Prágai Magyar Hirlap, 1931. február (10. évfolyam, 26-49 / 2543-2566. szám)

1931-02-22 / 44. (2561.) szám

rfmCT-/V\AGtaRT-rrRTL5I>

WnSW:^5K -K*n

S

><IMMIIIIIIIIMIi,aila*HBll*Ma"tMII,lill,MI,,W,ll,t<MW,l^MMM

trn HM M.

Törköly József parlamenti beszédében a köztársasági elnök figyelmébe ajánlotta Rimaszombat önkormányzatának sérelmes felfüggesztését

Az 1929. évi zárszámadás bírálata — „Igaza van Áramárnak** a közalkalmazottak pártigazolványáról - A rimaszombati kormánybiztosi rezsim gazdálkodása - „Ein Nann. ein Wort** — Nincs kihez fordulnunk

Prága, fetmár 21. Tegnapi etíijmiaiíkfoan közöltük, hogy ax 1929. évi állami zárszámadás parlamenti vitájában fölszólalt Törköly József dr., a magyar nemzeti párt országos elnöke is. Törköly képviselő beszédének különösen kiemelkedő részeit alább közöljük:

A zárszámadás tárgyi bírálata

Az 1929. évi zárszámadásból megállapithat- juk, hogy az álam pénzügyi, kormányzata a legkevésbé sem volt tekintettel az adózók és a termelés, tehát az ország érdekére, hanem kizárólag csak az államháztartás érdekét tartotta ezemmeL Tudjak nagyon jól, hogy a gazdasági válság az 1929. évben már erős mértékben éreztette hatását és súlyosan nehezedett a mezőgazdaságra és az iparra egyaránt. Tudjuk, hogy az adóelőírások egyáltalán nincsenek arányban az adóforrások erejével, a régi adótartozások ‘behajtása igen sok esetben csak végrehajtás utján történhetett és tönkretette az adóalanyt. Ennek ellenére azt látjuk, hogy az államháztartás bevételei 1.2 milliárddal túlhaladták a költségvetés előírását, úgyhogy.

a költségvetésbe beállított 35 millió fölösleggel sremben a zárszámadás 1. 227 millió nagyobb fölösleggel zárult.

Adóbehajtás és többletbevétel

Mi tudjuk azonban, hogy az állam bevételei nem is egyenes adókra, hanem a fogyasztási adókra vannak bazirozva. Egyedül a forgalma és fény űzési adó előírása 353 millió többletét mutat föl, úgyhogy az illetékek és egyed árusítási jogok összesen 314 millió többletbevételével együtt az állami adók 1929-ben történt elő írása végeredményben 715 millióval haladja meg a nekünk bemutatott költségvetés ezen tételét

De még az államháztartás szempontjából sem lehet sok örömünk a kíméletlen adóelőírásokban, mert az állampénztár készletének 338 milliós növekedésén kívül semmi pozitív eredményét nem látjuk ezen kíméletlenül működő adócsavarnak.

Ellenkezőleg, meg kel állapítanunk, hogy az 1929. évbem megint sok olyan kiadás történt, amelyet a törvényhozás nem engedélyezett.

Többletkiadások

A külügyminisztérium központi igazgatása és más egyéb nagyhatalmi, külügyi kiadások négy millió többletet jelenteitek. A békés szándékok megcsúfolására fönntartott óriási hadsereg költségére közel 1.4 milliárdos kiadás nem volt elég, még további 68 millió kellett.

Nem említve a közmunkákra és a szociális költségekre az előirányzaton fölül fölhasznált összegeket, nem lehet ezó nélkül hagyni az államvasutak rossz gazdálkodásából származó előre nem látott kiadásokat, melyek több részletben különféle címen húzódnak meg a zárszámadásban.

A parlament által nem engedélyezett kiadások

Egész sorát találjuk azon kiadásoknak, melyek a költségvetésben egyáltalában nem szerepeltek. így például

az ipari előlegpénztárak központi egyesületének juttatott egymillió korona beiét, a prágai Műteni um-f ihn válalatn ak juttatott

egymillió kamatmentes kölcsön, egy francia- országi mintaiskola építésének befejezésére juttatott közel kétmillió korona.

Az 1929. évi zárszámadás különben megint csak úgy van összeállítva, hogy semmi betekintést sem enged az állam kiadásainak országok szerinti fölhasználására.

Az állami üzemek gazdálkodása

Az állami üzemek eredménye, mint ahogy az másként nem ifi lehet, a gazdasági válság hatását mutatja és a dohányjövedéken kívül minden üzem 1928-noz képest rosszabb eredménynyel végződött. A. dohányjövedék több, mint 200 millió jövedelmi többletét azonban már a vasút és a posta jövedelmében bekövetkezett csökkenés teljesen fölemésztette. Iszonyú tehertétele az államháztartásnak az államadósságok nagy összege, mely 1929-ben a végrehajtott konvertálás folytán 28 milliárdról ■ 32.5 milliárdra emelkedett és amelynek kamatja az 1929. évet 2.4 milliárddal terhelte meg.

A termelés érdekében álló és a munka lehetőségét fokozó kiadásokban azonban nemhogy hasonló bőkezűséget tapasztalnánk, hanem ellenkezőleg, ezekre a kiadásokra már nem tellett.

A költségeiéi átlépéséért nincsen senki, aki felelősségre vonja a kormányt

Ée hol keressük Szlovenszkó főisegélyezésének a kiadásait?

Ezek az itt fölhozott indokok már mind elégségesek annak bizonyítására, hogy a költségvetési bizottság jelentését tudomásul venni nem lehet De ennek a jelentésnek tényei igazolása annak is, hogy a magyarság mély bizalmatlansága indokolt Mert

a zárszámadás tételei azt igazolják, hogy a kormány nem is nagyon töd magát a válság enyhítése után.

A gazdasági válság enyhítésének és főleg megoldásának elengedhetetlen kelléke az állam határain belül a népek békéjén keresztül a népek együttműködésének a megteremtése.

Az államban laké népek békéje

A csehszlovák hivatalos politika ©zt az együttműködést nem hogy keresné, hanem mindent megtesz arra, hogy a nemzeti iki- sebbsógek gyűjtőneve alá foglalt népeket igazságtalan intézkedésekkel a végső elkeseredés állapotába hajtsa és mindent megtesz ama, hogy az együttmüködés 1 étire ne jöhessen. És a külügyminiszter ur bizonnyal a béke megteremtése érdekében szükségesnek és

sürgősnek tartja most abba fektetni nagy

szellemi energiáját, hogy azt a mindjén esetre tényleges bizonyítékokkal cáfolható állítást nyilvános interjúban igazolgatni .megkisérel- je, hogy Magyarországon a múltban nem respektálták a nemzeti kisebbségek jogait és hogy azok ma sincsenek respektálva.

Hát erre nyugodt lelkiismere ttel megmondhatja az objektivitás, hogy ez nem egyéb, mint az elkendőzés politikája, a megtévesztő iátszatpolátiilfla, porhintés az európai közvélemény szemébe. Az objektivitás arra kell, hogy odakiálbsa a külügyimniiazter urnák, hogy

a esehsrkovák köztársaság kisebbségi politikájának igazságos megítélés énéi nem a* a döntő, hogy más állam hogyan járt, vagy hogyan jár el, hanem egyedül csak an a ténykérdés a döntő, hogy a csehszlovák kormányzat miként kezelte eddig és miként kezeli most a kisebbségi kérdést. Nos, mi állítjuk, hogy a csehszlovák korr- mánypoMtika a magyarsággal és a németséggel a legimostohóíbban és a legigazságttalanab- bul jár el, hogy nyíltan és tatokban, erőszakkal 'és ravasz furtfanggal megfosztja a magyarságot és a németséget nemzeti, kiu'ltuirá- lis és gazdasági szabadságától, a saint^ger- mainíi nem'zetkörai szerződésben biztosított kisteibb ségi jogaiból.

A nemzetek együttműködésének akadálya

ÁJtíitjuk, hogy azok a biroonyitott és bizonyítható tények, amelyek állításunkat bárhol, akár az európai közvélemény előtt, a népszövetség vagy a hágai döntőbíróság előtt perrendszerüleg igazolná képesek, útját állják annak, hogy a megértés és az igazi béke megszülethessen.

Nem akarok most itt újból konkrétumokat felhozni. Hiszen ezekkel a kérdésekkel sokszor foglaloztaimk anélkül, hogy cáfolat vagy reparáció lépett volna a nyomaiéba. Nem akarom a negatívumok légióját felsorakoztatni, amelyek mind a jogfosztó és egyúttal az el- nemzetlemitő komiánypoüáiákántak a humanitást elűző jellegét demonstrálják.

Egyszerűen ©sak hivatkozom Kramár volt csehszlovák miniszterelnök urnák az elmúlt napokban a képviselőházban elmondott beszédére, amelyben az állami közigazgatás túlságos elpolitizálódását hibáztatja és azt mondja, hogy ma az állami tisztviselőknél úgyszólván nem fontos a rátermettség és kvalifikáció, hanem pusztán a politikai legitimáció.

Kramár tételének alátámasztása

Téliát egy elsőrangú cseh politikus bizonyítja, hogy a ‘kormányzatban a szetmélykér- dósek rosszul intézteinek, ami .természetszerűleg maga után vonja a sok rossz tárgyi elintézést is. Nálunk, Szlovenszkórn minden az elnomzetleniitő politika érdekében történik. A kvalifikáció és a rátermettség harmiadaen- djü ezempíont. Miiodenütt, a cipésznél, a szabónál, a mezőgazdánál, a kereskedőnél megkívánják a hozzáértést, csak egy járásfőnöknél nem, aki 50.000 ember sorsába kontár- kodik bele.

Igaza van Kramámak. És én alá is támasztom az ő igazát egy konkrét példával és pedig tisztán közérdekből, mert a példában szereplő járási főnök ellen személyileg semmi kifogásom nincs, de a közérdek kívánja, hogy rámutassak arra a szükségre, hogy mindenütt, ahol a kvalifikáció és a rátermettség hiányzik, megszűnjön a citIpa in eügendo.

Sfanes működése

A rimaszombati járásiban, amely 20 százalékos járás volt, Hanos Emil ágostai evangé-L likus lelkészt nevezték ki minden kvalikáció nélkül mivel jogvógzettsége minősem. De a rátermettsége is hiányzik, mert nincs érzéke sem a jó közigazgatás követelménye, sem az igazságosság iránt, azonkívül cselekedetével egyenest a 'nemzetiségek és vallások közötti megértés kizárását munkálta. Belekötött a zsidókba, az eredetileg 94 százalékos magyarsággal báró Rimái szombat városának nem akarta, hogy magyar legyen a hivatalos és ügykezelési nyelve, uiegvétóztatta a képviselőtestület határozatát az állami jegyzővel és helyt adott a vétónak, amely határozatára azonban a legfelső közigazgatási bíróság kimondotta, hogy törvény leien.

A képviselőtestület tagjai közül a legfelső közigazgatási bíróság döntésének ismerete

dacáíra meg aikaita. fosztaná, a megválasztott képviselőtestület 9 tagját mandátumától azért, mert öt nappal a választás előtt nem fizették ki adójukat, amelyben aiz összegszerű kimutatás nélkül a községi adók ás benne voltak, holott a közágtazgastási bíróság döntése szerint a megfosztás csak aikkor lehetséges, ha a telMvás a „községi adótartozás" összegéit feltünteti. És csak a belügyminisztérium, illetve a teljhatalmú minisztériumot kezelő központi zsupán nyűit rendeletére tért el törvénytelenséget alkaré szándékától.

Antikorr 1030 április 10-ike táján Rimaszombat város költségvetését záradékolta, akkor

valótlan adatok alapján lelterjesztést tett a képviselőtestület feloszlatására és a feloszlatás után nem akadályozza meg a helyi önkormányzati jog megfosztására irányuló törekvésekéit, hanem 24 óra alatt hozott jogi lehetetlenségeket tartalmazó határozatokkal elősegíti azokat.

A járási főnök beleavatkozott hivatalos hatalmával az ágostai evangélikus püsipök választásába. és a jegyzőkhöz küldlöttt levelében ügyetlenül arra hivatkozott, hogy a beilügy- miniszter megbízásából cselekszik. Igaz, hogy a hivatkozás jogos volt, de a többi járási főnök erről miél yen hallgat. A belügyminiszter ur interpellációmra azt válaszolta, hogy megindítja ellene a vizsgálatot. Ennek már több mint háromnegyed éve, de a vizsgálatból semmi sincs. Ügyiátszák, eltussoltak az egészet.

ESűSépés politikai legitimációra

Ellenben, mivel a járásfőnök urnák a nemzeti kisebbségek jogait sértő politikája tetszik a kormánynak, anélkül, hogy megfelelő kvalifikációja volna és anélkül, hogy a járási főnökségre való rátermettségét müköidésével igazolta volna, mint olyat, mint akinek Kramár szavaival élve, megvan a politikai legitimációja, előléptették a negyedik fizetési osztályba. Most niáT azután az állami tisztviselők azt forgatják fejükben, miként lehetne a magyarokkal igazságtalanul, vagy rosszul bánni, hogy még ha esetleg egyébként hibát is követnek eh ne büntetés, hanem előléptetés legyen osztályrészük.

A magyar községek önkormányzata

A magyar községek mindig ki vannak téve annak a veszélynek, hogy az országos hivatal feloszlatja .a képriselőteshületet, akár adnak arra okot, akár nemi.

Elég ok az, hogy a többség magyar, hogy az önkormányzatot nem hajlandó elárulni és hogy nem hajlandó a magyarság terhére menő asszimilációs, elncmzetlenitő politikát támogatni.

A feloszlatást indokolni sem kell és kézbe lehet venni a községet úgy, hogy nézheti, miként tűnik el négy évtizedre a község önkormányzati joga. A recept biztosan beválik. A törvény nem írja elő, hogy a feloszlatásnak meddig lehel, illetve meddig szabad, tartani

és hogy kst lehet taxrmáaiyöiztasuiaík feátse- vezná és hogy mi a tkormánytesbosnak jogikőre, iilietve hatásköre. A kinevezett* kormánybiztossal mindent keresztül lehet vinni, szóval korlátlanul léhát üralkodnii.

Rimaszombat

Példa erre Rimaszombat esete, amfft ÜR « fórumon azért mondok el, hogy tudomást szerezhessen erről a köztársaság elnök© és az egész világ, hogy mit jelent iitt a magyar nemzeti kisebbség szabadsága és helyi önkormányzati joga.

Rimaszombat városának községi képribe- letét 1930 április 19-én felosztatták. Indokolták is azzal, hogy a város adiminisztrációjá- ban a gazdasági dezorganizáció jelei mutatkoznak. Tették ezt akkor, amikor a feloszta- tá-si előterjesztést tevő Hantos Emii járási főnön elnöklete alatt egy héttel, azelőtt a járási bizottság az évi költségvetést jóváhagyta.

Ak országos alelnök megiuterpelláltaitváu a feloszlatás okáról, a magasabb állami érdeket jelölte meg. A belügymimiszíer a hozzáintézett interpellációra azt felelte, hegy azért osztatták fel a képviselőtestületet, mert a számvevőség könyvei nem voltaik rendben és a számvevő ellen a kormánybiztos fegyelmi eljárást volt kénytelen elrendelni.

A költségvetési bizottságban etaondottam, hogy a számvevői könyvek rendbehozatala még a képviselőtest,ölet működésének ideje alatt el lett rendelve a fölügyeleti hatóság mindennemű ingeren ciája nélkül és hogy az rendbe is jött. már és hogy a fegyelmit a számvevő ellen még a polgármester-sztaroezta rendelte él

A (belügyminiszter három kézfogásé

Ebből persze a bdügymmfezterre az a kötelesség hárult volna, hogy a főloeziatást megszüntesse, mivel az ok csak vélt ok volt, de különbéin is máT megszűnt. Ezt a bdűgyminiszr ter urnák annál is inkább meg kellett votaa tennie, mivei

nekem három esetben lázadással megígérte, hogy hat hónap múlva kiíratja a községi választást Ugyan mát szólna Anglia ehhez a fotográfiához: Egy belügyminiszter, aki kézadással megerősített Ígéretét nem tartotta meg. Angliát csak azért emlitem, meri ott járja az a mondás, hogy: „Ein Manu, ént Wort“.

A választás azért nem lett azonban eddig kiírva, mert a cél, amiért a feloszlatás elrendeltetett-, még nincs elérve. A cél Rimaszomba t vagyoni függetlenségének a megsemmisítése vagyoni erejének lényeges megesőkkentéee révén. A StredoisOovenská Elektráma kézéibe kell juttatni a bő jövedelmet nyújtó városi vila- mo síelő pet és olyan költségve,téissel keli meg- nyomoritani a várost, amit 300 százalékos pótadóval sem lehet fedezni. így belekényszerül a város az álami segélybe és ekkor eltesz a bud- getjog és elvész az önkormányzati jog lényege. Es ezt hívják a nemzeti lét biztosításának.

Sőger&ermáisir&lzfös

Kinevezték a járási főnök elsőfokú sógorát kormánybiztosnak, hogy a kormánybiztos nyugodt lehessen abban, hogy ha csak valami lehetetlen alaki hibát nem követ ed, akkor a cél érdekében lévő határozatai a járási hivatal által akár 24 óra alatt is jóvá lesznek hagyva.

Leadott az országos hivatal a feloszlatás utáni negyedik napon egy végzést, amelyben; benne van az ige, hogy a városnak a Stredóval szerződnie kell A kormánybiztos a Stredónak kiadott minden adatot, hogy az a városi villa- mostelep veséjébe lásson. *A Stredo ajánlatai közül kiválasztották azt, amely legtöbbet jövedelmezhet a Stredónak. Azt alátámasztották a látszat kedvéért szakértői véleményekkel és tudatosan sürgős életveszedelmet termeltettek ki valótlan tényállások alapján, hogy gyorsan elérjék a célt és megakadályozták a lakosság beleszólását és beletekintését a kérdéses ügyben.

Az ideiglenes Intézésre jogosult kormánybiztos a lakosság több, mint kétharmadrészének Írásbeli tiltakozása ellenére 40 évre bérbeadta a városi villaniostelepet a Stredónak.

A kormánybiztos maga látta és látja- a- szemével, hogy a hálózatot tartó oszlopok állnak feszt és hogy

valótlanság az, amit az általa választott, elfogult szakértők állítottak, hogy a faoszlopok mind korhadtak, hogy a vasoszlopok úgy meg vannak hajolva, hogy a vezeték könnyen leeshetik.

Olvashatta a kormánybiztos ur két, véleményben is, hogy a géphiba általában nem jelenthet élei veszedelmet. És mégis a valótlan ságot iga zságnak vette és ezen híres szakvéleménynek alapján az esetleges föllebbezée halasztó határ