Házhoz benyújtott javaslata. A nagyjelentőségű s kiváló jogászi ekneéltól fo­galmazott javaslatot ailóíbb teljes terjedelmében kö­zöljük. A javaslat s annak indokolása igy hangzik: Mondja ki a kép viselőiház: A* 1931 ...........kelt törvény, az 1922 jnlius 13-án ke lt, a sslovenszkói községek berendezkedésének ideiglenes rendezéséről szólő, T. és B. Gy. 248. ss. törvény módosításáról és kiegészítéséről. A csehszlovák köztársaság nemzetgyűlése eoöt a ■törvényt hozta: I. szakasz. Az 1922. évi 243. számú, a szlovemszkói községek (berendezkedésének ideiglenes rendezéséről szóló törvény 28. §-a hatályon kívül helyeztetik s ennek helyébe a következő rendelik »zések lépnek. II. szakasz. 1. §. 1. Az országos hivatal ex Országos váüafflt- mány kétharmad többségének hozzájáruláséival fel­oszlathatja mindazon községek képviselőtestületét, amelyek törvénybe ütköző, vágy hatáskörükéit túl­lépő, vagy a küOEég anyagi romlását előidéző vég- határozatot hoznak és ezen véghaitáirozafcukat az országos elnöki hivatal kifejezett felhívása darára a felhívástól számított 15 pap alatt meg nem má­sítják e a törvénynek megfelelő, illetve a törvé­nyes hatáskör határait betartó, illetve a kórság anyagi romlását (kizáró uj véghatározatot nem hoz­nak. 2. Az országos elnöki hivatal az uj véghatározat meghozatalára felhívó végzésben tartozik kifejezet­ten megjelölni azokat a jogkérdésben döntéseket, amelyeket az illető község képviselőtestületi vég- haMroaatóbam törvénybe ütközőknek tart, illetve amelyekkel a törvényes hatáskör tirlépéeét véK el- követetitnek, avagy amelyek a község anyagi rom­lásé* okoznák, vagy okozhatják. Aj országot hivatal tartojik a fehsóhtást elren­delő régiósban utókra a törvényekre éo törvény- Mert rendeletekre kffejejetten hivatkozni, ame­lyekre határozatát alapítja. Ha ea a megjelölés a felhívó réglésből hiányzik, úgy az országos választmány a fetoeal aftáiánoz való hozséqáinxláJt tartozik megtagadná. 3. Az országos hivatalnak felhívását tartaámaaó véghatározetot átvevő ' köaség képviselőtestületének jogiban áll, ha ejt a képviselőtestület tagjai kétharmad résiének jelenlétében abszolút többsége elhatározza, fel­írni a megmásitásra felhívó országos hivatali vég- határoeat ellen a belügyminisztériumhoz, amikor is a belügyminisztérium a fekLróst tartal­mazó községi kéjm&e lő testületi végjha&Lrocsrtnak vételétől számított 8 nap alatt tartozik az illető községet táviratilag értesítem az országé* hivatal felhívó véghatározatáoak feloldásáról vagy fenntar­táséról. Utóbbi esetiben a község képviselőtestüle­te tartozik a távirat vételétől számított 8 nap alatt az országos hivatal megmásitásra felhívó végiiatá- rozaitámak az esetleges felosztatáe jogkövetkezmé­nyének terhe alatt engedelmeskedni és az orszá­gos hivatal által ikivánt megmásító véghatározatot a fentebb említett 8 nap alatt meghozná. A belügyminisitérium feloldó távirati rendelete esetén a községi képviselőtestületet feloszlatni nem ssabad. 4. Ha a községi képviselőtiesbület az előbbi be­kezdésben említett minősített többséggel a belügyr mmisztériumhoz való felírást el nem határozza, a képviselőtestület vagy engedelmeskedik az orszá­gos hivatal felhívó véghaitározatámialc, vagy pedig kiteszi magát a bekezdésben említett felosz­latásnak. 2. §. 1. Az országos hivatalnak feloszlatást ki­mondó vághat úrozata ellen fellebbezésnek helye nincsen. A legfelső közigazgatási bírósághoz ellenben pa­nasznak helye van, aionban az csak a feloszlatást elrendelő országos hivatal véghatározatának kéz­hezvételétől számított 15 napon belül adható bo. A panasznak halasztó hatálya nincs és a végrehaj­tás felfüggesztését a legfelső közigazgaMei bíróság döntéséig kimondani senkinek se lehet. Ellenben a panaszjog az illető község minden adófizető pol­gárát megilleti és a legfelső közigazgatási bíróság tartozik a pa­nasz beadásától számított 60 nap alatt e panaszt végérvényesen elintézni. Ha a Legfelső közigazga­tási bíróság azt mondja ki, hogy az országos hiva­tal véghatározata meghozatal!a előtt nem tartotta be a jelen törvényben előirt törvényszerű eljárást és ez ékből semmisítené meg véghatározatát, akkor az országos hivatalnak jogában áll a legfelső köz­igazgatási bíróság végzésében megjelölt hiányofcqt 15 nap alatt pótolni és ezen 15 napon belül a fel­oszlatás elrendelését az országos választmány hoz­zájárulásának kikérése nélkül megismételni. Éten 15 nap alatt a kősségi elöljáró a kősségi ta­náccsal vereti újra a községi ügyek intézését, áronban szigorúan a köaigazgatás zavartalan me­netének biztosítására szorítkozik csak működése. A képviselőtestület azonban ezen 15 nap alatt sem­mik éppen se működhetik. 2. Ha a legfelső közigazgatási bíróság a feloezla- tést törvénytelennek mondja ki é* e® okiból sem­misíti meg az országos hivatal feloszlató végható- rozatát, sikkor a feloszlatott képviselőtestület a köz­ségi elöljáró, a községi tanács és bizottságok ha­tásköre és a törvényekben és rendeletekben biz­tosított joga és kötelessége úgy feléled, mintha a feloszlatás meg se történt volna. A kormánybiztos és a köaség ügyeinek ideiigüemes vezetésiét végző egyéb szervek intézkedési jogoeUtósága a legfelső közigazgatási bíróságnak a törvénytelenséget ki­mondó végzésének meghozatalát követő napon meg­szűnik. 8. f. Aj országos hivatal tartozik áron községben, amelynek képviselőtestületét leloszlatta, az uj köz- cégi választást 120 napon belül kiírni úgy, hogy a választás megtartása ezen 120 napon belül meg is történjék. 4. §. 1. Az országos hivatal a feloszlatással egyide­jűleg a községi ügyek ideiglenes intézéséről gon­doskodni tartozik. 2. Ha as a község, amelynek képviselőtestülete feloszlattatott. 3000-nél több lakossal bír, akikor a feloszlatással egyidejűleg jogvégzetfeéggel bíró és as illetéke* járásban községi illetőséggel bíró kor­mánybiztost kell kinevezni Kormánybiztosnak állami adminisztratív hivatal­nok és olyan egyén, aki a járási főnökkel, illetve a járási hivatal tisztviselőivel egyenes ágban (fel­menő és lemenő), a másodfokú unokatestvérig bezárólag rokonságban, vagy másodfokig sógor- ságban van, nem nevezhető ki. 3. A kormónybiztosnak kinevezéssel nyert meg­bízatása a mégy hónapon beiül megtartandó uj községi választás befejezéséig tart a akikor ön­magától megszűnik. Hatásköre csak a kötség ügyeinek ideiglenes intézésére, vagyis a községi adminisztráció za­vartalan folyásának biztosítására terjed ki A kormánybiztos kiaeveséeévol megszűnik a vá­rosé tanácsnak éa a várod elöljáróknak, valamint a pénzügyi bizottság kivételével ez összes bizott­ságinak jogköre és a kormánybiztosra száll ét. A pénzügyi bizottság továbbra i* megmarad, azon­ban jogköre bővül Oly vagyoni ügyek intézésénél, amelyeknek időbe! hatálya meghaladja a kor­mánybiztosi megbízás időbeid terjedelmét, a kor­mánybiztos érvényesen csak a pénzügyi bizottság többségiének hozzájáruláséval intézkedhetik. így például a községi ingatlanoknak, vagy általában a köz­ségi vagyon fogalma alá eső ingatlan és ingó dolgoknak vagy jogoknak egy évnél hosszabb, de hat érnél röridebb időtartamra sióló és kizá­rólag nyílt árlejtés vagy nyilvános árverés utján való hastonbérbe illetve bérbeadása tekinte­tében. Ingattan vagyon vagy jogok eladására a kormány­biztosi hatáskör ki nem terjed, ingók eladásához 5000 Kő értéken felül, de 20.000 Kő értéken alul a pénzügyi bizottság abszolút többségének a hozzá­járulása szüksége*. 20.000 Kő eladási kreál maga­sabb eladási árat tartaiknezó eladásokat szabály szerint a pénzügyi bizottság se köthet. Ugyan­ezek a rendelkezések érvényesek a község nevében és javéra kötendő vételeket illetőleg is. Mindazon pénzügyi bizottsági határozatok, ame­lyek a kormánybiztosnak vagyonjogi természetű intézkedéseihez a jelen törvény értelmében való hoxiájárulást megadják, csak akkor érvényesek, ha a határozathozatalnál a pénzügyi bizottság tagjainak kétharmadrésze jelenvan és a határo­zatot ezen két harmadrési abszolút többsége hozta. 5. Mindazon intézkedések, illetve határozatok hozatala, amelyeknek érvényéhez ez 1921 /3Ö1. számú törvény 6. §-ának, iltet/ve ezen törvény vég­rehajtási rendeletének értelmében a képviselő­testület minősített többsége «— a tagok két har­madrészének jelenléte és abszolút többsége — kí­vántatik, a kormánybiztos hatásköréből kifejezet­ten kizáratnak. Nincs joga a kormánybiztosnak a község évi költségvetését semmiképpen megállapítani, ellen­ben ha megbízása arra a* időre esik, amikor ai érvényes törvények és rendeletek értelmében a költségvetés előkészítésének munkáját kell végezni, a kormánybiztos ai előkészítés munká­ját elvégezni, illetve elvégeztetni és a jövő évi költségvetés tervezetét a pénzügyi bizottsághoz terjeszteni s annak határozatát közszemlére ki­tenni tartozik. A költségvetés megállapítása, illetve a végkatá- rozat meghozatala azonban, mindig fenntartandó az uj községi választás után aiiaikulaindó községi képviselőtestületnek. Ex lex esetién az előző évi költségvetés keretein belül és alapján intézendő a községi közigazgatás. 7. Nincs . jo ga ,a kormánybiztosnak - a községi üzenteknél a kezelés módját, a házi kezelésnek bérbeadás utján való hasznosításra és megfordítva megváltoztatni. ,t • 8. Ha a jelen paragrafus 5. bekezdésének elsői Csak az üveget sikerült UtánOZBÍ a „Zwack UnicnnT egyedülálló hatását és Izéi SOÜa! Ezért vigyázat! Utánzatokat visszautasítani! mondatában megjelölt ügyekben az inibéeíkedé* srürgősségéről volna ezó, úgy ha a legutóbbi községi választáson szereplő pártok * SEóbanlevő választáson leadott szava­zataik bán kifejezett többségével ahhoz bele­egyezésüket adják, hogy ezen kérdés tárgyal­tai sék, akkor egyedül a pénzügyi bizottság jogosult a véghatározat meghozatalára, amely­nek érvényéhei azonban a tagok két harmad részének jelenléte és ezek abszolnt többsége szükséges. A pártok beleegyezésüket a pénzügyi bizottság fel­hívására úgy adják meg, hogy három napi záró* határidő alatt a párt elnöke írásban jelenti a pénz­ügyi bizottságnak a beleegyezés megadását vagy megtagadását. A pénzügyi bizottság megállapítja a községi irattárban levő hivatalos iratokból, hogy mennyi szavazat esett a legutolsó községi válasz­táson a beleegyezést megadó éa a beleegyezést megtagadó pártokra és ha a beleegyezést megadó pártokra esett érvényes szavazatok elérik a leg­utolsó községi választáson érvényesen leadott: szavazatok Ö66zessiégi számának a két harmad részét jelentő, vagy azt felülimuiTó számát, akkor a beleegyezés jogerősen megadottnak tekintendő. Ennek a megállapításáról a pénzügyi bizottság tartozik kütön jegyzőkönyvet felvenni és a meg­állapítást külön határozatba foglalni, amely hatá­rozat ellen halasztó hatállyal nem bíró panasznak van helye a legfelső közigazgatási bírósághoz. A beleegyezés megtagadásit konstruáló pénz­ügyi bizottsági határozat ellen panasznak nincs helye Ha valamelyik pért a kitűzött három napon belül — amely prekluziv határidő — Írásban neon nyi­latkozik, ekkor az olybá veendő, mintha a bele­— Agyvértódulás, ezivszorongáa, nehéz légzés, félelem érzés, idegesség, migrén, lehangolteág, ál­matlanság a természetes „Ferenc József54 keeerü- viz használata által igen sokszor megszüntet-hetök. Tudományos megállapítások megerősítik, hogy a „Ferenc József^-vlz a makacs székszorulás min­denféle jelenségeinél a legjobb szolgálatot teezL A „Ferenc József4<-keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüzletekben kapható. egyezést Írásiban kifejezettem megtagadta volna. A beleegyezés megáílliap Mását kimondó határozat előtt a szóban levő kérdést a pénzügyi bizottság érvényesen érdemben nem tárgyalhatja. A pénzügyi bizottság érdemben való végha(áro­sa ta ellen a község minden adófizető polcára 15 napon belül felebbezéssel élhet. 9. Ha a kormánybizríos valamely városi üzem­ben a kezelési illetve a hasznosítási mód meg­változtatását a váró* érdekében, szükségesubk vélné és ez iránt indokoltam és bizonyítottam élő­terjesztéssel élne a pénzügyi bizottsághoz, ez eset­ben a pénzügyi bizottság az előző bekezdés sze­rint tairtozik eljárni s az ügy az előző bekezdés­ben foglalt rendelkezések szerint bírálandó el. 10. A kormánybiztosnak nincs joga a község jogerős szervezeti szabályrendeletét egészben vagy részben hatályon kívül helyezni, illetve meg­változtatni. 11. A kormánybiztosnalk nincs joga a községiben rendszeresített tisztviselői állásokat megszüntetni, azok helyett, vagy egyáltalában, uj tisztviselői állásokat kreálni. Nincs joga tisztviselőket állásuk­ból elmozdítani. A fegyelmi jogot a tisztviselő ellen csak annyiban gyakorolhatja, hogy a törvé­nyes ok fennforgása esetén elleniük a fegyelmi el­járást elrendelheti, törvényes ok esetén állásiak­tól felfüggesztheti és a felfüggesztés időtartamára őket fizetésűiknek a törvényben megállapított leg­kisebb mértékre szoríthatja. A fegyelmi vizsgála­tot lefolytathatja. A fegyelmi eljárást marasztaló ítélettel befejez­ni azonban semmikor nincs joga, a fegyelmi eljárást azonban bármikor beszüntetheti. 12. Nincs joga a kormánybiztosnak a tisztviselőív és aiJikaitmazottailc részére uj fizetési rendszert megállapítani és a régit hatálytalaniíaoi, a fize­téseket leszáMiitaná vagy felemelni. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom