Prágai Magyar Hirlap, 1931. február (10. évfolyam, 26-49 / 2543-2566. szám)
1931-02-22 / 44. (2561.) szám
1991 iebmár 28, vasárnap. 7 ^RS<BűMagÍ?ARH! rl® A 28 év éta szlovenszkói területen élé Sínes Antal udvaréi esperest csendőrségí asszisztenciával kitoloncolták a magyar határra A kitolonrolás oly gyors tempóban történt, hogy az esperes és nővére csak a legszükségesebb holmikat vihette magával - A magyar hatóságok megtagadták a kiutasítottál! átvételét Érsekújvár, február 21. (Tudósiiténík te- 1 fofonijieieuhéBie.) Tegnap este féü 11 órakor négy csendőr jeleavt meg Sípos Antal ud- vardi esperes-plébános lakásán, akik felszólították, hogy nővérével együtt azonnal menjen velük, mert kitoloncolják a párkányi Iiatáráll omásra. Sípos saját kocsiján m en t a cse nd örökkel együtt az udvardi vasúti állomásra, ahol a 11 órai személyvonattal szállították a csehszlovák-magyar határra. A megdöbbentő eseménynek híre csak a hajnali órákban terjedt cl Udvar - dón és leírhatatlan izgalmat keltett a katolikus liivek között. Még a kora reggeli órákban küldöttségért memésztették Érsekújvárra Hol óta Jánots dr. nemzetgyűlési képviselőhöz és Komároincsebire Járass Andor tartó mánygyülési képviselőhöz és intervencióra kérték fel Őket. Járass autóm azominal Érsekújvárra utazott, ahol a szombat délelőtt folyamán Hol ólával együtt akcióba lépett Sípos érdekében. Sípos Antal udvardi esperes-plébános még 1927-bem a lux Dérer alapján kérte ®z állampolgárság megadását, amire annál is inkább jogalappal bírt, mert 1902 éta él és működik mint katolikus pap a mai köztársaság területén és 1916 óta udvardi esperes-plébános. Állampolgársági megakadályozza a gyakori rosszuUétef, fejleszti a magzat csoatképző désél, nélkülözhetetlen terhes és szoptató nőknél. Holota János dr. és Járomé Andor még a délelőtt folyamán érimilkeaésbe lépett e, párkányi határröndőrséggel, ahonnan azt az információt kapták, hogy Sípos Antalt a magyar hotárközegek nem vették át és Így az esperest viaszairányifcották Csehszlovákiába. A déK órákig azonban nem lehetett megállapítani, hogy hol tartózkodik az esperes-plébános. Lapzártakor érkezett telelmjelentés szerint szombaton a délutáni érákban Sípos Antalt visszaszállították Udvarára és jelenleg a plébániáján tartózkodik. kérvényét azonban az összes fórumokon elutasították és igy az elutasítás jogerőssé vált. Két héttel ezelőtt Sípos kiutasító végzést kapott azzal, hogy nyolc napon bélül el kell hagynia a köztársaság területét. Az esperes-plébános értesülésünk szerint ekkor Pozsonyba utazott, eljárt az országos hivatalban, ahol megnyugtató választ kapott és megígérték neki, hogy revizió alá veszik a kiutasítását. Ilyenformán teljesen meglepetésszerűen érte tegnap este a négy csendőr látogatása, akik oly rövid időt szabtak a távozásra, hogy csak a legszükségesebb hahnikart tudta magával vinni. Á legnagyobb angol lap világraszóló baklövése A „Times* egy költött interjúja alapján kíméletlen támadást intézett Lloyd George ellen — Egész Anglia mulat a tévedésen — Mit mond Lloyd George ? London, február 21. Az Est-lapok londoni munkatársa érdekes cikkben foglalkozik egy nagy angol ujiság furcsa esetével: 'Néhány nappal eaelőtt a legnagyobb walesi üap a welsh fővárosban, Cacdilfffbian megjelenő Western Mail egy k&s&su, jnterjwt* közök JJoyd George volt mimszterelnökkel. A Lloyd Georgednterjut, amelyről most egész Anglia beszél, a Western Mail híres, a maga kilétét „a treorchyí kerület képviselőjének4, anonimitása aM rejtő interjnoléja készítette. És időről-időire egész Anglia figyelme és gyakran kacagása közben szokta megszólaltatni a vidéki welsh lap hasábjain a világpolitika legkiemelkedőbb alakjait. A „Tireorchyi kerület képviselőjének44 a humoros természetű interjúi a Westem Mail legnagyobb slágerei. Éppen ezért érthető, hogy egy ilyen előkelő és még hozzá „képviselő kolléga44 kérdésed elől maga a Londonban újságírók számára megközelíthetetlen liberális vezér sem zárkózott el. Nyilatkozott ás Lloyd George olyan szabadon az angol politika öez- saes kényes kérdéseiről, hogy az valóban szenzációt kelthetett az egész Angiiéban* A kis vidéki lapban megjelent interjút maga a komoly és méltóságos Times is érdemesnek tartotta nemcsak teljes egészében átvenni, hanem azzal még külön vezércikkben is foglalkozott. „Uik6 egyéni és pártszempontok'* Nem csoda. Az .interjú nemcsak hogy szemzá- cáős politikai kijelentéseket tartalmazott, de egyken a liberális vezér szavaiban egész szabadon megnyilvánuld politikai cinizmus kedvező alkalmat adott a Tmes-nek arra, hogy yjnegbotránkozá&dnalc adjon lefejezést azon az angol politikában ritkán vagy talán még sokasom, tapasztott hllciismeretlenségen és opportunizmuson,, mellyel egy egykor nagy történelmi párt vezére minden szégyenkezés nélkyd vallja be, hogy politikai állásfoglalásában nem, miként ezt Anglia politikai életében régebben megszoktunk 1 pártjainak magasabb elvi szempontjai, Vagp az ország jam és érdekei, hanem kizárólag csalt önző egyéni és pártszempontok vezetik* Mert lehet-e valami feíháboritóbbat elképzelni — folytaltja a Times — mint az a válasz, amit a liberális párt vezére, aki úgy látszik elfelejtette, hogy az angol poli tika egy nem nagyon dicsőséges időszakában ő a® angol kormány elnöke is volt és igy ha már saját magát nem, de legalább c«t amélióságot respektálnia kellene, az őt meginterjúvoló újságíró kérdésére olyan feleletet ad, hogy: yjíérmi történjen i3, bdrm&y nagy legyen is ekenem az elégedetlenség a UberáHs pártban, bármennyire szétszcckadozzon is a, párt az én személyemmel és politikáimmal szembeni bizobnaUan^ág miatt, — én akkor is ragaszkodom és mindaddig, amíg csak e szemek látnak, tűzön-vizén keresztül ragaszkodni is fogok a pártvezérréghez. Arra vonatkozólag azonban, hogy m$y politikát fogok követni a jövőben, hogy jobbra fogok-e fordulni, avagy balfelé, hogy a szo- ciglizmm ellen fogok-e küzdeni, vagy támogatni és erősíteni fogom-e azt, — egyelőre még nem ngilatkozhatom. Ezirányu döntésem még a jövő fejleményeitől függ és természetesen erősen befolyásolva lesz azáltal, hogy érdekeim szempontjából melyik ut látszik majd előnyösebbnek. Tisztára ez az oka, hogy egyelőre még vem vagyok hojkmdő magomat egyik irányban sem le,cötm. Ide süllyedt a liberális párt... — Ez a rendkívül figyelemreméltó interjú — csattogtatta ostorát a méltőságos Times — a maga teljes leplezetlenségében állítja elénk azt az erkölcstelen opportunizmust, ami a liberális párt vezérének egész politikáját jellemzi. Sőt sajnos teljesen megfbelel az a nyílt színvallás magának az egész liberális párt által követett politikának is. — Az angol politika szempontjából rendkívül szomorú, hagy a hatalmas múlttal és tradiriókkal bíró liberális párt oda süllyedt, hogy ily leplezetlen nyíltsággal helyezkedik rá a legerkölcstelenebb és úgKorruptabb önzés poétikájára, amely egyforma készséggel séei a konzervatív vagp a szocialista politika támogatására és egyedül az a fontos csak számára, hogy hogyan szolgálhatja jobban a maga érdekeit. A felháborodás vihara helyett, amit egy ilyen előkelő és komoly „nemzeti intézmény44 — mint amflyeonek egész Anglia a Tímeet tekinti — szigora megrovásának ki kellett volna váltania, mást — a kacagás hangja sepert végig egész Anglián és az angol poHfiffiai tál ág oldalát fogva a nevetéstől, pokoli örömmel mulatóit a komoly Times rovására. Egy egész ország nevet A Times ugyanis valamely különös véletlen és elnézés folytán a legkómikttsabb tévedés áldozata lett, amit csak az angol zenmalizmus története egyáltalán ismer. Amit ugyanis minden politikával foglalkozó ember tudott, hogy a Western Mailben közel harminc éy óta megjelenő s a „Treorchyí kerület képviselője44 által készített interjúk sohasem voltak valóságos interjúk, hanem csak humoros kitalálások, — az csodálatosképpen valahogy eflkerfiHe a Times szerkesztőinek figyelmét. Az a Lloyd Georgeval „a liberális párt jövő politikájáról41 folytatott interjú, amit a tekintélyes Times nemcsak, hogy érdemesnek tartott teljes terjedelmében átvenni egy vidéki lapból, de azt még egy komoly megróvó vezércikkel is kísérte, természetesen sohasem történt meg. Talán örök rejtély marad az angol közönség előtt, hogy a világ legtekintélyesebb lapja, melynek minden egyes sorát három szerkesztő olvassa el, mielőtt nyomdába, kerülne, miként követhette el ezt a rendkívüli tévedést, amely a komoly Timest egész Anglia mulatságának céltáblájává tette. Persze, Lloyd George sem lenne az. aki, ha kihasználatlanul el hagyta volna szalasztani ezt a kitűnő alkalmat arra, hogy valóban gyilkos csapást mérhessen nagy ellenfelére. A politikai gyülSIet vak... Most az egyszer valóban készséggel állott- minden interjúoió újságíró rendelkezésére és maró gúnnyal szatirizált a Times föl.sülősén. — Az angol politikai világban mindenki — mondotta Lloyd George —, sőt nálunk Walesben még a legkisebb gyerek is tudja, hogy a „Treorchyi kerület képviselőjének44 interjúi —. ilyen kerület egyébként nincs is, aapről a TV m esnek szintén illett volna tudni —. tisztára képzeletbeli interjúk. Valósággal hihetetlen, hogy egy lap, amely anyira igyekszik magát a világ legkomolyabb lapjának fölirt intetni. igy fölülhetett. Annál érdekesebb és érthetetlenebb is azonban ez, mert, mint föltétlenül jó forrásból értesültem, a Times szerkesztője szerkesztőségének három politikai munkatársával beszélte meg az ellenem irt vezércikk szövegét. Az kétségtelen, hogy ilyen felsülés még soha nem történt az angol újságírás égés ztörténel- mében. Nem is magyarázható semmi rudasai, csak azzal az elvakult gyűlölettel, amit a Times velem szemben érez é<s ami, mint látszik, még a legkéíségbeesettebb eszközöket is jónak látja arra, hogy ellenem támadást intézzenek. Csak ez a jelen esetben valóban „elvakult44 düh vezethette oda, hogy most igy fölült az egész világ előtt, hogy egy humoros, költött interjút, amelyről mindenki tudta, hogy csak mulattató sr a van szánva, épp a Times szerkesztője vesz komolyan és támad meg miatta vezércikkében. — Meg kell álopitanom, hogy a Times rettenetesen póruljárt. Elmondhatom, hogy ma egész Anglia hangos volt a kacagástól^ — a komoly öreg Times rovására és ezt a mulatságot legföljebb csak az rontja meg, hogy az emberek sajnálkoznak és megbotránkóznak azon, hogy egy lap, amely annyira szeret dicsekedni azzal, hogy ő a világ legtekintélyesebb, legmérvadóbb lapja, ennyire el hagyja ragadtatni magát a személyes gyűlölet által, hogy — aminek most nagyon megérdemelten igen erősen megfizette az árát — ennyire válogatás és skrupulóztts nélkül alacsonyitja le magát a mindenáron való személyeskedés és támadás fegyverévé. 1 négykézláb utászé érsek Arra vonatkozólag, hogy a Times szerkesztője miként érezhette magát, amikor rájött a maga méltóságteljes és komoly lapjának Anglia gunykacajába való odaáll!tására, Lloyd George adta meg a helyzetet valószín üteg nagyon találóan jellemző választ, miközben a parlament folyosóján beszélgetett a Times felsüléséről. Olyan lehetett ez a jóüenet, mint amilyent a boldogult yorki érsek, aki egyházainak papjai előtt épp oly komoly és méltóságteljes férfiú volt, mint amennyire szerette és élvezte a gyermekek társaságába® való szórakozást.. Egyizben sietve érkezett haza palotájába, mert ott épp az esperesek vártak rá egy fontos megbeszélésre. Minthogy tudta, hogy nála időző kis unokáinál egy nagy gyermeksereg van uzsonnán, meg akarta lepni őket néhány pffia- natra, hogy szórakoztassa őket, mielőtt kinyitotta volna a szoba ajtaját, feje fölé hajtotta a reverendát és négykézláb mászva és valami ismeretlen fenevad hangját utánozva ment be a szobába. Nagyon meglepte azonban, hogy a várt sikoltozás helyett halotti csönd fogadta és mikor visszahajtva a reverendát, fölnézett, hogy mi lehet ennek az oka, kínos meglepetéssel látta, hogy a gyűlésre Összegyűlt magas egyházi digmitáriusok bizonyos ijedt nézéssel szemlélik a négykézláb mászkáló és üvöltő egyházfejedelmet. Az érsek ugyanis szórakozottságában eltévesztette az ajtót és a gyereksereg helyett az ősz- szegyült egyházi férfiak tanácskozó termébe nyitott be. —. Nos, ha nem tévedek, a Times szerkesztője nézhetett maga körül ugyanezzel az érzéssel, amikor tévedését észrevette, — mondta. Lloyd George a képviselők harsogó kacagása közben... liélelidő Olaszországban Róma, februá r 21. A legutóbbi hasson- négy órában egész Olaszországban Ítéletidő dühöngött. Északolasaországban szünet nélkül zuhog az ess5, illetve havazik és helyenként a viharos időjárás megbénította a forgalmat A Brenner-szoros két lavinaomlás színhelye volt, amelyek több órára lehetetlenné tették a környék vasúti forgalmát. A Puster-völgy ben is megakasztotta a közlekedést a hó. Az olasz Alpokból kétméteres havat jelentenek. Nápolyban a vihar olyan erővel tombolt, hogy a nagyobb gőzösök kifutását a kikötőből lehetetlenné tette. Kijutott az elemek dühéből az Adriának is 8 a nyílt tengeren levő hajók a vihar elől a legközelebbi kikötőkben kerestek menedéket. — Minden incidens nélkül folytak le Budapesten a 8zociáldiemokrajÉa párt munkanélküli gyűlései. Budapest szerkesztőségünk telefonálja: A sraocti áldemokrata pánt Budapest különböző helyem tizenegy népgyülést tartott a nmmkunélküliiség kérdésének 'megvitatására. Az ülések a legteljesebb rendiben és nyugalomban folytak le, rendzavarás sehol sem volt, ennek folytán egyetlen előállítás sem történt. — Árvíz fenyegeti Kaposvárt. Budapesti szerkesztőságiunk telefonálja: A hófúvás után hirtelen beállott igen enyhe időjárás a Dunántúlon katasztrofális olvadásokat okoz. Kaposvár környékién máris árvíz keletkezeti, amely számos házat elöntött. Három ház ősz- szeomlolt. Amennyiben a Kúpos-csatorna fci- örct, úgy ez végsőt es lehet a városra. A | SALVATOR j FORRÁS |
