Prágai Magyar Hirlap, 1931. február (10. évfolyam, 26-49 / 2543-2566. szám)

1931-02-01 / 26. (2543.) szám

I

■1IIII1WÍIIIIIIIIWIIWI—IIIM II in—

lttl tehroir 1, rafiám*}.

Gandhi úszónadrágban és óriása poggyásszal hagyta el a börtönt. Ez az ellentmondá.s hamarosan magyarázatra talált: a poggyász egy egész könyvtárból, rengeteg kéziratból és sokezer levélből álL A leveleket a makatma a világ minden részéből kapta. Gandhira nem illik méret, se európai, de még indiai sem. Azt mondják, hogy amint vonatra ült, megigazította a pápa-szemét és azonnal fonni kezdett. Szagba,dulása után tehát azonnal ellenséges cselekedetre ragadtatta magát: fonni kezd és a tenger vizét párologtatni fogja, hogy sót termeljen. Megmaradt amellett, hogy a házi fonás és a tengerből nyert só meg fogja dönteni az angol világbirodalmat.

Egyébként tehát — rendes szokásaként — a börtönt is úszónadrágban hagyta el. Hajlandó vagyak elhinni, hogy ennek is valami szímbóli- kus jelentősége van, csakúgy, mint a durva vászonnak és a sónak. Arra a kérdésre, hogy örül-e a szabadságának, azt válaszolta, hogy bizony nem is tudja. Szólt és fonni kezdett...

Nézed ezt az indust, hallgatod, hogy mit beszél és nem érted. Minden tanítása, minden kérdésre adott válasza ellentmondásoíkkai teli, zavaros és logikával mérten érthetetlen. Az arca nem árul ef semmit. Európai pszihológus hiába foglalkozik véle. Nem „zseniális4*, nincs előirt magas és domború44 homloka, csúnya, lapoera- nyomott fej — kulifej és mégis: mahatma? Úszónadrágját nem azért hordja, hogy igy tüntessen a lukszus elten és felső teste nem azért meztelen, mert arcul akar vágni minden illemtant. Úszónadrág és szemüveg — ez a ruházata. Eszébejut az embernek az a régi vicc, hogy Kaimhoz eljött a barátja és legnagyobb meglepetésére Kohnt teljesen meztelenül találta a szalonban; csak egy cilinder volt a fején. „Miért vagy meztelen?44 — kérdezte a barát. — ..Ilyenkor ügy sem jön már senki44, — felelte Kuhn. — „Minek akkor a cilinder a fejeden?44 — „Hátha mégis jön valaki....44 — fejezte be a párbeszédet Kohn.

Valahogyan ilyen Kohn ez a Gandhi is. Óriási poggyásza egy könyvtár, iratok és levelek ezrei, amelyek mindegyikét megválaszolja, ö maga azonban úszónadrágban szaladgál, fon, prédikál ée indul a brit (birodalom ellen.

Gandhit rajta keresztül nem lehet megérteni. Európai fejbe ez az úszónadrágom szent nem fér be.

Van neki azonban egy ellenpólusa és ez az ellenpólus megmagyarázza a mahalmát: Raíbia- dr&natb T'agore.

Azaz, hogy két ruhadarab magyaráz itt meg mindent: Gandhi úszónadrágja és Tagore talárja. Az angol világbirodalom aranykocsijába ültették * taláros, bosezuszakállae indus bölcset és az angol vüágbirodaJom assziszteocdája mai- tett, a kormány patrooátaaa alatt tett nobeldi- jas költő, az indus nép szellemi reprezentánsa. Impozáns megjelenése, ©zép, prófétám feje, lengő szakálla és főleg ráncokban lehulló, gondolatrod őkbe szedett szép talárja predesztinálták arra, hogy a legendás- India meséjét láthatóan sző j je Európa minden elő adót érmében, a Védák sorai 'közé szőve persze, hogy India Angliának köszönhet mindent és a nép nagyon meg van elégedve. Valóban lenyűgöző, milyen ír. bél- díjas csengéssel tudja az öreg Talár mindezeket élmondani, miközben a lényegre vonatkozó mondátok körül csillogó poétikos és filozofikus ornamentika ezernyi apró rajza annyira elhomályosítja a lényeget, hogy Indiáról nem tud meg a hallgató semmit. Turbán, talár, lengő szakáll —, a naiv közönség hiszi, hogy Tagore költő és hiszi továbbá, hogy valóban Indiát tálalja föl. ó, nézd a maharadzsákat! Mit tudsz róluk? Gyermek voltál, amikor azt olvastad, hogy csodálatos márványpalotákban laknak, rabszolgák és rabszolganők százai lesik minden mozdulatukat és hogy gyöngyeik és briliánsaik többet érnek, mint egy-egy európai ország. Az indiai maharadzsa valami gyönyörű álom volt — Ezeregyéjszaka alakjai. Mit tudtad te akkor, hogy egy maharadzsa körülbelül Rettenetes Iván mentalitását reprezentálja? És kó-1 sőbb is, amikor már felnőtt voltál, a múlt évben még elmentél egy dúsan kivilágított terembe, ahol turbános-talároe Tagore alldterációs csilingelőssel szép angol nyelven a maharad- zsás India meséit rajzolta eléd. Mikor és kitől tudtad meg, hogy hazudik a taláros poézis?

Az úszónadrágtól.

Nincs turbánja, ellenben tar koponyája kellemetlenül deformált. Nincs lengő szakálla, ellenben arca a szenvedés fanatizmusának maradéktalan kifejezője. Nem ül az angol világbirodalom aranyos hintójábán, ellenben minden esztendőben átlag egyszer lecsukják. Nem készít kecses szerelmi verseket és nem higit fői régi indus bölcseletét, ellenben megátalkodott kon ok Sággal durva vásznakat fon és sót termel ki a tenger vizéből. Végül és elsősorban pedig nem 'ölt magára lengő talárt, hanoin télen nyáron, börtönben és szabadságban egyetlen öltözéke az úszónadrág. A maharadzsák helyett a népet szereti, a proletárokat és küzd, hogy emberségesebben, jobban bánjanak velük.

A talár megmagyarázza az úszónadrágot, Tagore megmagyarázza Gandhit.

I)e ha akarod, az objektivitás kedvéért megfordíthatod a mondatot és Gandhi magyarázza meg Tagorét. Fontosabb és érdekesebb az első magyarázat. Mert bizonyos, hogy minden kulin vált európai hol nevet, hol meg haragszik, ha olvassa, hogy ez a Gandhi úszónadrágban szaladgál, fon és eót termel. Hosszan!ó f’/- a komédia, amellyel Angliát akarja, támadni. Az a répái nevet és bosszankodik ée végül i.-;. lm •, i-----á—— .. --------1931 január.

Az éooaka felnevettem álmomban- Régen

történt velem. Fólálomban, ahogy felriadtam, még elkaptam az álomfoszLányt: mozi- figiura voltam, egy nagy lepedőn, egysikban ágáló árnyék, kínosan szaladgáltam valami dsungel bokrai közt, tigrisek üldöztek és te* bónesákós angolok. Tudtam, hogy a legegyszerűbb volna előre vagy hátrafelé lelépni, hogy otthagyjam az egész boszorkány világot, de nem lehetett, oda voltam ragasztva a vászonhoz, mint valami eleven matrica. Ekkor, a végső pillanatban, nyakamban már a fene- vad leheletével, azon vettem észre magam, hogy a halálfélelemtől égnek meredő hajam szálai nyúlni és vastagodni kezdenek, egymás mellé sorakoznak, mint a vaslécek, az egészből valami ketreeféle alakul ki, ami hirtelen körülfogja a tigrist, összecsukódik a feje fölött és ártalmatlanná teszi a külvilág számára. A ketrec tetején pedig megjelent Mikii, a pajkos mozifilmek Mikije, gúnyosan cincogoít befelé az acsarkodó tigrisre és a ketrec rácsán, mint valami hárfán, játszani kezdett, mi re a ketrec la, meg a tigris is, meg magam Is tsánor aperóűttűnk.

*

Most hát, hálából és hódolatból, amiért

megnőve ttebtéi a „rejtett és elnyomott" félelmek és bűnök és szorongások börtönében, „alsó tudatom14 mélyén is, Miki, te elevenné vált jókedve egy rosszkedvű világgal dacoló egészsége* képzeletnek: hadd szentelek egy oldalt neked, két gyilkosság, három betörés, nyolc külpolitikai nyilatkozat s néhány világmegváltó laputa.i tervezet között. Hálából és hódolatból, csak úgy magamtól, mert eszemíbegu'tfaltad magad. Nem állok összeköttetésben semmiféle mozivállalattal, se ügynökséggel, se fi Imkölosőnzővei, nem kaptam megbízást, nem csinálok reklámot, propagandát, nem kapok százalékot, nem számítok szakkörök elismerésére, nem várok kábelt Newyorkból Zukor és Miller uraktól, megrendelést, dramatizálást, lekötést, angolra se fordittatom cikkemet, hogy a nemtudom melyik Film Corporation, amelyik Miikit „forgat ombahozza", tudomásul- vegye a „hasznos szolgálatot44, amit ennek az iparcikknek terjesztése körül kifejtettem- *

Csak úgy, magamtól, ingyen és bérmentve, tulajdon örömömre állapítom meg a jóleső tényt: tülekedő, versengő és kapkodó, elkeseredett csataterén a világ egyik legnagyobb ipari harcának, a filmiparnak, film- tankok és filmgázbombák és filmfojtógázak és könnyeztető és rekeszizomcsikaró filmek tumultusában váratlanul, Isten jókedvű szeszélyéből egy nagy tehetség született meg, egyszerű lángész, amilyen ritkán születik, de ha születik, nem valami külső ok következményeként —- nem azért, mert „lehetőségek44 váltak valóra a „technika fejlődése" révén. Aki a Miki-féle rajzfilmeket kitalálta ée készíti, ötven és hetven év előtt éppen úgy valaki lett volna s éppep akkora, kor ezakallkotő valaki művészetének területén, a grafikában, mint amilyenek voltak Daumier és Wifielui Busdh, a maguk korában. A humornak és komikumnak ez az uj, nagy művésze éppen úgy nem eszközeinek, hanem csakis sajátos, merőben eredeti és önálló

■ ’wwwjrrrmmnwt" virmac1 wwrr< Ttwi ■»' jw* i. i h i mh i

icSesfeagokmáBl

Kérje, n csi/.i iód brőm >vó- és

fürdőturák használati utasítását.

Csíxf6rd5. 1

művészi tehetségének köszönheti kirrételee sikerét, minit bárki a régiek közül, akiknek csak egy ceruza és egy darab papír állott a rendelkezésére. És viszonylagosan, ezeknek az uj megnövekedett számú és lehetőségű eszközöknek csodálatos arányú kihasználása a hatás céljaira, éppen úgy az ő külön, eszközöktől független tehetségéiből következett, mint nagynevű elődeinél az egyszerűbb eszközöké Nem a film szabadította fed ezt a tehetséget, ez a tehetség hozta ki a filmből a páratlan, magáibanálló világot, amit MiM- rajzok óimén ismer és ünnepel, véget nemérő kacagással, egy világ közönsége.

*

Mert ugyan mik ezek az eszközök?

Keserves, aprólékos munkával úgy kell sorozatba szerkeszteni egyidöben lejátszódó esemény grafikus vázlatát, hogy abból összefüggő, mozgó ábra jöjjön ki a vásznon.

Ennek a régi trükknek, amit a mozgókép feltalálása óta állandóan csináltak, a Miki- sorozat szerzőije nem technikában, hanem szellemiben adott u& bámulatos jelentőségeit

A komikum lényegét fogta meg: azt, ami benne gyermeki ét örök: * faartatztifcumotFelfedezte annak a magábanvéve it komi- ima, de egyhangú technikumnak, hogy a gépies vonalfigurák úgy viselkednek, mintha elevenek volnának, minden elképzelhető életje fenségnél gazdagabb ée változatosabb belső tartalmát: a törvény — korlátokat lerázó szabad vágyteljesülés lehetőségéi Egy világot teremtett, uj p>ar nőiesemkor tét, puszta vonalakból, amiknek világához képest gépiesen nehézkesnek ée szegényesnek tűnik a mozgalmas valóság világa.

Ha Darwin nem felfedezője, hanem feltalálója lenne az élet törvényeinek, mint valami teremtő — Miki egér még akkor is Joggal mondhatná, hogy ő ezeket a törvényeket sokkal leleményesebben, ügyesebben és mulatságosabban alkalmazta a gyakorlatban, mint kiváló mestere, az Ember. A zsiráf elég furcsa állat s furcsaságának magyarázata, hogy valamikor 6 is rendes arányokat feltüntető valami volt, mint a láma, vagy ló, de kénytelen volt igy megnyúlni, hogy elérje a magasra felfüggesztett pálmalevelet: ez a világos és elfogadható magyarázat sokat veszít értékéből, elevenségéből, hogy úgy mondjam, bájából, azzal, hogy ennek az ötletnek keresztülvitelére a zsiráfnak sok-sok évezredre volt szüksége — másrészt, ha a körülményeik megváltoznának körülötte s a pálimalevél lekerülne a bokorba, nem tudná hirtelenjében visszacsinálni az egész dolgot, ötletes dolog a „természetes kiválás" törvénye, de ötletesisége kissé nehézkesen érvényesül. Miki egér gyökeresebben oldotta meg a teremtés és mozgás tehetséges ötletét. A „környezetihez való alkalmazkodás" nála nem a létért való keserves küzdelem príncipiuma, akadályokkal számoló módszere, hanem állandó, szüntelen, piLlanatra se csökkenő újrateremtése az egésznek, úgy ahogy a viszonyoknak megfelel. Miki egér nem vár tízezer évig, ha a datolya kissé magasabbra kerüli, a kelleténél — neki egy pillanat elég, hogy aslráfnv'ka nőjön, esetleg szárnya, na kell, fogai és körmei és minden egyebe, ami „jó volna ha lenne" a közönséges élő számára — az ő számára pedig „jó volna? akkor .legyen!" Indulatok és érzelmek kifejezésére való eeeIdeges fogyatékosságainak pótlásáért se megy a szomszédba Miiki egér — ő ugyanis nem örömét és .bánatát, nem vágyait és igényeit méretezi fizikai adottságaihoz, hanem ezeket az

Úszónadrág és talár

Irta: N Eli B AVERPÁL

értékelésének súlyt adjon, Tagorét a Nobebdij- jal tünteti ki. Mert, ugyebár, ha Gandhi olyan verseket faragna, mint Tagore, olyan filozófiai tömjénfüsttel árasztaná el Európa előadótermeit, mint a legszebb szakáll és talár birtokosa, ellenben úszónadrágban végezné ezt, nincs rá mód, hogy megkapja a Nobel-dijat. Nem komoly ember: sarlatán,, aki te akarja blöffölni Angliát és a világot.

Talár és úszónadrág —, mintha ez a két világ éppen ebben a formában már esrvmásra tört volna ... Úgy emlékszem, hogy a farizeusok és a főpapok Jeruzsálemben szép lengő szakálla- kat és még szebb talárokat viseltek... és ugv emlékezem, hogy néhány szegény halász életében az úszónadrág elhatározó szerepet játszott ...

Akkor az úszónadrág és a megkínzott meztelen felsőtest nyerte meg a csatáit a talárral izemben.

Akkor... Tudom, hogy ez akkor voÜ, Modern és intellektuális európai ember vagyok és perhorreszkálam, hogy Doktor Gandhi köz- és váltóügyvéd úszónadrággal protestál a talárral szemben. Tudora, hogy ilyen ember nem kaphatja meg a No bel-dijat, Már ceak azért sem, mert nem Író, béke helyett forrongást idéz elő; az pedig, hogy fon ée a tengervízből eót termel, még nem természettudomány. Arra viszont, hogy az indus proletárok nyomorát szeretné enyhíteni, egyelőre nincs Nobel-dij. Erős a gyanúm, hogy nem i« kell neki és talárostól szívesen átengedi Tagorénak. A baj és a hiba csak ott van, hogy az úszónadrág kezd! legyőzni a talárt. Azt gondolom, ennek a győzelemnek az előjelei mutatkoztak a londoni maharadzsa- konferencián. A domíniumok mintha ehakee- pearei erdő módjára megindultak volna valamerre ...

Gandhit szab adó nb o csátották.

Az úszónadrág bebizonyította a talárnak, hogy nem a ruha teszi az embert.

MIKI

EGY NAGY HUMORISTÁRÓL

Irtat KARINTHY FRIGYES

Gallérját, ingét SSSS&S;

Pozsony - Bratislava, Zemslcá Banka - palota

......................................... —.............J

ad

ottságokat méretezi a vágyakhoz és igényekhez: ■ ha tulajdon figurája neon elég elasztikus, egyszerűen kölcsön veszi a halott környezetben lappangó képességekéit, amikre valami életszerű külsőség figyelmezteti. így teremt wagneri orkeeztert konyhaedényekből, elvitó malacokból, macska-farkából, ha viharaó fájdalmát akarja kivetíteni — igy táncoltatja meg örömében a hegyeket és házakat és fákat és csillagokat, csupa engedelmes, mindig kész szolgáját isteni hangulatának. Korlátlan szabadság és hatalom Miki egér világa « hogy mégis tökéletes, emberi világ legyen: nem hiányzik belőle az ügyefogyottaág és féüszegség szánalomkeltő és réezvétkeltő kedvessége sem, — Miki hatalmas és halhatatlan, mint a® istenek, amellett remegő, üldözött kis egér la tud lenni, különben honnan venné a felszabadulás és megváltás ingerlő örömét?

Egerek féüisteni, legendás hőse Miki — Übenmaus, akit éppen úgy filozófia és spekuláció teremtett, mint az Obermensch-et: csakhogy ennek a filozófiának és spekulációnak nem dogmák és ismeretek adtak alapot, hanem a vidám kicsattanó képzelődésből fakadt vágy, egészséges vágyból fogant Játékos képzelet.

*

A játszó gyermek játékszeréivé teszi az egész világot: eleveneket és holtakat. Mi felnőtt gyermekek szívesen folytatjuk ezt a mesterséget, ha lehet,

Miki egér tovább jutott egy fokkal. Játékszerből játszópajtássá léptette elő környezetét: ég és föld mozgó és nem mozgó teremtményeit

S megbüvölve, ég és föld, együtt játszik vele, részit vesz a körtáncban.

Egy villanó részletet idézek — a Mi kirajzók szédítő ötletzuhatagában észre ee vette talán a közönség: egy pillanat volt az egész.

Hangszerek futnak, bosszút Aüanl Mikiért, akit kidobott a gazda, mert szerenádot adott öreg hegedűk, csellók, trombiták szaladnak hosszú sorban.

És köztűk egy zongora.

Három lábán fut persze, bölentyűdogse- rát vicsorítva. De még ehhez képest i« feltűnőéin biceg. Jobban oda nézek — hát kiderüli a bicegés oka.

A zongora egyik lába fából van.

Értsék meg: általában a zongorának' mindegyik Iáiba fából szokott lenni. És ez egy rendes zongora, tehát feltehető róla, hogy bár szalad, fáiból van az egész. De ha játék, legyen játék — az a körülmény, hogy egy zongorának mind a három lába fából szokott lenni, nem veheti ed a zongorának azt a jogát, amit más élőlények élveznek, hogy mű- lábat hordjon, ha neki úgy tetszik: 5 nem tehet róla, őt nem lehet azért megnöviditeni, kizárni az élők sorából, hogy véletlenül a mülábat is fából szokták csinálni. Ezt a ven- déiglábat, ami bele van illesztve, úgy kell tehát értelmezni, hogy a zongorának, azonkívül, hogy mind a három lába fáiból van, ezek között van ezúttal egy fábólvaló faláb is, hogy részvétet és megértést keltsen szivünkben a kedves, öreg rokkant zongora iránt.

Ebből az egy részletből meg lehet érteni Miki egész világát.

Nem egy hóbortos agy torzításai ezete . a „groteszk" jehó egyáltalán nem illik Miki művészetére. Tündérországban, ahol a cselekmény játszik, igen rendes és okos törvények uralkodnak: legfőbb jellemvonása ennek a birodalomnak a szolidaritás, szeretet, egymás segítése. Nem különbözni, hason Utáni akar itt minden a Normához. Isten szikrájához, amit véletlenül az emberben hélvezett el — ezért érez és cselekszik minden élő és holt tárgy embermódra.

Az Ember, mint. központ, fontosabb itt, mint a természetbölcselők unalmas erő- a n ■va g-központt tő rvén yei.

Ha egy zongora ember módra viselkedik: büszke és önérzetes, bosszúálló és megértő — akkor méltó rá, hogy részjegyen az ember minden örömében és bánatában.

És legszebb, legűditőbb, legesapongóbb álmaiban te.

Már pedig A lom országban. Tűn dér országban, Képzele'országban, Emberországban a fábólvaló faláb csakúgy nem általános törvén y, érmen csak egy tehetőség, mint abogv, ha tetszik, általános szokás a fából való vaskarika -- mert. ebben az országban nem a Természet uralkodik, ha nem az ember, az te leni Jókedv és vidámság tőrvénvei szerinti.

Ezt fedezte fel ez az uj, nagy humortsta-. akinek hirtelenjében a nevét a© tudom.