Prágai Magyar Hirlap, 1931. február (10. évfolyam, 26-49 / 2543-2566. szám)
1931-02-22 / 44. (2561.) szám
2 T>RVGAlMAG^ARHlRLAr> 1931 íebrnáfr 28, msárnsrrjfc A csehszlovák félhivatalos lap a kisebbségi kérdés magyar interpretálása ellen A Ceskoslovenská Republika vezércikkben reflektál Teleki kisebbség politikai cikkére, amely a Pester Lioydban jelent meg herceg szolgálatában állott, amikor a háború előtt az albán trón betöltéséről volt szó. A háború alatt az osztrák-magyar hadseregben szolgált és hadnagyi rangot ért el. Később olasz fogságba került. Harminckilenc éves, úgy mint társa, Aziz Oaimi is. A merénylők vallanak B é c s, február 21. A két albán merénylő kihallgatása rendkívül drámai módon folyt le. Gjelossi kapitány azt állította, hogy Csak véletlenségből ment el az Opera előtt, de amikor meglátta az albán autót és politikai ellenfeleit, nem türtőztethette magát, fegyvert rántott és rájuk lőtt. Teljesen függetlenül dolgozott a másik merénylőtől. Vallomásával ellentétben Aziz Camis kijelentette, hogy csütörtök óta állandó összeköttetésben volt Gjelossival és az Opera-kávéházban elhatározták, hogy lelövik a királyt. Mindketten Fan Moli püspök volt albán miniszter- elnök hivei és Zogu halálos ellenségei. Véleményük szerint az albán király sokat árt hazájának. Tegnap este az Operaház előtt megismerték a király bérautóját. Gjelossi kívánságára Aziz Camis azonnal lakására ment és két revolvert hozott magával. Amikor a király megjelent, azonnal tüzelni kezdtek ellene. A merénylők egyáltalán nem bánták meg tettüket. Zogu király szállodájában tartózkodik és idegrohama kezd elmúlni. További bécsi tartózkodásáról még nem nyilatkozott és környezete sem határozta el, hogy mikor utazik tovább a királlyal. Zogu egyelőre még kezelés alatt álL , V Ráma retorziói akar Róma, február 21. A Zogu albán király ellen Bézsben elkövetett merénylet hire Olaszországban érthető módon óriási föltü- nést keltett A Messagero szerint a merénylet szálai ugyanazokra az elemekre vezethető vissza, akik a külföldön az albán nyugtalanság híreit terjesztik. Ezek után valószínűnek vehető, hogy Olaszország megteszi a szükséges biztonsági intézkedéseket, bogy minden akció fölkészülve találja. Mussolini és az olasz kormány máris táviratban üdvözölte Zogu királyt szerencsés megmenekülése alkalmával. Az általános vélemény szerint Zo- gu a váratlan esemény után félbeszakítja bécsi tartózkodását és a Comó-tó partján álló villájába megy, ahol olasz földön nem ismétlődhetnek meg a bécsi merénylethez hasonló események. Milánó, február 21. A Zogu király ellen elkövetett merénylet hire Milánóban is mély benyomást keltett A lapok elégtétellel állapítják meg, hogy a merénylet nem sikerült és úgy vélik, bogy az Olaszországhoz hfi ursíkodé halála Albániában kétségtelenül uj zavarokat idézett volna elő és újból bizonytalanná tette volna az európai helyzetet. Prága, február 21. A félhivatalos Ceskoelo- vemská Republika „Az uj kisebbség ideolósriá- ja“ címen vezércikkben foglalkozik Teleki Pál grófnak a Pest-er Lloyd hasábjain meg jelent kisebhséigpo üti Icai ci kké vel. A kisebbségi kérdést' oly közelről érintő vezércikket az alábbiakban ismertetjük. Teleki álláspontja — A Pester Lloyd február 18-íki számában Teleki gróf „Tradicionális, önkéntes és kényszer-kisebbségek44 című cikkében tiltakozik a kisebbségi kérdésnek a Wileou-féle doktrína ■szellemében való sablonszerű értelmezése ©Mén e annak a véleményének ad kifejezést, hogy Európában a kisebbségi kérdést az egyes kisebbségek speciális helyzete szerint kell értelmezni és megoldani. Szerinte lényegében Európában háromfajta nemzeti kisebbség van: 1. tradicionális kisebbségek, 2. önkéntes kisebbségek, 3. kényszer-kisebbségek. Tradicionális kisebbségek azok, amelyek történelmi idők óta együtt éltek az államalkotó nemzettel, anélkül, hogy elvesztették volna nemzeti jellegüket, kultúrájukat s esetleg nyelvüket. Önkéntes kisebbségek azok, amelyek önkéntesen tagolódtak be egy idegen területen és ott megőrizték nemzeti jellegü- akaratuk ellenére kerültek idegen uralom alá. Az európai kisebbségek többsége tradicionális kisebbség, ennek tipikus képviselői Teleki szerint a volt felsőm agyarországi szlovákok, akik Magyarországon a magyarság bejövetele óta együtt éltek a magyarokkal s megőrizték nemzetiségüket anélkül, hogy önálló állami alakulatot alapítottak volna, vagy annak megalapítását megkísérelték: volna. Hasonló kisebbségek a katalánok és a bretonok. Az önkéntes kisebbségek közé tartozik például a török háborúk idején Magyarországra beköltözött szerbség, több német csoport és a románok naf yobb fele, akik egészen a nagy magyar alföl- ig leszivárogtak. Kényszerkisebbségek a háborúig Magyarországon egyáltalában nem léteztek 6 Európában is kevés volt ilyen. Számoz statisztika szerint az első csoportba 10—11 mtffió, a másodikba 2—2.5 millió, a harmadikba 15—16 millió főt kitévő kisebbségek tartoznak. Ezek között a csoportok között még könnyen lehetne átmeneti csoportokat megállapítani. Európában a kisebbségi kérdést Teleki szerint az érdekelt kisebbség speciális helyzetének tekintetbevételével kel megoldani és nem sablonszerű lég, ahogy azt a békeszerződések Írják elő. így például a tradicionális kisebbségek logikusan nem igényelnek semmi különösebb védelmet, sőt elenkózöleg, a békeszerződések szellemében váló sablonos írisebhségvédélein itt még érezhető károkat is okozhat, mert rendszerint csak arra fekteti a súlyt, mát vesztett az asszimiláció során a kisebbség a többség javára, ellenben azt már nem, hogy mit nyert. Az önkéntes kisebbségek logikusan véve ugyancsak nem igényelnek semmi nemzetközi kisebbségvédelmet. A kényszerkisebfoeégek esete azonban egyenesen kiáltóan követeli a jogvédelmet, mert nemcsak, hogy idegen uralom alá kerültek a békeszerződések diktátumai következtében, hanem emellett a® uj álaimok törvényhozása egyszerűen nem biztosítja fejlődésüket. A kisebbségi kérdés speciálisan európai kérdés és igy nem tartozik a népszövetség elé, hanem egy tisztán európai szerv hatáskörébe, amelynek feladata lenne különbeéget tenni az érdekelt kisebbségek speciális helyzete között és ennek megfelelően kidolgozni az általános kisebbségvédelmet. Magyarországra nézve ez rendkívül fontos, mert Magyarország háboruelőtti kisebbségei és a mai Magyarország mostani kisebbségei tradicionális, vagy pedig önkéntes kisebbségek, ezzel szemben azok a kisebbségek, amelyek ma az utódállamokban élnek, a kényszer kisebbségek kategóriájába tartoznak. Éppen azért a magyarországi kisebbségi kérdést nem lehet ugyanazzal a mértékkel mérni, mint a szomszédos államok kisebbségi problémáját. A Ceskoslovenská Resswklttoa felelete — Nem vitatjuk, — fűzi tovább a öeskoslo- venská Republika vezércikkírója, — hogy gróf Teleki eme kisebbségi ideológiája teljesen Magyarország testére van szabva ama háboruelőtti magyar jelszó szellemében: „Magyarországon kívül nincsen élet“. Teleki kisebbségi ideológiája a szlovák kérdést könnyen és gyorsan megoldja: a magyarországi szlovákok tradicionális kisebbség voltak 6 ezért ninc6 is szükségük kisebbségvédelemre. Azonban Teleki gróf nem tette hozzá, hogy ötven esztendő elmúltával Magyarországon már nem volna többet szlovák és nem volna tradicionális kisebbség44. Ugyané* a sors érné még a románokat, ruszinokat, a szerbeket és horvátokat. Hasonlóképpen a* úgynevezett önkéntes kisebbségeknek sem járna nemzetközi kisebbségvédelem és itt Teleki az olyan kisebbVISSZA A HÁBORÚBÓL Erich Máris Remarque regénye (Copyright by U. Feature Syndicate and by Prágai Magyar Hírlap. — Utánnyomás kivonatosan is tilos.) (54) A kis fecske kedves, bizonyára hozzátartozik kis életéhez, hogy jöjjön valaki és a karjaiba vegye és aztán elmenjen, a varrógép zug, más fin jön, a kis fecske nevet, a kis fecske sir és mindig csak varr... Kis, színes takarót dob a gépre és a nikkelből meg acélból készült munka-állat erre kék és piros selyemvirágok dombjává változik. A fecske biztosan nem akar többé a nappalra emlékezni, a karomba búvik és beszél, folyton zümmög és susog és dalol könnyű ruhácskájában, karcsú és halvány és egy kicsit kiéhezett és olyan könnyű, hogy oda lehet vinni az ágyhoz, a vas táboriágyhoz, az odaadása olyan édes, ahogy közben a nyakamba kapaszkodik, sóhajt és mosolyog, hunytsze- mü kis gyermek, sóhajt és remeg és dadog valamit, mélyen lélegzik és apró kiáltások törnek ki a száján, nézem és nézem szakadatlan, én is ilyen szeretnék lenni és némán kérdezem; ez az... ez az?... és aztán a kis fecske mindenféle tarka nevel talál ki rám és szégyenkezik és gyöngéd és hozzámsimul és amikor megyek és megkérdezem: boldog vagy kis fecske? — sok szorosok szór megcsókol és grimaszokat vág és a keze int és a feje int, int... Én pedig megyek lefelé a lépcsőn és csodálkozom. Ez a lány boldog; — milyen gyorsan, milyen könnyen. Nem bírom megérteni. Milyen könnyű valakit találni... és milyen nehéz.., éppen mert tulkönnyii... Nem, nem ez az, ez sem az. És itt még jobban egyedül van az ember, mint különben ... Későn érek haza. Mikor benyitok a szobámba, az ablak függönye megleng, és egy Fordította: Szabó Lőrinc Az asztalon fehéren fénylik a miniszteri irat. Megint elolvasom és egyszerre világosan érzem: Igen, dolgozni fogok! Dolgozni és akkor menni fog minden magától! Dolgozni, tenni valamit egy kis körben __ egy falu ban, egy kocsmában, egy templomban és egy osztályban, gyermekek boldogulására, akik még nem tudják, milyen kegyetlenek egymáshoz a felnőttek. Csendes Íróasztal, lámpa és béke, Béke! Szinte a megváltás sóhaja tör fel a mellemből. Holnap rögtön jelentkezem és elutazom! De nem maradok otthon. Holnap uj életet kezdek... ne találkozzam tehát ezen az éjszakán megint az angol századossal. A kaszárnyába megyek és felverem álmából Jup- pot meg Valentint. A szakaszuk szobájában adnak egy szabad ágyat. Itt nem érthet baj. NEGYEDIK RÉSZ. I. 1. Willy meg én tegnap a koffereinkkel és dobozainkkal megérkeztünk a faluba. Szerencsére egymás szomszédságában lakunk. Az iskoláink közvetlenül egymás mellett állanak. Kívülünk egy öreg igazgató-tanító van itt, sokszorosan kitüntetett, elsőrangú disznóhizlaló, meg egy szerény kis tanítónő. A parasztoknál szállásolnak el és mi csöndes meghatottsággal nézzük, hogyan jönnek az asztalra már-már elfelejtett dolgok; vaj, kolbász, szalonna, tojás, bús és buzakenyér. Az első nap annyit ettünk, hogy alig bírtunk mozogni. Másnap feketébe bújtunk — az én ruhám az utolsó percben még kész lett — és levi zitelünk a papnál. Kötelező látogatás. A fogadtatás szives, de tartózkodó; iskolai zendülésünk révén ugyanis szolid körökben meglehetősen rossz hírnévre tettünk szert. Est© a bírónál akarunk tisztelegni, ami szintén kötelesség. Azonban már a kocsmában találkozunk vele. A kocsma egyúttal postahivatal. Ráncosképü, ravasz paraszt az öreg s m ingyárt bevezetőnek egy-egy jókora pohár snapsszal kínál meg bennünket. Elfogadjuk. Hunyorogva telepszik mellénk két-három másik gazda. Köszönnek és szántén meghívnak egy pohánkára. Udvariasan koccintunk. Titokban összesúgnak — jámbor népség — mi természetesen rögtön átlátunk a szitán: ] le akarnak itatni, hogy mulathassanak najA betegségek legnagyobb része ellen ma már a természet által nyújtott gyógytényezökkel küzdünk a legeredményesebben! Levegő Napfény Fürdő ■ Diéta pilláim lm ismét ugy látom, mintha egy fehér köz volna mögötte. Gyorsan villanyt gyújtok és nevetni próbálok magamon Az igmándi keserüviz kapható minden gyógyszertárban, drogueriában és jobb füszerüzletben. aég passzivitására épit, amilyen ma Magyarországon* német kisebbség. De Teleki gTÓf ebben is téved, mert a magyarországi német kisebbség már érezhetően jelentkezik a kisebbségi jogért e hangos életnyilvánitáeai már hosszabb idő óta visszhangot keltenek Németország közéletében. Ezzel szemben a Csehszlovákiában, Romániában és Jugoszláviában ólő és a Teleki gróf által rJcónyszerkieébbsógeknek44 nevezett magyar kisebbségek Teleki grófban olyan lovagot kapnak, aki _bár illetéktelenül — jogaik követelése me llé áll tisztán ezért, mert ezek — magyar ki- sebbséüek. Hogy a magyarok miképpen bántak a ,tradicionális44 és „önkéntes44 kisebbségekkel, erről már könyvek íródtak, melyek bizonyságul szolgálnak a magyarországi magyar elnemzet'le- nitő politika ellen s amelyet legújabban Domos magyar publicista (?) » elismert, akinek a Pestet Lioydban megjelent cikkei váltották ki Teleki gróf kisebbségi ideológiáját. A csehszlovákiai magyar kisebbség nincs ednemzetienitée alatt, törvényhozásunk és kisebbségi gyakorlatunk biztosítja fejlődésünket, mint azt a csehszlovákiai magyar nép nagy része maga is tanúsítja Teleki gróf kisebbségi ideológiája az úri nemzet ideológiája, mely a privilégiumokra alapul, amelyet azonban a demokrácia senki számára sem biztosíthat — fejezi be vezércikkét a Ceekoslvo- venská Republika. — Az érdekes vitára alkalomadtán még visszatérünk. tünk. Ugy látszik, már többször sikerrel járt ez a menőverünk, mert mosolyogva beszélnek régebbi fiatal tanítókról, akik itt voltak. Három okból remélik, hogy hamarosan lekapnak bennünket a lábunkról; először, mert véleményük szerint a városi nép kevesebbet bir el, mint ők; másodszor, mert a tanító müveit ember, ennélfogva eleve gyöngébb az iváeban; — és harmadszor, mert ilyen fiatal legényeknek még nem lehel kellő gyakorlatuk. Mindez helytálló is lehetett az eddigi szeminaristáknál, akikkel dolguk akadt; most. azonban nem számolnak azzal, bogy mi néhány eszentendeig katonáskodtunk és fazékszámra ittuk a snapszot. A kihívást elfogadjuk. A parasztok csak kissé nevetségessé akarnak tenni; de mi háromszoros becsületet védünk, — ez növeli az átü tő-erőnket. A bíró, a községi Írnok és néhány kérges parasztgazda ül velünk szemközt Szemre a legviharedzettebb szí apáiéit. Szelíd, alattomos vigyorgással koccintanak, Willy ugy tesz, mintha máris kezdene kivirágozni a kedve. Köröskörül erősödik a vigyorgás. Mi magunk rendelünk egy rumda sört, snapsszal. Erre a többiek hót újabb randát zuhog tatnak az asztalra. Azt hiszik, hegy már ezzel elintéznek. Kissé meghökkenve látják, hogy minden baj nélkül, fordítjuk föl a poharunkat. Bizonyos elismerés ragyog a szemükben, miközben tovább mustrálnak. Willy pléhpofával újabb randát rendel. — De nem sört! Tiszta snapszot! — kW® oda a kocsmáménak. — A keservit, tiszta anapsz? — kérdezi a bíró. — Hát hogyne, különben reggelig itt ülhetünk, — jegyzi meg Willy nyugodtan. — hisz a sör minduntalan kijózanítja az embert. A bíró szemében nő a csodálkozás. A* egyik gazda reszkető hangon arról biztosit bennünket, hogy veszettül bánjuk az italt Két másik szótlanul feláll és eltűnik. Egyik- másik ellenfelünk titokban már asztal alá próbálja ön tér/ a poharát. De Willy vigyáz, hogy senki se csaljon. Kezüket az asztalra és az italt a torkukba kényszeríti. A vigyen megszűnt. A helyzet javul. * (Folytatjuk.)
