Prágai Magyar Hirlap, 1931. február (10. évfolyam, 26-49 / 2543-2566. szám)
1931-02-01 / 26. (2543.) szám
lül Mxtuát ít gagátmag. 15 0>KWaiA1\A&^ARHrWiAE> Újabb rágalmazást por a Rákóczi Ferencről szóló történeti feljegyzések körül Tudományos és irodalmi körökben nagy érdeklődés kiséri a port — Szekfü Gyula vallomása — Thallóczy Lajos családja halott emlékének meggyalázása címén port indított Gátócsy Árpád ellen- Érdekes vallomások Thallóczy és Szekfü Gyula kapcsolóidról és a pletykák keletkezésének okairól Felmentették Gáiocsy Árpádot Budapest, január 30. Múlt év januárjában Gálócsy Árpád röpiratot adott ki, amelyben többek között azt irta, hogy néhai Thallóczy Lajos, volt külügyi osztályfőnök sok esztendővel ezelőtt oOy kéziratot ajánlott lel, amely Rákóczi Ferenc személyére vonatkozóan tartalmazott adatokat és kilátásba helyezte, hogy ha az illető ur a saját neve alatt megjelenteti ezt a kéziratot, akkor egyetemi tanár lesz és az érvényesülés útja minden tekintetben megnyílik előtte. A röpirat a továbbiakban Szekfü Gyula egyetemi tanár személyét úgy aposztrofálja, mint aki a kérdéséé kéziratot kiadta és igy Rákóczi emlékének meggyalázásá ér t egyetemi tanár lett, utóbb pedig Bethlen Gábor emlékét gvaláző történelmi könyvet irt. A röpirat miatt özvegy Grittner Albertné, született Thallóczy Szerafin, néhai Thallóczy Lajos nővére, halott emlékének sajtó utján elkövetett meggyalázása miatt Hindy Zoltán dr. ügyvéd utján feljelentést tett Gálócsy Árpád ellen, akinek az ügye most került a biintetőtörvényszék Töreky-tanácsa elé. Az érdekes tárgyalás Gálócsy’ kihallgatása során azzal védekezett, hogy Thallóczy emlékét nem kívánta érinteni a röpiraiban és' távol áilott tőle hozzátartozóit megbántani. Hindy Zoltán dr. erre kijelentette, hogy örömlel belemegy a sértettek nevében békés elintézésbe, de minthogy Gálócsy a röpiraiban mégis csak azt Állította Thall óczyról, hogy plágiumra hajtogatott és ezért egyetemi katedrát helyezett kilátásba, — ezt az állítását korrigálnia kell. Galó- csy erre nem volt hajlandó, igy aztán érdem- Hp tárgyalásra került a sor. A bizonyítás Sürgőtb Gyula dr. védő a valódiság bizonyítására bizonyítványt. terjesztett elő, a bizonyítványban Hindy Zoltán dr. is hozzájárult és ellenbizonyítást ajánlott fel. A törvényszék elrendelte a bizonyítást és elsőnek özv. Grittner Albertné leányát, Grittner Erzsébet tanárnőt hallgatta ki, aki azt adta elő, hogy édesanyja nővére néhai Thallóczy Latosnak. A röpirat tartalmáról Tráger Ernő dr. miniszteri tanácsostól értesültek és nyomban megadták a felhatalmazást Hindy Zoltán dr.- íak arra, hogy a bűnvádi eljárást folyamat- >a_. tesrye. Kacziány Géza nyugalmazott miniszteri tanácsos a következő tanú, arról tett vallomást, íogy Perczell Mór elbeszélte előtte, hogy rhaílóczytól azt a megbízást kapta, hogy egy Rákóczira vonatkozó kéziiratot saját neve fclátt jelentessen meg és akkor egyetemi ■ tanár, akadémikus lesz s az érvényesülés útja negnyi.lik előtte. Elolvasta a kéziratot s annak Rákóczit gyalázó tartalma miatt visszautasította a megbízást. ’efczell Mór ezt a nyilatkozatot több ízben negismélelte előtte s tudomása szerint Bal- ági Mór, Pázmány Dénes és baráto&si Balogh jyula előtt is. Ferry Aladár hasonló értelmű 'állomást tett, barátossi Balogh Benedek íréiig azt adta elő, hogy mikor ezekről a nyilatkozatokról tudomást szerzett, elküldőt te a iát Perczell Mórhoz, aki a Kacziány előtt ©tt nyilatkozatot megismételte, sőt annak lé- lyégbeli tartalmát levélben is közölte vele. Mit mond Thallóczy környezete ? Eckkardt Ferenc dr. egyetemi tanár a kö- etkező tanú azt adta elő, hogy 1911-ben Tiallóczy alá volt rendelve a levéltárban s gy sokat dolgozott vele, a könyvtárát is ren- ozte, a levelezésbe is bevonta őt Thallóczy, arról azonban sohasem hallott, hogy Thal- 3óczy Rákóczit gyalázó kézirattal s egváltalán ilyen jellegű kész kézirattal rendelkezett volna, zt pedig, hogy ilyen állítólagos kéziratot elajánlott volna másnak közzétételié és hogy zért egyetemi tanárságot helyezett volna ki- ttásba, tökéletesen kizártnak tartja. Szekfü Gyufa körül — Meg kell említenem, hogy Szekfü Gyula Lákóczi-könyvének elkészülését szinte nap- ól-napra figyelemmel kíséri.© — folytatta állomását Eökhardt Ferenc dr. — Tudomá- om volt Szekfü kutatásairól és megállapit- atom, hogy; Thallóczy Lajos rossznéven vette, hogy Szekfü Gyula nem értesítette őt a könyv megj ellen tetőséről, meg sem mutatta neki kéziratát, holott ő esetleg tudott volna tanácsokat adni. Ezt annál inkább fontosnak tartotta Thallóczy, mert ő számított arra, hogy a könyvet igazságosan, vagy igazságtalanul, de bizonyos ellenszenv fogja fogadni. Maga Thallóczy sem azonosította magát mindenben a könyv tartalmával. Az volt a véleménye, hogy egyes helyeken Szekfü megnyomta a tollat holott oppoctunusabb lett volna bizonyos óvatosság. Annál is inkább elképzelhetetlen, hogy Thallóczy Rákóczit gy alázó könyvet akart volna mással kiadatni, mert Thallóczy a Rákóczi ^ultusz legnagyobb vezérével, ThaJiyval szoros barátságban volt és neki érdemei voltak Rákóczi hamvainak hazaszállítása körül is— fejezte be Eckkardt dir. érdekes vallomását. A következő tanú Horváth János dr. egyetemi tanár azt adta elő, hogy olvasta Szekfü Gyula könyvének kézk-atát és azon apróbb stiláris módosításokat is végzett. Egy pillanatig sem merült fel benne az a gondolat, hogy a könyv Thallóczy vagy más inspirációjára Íródott volna, amit egyébként fél sem tételezhetett Szekfüről, akit feltétlenül nagyrabeosült. Traeger Ernő núm&xtereLnőkségi rainiaiteii tanácsos tanú kihallgatása következett ezután. Annakidején, mint személyi titkára, állandóan kisérte Thallóczy Lajost Becsből Budapestre és az ö révén ismerkedett meg nővérével, Grittner Albertné született Thallóczy Szerafinual. Amikor Szekfü Gyula fölhívta figyelmét, Gálócsy röpiratára, nyomban fölkereste Grittner Albert- nét é* azt a tanácsot adta, hogy Thallóczy Lajos emlékének meggyalázója ellen indítsa meg a ■ j bűnvádi eljárást. ^ , , Va&omáaa további során azt adta elő Traeger dr., hogy Thallóczy Lajoe a tiszteeeég megtestesítője volt és nem fér személyéhez a legkisebb gyanú sem olyan vonatkozásban, hogy a saját kéziratát adta volna át másvalakinek, hogy saját neve alatt jelentesse meg. Amikor a, könyv napvilágot látott, Thalióczy külföldön járt és ő hívta föl a figyelmét a Rákócziról szóló könyvre. Thallóczy, amikor értesült a könyv megjelenése körül hangulatról, megjegyezte, hogy nagyon sajnálja, amiért Szekfü Gyula nem mutatta meg a megjelentetés előtt a könyv kéziratát, mert rábeszélte volna arra, hogy bizonyos részeket mellőzzön. A tanú véleménye szerint teljesen kizárt dolog, hogy Thallóczy, aki Rákóczinak mélységes tisztelője volt és aki hamvainak hazahozatala, érdekében a kezdeményező lépéseket is megtette, segédeszközt nyújtott volna ahhoz, hogy egy Rákóczit gyalázó könyv sajtó alá kerül jön. Szekfü "tulajdonképpen annak az anyagnak a birtokában volt könyve megírásakor, mely- lyel Thaly Kálmán rendelkezett, aki azonban bizonyos részeket nem talált föl- használhatóknak. Tévedések és pletykák Ezzel Traeger Ernő dr. tanúkihallgatása he is fejeződött és Szekfü Gyula dr. egyetemi tanár tett ezután tanúvallomást. Azt adta elő, hogy tízéves bensőséges jóviszony füzt-e Thallóczy Lajoshoz, aki atyai szeretettel vette öt körül s akitől mindig csak jót tanult. Egyetlen kéziratot sem kapott Thallóczy Lajostól könyvének megírásához és mint tisztalelkü, becsületes emberről föl sem tételezhető, hogy bárki másnak olyan ajánlatot tett volna, hogy saját könyvét idegen név alatt jelentesse meg. Az egész föltevést annak tudja be, hogy akkoriban valóságos hajsza Indult meg személyével szemben is és azt a vádat is fölhozták ellene, hogy „Mit vétettem" cimü könyvét sem ő irta, hanem csak a nevét adta a megjelentetéshez. Ugyanekkor Riedl Frigyesnek á kuruc balladák hamisításáról szóló leleplezései felől is azt állították, hogy azokat nem Riedl irta, hanem ő. Ezek a vádaskodások éppen olyan alaptalanok voltak, mint a „Száműzött Rákóczi" körül fölhozott hamis beállítások. A bizonyítási eljáráB ezzel be i« fejeződött. Sürgőik Gyula, dr., Gálócsy védője, a bizonyítás kiegészítésére vonatkozóan terjesztett elő indítványt, azt kérve, hogy a törvényszék rendelje él baráté sí Balogh Gyula és Pázmándy , Dénes tanú kénti kihallgatását. A bíróság rövid tanácskozás után helyt .„dot-t á bizonyitás kiegészítésére vonatkozó indítván ynak és a tárgyalást másnapra napolta el. Az érdekes pör kimenetele elé irodalmi és tudományos körökben feszült érdeklődésűéi1 néznek. Felmentő ítélet Budapest, január 31. A nagy pór második napján a bizonyítás kiegészátéeekéippen Bará- tosi Balogh Gyulát hallgatta ki a bíróság, majd Pázmándy Dénes hírlapírót, akik mindketten ar/ól tettek tanúvallomást, hogy Per- czel Mór elbeszélte nekik, hogy Thallóczy Lajos egy kézirat csomót adott át neki azzal, hogy saját neve alatt jelentesse meg. Krepiteka Gyula tanársegéd azt adta el, hogy Szekfü Gyula közölte vele egyszer, hogy Thallóczy felajánlóit neki egy csomó Írásbeli adatot egy Rákócziról szóló könyv megjelen- tetcséhez. A később kihallgatott Sebestyén Gyula dr. megerősítette Krepuska vallomását. A biaonyitási eljárás befejeztével, a vád és védbeszédek után a törvényszék meghozta ítéletét, amelyben felmentette Gálócsy Árpádot az ellene emelt vád ás következményei alól, azzal, az indokol].ássál, hogy a Perczel Mór által irt 'levél, valamint Sebestyén Gyulának a vallomása alapján a törvényszék bizonyítottnak vette azt, hogy Thallóczy, ha nem is kézirat alapján, de más adatok felkínálásával ilyen ajánlatot tehetett. Nagy hullámokat ver a fölmentés Ruda>pest, január 31. A Thallóczy-per vádlottjának felmentése már is nagy hullámokat ver, Idülönösen történetirói és politikai körökben. Ujtdtrafüred, január vége. A Palace szanatórium élegána baljában ülünk. Velem szemben a magyar irodalom csillagot egére fedezőkként Hunyady Sándor, a „Feketeszáru cseresznye" szerzője. Bródy Sándor fia. Ha teozo fista lennék, azt mondanám, Bródy Sándor inkarnációja. Ugyanaz a férfiszépség, ugyanazok a stílusos mozdulatok s ugyanaz az őstehetsé- gü művész... Az előkelő hall ragyogása eiködösíil előttem, ott ülünk a pesti Newyork kávéházban. Bródy Sándor törzsasztala, a Nap szerkesztőségének ás művészvilágának néhány tagja. A jó Bródy Sándor beszél, szép meleg hangja szavak muzsikája. Háttérben szerényen, hallgatagon, csillogó szemmel figyelve, tizeunyoleőves fia —- Hun vad y Sándor. Bródy Sándor mélységes szemeivel ránéz a fiára és csak annyit mond: „Jöez te mégkelőbbre is fiam" ... S a fiam előbbre jön. Majdnem olyan előre, inlut az apja. Huuyady Sándor a jelenről beszél és a nagy f ényességből elszáll a ködösfátyolu emlék... Nézzük a Tátrát. Kint hull a hő. •. — Szeretem a tátrai hegyeket — mondja, mintha apjának hangját hallanám — szeretem a mindent belepő fehérséget. Emlékeztetnek Erdélyire, ahol szintén hegyek ormosulnak, de a Tátra szebb. Jobban foglalkoztat. Hosszú évek óta él bennem a Tátra élete, érdekes ragyogása. S most egy darabhoz kezdek, melynek figurái a magaslati klímán mozognak és témája itt él a ritka levegőben; a tátrai szanatóriumokban ... Meg akarom írná a szanatóriumokban élő betegek külön életét, ahogyan érintkeznek az egészségesek világával, a zenével, tánccal és szeremmel. Ahogy beleszédülnek a.z életutánzásba, ahogyan meggyógyulná igyekeznek é« ahogyan vad, minden felejtő mohósággal szívják magukba az élet keservét és fájdalmát, ahogy fogcsikorgatva, de mohó teli vággyal veszik ki maguknak az egészségesek életéből mindazt, ami betegséget felejtet. Érzékeltetni akarom, hogy ettől az élettől duzzadó világban — a Tátra hegy láncolata alatt elhúzódó szanatóriumokban és hotelekben, élesen fenyeget a — balál. Valahogy úgy érzem a halált, mint a ködőt, mely néha napján a hegyek csúcsáról leereszkedik a szanatóriumok fölé és a völgybe. Abba a völgybe, ahonnan a távolság fátyolán ide világítanak Késmárk és Poprád tornyai és éreztetik, hogy leüt a világban, ahol egészségesek dolgoznak, lüktet az élet. — Már a szemem előtt lebegnek a figurák és bár pihenni jöttem ide, mégis itt fogom ezt awaB—iau mii Hotel Continental' Budapest Vli, I Dohány ucca 42 B Legmodernebb berendezés. Olcsó árak. g A Thaillóczy Társaság közli, hogy felbruár 6-án ülést tart, hogy mozgalmat indítson Thallóczy emlékének megvédésére azokkal a tnu valló másokkal szemben, amelyek ma a bíróság előtt .elhangzottak a nagy patriótáról, akinek éppen Rákóczi hamvainak hazahozatalában vezető és döntő szerepe volt. A javarészt történészekből, írókból, művészekből, nagyrangu katonákból álló Thallóczy Társaságban az a vélemény uralkodik, hogy ebben a kérdésben a tudományos élet számára döntő volt az a tanúvallomás, amelyben a történelmi társaság elnöke, Klebelsberg Kunó gróf a Szekfü kontra GtL- locsy-perben a bírósági fötárgyaláson Szekfü professzor igaza mellett tanúskodva megállapította, hogy Szekfü tanár kinevezése sem Thállóczyval, sem mással össze függésire nem hozható és hegy Klebelsberg miniszter tanúvallomása mellett súlyosan esik latiba Horváth János és Edkhardt Ferenc egyetemi tanároknak, Thallóczy személyes ismerőinek hasonló vallomása. A Thallóczy Társaság a ma elhangzott tanúvallomásokkal szemben fel akarja világosítani az egész magyar közvéleményt arról, hogy ezek a tanúvallomások mennyire igaztalanul érték Thallóczyt. a drámát elkezdeni ée befejezni. Ez a levegő, ez a környezet, ezek az egészségtől pirospozs- gáa okos és kedves zipeerek és ezek a betegek, akik tele életkedvvel gyógyittatják magukat é« élik az egészségeseket utánzó életet, kellenek ahhoz, hogy drámámat megírni tudjam . • • Huuyady Sándor hirtelen elhallgat... Gondolkodtató csend nehezül közénk. Megérzem, hogy képzeletében drámájának figuráit mozgatja... Hirtelen, megtöröm a csendet és ez aktuális kérdésekről beszélgetünk. Mint erdélyi írót megkérdem, mit szól Szabó Dezső romániai u ltjához: — Isten adjon neki szerencsét — hangzik az őszinte válasz. Sajnálom, hogy olyan rosszai érezte magát a magyarok között. Ő lesz áz egyetlen művész, aki felnőtt korában idegen talajba gyökeret tud verni. Azt hiszem súlyos csalódások fogják érni és a végén két szék között pad alá esik, mert elveszti a nexust a magyarokkal, viszont a románoknál nem nyeri el... Újabb kérdések, hogy áll a magyar színház? A kedves Janovits miit csinál? S a kérdések znikatagában lassan észrevesszük, hogy nem is a jelenről, hanem a soha vissza nem térő múltról beszélgetünk... Emlékek színesednek elénk ... Bohém szomorúság, bánatos vig- ság... Kolozsvári „Kikaker" kávéház és arcok, szerkesztőségi asztalok bukkanak elénk... Nevek, akiket azóta bevont a híresség patinája. Bánóczy Dezső dr., Poór Ldly, Egyed Zoltán, Székelyhády Ferenc, Antal Erzsi, Farkas Sándor, Berky Lily és sok-sok kolozsvári emlék. Megkérdem, hogy milyen most Kolozsvár, mit csinálnak a magyarok. — Kolozsváron, mint régen, ugy ma is igen magas szellemi élet folyik — hangzik megnyugtatóul — és a város túlnyomóan nemcsak kifelé, de befelé te magyar. Az erdélyi művészet és irodalom mindent megtesz, hogy érvényesülésével a magyarság helyzetét erősítse, mert ezáltal más téren elősegíti erősségének biztosítását. Mert a kulimra az, amely a nemzetek sorsában döntő szereppel bír. Ezeket mondotta Hunyady. Sándor... * Nem engedélyezik Erdélyben a Feketeszárú cseresznye előadását. Kolozsvárról jelentik: Hunyady Sándor kolozsvári újságírónak. Bródy Sándor fiának a budapesti Vig- sziuiiázbani nagy sikerrel bemutatott Fekete- szárú cseresznye cimü színdarabjának előadását Isac szinészeti felügyelő nem engedélyezte. A szinészeti felügyelő hajlandó volt arra. hogy kérjék tó Hatieganu miniszter és Goga SzmHÁzKön^KuMHRA. jBWgBMB«B5BB«8BBBgMBÜgJBJl!BBa3BMgaaBMlügül^Pff.gBgWBBH»^ A tátrai szanatóriumok viszi színpadra legközelebbi darabjában Hunyady Sándor, a Feheteszáru Cseresznye szerzője
