Prágai Magyar Hirlap, 1931. február (10. évfolyam, 26-49 / 2543-2566. szám)
1931-02-03 / 27. (2544.) szám
^IWGAI/V^G^ARHIMíAP 1931 főbrnár 8, kedd. rendiklrfil magyfontosságu kérdéseik elintézése várható. A kormánypártok arra töreikiszene'k, hogy ne részlet megoIdá30kat tartalmazó javaslatokkal jöjjenek, hanoim ezeket egy nagy komplexummá fogják össze. Abból a fényből, hogy EngtM® pénzügyminiszter gyenge egészségi állapota dacára tevékenyen réssztvesz a kormány tanácskozásaiban, a cseh nemzeti szocialista Lidővé Noviny arra következtet, hogy * kormány áltál tervezett nj intézkedések nem fogják elhagyná a költségvetés kecre- ’ *eit, melyeiknek ériin the tétlenségét Englis oly makacsul védi. Ötnapos munkahetet követetnek a vasasok Szombaton a vasipari munkásság központi szervezetei közgyűlést tartottak, melyben a munkanélküliséggel foglalkoztak és meg- foga lm azték követeléseiket. A vasipari munkásság követeli a belföldi beruházási kölcsön kibocsátását, amely lehetővé teszi az állam rendkívüli mértékű beavatkozását a válságosán rendkívüli munkaviszonyokba. Kívánják, hogy a kormány hívjon össze a munkaadók és a murakásszaksze rvezeték mevbiaottai'ból ankétet, amely a raoionalizá- ciós törekvések szociális és gazdasági követ- k€7P'ánye ível f0 gla l'koznék. A vasmunkások körrtrí’ik az eddigi bérek mellett a heti munkaidőnek öt napra való leszállítását. Véeül követelik a szoc'ális biztosításról szóló törvény olyan módosítását, hogy a járadék magasabb legyen 6 a megkívánt korhatár alacsonyabb. I&mmék a feécsl egyetemes! Bécs, február 2. A bécsi egyetemen ma délelőtt súlyos összeütközésekre került a sor a német nemzeti párti és a szocialista diákok között. Az egyetem diákkamaráinak választásait csütörtökön ejtik meg s a propaganda máris lázasan folyik. A szocialista diákok ma délelőtt plakátot függesztettek ki. amelyben fölszólítják híveiket, hogy tartózkodjanak a szavazástól. A nemzeti szocialista diákok meggátolták, hogy a diákság a falragaszokat átolvassa. Amikor az egyetem előtt csoportosulás támadt és a diákok a járdát, csaknem ehnrins^nbák, a rendőrség közbelépett é-s gumibntokka! szétkergette a nemzeti szocialistákat. Az egyetem épületében is zavargásokra került sor, különösen a jogi fakultáson, ahol az órák alatt a nemzeti szocialisták ki akarták szorítani a zsidó vallása diákokat az előad ásókról. Hindentrarg szelíd diktatúrája a revízió felé vezeti Németországot Boningnek, Hitlernek, Hugenbergnek egyaránt programja: a Young-egyezmény, majd a békeszerződés revíziója Berlin, február 2. A jövő napokban újból ösz- szeül a birodalmi gyűlés és megkezdődik az utolsó harc Brüning kancellár körül. Ma még a szükségrend el etek uralkodnak, Hindenburg fölötte szelíd, mindenekről gondoskodó diktatúrája, amely még a Reichstag hozzájárulásával iparkodik a német nép gondjain enyhíteni, holnap azonban a parlament egyet fordíthat a dolgokon és fölboríthatja a mai rendet. Ez az, ami a Reichstag uj ülésszakát a homloktérbe tolja. Egyelőre a helyzet kulcsa még a szociáldemokraták kezében van, ahová a 140 főnyi párt a parlamentben fordul, ott a többség. Az elvtársak voltak azok, akik eddig is lehetővé tették a szükéégrendeletekkel való kormányzást, ők akadályozták meg a Brüning-kormány bukását a bizalmatlansági indítványok elvetésével és ő rajtuk múlik, ami a közel jövőben történni fog. Nem is valószínű, hogy eddigi taktikájukon változtatni fognak, mert a Briining-kormány- tól való elfordulásuk csak a nemzeti szocialisták, tehát Hiílerék győzelmét jelentené. Azt pedig a szocialisták mindenáron meg akarják akadályozni. Jogosan lehet tehát következtetni, hogy a Reichstag ugyan sok vizet fog zavarni, de végeredményben a helyzeten nem fog változtatni. A német parlament továbbra is ki fog kapcsolódni az eseményekből. Sok lárma után előreláthatóan újból el fogják napolni, talán novemberig, ahogyan Brüning szeretné, talán csak májusig, ahogy a szocialisták kivánják... Brüning harca a nácifc&a! Azaz... mégsem teljes a kép. Brüning kancellár és hívei ugyanis úgy vélik, hogy a mai német kormány hivatása nem teljesen födi a parlamentáris fogalmakat. Brüning védeni kívánja a mai rendet a fölforgatók ellen. A kancellár rendet akar teremteni az államháztartásban. Meg akarja próbálni, hogy a munkanélküliség nagy problémáján legalább is enyhítsen. Szeretne megküzdeni a gazdasági válsággal és végül egyengetni szeretné az utat a biztosan elkövetkező revízióhoz. Miután eltökélt szándéka, hogy ezen az utón kitartson, nem megy, amíg Hindenburg helyesli tetteit. Nem fogja engedni, hogy a Reichstag megbuktassa. Nem ingott meg, amikor legutóbb sziléziai útja alkalmával az ucca elleneA ges tüntetéssel fogadta. Nem zavarta elhatározását a szászországi iparosok nem éppon baráti magatartása, amikor Chemnitzben a gazdasági helyzetet akarta velük megbeszélni. Fölvette a keztyüt a szó legmesszebbmenő értelmében a nácikkal és a Hugenberg körül csoportosuló német nemzeti párttal szemben és kötelességének tartja ebben a küzdelemben nemzete érdekében győzőnek is maradni . . . mindenáron. A német külpolitika genfi sikere Valamiképpen a jó sors is segít a német kormány dolgán. Ourtius nem tért haza üres kézzel Géniből, a lengyelországi német kisebbségek .kérdésében a tanács alfögadta a német álláspontot, Lengyelország elismerte a német kisebbségek sérelmét, orvoslást ígért, Lengyelország és Németország között nem lett a konfliktus élesebb, nem törték le az összekötő hidakat, szóval a német külső politikának nem ártott a nagyobb aktivitás, sőt egyenesen használt. Cur- tius marad, a Reieh&tagban a külső politika nem fog nagyobb szerepet játszani, marad tehát a belső politika a homloktérben, a nemzeti szocialisták féktelen oppoziciója, meg a gazdasági válság. itt külön le kell szögezni Brüning ellenfeleinek páratlanul éles harci modorát. A halottak, meg a betört fejek statisztikája elsősorban a politikai erkölcsök romlását bizo- nyitja. De az a tény, hogy jelenleg csak háromszáz mentelmi ügy fekszik a Reichstag előtt, hogy az állam ügyészség háromszáz esetben kéri a képviselők mentelmi jogának fölfüggesz- tését, a legtöbbször rágalmazás miatt, már bizonyítja, hogy a német politikusok olyan fegyvere kk ei küzdenek, amelyeknek parlamentáris volta felől nagyon is eltérhetnek a vélemények. A Reichstag mai légkörében a tárgyilagos nézőpontok nem igen juthatnak érvényre, az ellenzéki pártok egyetlen törekvése marad, hogy valahogy föltűnjenek, hogy a parlament munkáját lehetőleg zavarják és a kormányt újból kényszerítsék, ha már menni nem akar, a diktá- torságra. Mert ilyformán a Reichstag minden felelősségtől ment marad és a tömegét tovább lehet izgatni azok ellen, akik tisztán hazafias érzésüktől vezettetve, a birodalom kormányzásáért a felelősséget vállalják. Kétszeresen nehéz feladat mindez a gazdasági világválság közepében. A Stresemamn- lól oly sokszor megjósolt ezüst-sáv még sehol sem mutatkozik. Talán Curtius Géniben megemlítette Rriand előtt, hogy a német birodalomnak nagyobb külföldi kölcsönre volna szüksége és talán Briand kilátásba helyezte támogatását... Talán... de egyelőre még fölötte veszedelmesen fest a helyzet. A* utolsó napok szenzációja, hegy Kruppék ncgy és fél milliós deficittel zárták lé a mult esztendőt. Ha Kruppéknak, tekintettel arra, hogy a részvények kizáróan a család birtokában vannak, nőm is ke!) törődniök ideszen részvények ér mutatja, hogy a német nagyipar a jövőben még határozottabban fogja követelni a bérek leszállítását és nem fog visszariadni sem a kizárásoktól, sem egyéb üzemek beszüntetésétől. Mit hoz 1932, amikor Hinden&urg elnöksége lejár! Brüning erős keze azonban legalább is hónapokra biztosi tani fogja a birodalom belső békéjét, ha ugyan a gazdasági nehézségek nem lesznek hatalmasabbak és nem fognak leküzdhetetlen akadályokat útjába gördíteni. De azután? 1032 fordulópont lesz a birodalom történetében, már az első hónapjaiban lejár Ilim deuburg mandátuma és a lakosságnak uj elnököt kell választania. De Poroszországnak is meg kell újítania parlamentjét, a porosz Land tagiba uj élet fog bevonulni, a Nácik és a német nemzeti párt erősen remélik, hogy megdől a szocialisták meg a centrum közös uralma és Poroszországon keresztül hatalmukba keríthetik a birodalmat is. A jobboldali előretörés Alkotmányos eszközökkel a jobboldali pártoknak elő törését nem igen lehetne megakadályozni. De ma már a szükséges diktatúra ideája annyira uralkodik a telkeken, hogy Hugenberg ék nem is titkolják azt az aggodalmukat, hogy esetleges győzelmük után is Poroszországban mégis minden a régiben iög maradd!, mert a birodalom mintájára ott is — kényszer rendeleiekkel fognak kormányozni. Felette nehéz jóslatokba bocsátkozni, de tagadni, hogy az 1932-iki választások nagy és mélyreható változásokat okozhatnak a birodalomban és égés* Európában, alig lehet. A radikális áramlat ereje még egyre nő s ha gátakba nem szorítják, a jövő évben elboríthatja az egész birodalmat. És végül 1932-ben Németország kopogtatni fog ellenfeleinél és kérni fogja a Young-terv revízióját Igv jutunk el lassan abba a helyzetibe, amikor egész Európa csak a revízióról fog beszélni. Addigra azonban a nagy politikai küzdelemnek német földön el kell dőlnie. De akár marad Brüning, akár sikerül ellenfeleinek kezéből a hatalmat kicsavarni, a külső politikában a helyzet nem fog változni. A revízió az első követelés marad, Brüning, Hitler vagy Hugenberg programja e tekintetben alig különVISSZA A HÁBORÚBÓL Fcrdifofia: Szabó Lőrinc Ericb Mária Remarque regénye (Copyright by ü. Feature Syndicate and by Prágai Magyar Hírlap. — Utánnyomás kivonatosan is tilos.) (38) — Egy percre vissza kell mennem, —- hadarom — beszélnem kell valakivel. Rögtön itt vagyok. És futok vissza, hogy megkeressem a piros kalapot, a piros csillogást a ködben, a bevonulás és a lövészárok előtti ifjú napokat. — Adélé... A lány körülnéz. — Ernst, itthon vagy megint? Egymás mellett megyünk. A köd átfolyik köztünk, Woif körülugrándoz és ugat, a villamosok csengetnek és a világ meleg és puha. Megint itt van az érzés, reszkető és lebegő teljességében, valami elmosta az életet, iv lendül át a tavaszba, szivárvány, fénylő híd a ködön át... Nem tudom, miről beszélünk, nem i« fontos, a fő az, hogy együtt sétálunk és hogy megint érzem ezt a régi, lágy. halhatatlan zenét, sejtések és vágyak vízeséseit, amelyek mögött selymesen ragyog a rétek zöldje és nyárfák ezüst zúgása dalol és az ifjúság puha láthatára dereng. Sokárig mentünk? Nem tudom. Egyedül futok vissza, Adélé elköszönt, de mint egy nagy tarka zászló, lobog bennem az öröm, remény és bőség, kis gyerekszobám, nyár, a zöld tornyok és a nagy messzeség. Wil'lybe botlom és együtt megyünk tovább, hogy megkeressük Valentint... Ép akkor érjük el, amikor az öröm minden látható jelével megrohan valakit és a vállára csap. — Te! KucMioff! Vén cimbora! Hogy lösz ide? És kezét nyújtja a másiknak: Ezt aztán mázli, mi? így találkozni Az idegen egy darabig mérlegelve nézi Valentint. — Ah! Laher, ugyebár? — Az hát, cimbora, hisz velem voltál a Sommenál. Emlékszel még, hogy ettük a szemétdombon a fánkot, amit Nelly küldött nekem? Még Georg hozta ki a postával, az első vonalba. Veszett rizikó volt tőle, mi? — Hogyne, kétségtelen — mondja a másik. Valentint teljesen átjárja az emlék izgalma. — Meg is járta később, — meséli tovább — de te akkor már elkerültél tőlünk. A jobb karja odaveszett. Nem semmiség, ha valaki kocsis, mint ő. Most biztosan más foglalkozás után kell néznie. Hát te tulajdonképpen hol is voltál azután? A másik határozatlan választ ad, aztán .igy szól: — Kedves, így találkozni. És önnek hogy megy a sora, Laher? — Mi-i-it? — mondja Valentin hüledezve. — Hát hogy önnek hogy megy a sora? Mit csinál? — ön?... Valentin még nem tért magához. Egy pillanatig dermedten néz a másikra, aki elegáns koverkotban áll előtte. Aztán saját magán méz végig, pulykavörös Lesz és tovább megy. — Majom. Kínosan érzem magamat Valentin miatt, öt valószínűleg most érintette meg először a társadalmi különbség gondolata. Eddig valamennyien katonák voltunk. Most egyetlen szóval, egyetlen önözéssel ronggyá tépi minden elfogulatlanságát egy ilyen pökhendi kölyök. He törődd veAt, Vatootin, — mondom ‘ ! — arra büszke, amit az' apja szerzett Az is jegy foglalkozás. | Wiily szintén tesz néhány erőteljes megjegyzést. — Gyönyörű bajtársak — mondja végül I keserűen Valentin, de rossz érzése nem műjük el vele. Belül tovább émelyeg. Szerencsére Tjadenne! találkozunk. Olyan ■szürke mint egy mosogaíórongy. — Te, hallod, — mondja Wiily — vége a háborúnak, most már igazán megmosdhatnál. — Ma még nem, — jelenti ki Tjaden teljes komolysággal — de szombaton. Szombaton direkt megfürdöm és ki is tetvezem magamat. Majd hogy hanyatt nem esünk. Tjaden, és fürdeni? Talán mégis maradt benne valami a szörnyűségből, amikor augusztusban rá- omlott a föld? Widly kétkedve tartja a kezét a füléhez: — Azt hiszem, nem értettelek jól. Mit fogsz szombaton csinálni? — Megfürdöm — mondja Tjaden büszkén. — Szombaton este ugyanis az eljegyzésemet tartom. Wiily úgy bámul rá, mint egy ritka papagájra, aztán a praöliját szelíden Tjaden vállára teszi és: —. Mondd csak, Tjaden — kérdezi atyai jóindulattal — nem szoktál szúrásokat érezni hátul a tarkóban? Vagy a füledben valami különös zúgást? — Csak a káposzta gőzétől, —- vallja Tjaden — olyankor pergőtűz van a gyomromban. Komisz érzés. De visszatérve a menyasszonyomra, szépnek nem szép, két ballába van és egy kicsit kancsal; viszont pompás kedély és az apja hentes. Hentes. Agyunkban kigyullad a megértés. Tjaden készségesen szolgál további felvilágosítással. — Az idők rosszak, áldozatot kell hozni. Aki hentes, bizonyára utolsónak hal éhen. És eljegyzés még nem lakodalom. 1 Wiily fokozódó érdeklődéssel l aggatja. — Tjaden, — kezdi aztán — tudod, barátok voltunk mindig... — Stimmt, Wiily, — szakítja félbe Tjaden — kaphatsz egy karika kolbászt. S esetleg még egy kis karmon ádlit hozzá. Gyere el hétfőn. Akkor fehér hetünk van. — Mit? fehér hét? — kérdezem bámulva. — Hál fehémemüs boltotok is van. — Az nincs, hanem akkor egy fehér kancát vágunk. Fogadalmat teszünk, hogy megjelenünk a* ünnepélyen és tovább megyünk. Valentin bekanyarodik az Altstfidter Hóiba. Ott van az artisták szállása. Egy liliputi csoport éppen vacsorázik, amikor belépünk. Az asztalon répaleves, amihez mindenki egy darab kenyeret kap. — Remélem, ezek legalább jóllaknak, ha jegyre kosztolnak is, — dörmögi Wiily —( hisz a hasuk is törpe. A falon köröskor ül plakátok és fényképek lógnak. Tarka, szakadozott rongyok, erőmű- vészek, oroszlán szelídítő hölgyek és bohócok képeivel. Régi és elsárgnlt papírok; az utóbbi években a lövészárok volt a súlyemelők, mesterlovasok és akrobaták porondja. Ott nem volt szükség plakátra. Valentin rámutat az egyikre. — Ez én voltam valamikor. A képen egy domborumellü férfi ép szállót csinál egy cirkuszkupola nyújtójáról. De a legjobb akarattal sem lehet Valentinra ismerni benne. A táncosnő, akivel most dolgozni akar, már várja. A vendéglő kistermébe megyünk A sarokban néhány színházi díszlet. Egy bohózathoz valók, — Drága Szivem, Kis Galambom! volt a elme, humoros képeket mutatott be csukaszürke hőseink életéből és a refrénjének két évig nagy sikere volt. Valentin gramofont tesz egy székre és lemezeket keres elő. Rekedt dallam csikorog ki a tölcsérből. Agyonnyuzott darab, de még van benne valami maradék vadsíig, olyan, mint elhasznált hangja egy tönkrement nőnek, aki valaha szép voü, iekeiveL mégis deficitjük nyílt bevallása bőzik egymástól.
