Prágai Magyar Hirlap, 1931. február (10. évfolyam, 26-49 / 2543-2566. szám)
1931-02-20 / 42. (2559.) szám
1931 február 20, péntek. ^rk<^Ma<sVarHIMíAR Pannónia Szálló Budapest Vili., Rákóczi-ut 5. Elsőrangú srállr. Az előkelő családok régi, jó- h rnevű ta álkoíőhe yc a főváros központjában. A legmodernebb felszerelés és minden kényelem. Fürdők. Hideg es meleg folyóvíz minden szobában. Mérsékelt árak. Politikai halottak kisértetjárása Szlovensikó, február 19. A prágai Rudy Vécé mik szenzációs közlései nagy feltűnést kel. tettek Sz'.ovenszkószerbe, bár mindenki bisztá- bán lehetett és tisztában volt már eddig is azokkal a kétes inteciókkal, amelyek a Szappanos Lajos által megszemélyesített s „országos magyar gazdasági egy&ég^-nek elnevezett Lelley-féle pártalakitási kísérlet mögött meghúzódnak. Ennek a cseh lapnak leleplezése még élesebb megvilágításiba helyezte ezt az önérdekek által fűtött, hírhedt kisded társaságot, amely a nópámitás, a tömegfélrávezetés lehetőségeire számítva „zászlöboutő" nagygyűlést hirdetett vasárnapra a pozsonyi Vigadóba. Amióta kisebbségi sorsban élűink, a ma- gyár gazda és földműves egyeneelelküiségé- re s becsületes földszere telére a leglelkd- iemeretlenebb eszközökkel spekulálnak szemérmetlen politikai ágensek, akik pénzért mindenre kaphatók, akik hitvány aranyakért áruba bocsátották idegen nemzeti célok szolgálatára a legdrágább emberi kinevet, a nemzeti önérzetet. Ezeknek a politikai spekulánsoknak hírhedt sorába szegődtek most Szappanos Lajos és társai, akiket súlyosan kompromittált politikai múltúk & akiket a magyarság pártjai különböző machinációk miatt már éhekkel ezelőtt kiközösítettek táborukból. Politikai halottak ezek, akik nem tudnak belenyugodni abba a megfellebbezhetetlen fénybe, hogy a politikai élebben nincs számukra föítámadás. Maga a magyar nép Ítélte el őket annakidején s hiába jönnek most „gazdasági" jelszavakkal, a magyar nép nem adhat számukra utólag felmentést A magyar falu népének egy kis töredékét félrevezethették eddig „Hodzea apánk" földet igérő gyászmagyarjai, azonban ennek a szűk korlátok közé szorított politikai konjunktúrának is lejárt már az ideje. Hasztalan járják most a csallóközi falvakat „uj“ emberekként a magyar kisebbségi politika egykori kompromittált, leviíézfett, kiközösített haszonlesői, a magyar népet már ők sem fogiják tudni félrevezetni s még annak a bizonyos töredéknek kis részét sem fog ják tudni szállítani a prágai megrendelőknek. A magyar földműves és kisgazda az „országos magyar gazdasági egység" cifra- gúnyája mögött és fölött meglátja a Prágából rángatott, aranyozott zsinórokat és szemükbe fog nevetni a kisér te tét járó politikai megboldogultaknak. Nem féltjük magyar népűnket a vasárnapi ,jász1 óbontás"-től sem. A „gazdasági programéinál nem lehet félrevezetni, hisz ebben a „programéban nincs semmi olyan, amit a magyarság szövetkezett ellenzéki pártjai már 12 éve nem követelnének, S ha a centralizmusban megvolna a szándék ezeket megvalósítani, már százszor és ezerszer megvalósíthatta és megvalósította volna. Zo*a leánya könyvet irt az apjáról Paris, február 18. A közeljövőbe© jétewik meg Za'.'i leányának, Mimé Le B'xxnd-Zolának könyve apjáról, a legnagyobb francia realista regényíróról. Ebben a könyvben Zola lánya sok olyan adatot közöl alpjáról, amelyet temiésceteaeirü'lieg senki más nem ismerhetett rajta Icjvü'l. Zola lénye ée élete miég ma ia megoldatlan rejtély és megoldatlan rejtély maradit volna örökre, ha Zola leánya nem írja meg könyvét Ismeretlenek vo’tak azok a körülmények, amelyek Zolának é» legjobb barátjának, Cézannenak, a barbitsoná festőnek ösase- veszésóre vezetitek. Zola, marat ismeretes, 1‘Oevre cérnái regényében, nem a legkedvezőbb ezmekbe® festette le Cézáraiét, ekóveí azonban a legjobb, legbiffiii'imrj'abb bairátt vns»onyt tartotta fenn. Annál értüefet'enebb volt a regény k©llermet'’en beállítása. Cézanne és Zola a regény megjelenése után nem érintkeztek ,egyik nem kérdezte, hogy miért történt a beállt ás kedvezőt'©® volta, a má- síik ped/g nem mondta- hogy nem volna szabad kósza híiresKtetéeekre adni A regényben ugyan egy festőről lr Zola és az a® alak néha ha* említ Cézanne re, de vallójában nem őróla vau ázó- Csak Zola halóim Uftá® derült ki. hogy :>% tró élete végéig szerette Oézammwt és magában aokwror rágódott azon miért nem békütt ¥' Legjobb baa/it,jévail. A könyv többi p&ae érdekes adatokéit Közö’ Zola bidxmás voltáról, igasoságw*- rotwóről te Jelilemónek eob olya® vonáeáréé, amely tueg erwtgyaráwa <h*tpA mk tévedted*. 5 A kiutasított Színtűé László e pillanatban már nincs csehszlovák területen — mondja a munkácsi rendőrbiztossás vezetője A Udové Novknr szerint Szánthó László román állampolgár és mint ilyet a román hatóságoknak sitiik át Munkács, február 19. (Tudósítónk távirati jelentése.) Két napi teljes elzárkóaottság és titkolózás után a munkácsi rendőribiztosságon tegnap délután közölték munkatársunkkal &z első pozitív adatot Szánthó Lászlónak, a ke resztényszooialista párt volt titkárának holléte ügyében. A rendórbiztosság vezetője csak annyit árult el, hogy. a belügynwúsztétnwn kiutasitési végzését végrehajtották és Szánthó László e pillanatban már nem tartózkodik Csehszlovákia területén. Arra a kérdésünkre, hogy melyik országba tették át, illetve melyik országon keresztül tőr j tént a kitoloncolás, e hogy az átadás szabály-1 szerűen ment-e végbe, semmiféle választ nem kaptunk s igy e tekintetben ismét csak találgatásra vagyunk utalva. Válaszúid en, hogy Szánthő Lászlót közvetlenül n magyar hatóságoknak adták volna át, mert — mint már említettük —• a ke resztén ^szocialista párt volt munkácsi titkárának átvételét a nyáron egyikben már visszautasították magyar részről. Az összes számba jöhető verziók közűi egyelőre az 'látszik a legkézenfekvőbbnek, hogy Szánthó Lászlói rcnnán trlUéten át tolon- ooliák, a kérdés csupán az, hogy jelenleg Romániában van-e, vagy pedig tovább küldték onnan Magy<u'országba, Hasonló módon távolították ■©! annak idején a kiutasított Szabó Lajos esperest is. akinek kiutasítását és kitoloncolását Rornáuiáu keresztül hajtották végre. Munkácsi tudósítónk távirati jelentődében utal arra, hogy formailag sehogy sem képzelhető el Szánthó Lősz'ónak Romániába történt kiutasítása, meri a volt párttikár gemilyeu ala pon nem minősíthető román álí kun polgárnak. Ezzel szemben a Lidové Novím olyan értesülést közül, hogy o csehszlovák hatóságok megállapították Satnfhó László román a^Kpol&ir ságál j ée ez volt a jogcíme Romániába való kiutasító." * sának. Megkezdődött a prágai gyermekeltanteSő asszony bünpörének Sőtárgyalása A vád négy gyermek „elsiilyesztéséveV* vádolja Novy Rózát — Gyermc- kek sorsa a nagyváros rengetegében ~ Novy Róza sir és védekezik Prága, február 19. A prágai esküd tb íróság ma kezdte tárgyalni Novy Róza negyvenegyéves asszony bünpörét, aki egy hivatali altisztnek a felesége. Az ügyészség négy-ízben! gyermekszöktietiés s egyizbeni csalási kísérőét bűntettével vádolja Novy Rózát A két napra tervezett tárgyalásra összesen harminc tanút idéztek be. A hallgatóság padsorait mindjárt a reggeli órákban zsúfolásig töltötték meg az érdeklődők, mert az eset annakidején óriási feltűnést keltett a csehszlovák fővárosban. A vádirat lényegébe© a kővetkezőket tartalmazza: 1929 őszén a prágai rendőrigazgatóság az egyik prágai járásbíróság megkeresésére nyomozást indított néhány gyermek sorsának megállapítása ügyében, akiket Novy Rózának nevelésre adtak ki. A nyomozás során olyan körülmények merültek föl, amelyek azt a gyanút keltették, hogy Novy Róza 1922-ben és 1925-ben több gyermeket tüntetett ©L A vád erre vonatkozólag a kővetkező eseteket sorolja föl: Novy Róza 1922 májusában megjelent a prágai szülészeti klinikán és megkérdezte az ott ápolás alatt lévő Jakes Ottiliát, vájjon születendő gyermekét nem adná-e hozzá nevelésre. Hosszasan ecsetelte, begy milyen viszontagságos a sorsa egy törvénytelen gyereknek, hogy milyen keserves sora van a házasságon kívül született gyermek anyjának, végül is Jakes Ottila, akit kifárasztott az asz- szony beszéde, megígérte neki, hogy veEe fogja neveltetni gyermekét. De Jakes Ottilia azután nem a klinikán hozta világra gyermekét, mert jövendőbeli férje Bilinbe vitte az anyjához. Mielőtt elutaztak volna Bilinbe, elmentek Novy asszonyhoz s ott egy tisztán tartott bölcsőben megpillantottak egy gyermeket. Novyné megígérte nekik, hogy az ő gyermeküknek is ennyire fogja gondját viselni, úgyhogy nyugodtan élhetnek hivatásuknak, anélkül, hogy a gyermekkel törődniük kellene. Május 18-án megszületett a gyermek, Jakes Ottilia kevéssel azután férjhez ment gyermeke apjához. Már junius végén Novyné megjelent Bilimben, hogy a gyereket magával vigye, ügy egyezett meg a szülőkkel, hogy ezer koronát kap nevelési „végkielégítés" címén ó* hogy a szülök bármikor vissza- baphatják gyermeküket. Bizonyos idő múltán az anya vágyakozni kezdett gyermeke után és visszakövetelte Novynétől. Az asszony azt felelte, hogy a gyermek beteg. Kevéssel azután valami írást küldött az anyának, amely szerint a gyermek a német gyermekklinikán meghalt. Ezzel izemben a lény az, hogy Novy Róza ezen a napon a német gyermekklinikára egy haldokló gyermeket hozott be, akiről azt állította, hogy Jakes Obtili'a gyermeke a jullus 15-én wülofett, »u alig három hónapos. A ki* Jakes öttHia pedig akkor már öthónapos volt A Mimikára behozott gyermek kórlelete szerint a gyermek nem volt idősebb két hónapnál. Ebből nyilvánvaló, hogy Novy Róza nem a Jakes Odüta gyermekét vitte be, Kevéssel a kis Ottilia állítólagos halála előtt Novyné azt irta Jakes Ottiiliámak, hogy gyermekét Szlovensakóról hozta vissza egy szülésznő, de a gyermek állítólagos betegségéről szót sem irt. A vádirat annak a gyanújának ad kifejezést, hogy Novyné a gyermeket Szl'ovenszkón helyezte el s mikor anyja visszakövetelte, egy másik, súlyosan beteg gyermeket adott 1<4 Jakes OttiUa gyermekéül. Novy Róza viszont azt állítja, hogy a gyermeket a szociális gondoskodás intézményének egyik hölgyére bízta rá, akinek a nevét nem ismeri. A hölgy a gyermeket Szlovenszkóra adta ki s aztán betegen hozta onnan vissza. Ebben az ügyben már 1922-ben folyt bűnvádi eljárás Novy Róza ellen, de akkoriban beszüntették azt bizonyítékok hiányában. A második gyermekeitünési eset Zdársky Emma esete. 1922 augusztus 19.-én egy Zdársky Antónia nevű nőnek kislánya született, aki a keresztségben az Emma nevet kapta. Mivel az anya betegség miatt nem szoptathatta gyermekét s később férjéhez kellett utaznia, aki Budweisban egy színtársulatnál működött, elhatározta, hogy a gyermekét nevelésbe adja. Válaszolt egy apróhirdetésre, amelyben gyermeket kerestek nevelésbe, vagy pedig örökbefogadásra. Novy Róza jelentkezeti a válaszra. Elmondta, hogy megbízható, jó francia családban tudja elhelyezni a gyermeket. Kijelentette, hogy a francia hölgy nehéz szülésen esett keresztül, a gyermek meghalt s a férj ezt el akarja titkolni felesége előtt. Hajlandó egy gyermeket örökbefogadni, de a gyermek anyjának sohasem szabadna jelentkeznie. Zdársky Antónia belement ebbe az ajánlatba. Még amikor a gyermek Novy Rózánál volt, kétszer meglátogatta. Mikor harmadszor megjelent ott, Novyné az ablakhoz vezette, az uceára mutatott és igy szólt: — Látja azt az autótP Ebben az autóban viszik el éppen a maga gyermekét. Valóban autó haladt el abban a pillanatban a ház előtt, de hogy ki ült benne, Zdársky Antónia természetesen nem láthatta. 1923 januárjában Zdársky Antónia anyja szintén látni akarta unokáját s mikor ez nem történt meg, az anya visszakövetelte gyermekét. Novy asszony különböző kifogásokkal ólt, végű} i« kijelentette, nem tudni, mjjon a gyermek életbe vm-e még, mert igen gyönge volt, Amikor azonban Zdársky Antónia mind ener- gijkrsabh lett, egy idegen gyermeket kapott, amelyet, azután családja előtt saját gyermekének adott let, Novy asszony est a gyermeket apróhirdetés utján Nemécsék Máriától szerezte, egy- prágai cselédlánytól, aki n<erp tudott gondolkodni gyermekéről. Netnewek Máriának Mteba.l*’ esek miniszteri tanácsos feleségének mutatta be Zdársky Antódiát. Nemecsek Mária azután kétszer-háromszor még látta gyermekét Zdársky Antóniánál. Amikor azonban 1925 ben arról értesült, hogy Novyné eltüntetett egy kisfiút, gyanút táplált ő is e Novynéboz* majd Zdárskynóhez ment. így derült ki, hogy Zdársky idegen gyermeket, gondok a magáénak. Mivel azonban a gyermek nem tudott igaza anyjánál megszokni, Nemecsek Mária meghagyta Zdárskynénál, akinél ma is van, A ma nyolcéves gyermek szintén tudja már, hogy igazi anyja Nemec&ekné. Az igaz Zdársky Emma nyomtalanul eltűnt A vádirat azután még két gyermekeltüntetéaí esetire terjeszkedik ki. Az egyik eltűnt gyermek Vodicska Eleonóra cselédleányé volt, a másik p©dig egy Kejr Antónia nevű leányé. Ez a két gyermek is hasonló körülmények között tűnt el, mint az előző kettő. A tárgyalás ma egész délelőttiön át tartott & a vádlott asszony kihallgatása egészen a délutáni órákiba nyúlt bele. Novy Róza, könnyek közt erősitgette, hogy nem érzi magát bűnösnek és hogy az egyes esetekben mindig az anyák beleegyezésével cselekedett Az elnök minden egyes esetet a legnagyobb részletességgel tárgyai és a vádlottak a vizsgálat folyamán tett vallomása alapján mutat rá azokra az eltenmondásokra, amelyekbe minduntalan keveredik. — N©veretes vendégek Tátraíüreden. Mint Ótátrafűredről jelentik, hosszabb téli tartózkodásra odaérkeaett a szepesi származású hírneves német színművésznő, Erika von Thell- mamn és a Tátra-szao a tóri um bán folytat kúrát. Sok előkelő vendég között az ótátrafüred# Gramd Hotelben tartózkodnak Walko Lajos dr. volt magyair külügyminiszter, Vasifi Bey varsói török követ, valamint a németországi Gusbav Adolf-Véréin főtitkára, Brúnó Geisler dr. is. A nagyszerű tátrai tél rendkívül kellemessé teszi a tátrai fürdőkben való tartózkodást. — Huszonnégymillió embert vesztett Európa a világháborúban. Géniből jelentik: Hersch dr., a genfi egyetem tanára, a nemzetközi munkaügyi hivatal megbízásából tanulmányt folytatott a népesség saporodása és & munkanélkülieégk összefüggésének iro 1 lámájáról. Hersch dr. megállapítása szerint a népesség szaporodása nincsen befolyással a. munkanélküliségre s példaképpen hozz:). M az Egyesült Államok esetét, ahol még ma sem lehet túlnépesedésről beszélni s a umn- kanélküliség ennek ellenére is igen jelentékeny, Hersch dr. szerint Európa a vilá:g háborúban 24 millió embert veszített. Ebben a számban természetesen nemcsak a háborúban elesett katonák szerepelnek, hanem a polgári lakosság háborús áldozatai Is A nagy em.bar- vesztcség ellenére Európa lakossága 1920- bán már 450 millióra emelkedett, az 1910. évi 445 milliós lakossággal szemben A prof esz- szór szerint a% utolsó három évtizedben « háborúk és a fokozottabb kivándorlás ellené re Európa népessége 100 millióval gyarapodott. 1030-ban Horsch dr, számítása szerint Európának (kereken fétomilliánd lakom volt.
