Prágai Magyar Hirlap, 1931. február (10. évfolyam, 26-49 / 2543-2566. szám)

1931-02-20 / 42. (2559.) szám

1931 február 20, pénteik. 'PRKGAItMAGtARHIWiA]? Benes a szomszédokat okolja a kereskedelmi szerződések elmaradása miatt A külügyminiszter éleshangu, de semmitmondó beszédben válaszolt Luschka kritikáiéra - Bethlen beszédére nem tett célzást mok meghatározásának értékével bír és elég alapul szolgál ahhoz, hogy valamely bűncse­lekmény politikai deliktumnak minősíttethes­sék, amennyiben „magán viseli azokat a je­gyeket, melyek az uralkodót 1849-ben arra bírták, hogy bizonyos bűncselekményeket po­litikaiaknak minősítsen44. Nem szükséges, hogy ehhez ugyanazt a tényálladékot merítse ki, vagy ugyanúgy neveztessék, mint az 1849-es legfelső döntésben fölsorolt bűncselekmények valamelyike. A legfelső bíróság nézete szerint ugyan nehéz helyesen megállapítani, mi a po­litikai deliktum, azonban „maga a nehézség nem lehet törvényes akadálya a helyes értel­mezésnek44. — Ez tehát azt jelenti, — vonja le a kon­klúziót a Ceské SIovo —, hogy a legfelső köz- igazgatási bíróság teljes terjedelmében visz- szaálliíja a politikai foglyok jogait. A politi­kai bűnösöknek tehát újra megvan a joguk a saját öltözetük viselésére, az ágyneműre, könyvek olvasására, papirosra, saját költsé­gükön való étkezésre, gyakoribb sétára, stb. és külön helyezendők a közönséges bűntette­sektől. A legfelső königazgatási bíróság döntését bizo­nyára mindenki üdvözölni fogja, aki nem vall kevésbé liberális elveket, mint amilyeneket az osztrák császár vallott több mint nyo'cvan esz­tendővel ezelőtt. Úgy véljük, hogy az igazság­ügyi hatóságok sok kellemetlenséget takarít­hattak volna meg, ha a törvényt nem oly szőr­szálhasogató ,.jogásziassággal“, hanem a nyu­godtan mérlegelő emberek józanságával ma­gyarázták volna. Eddig szói a cseh lap cikke. A magunk ré­széről annyit tehetünk hozzá, hogy a legfe'sö közigazgatási bíróságnak eme libe­rális törvénymagyarázata nemcsak a volt osztrák jogrendet öröklő országrészekben bir majd joghi terjesztő következményekkel, hanem logikus konzekvenciája szerint a szlo- venszkói és ruSzinsSkói területen érvénnyel bírt magyar jogrend idevonatkozó rendel­kezései is élő joggá válnak. A legfelső közigazgatási bíróságnak egy Szlo- venszkóról benyújtott hasonló esetben sokkal egyszerűbb do'ga lenne megái api tani a bűn­eset politikai jellegének ismérveit, a magyar törvények alapján, amelyek sokkal határozot- tabbak, mint a ködös és kezdetleges 1849-es önkén yuraom császári pátense vo’t. Erre a nagyjelentőségű döntésre alkalomadtán visz- szatérünk. Olasz-spanyol királyi nász Róma, februjr 19. Az United Press jelenté­se szerint Mária Christina Therézia, a spa­nyol király másodszíilött leánya, a közeljövő ben férjhez megy az olasz király unokaöcs- cséhez, a bergamoni herceghez. Luigi Federzo- rni, az olasz szenátus elnöke a kirá’y nevében Turinban megbeszélte a fiatal herceg atyjával az esküvő külsőségeit. OfaMi politikai merénylet s Hv.érán Páris, február 19. Cannes! jelentéseik szerint a Riviérán újabb politikai merény­letet követtek el. Amikor az olasz konzu­látus egyik vezetője tegnap hazafelé tar­tott, két ismeretlen egyén utána lopózko- dott és egy sötét helyen több revolver- lövést adott le ellene. Szerencsére a go­lyók nem találtak és az olasz diplomata egy közeli kávéházba menekülhetett, ahol még nyomban értesítette a rendőrséget. A tettesek időközben eltűntek. Buttler nyugdíjba vonul és előadásokat iog tartani Bufallo, február 19. Az United Press jelen­tése szerint Smed ey-Buttler tábornok, a ten­gerészeti gyalogság főparancsnoka, akinek Mussoliniról szóló nyilatkozata nagy feltűnést ke tett Amerikában és diplomáciai konfliktust okozott O.aszország és az Unió között, nyugdíj­ba vonul. Beavatott körök szerint Buttler tá­bornok felolvasó körutat tart Amerikában és igazolni fogja magát. Ugyanakkor azonban ki­jelentette, hogy nyugdíjazási kérvényét nem a Mussolini-ügy ben tett nyilatkozattal kapcsolat­ban adta be. Mint ismeretes, az incidens után eleinte az volt a terv, hogy Buttler ellen eljá­rást indítanak, de a tengerészetiigyi miniszter elegendőnek ta aita, hogy egyszerűen csak meg rój ja a Mussoliniról tiszteié tilenül nyilatkozó tábornokot. — Két évre megszüntetik az amerikai bevándor­lást. Washingtonból jelentik: Az amerikai beván­dorlás 90 százalékos korlátozása nemsokára törvény­erőre emelkedik. A képvi&előház bevánd orláeügyi bizottsága megszavazta a bevándorlás 90 százalékos csökkentésére irányuló javaslatot. A Javaslóit most a képvise’öház plénuma elé kerül s politikai kö­rökben biztosra veszik. ho«ry a plémim is megsza­vazza. A 90 százalékos csökkentés va'amennyi nép kvótájára kiterjed és egyelőre két évig lász ér­vényben. Prága, február 19. Benes külügyminiszter, mint ismeretes, a képviselőház külügyi bi­zottságának tegnapi ülésén válaszolt a vita folyamán elhangzott beszédekre és különö­sen Luschka képviselő kitételeire. Vissza­utasítja Luschka ama szemrehányását, hogy a vámbékéhez való utólagos hozzájárulásban a kormány részéről a nemzetközi szolidari­tás hiányát látja. Ezzel szemben tény az, mondja a miniszter, hogy a nemzetközi egyezményekben van olyan klauzula, amely lehetővé teszi az utólagos jelentkezést. Szo­lidaritás hiányáról akkor lenne szó, ha azon dolgoznánk, hogy leheletlenné tegyük az egyezményhez való csatlakozást. Luschka képviselő további kijelentései csodálkozással töltöttek el engem. Luschka ugyanis kritikát gyakorolt kereske­delmi politikánkról. Luschka bizonyára nem gondolja, hogy olyan kereskedelmi szerződést kössünk, amelyben alapvető érdekeinket felálidoammk. Nem lehet akármilyen szerződést kötni, hanem csakis józan és megfontolt szerződést. Ha ilyet nem köthetünk, akkor nem fogunk rossszat kötni Ez magától értetődik. Védjük érdekeinket és védenünk is kell azokat és különösen ásó­kéit, akiket Luschka képviselő is képvisel. A kritika sem lehet egyoldalú. Nem helyes és nem igazságos az sem, amit Luschka kép­viselő mondott a politikámmal! kapcsolatban. Ez teljesen helytelen, amit a leghatározottab­ban visszautasítok. Elegendő, ha csak egy példát hozok fel. Eddig nem volt Jugoszláviára! szerződé­Prága, február 19. Miután a költségvetési bizottság végzett az 1300 millió koronáról szó­ló állami hitelkölcsönjavaslattal, ma összeült a parlament plénuma, hogy a javaslatot tárgya­lás alá vegye. A házelnökség diszpozíciója sze­rint a vita minden valószínűség szerint holnap este befejeződik és esetleg még holnap este. vagy pedig szombaton délelőtt szavazásra ke­rül a sor. A vitában pártjaink törvényhozói is résztvesznek. Az ülést Malypetr elnök délelőtt fél 11 óra­kor nyitotta meg. A kormány benyújtotta a meliorációs vízgazdálkodási alapról szóló tör­vényjavaslatát, azonkívül a Ház kiadta a kez­deményező bizottságnak a koalíciós pártok tör­vényhozóinak ama javaslatát, hogy a plénum 24 tagú vizsgálóbizottságot válasszon, amely fölülvizsgálná azokat a vádakat, amiket Strán- sky képviselő Stribrny képviselő ellen fölho­zott. A napirend első pontjaként szerepelt a dunamepti vasút egy részének államosítása és a nógrádmegyei vasút Losonctól a határig ter­jedő szakaszának bérbevétel-e. A javaslatot Necas cseh szociáldemokrata és Jezsek cseh nemzeti demokrata képviselő ismertette. A pozsony-ujvárosi állomástól a határig terje­dő vasúti vonalért az állam 1,120.780 koro­nát fizet. A nógrádmegyei vasutat egyelőre csak bérbeveszik. A javaslat feletti vita e<l- ső szónoka Jung német nemzeti szocialista volt. Szerinte a szudéták lakta területen is szomorú állapotban vannak a helyi érdekű vasutak. Óriási a munkanélküliség, és az igazságosság megköveteli, hogy a német vi­dékek szükségletét is bevegyék a beruházá­si programba. Egy cseh beismerés a Losonccal történt igazságtalanságokról Polivka cseh nemzeti szocialista azt kí­vánja, hogy valamennyi helyiérdekű vasutat államosítsanak Szlovenszkón, mert a magánkézben leró helyiérdekű vasúink­ra az állam óriási összegeket fizet rá, ép­pen az egészségtelen tarifapolitika követ­keztében. Követeli a losonci vasúti állomás ki építését. Nógrád vidékén a gazdasági viszonyok a leg- siralmasabbak. Azt kívánja, hogy a losonci leépített ipart más iparral pótolják, fizessék ki a bolsevik! be örésböl eredő károkat. Ezen áildatilan viszonyokat szerinte erősen kihasználta a magyar irredentizmus. sünk. Ennek politikai okai voltak? Volt szerződésünk Magyarországgal, ennek poli­tikai okai voltak? Ezeknek nem voltak po­litikai okai. A Magyar országgal való szerződést felni omd- tuk, megint csak nem politikai, hanem tisz­tán gazdasági jellegű okokból. Ezt már min­denki tudja nálunk. Így generalizálni nem szabad, nem helyes és nem igazságos. De ha már Luschka képviselő az úgyneve­zett tű szúrás politikáról beszél, úgy meg kell állapítanom, hogy ilyen politikát so­hasem csináltunk^ sohasem csinálunk é9 sohasem fogunk csinálni. De ha valaki ró­lunk meg nem engedett vagy tisztességte­len kritikát gyakorol, avagy gorombán és az igazságnak nem megfelelően támad meg, úgy itt védekeznünk kell és védekez­ni is fogunk. Tehát ne keverjük össtze, amint Luschka képviselő tette, a politikai kérdést a gazda­sági kérdésekkel. A politika a gazdasági élettel nagyon is összefügg, ehhez kétség nem fér, azonban védekezzünk az ellen, hogy az egyik a másik útjába álljon. Ami Luschka képviselőnek interpellációját illeti, a kisebbségről mondott genfi beszédemre vonatkozólag ki kell jelentenem, hogy erre már feleltem. Az autentikus szöveget Lusoh- ka elolvashatja a Prager Presse erre vonat­kozó számában. — Biztosíthatom a külügyi bizottságot — Az állami közigazgatás és a kapitalista kö­rök e vidék szükségletei iránt nincsenek megértéssel. Meg van győződve arról, hogy a magyar ír­re d-emlizmüst a legjobban úgy lehetne lesze­relni, ha Losoncon beruházásokat eszközöl­nének. Kívánatos volna, hogy dohánymktárt léte­sítsenek Losoncon. és az ottani gazdag természeti erőket is ki­használják. Több szónok nem lévén, a vitát berekesztették, de a szavazást a javaslat fe­lett későbbre halasztották. Ezután Marék cseh szociáldemokrata kép­viselő előterjesztette azt a törvényjavaslatot, mely szerint a bíróságoknál alkalmazott ma- gasabbrangu segéd tiszt visel ők munkáját a gyámhivatalok is igénybe vehetik. A javas­lathoz egyetlen szónok sem szólalt fel a sza­vazást azonban későbbre halasztották. A kólcsónfavaslat A napirend harmadik pontja az állami hi- telkölcsönre vonatkozó kormányjavasalat volt, amelynek előadója, Palejdl cseh nem­zeti szocialista a törvényjavaslat indokolásá­ban felhozott adatokat ismételte és különö­sen kiemelte azt, hogy ebből a belföldi köl­csönből hatszázmillió koronát fordítanak az államvasutak számára éspedig 400 millió ko­ronát az 1930. évben végrehajtott beruhá­zási munkálatokra és kétszázmillió koronát az ez évi, illetve a jövő évi beruházási mun­kálatokra. 485 millió koronát fordítanak a különböző alapokra, igy elsősorban az út­építési meliorációs alapra. A vízgazdálko­dási alapot nem fogják részesiteni ebből a beruházási kölcsönből, mert az az alap az általános nyugdíjbiztosító intézettől kap kölcsönt. Az előadó tagadja azt, hogy a 150 millió korona válsághitelt már a pártok egy­másközt felosztották volna és azt állítja, hogy a nemzetgyűlés által megszavazott 150 mil­lió koronából eddig csak kis összeget fordí­tottak a munkanélküliek segélyezésére. Ezulán megindult a vita, amelynek első szónoka Schubert német nemzeti szocialista volt, aki, hangsúlyozta, hogy egyre jobban növekszenek a különböző alapok adósságai. folytatta a miniszter — hogy a kereskedel­mi tárgyalások ügyében különösen a kül­ügyminisztérium a rpszo rtm in. szbérium ok­kal, a Földművelésügyi, kereskedelmi és köziéüeilimezési minisztériummal együtt mi.n- de<n energiájával teljesíti kötelességét és nagy fontosságot tulajdonit ennek különö­sem a mai válságos időkben. • Hogy a Németországgal folyó tárgyalil.ísok- ban ma inég nem jutottunk tovább, ezért nem lehet bennünket felelősségre vonni, ez nem a mi vétkünk. Mi már régen tár­gyaltunk volna, ha a másik részen olyan volna a helyzet, hogy jó eredménnyel foly­tatni lehetne a tárgyalásokat. Ami az Ausz­triával való szerződést illeti, nekünk jó szerződésünk volt Ausztriával és ismét csak nem rajtunk műül ott hogy a helyzet meg­változott. Remélem, Logy mihelyt befejer ződnek a tárgyalások Jugoszláviával és Ausztriával, ami röviden várható úgy tár­gyalni fogunk Magyarországgal is. Nem le­het 'letagadni, hogy a válság különösen a textiliparban és a más iparágakban igen komoly. Ennek tudatában vagyunk. A kormány részben belpolitikai, de nemzetkö­zi kereskedelempolitikai téren is igen fontos Intézkedés-eket tett a válság leküzdésére. Biz­tosíthatom a bizottságot, hogy a kormány min­den tekintetben teljesíteni fogja feladatát éspedig remélem a parlament megelégedésére. A külügyi bizottság ülés-ét péntek helyett szombat délelőtt 9 órakor fogja folytatni. Ezen alapok ellenőrzését kívánják a nem­zetgyűlés hatásköréből. A most tárgyalás alatt lévő beruházási kölcsönből a munkás­ság úgyszólván semmit sem kap. A javaslat egyáltalában nincs tekintettel a gazdasági éífctre, hanem csak az áiiam szükségleteire. Nem a válság leküzdését akarják ezzel a hitellel elérni, hanem az állami pénzügyi igazgatás mciDegének fel­billent egyensúlyát akarják helyreállítani. Követeli, hogy ebből a kölcsönből elsősor­ban is a megyék, járások és községek része­sedjenek, mert ezek vannak a legjobban el­adásod va. Mindent csak az állam emészt fel, sőt újabb és újabb követelésekkel áll a já­rások és községek elé. Keibl német nemzeti párti ugyancsak a hitelkölcsönt birálgatja. Nézete szerint ez a kölcsönjavaslat nem más, mint pót­költségvetés 1931-rc és egyes tűik iád ások fedezetét akarják ezzel a kölcsönnel el­érni. A vitát ezután félbeszakították és első olva­sásban elfogadták a napirend első két pont­jaként szerepelt javaslatokat, majd elutasí­tották a kommunisták azon indítványát, hogy Englis pénzügyminiszter jelenjen meg a Házban és adjon felvilágosítást a kapita­listák adó- és illetékhátralékairól. Majd a Ház ismét folytatja az állami hi- telkölcsön fölötti vitát, amelynek következő szónoka Hokkv Károly országos kerésztéfi yszóéinlista párti képviselő volt, ki többek között megemlítette a munkácsi rendőrség eljárását Szánthó Lás zö jvai szemben és felvilágosítást kért ebben az ügyben a belügyminisztertől. Beszédét különben lapunk legközelebbi szá­mában fogjuk ismertetni. — Az eladósodott világ. Parisból jelentik: Az Excelsior részletes statisztikai táblázatok alapján összehasonlítja az egyes államok adósságait. A kö­zölt adatok szerint az 1930-^1931. költségvetési év­ben Anglia adósságterhe (kamatban és tőketörlesz­tésben) 43.685 az Egyesült Államoké 25 000, Fran­ciaországé 23 407. Németországé 17.561 és Olaszor­szágé 7298 millió frank. Az adósság terhe a nemzeti jövedelemmel és a lakosság lélekszámúval össze­hasonlítva egy lakosra Angliában 870. Franciaor­szágban 570, Németországban 280 az Egyesült Ail- lamokban 210, Olaszországban pedig 188 frank esik. „A köksönjavaslat nem más, mint pótköltségvetés 1931-re” A képviselőház tárgyalás alá vette az 1300 milliós kölcsönről szóló javaslatot - A német föl­szólalók szer.nt a javaslat nem a válságra, hanem csak az állam szükségleteire van tekintettel

Next

/
Oldalképek
Tartalom