Prágai Magyar Hirlap, 1931. február (10. évfolyam, 26-49 / 2543-2566. szám)

1931-02-03 / 27. (2544.) szám

V Mai iifimunh op«fal ^^ *V^‘ ^ (2544) szám Kedd * 1931 február 3 Ma! számunk 12 ©r«fal X. évf. 27. (2544) szám a Kedd * 1931 február 3 Előfizetési ár: évente 300, félévre ISO, negyed­évre 76, havonta 26 Ké; külföldre évente 450, félévre 226, negyedévre 114. havonta 38 KA f\ képes meliéklette! havonként 2.S0 Ké-val több Egyes wáro ára 1.20 K& vasárnap 2. — Ké. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki vártok Főszerkesztő: politikai napilapja telelői szerkesztő. DZURAHYt LÁSZLÓ FCRGACh GÉZA Szerkesztőség; Prága fi. Panská ulice 1<S» ti. emelet. — Telefoni 30311. — Kiadóhivatali Prága IL Panská ulice 12. Ili. emelet. Telefon; 34184. SÜRGÖNYÖM; HÍRLAP. PRAHA ICiiefeiíípai konferencia Prága, február 2, A napokban érdekes könyv fed-e ni meg az európai könyvpiacon. A német mű kísérle­ted tesz arra, h>ogy a kefeí-e-urőpai népek ■egy ináig r:tu tál tságát és különleges problé­máéi vázolja s egyúttal megadja annak a kü­lönleges európai alakulatnak jellem rajzát, melyei egyre több sin és egyre határozottab­ban a „Keleteurópa" szó gyűjtőfogalma alatt emlegetnek. A világháború óta érzik a pofi tikusok, hogy Keleteurópa és Nyugat­én répa között bizonyos diszázsiö keletkezett és a kontinens két részének, melynek hatá­rait körülbelül a Visztula, a Kárpátok, az Akpesek végnyutváiiyaí és az Adriai tenger határozzák meg, különböző sajátosságai vannak. A könyv először rögzíti kezelhető tormulákba ezeket a különbségeket. Nyugat- európa ipari államokból áll, Keleteurópa anezőgazdasági államokból. Mig a nyugatiak mindenáron és hatalmas fölényüknél fogva gyakran diktatórikus eszközökkel piacot akarnak teremteni Keleteurópában s igye­keznek meggátolni a keleteuirópal nemzeti iparok kifejlesztését, addig Keleteurópa el­len szolgál la fás fejéiben igyekszik gabonáját a nyugati állam okban elhelyezni. A kölcsö­nösségi viszony a világháborúig kitünően bevált s Európa két részének egyensúlyi helyzetét semmi som zavarta. A háború után az amerikai és az ausztráliai kontinens terményFöIösilegeinek bekapcsolásával Nyu­gatén répa olcsó gabonához jutott és elha­nyagolhatta a keleti agrárvidékeket. Vi­szont iparcikkeit továbbra is Kelefeurópára kényezeritetfe, úgy hogy csakhamar bizo­nyos diszharmónia keletkezett a két rósz között. Kelet katasztrofális méretekben fe­szegén yedett s ez a feszegén védés közös ön­tudatot teremtett a keleteurópai népekben, mert belátták, hogy a nyugati kizsákmányo­lásnak csak közös erővel vethetnek véget. Az ipari államok ugyanis szerződések és szövetségek képében, vagy bankjaik, kartel- jeik és egyéb intézményeik révén hihetet­len nyomást gyakoroltak Kelefeurópára ab­ból a célból, hegy a piacot el ne veszítsék, hogy a keleti államok ipari önállóságát le­hetetlenné tegyék, azaz mintegy közvetett gyarmatként kezelhessék a szerintük aimugyis „másodrendű" népeiket. A nyugati kapitalizmus brutális törekvései természete­sen ellenakciót váltottak ki s a reakció első következménye az, amit a német mü írója most „a keleten répái öntudat megszületésé­nek" nevez. Jellemző, hogy az említett könyv megjele­nésével egyidejűleg a hivatalos politika po­rondján is egységes frontiként jelennek meg a keleteurópai államok. Tavaly óta egyre többet hallunk a keleteurópai agrárblokk­rol. Varsóban keleteurópai konferencia volt, amelyhez pandanéként most a balkáni né­pek igyekeznek közös frontjukat megalakí­tani s legújabban a népszövetségi tanács ja­nuári ülésszakán, hivatalos formában is fel­merült a keleteurópai kérdés. Az ipari álla­mok belátták, hogy forszírozott piacpolitiká­jukkal nem érnek célt Keleteurópában s áruikat ezek az országok könnyen bojkott alá vethetik. Belátták, hogy Keleteurópa és Nyűgeteurópa között helyre kell állítani a háború előtti egyensúlyt e a keleteurópai gabonáinak ismét meg kell nyitni az utat nyugat felé. Ezt az elhatározást nem utolsó sorban az deíermrináTtia, hogy az amerikai krízis következtében aiz amerikai Import bizonytalanná vált és a hatalmak politikai Hifii segítségül hívják az alkotmány 48. cikkelyét! — Berlin, február 2. Az általános véle­mény szerint a német birodalmi gyűlés külügyi bizottságának ülésén súlyos össze­tűzés támadt a külügyminiszter és a bi­zottság jobbcldáli pártjai között. Frick nemzeti szocialista képviselő, a bizottság elnöke ugyanis bejelentette, hogy Curtius külügyminiszter jelentése után javasolni fogja, hogy Németország lépjen ki a nép­szövetségből. Mivel a külügyi bizottságban a kormány pártok összetétele még kedve­zőtlenebb, mint a birodalmi gyűlésen, Frick javaslatát a kormánypártok legfel­jebb kis többséggel szavazhatják le. Ter­mészetesen a javasltat elfogadása sem okozna nagyobb bajokat és mindössze tün­tető jelentősége volna, mert a birodalmi gyűlés plénuma előtt a javaslat semmi- esetire sem diadalmaskodhatna. A német belpolitikai fejlődés szempontjából sokkal veszedcíkneisebbnek mutatkozik az a vita, amely a piénum összeillése után kedden kezdődik meg a birodalmi gyűlésen. Brü- ning nagy beszédet mondáit, amelyben utoljára felszólítja a pártokat, hogy tegyek lehetővé a parlamenti munkát. Ha a* ^|j ^ m/r m m Bíüning mm beszéde 1931-iki költségvetést nem sikerül parla­mentáris utón tető alá hozni, akkor a bi­rodalmi gyűlés, ugyanúgy, mint a novem­beri adótörvény alkalmával,ismét fölhasz­nálná az alkotmány 48. cikkelyéi és rende­leti utón léptetné életbe az uj költség­vetést. A komiánybl okik bán állítólag újabb bajok vannak. A német néppárt ki akar lépni a kormányból, ámbár, mint is­meretes, Curtiu9 dr. is a néppárt tagja. Az általános vélemény szerint e bét vé­géig tisztul a parlamenti helyzet. A kormánynyilatkozat főleg a márciusban kezdődő beruházási munkát fogja ismertetni A pártok hozzájárultak a kölcsön tervihez? — Englis munkában Prága, február 2. A politikai közvélemény nagy érdeklődéssel tekint a képviselőhöz keddi ülése elé, amelyen Udrzal miniszter­elnök fel fogja olvasni várva-várt kormány- myltetikozatát. A kormány politikai bizottsá­ga ma újból tárgyalja a kormánynyilatkoza­tot. Mint a cseh nemzeti szocialista párt lap­jai közlik, a legfontosabb kérdésre, a beruházási kölcsön kérdésére Udrzal nem fog kitérni, mert a kölcsön ügyét először Englis pénz­ügyminiszterrel kívánják megtárgyalni. Ezzel szemben bőségesen ismertetni fogja a kormánynyilatkozat a programba vett beruházási munkákat. A kormány hangsúlyozni fogja, hogy az álta­la kezdeményezett beruházásokkal párhuza­mosan a járások és községek is hasonló ak­ciókat kell hogy indítsanak. Udrzal minisz­terein öli ebből a célból a közeli napokban konferenciára fogja összehívná a tartomá­nyok elnökeit, pénzügyi és technikai refe­renseit, hogy megbeszéljék a beruházása munkáikban a tartományok részesedését. Még ebben a hónapban ki fogják dolgozni az egész programot, hogy már márciusban tel­jes erővel hozzá lehessen látná a munkához. Mindenekelőtt utak, épületek építése, elek- trifikáráé vannak a program előterében. A keddi kormánynyilatkozat ki fog térni az árfeszállitási és hí telolcsóbbitási akcióra is és tájékoztatást ad a tárgyalások alatt lévő kereskedelmi szerződésekről. A beruházási programban gondoskodni fognak arról, hogy elsősorban azok az iparágak kapjanak segítségeit, melyeket a mai krízis legjobban sújtott. A vasgyárak a vasút részére kapnak nagyszabású meg­0kokból kénytelenek védekezni az orosz dömping ellen. Elvégre a keleteurópai né­pek katasztrofális helyzete a nyugati népek helyzetét is elimiérgesitihetné. E meggondolá­sok alapján B ni and kezdeményezésére már e hónapban összegyűlnek Párásban a keleti agiránhatalimak képviselői és egy pénzügyi konferencián megbeszélik azokat az alapi öl­tételeket, amelyek betartásával a kele{euró­pai agráré líla/m ok katasztrofális helyzetén segíteni lehet. Az első és íökellék a nagy remdeléseiket, a textiliparnál pedig a had­sereg részére fognak nagy megrendelése­ket tenni. Az útépítés szabályozására három évre szóló nagy tervet dolgoznak ki. Az útépítési mun­kát más államok min tájára az utépitő vállal­kozók fogják finanszírozni. A beruházási kölcsön A szőnyegen forgó aktuális kérdések kö­ziül a legtöbbet foglalkoznak a lapok a beru­házási kölcsönnel. A kölcsön tervével a szo­cialista pár lók állottak elő. A szocialista terv abból indult ká, hogy az improduktív munkanélküli segély kidobott millióival tu­lajdonképpen amortizálná lehetne egy beru­házási kölcsönt, vagyis produktívvá lehetne ten.ná a válság leküzdésére fordított pénz­összegeket. Az újabb kölcsön, mely a 87 milliárdos eddigi államadósságihoz járulna, természetszerűleg nagy visszatetszést keltett egyes polgári körökben, mert az államadós­ság újabb fokozásával az adózókat terhel­nék meg kritiikus mértékben. Mint értesü­lünk, ma már a kormánytöbbség legtöbb pártja magáévá tette a szocialista pártok őtüetiét. A cseh iparospárt egész simán hoz­zájárul a tervhez, újabban pedig a iegin- tranzigen-sebb cseh néppárt is beadta a de­rekát. Erek szerint a másfél milliárdos kölcsön ügye már bevégzott ténynek tekinthető. Más oldalról rámutatnak arra, hogy a terv legnagyobb ellenzője még ma is maga Englis pénzügyminiszter, így például az ő ellenzése miatt marad ki a ko rimánynyi laiikozatiból a beruházási kölcsön megbeszélése. Több délutáni lap ezzel kap­csolatban ismét azt erősíti, hogy Englis vég­leg távozná készül a pénzügyminisztérium éléről. Ezt a föltevést azzal hozzák kapcso­latba, hogy Englis pénzügyminiszter további négyhetes szabadságot kér egészségének rend beb ozásár a. Mint a Reforma jelenti, a politikai körök vélemény^ szerint a másfél milliárd belföldi kölcsön elhelyezése simán megtörténhetne, mert igen sok fölhasználatlan pénz hever fölhalmozva a bankokban. A Nemzeti Bánik legutóbbi kimutatása szerint a zsíroszámilán több mint egy mil­liárd korona van felhasználatlanul, azon­kívül a nagybankokban több minit két és fél milliárd hever. Nemrégiben maguk a nagybankok ajánlot­tak kölcsönt az államnak. Mivel akkoriban te pénzügyminisztérium a poLgári koalíció ide­jéből fönnmaradt tartalékok fölött rendekké-* zett, ezt az ajánlatot visszautasította. Ma1 már a helyzet megváltozott és ezért a ban­kokkal megkezdték a tárgyalásokat a köl­csön realizálása céljából. Englis makacsul védi költségvetése kereteit A Lidové Novi'ny jelentése szerint ezen a héten a kormány végre teljesen munkaké­pes lesz, mert valamennyi tagja együtt van. Vasárnap tért vissza Prágába Englis pénz­ügyminiszter és hétfőin átvette tárcája veze­tését. Englis elhatározta, hogy szabadságát megszakítja, mert nem akarja távollétével hátráltatni a kormány sürgős munkáját. Mi­után Bradács földművelésügyi miniszter fölgyógyult, őzen a héten a minisztertanács ülésein gp fontosságúak. Ha sikerül Keleteurópa és Nfyugateurópa között a harmóniát vissza­állítani, nemcsak a gazdasági, hanem a más természetű nehézségeken is segíteni lehet. A tiszta agrárállamok bizakodva néznek a pariéi munka elé s csupán azok a hatalmak kerültek dilemmába, melyek — mint Csehszlovákia — félig ipari, félig agrár jellegűek. Bizonyosra; vehető azonban, hogy a küszöbönálló kelet- európai tanácskozások folyamán e különös két túr égek problémái is megoldódnak keleteurópai mezőgazdasági hitelbank meg­teremtése s az erre vonatkozó munkálatok máris megkezdődtek. A keleteurópai mezőgazdaság szempontjá­ból a küszöbönálló párisi, baseli és római tár­gyalásoknak óriási jelentőségük van. A napi politika számtalan szenzációja között elkallód­tak, vagy csak másodrendű helyre szorultak a keleteurópai népek összefogásáról szóló hírek, holott el vitathatta! aD, hogy a beteg európai kontinens íölépüló&e szempontjából életbevá-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom