Prágai Magyar Hirlap, 1931. február (10. évfolyam, 26-49 / 2543-2566. szám)
1931-02-11 / 34. (2551.) szám
T>RKa^l/V\AG.VAU-H!PJ')At> 1931 február 11, ezcránL SzenSiváníürdón (Posta, távírda, telefont Liptovsky Svaty Ján) állandó Shiiantolyamoh Skitanár: Burtovsz y Miklós nacionalistának, elbolondithatja magát és a világot azzal, hogy amint vannak vallásilag közömbösök és felekezetnélkiiliek, úgy vannak nemzetnélküliek is. Ám az élet nagy pillanataiban a lélek megrezdülésein éreznie kell, hegy az egyik vagy másik nemzetnek a tagja. Éreznie kell akkor is, ha saját külső érzéseiben a kényelmesebb utat választja és a nemzet küzdelmeiben, bánatában. bajaiban részét ki nem veszi. i nemzetközi precedens Felsősziléziában felmerült egy kontraverz kérdés. Németország ég Lengyelország szerződést kötöttek és ezt a szerződést a népszövetség is regisztrálta. Ennek a szerződésnek 74. cikke a nemzetiség megállapítására vonatkozik és kimondja. hogy a népi, nyelvi, vagy vallási kisebbséghez való tartozást a hatóságok sem nem vizsgálhatják felül, sem nem vonhatják kétségbe. 'A felsősziléziai kiseblieégi panaszok ügyében döntő állandó nemzetközi bíróság 12. számú döntésében pedig ezt a szerződést interpretálva kimondta a jogelvet, hogy a szerződésnek ez a 74. pontja logikus következménye a kisebbség- védő szerződések biztosította szabadságának. Ez az elv minden szerződésileg biztosított kisebbségre vonatkozik és minden eljárásra, amellyel a nemzetiséget megállapítják. Vonatkozik tehát elsősorban a népszámlálásra, vonatkoznia kell tehát a csehszlovák népszámlálásra is. ü Hormányrende'et sérti a k ssbbsésí logokat Ez a döntés mindenesetre igazolja azt, hogy a 8G/1930. számú kormányrendeletnek 21., 22. és 23. szakasza megsértette a saint-germaini nemzetközi szerződésnek első fejezetében foglalt 2., 6. és 7. cikkeit, mert hiszen nem ismerik el az egyéni jogot, a szabadságot, amennyiben nem adták meg az egyénnek a szuverén jogot annak megállapítására, hogy mely nemzetiségi csoporthoz akar tartozi, hogy mely anyanyelvet kívánja anyanyelvének tartani. Az idézett kormányrendelet 21., 22. és 23. szakaszai nemcsak hogy nem adták meg ezt az .egyéni jogot, hanem még egyenesen odautaltak a népszámláíé biztosok ellenőrzése alá, megengedték. amit semmiféle államnak népszámlálásai módszere nem tartalmaz, hogy négyszemközt kerülhessen össze a népszámláló biztos a meg- számlálandóval és ott kérdezze tőle a nemzetiségét ott kérdezze meg. milyen az anyanyelve. Tehát eltüntetett ezen processzus elől minden tanút, nehogy bizonyítható legyen, hogy mi volt a kérdés, nem tartalmazott-e az tilos befolyásolást. pressziót vagy fenyegetést. De nem áll meg a rendelet ennél, hanem egyszerűen kimondja, hogyha egyszer kétsége támad a biztos urnák, akkor az egész kérdést a felügyeleti, a politikai hatósághoz utalhatja, amely azután a megszámlálandó kihallgatása után dönt az illető nemzetiségi hovátartozandó- ságának kérdésében, tehát úgy is dönthet, hogy megöli azt a szabadságot, amely szabadság a nemzetközi szerződések értelmében igenis megilleti a kisebbséghez tartozókat, megöli azt a szabadságot, hogy lelkének sugallatát követve, magukat Isten és ember előtt magyarnak vagy németnek vallhassák. Ezzel azt hiszem, hogy bizonyítottam azt, hogy már maga a kormányrendeletnek a rendelkezése és az a tény, hogy ilyen rendelkezés kiadatott. már ez is igazolja azt, hogy itt a nemzeti kisebbségek jogai megsértettek. De megsértették a nemzetiségi kisebbségi jogokat és az egyenlő elbánás elvét akkor is, amikor elrendelték azt. hogy a szabály az, hogy Sz!o- venszkón és Ruszinszkóban mindenütt összeirási ívvel történjék a népszámlálás. A látszatpolitikát tehát itt is ügyesen akarták folytatni. A belügyminiszter kiadott egy 32.904/1930. számú rendeletet, amelyben azt mondja, hogy tási utűsiMsok a népszámlálási rendeletihez úgy történik, hogy teljes nyilvánossággal adják, mindenki megszerezheti, azok semmiféle titkot nem képeznek. Itt azonban az instrukciók pártok birtokába juthattak ngyan, de mi azokhoz hozzá nem juthattunk, hiába próbáltunk meg mindent, hivatalos utón nem kaphattunk iiycn instrukciókat. összeirási ívvel csak ott kell lefolytatni a népszámlálást, ahol az analfabéták többségben vannak. Azonban ennek a jogi látszatnak nem volt semmi jogi ereje, mert hiszen az országos hivatal Szlo- venszkón és Ruszinszkóban elrendelte, hogy mindenütt összeirási Ívvel történjék a népszámlálás és ezzel megsértette a kormányzat a törvény előtti egyenlőséget és az egyenlő elbánás elvét. Hát kérem, ezek a kérdések igazolják azt, hogy itt a kisebbségi jogok megsértése megtörtént. Kétségtelen és bizonyítható az is, hogy ez nem egy véletlen vagy egy meggondolatlan kormááy- cselekodctnek a következménye, ezt bizonyitani lehet és lehet azt is bizonyitani. hogy ez teljes szándékossággal történt. Hemzeüiizí statisrt kusok egyhangú hintése az aiuaiiye'vröl Kairóban 1927 december 29-től 1928 január 5-ig a nemzetközi statisztikai intézet tartotta 17. üJéeót, aiho! arra az álláspontra helyezkedtek, hogy auyanyelv alatt azt a nyelvet kell érteni, amit ilyenként a megszámlált egyén a népszámlálás időpontjában minden befolyástól menten a magáénak vall, mert a nyelvhasználat mindenkinek egyéni joga és igy mindenkinek saját egyéni bevallására kell bízni annak eldöntését, hogy miiyen nemzetiségihez káván tartozni ás hogy milyen nyelven kívánja magának a kisebbségi jogokait biztosítani. A végbók hogy azok a b'zouytaéiaineágiok. amelyek a nemzetiségi statisztika megbizhaíóságét rontják, megszűnjenek az anyauyelven kívüli, amely feltétlenül csak egyet lehet, minden államban kérdezni kell az anyanyelven kivid beszélt nyelveket is. Ezt a határozatot a nemzetközi statisztikai intézet egyhangúlag hozta. Ennek a határozatnak meghozatalában résrat vettek a csehszlovák statisztikusok is. Tehát ők is helyesnek ismerték el ezt az elvet, amely elvet a csehszlovák politika azonban mégsem aákaimazotit. De annak a bizonyi'tiőka, hogy tényleg szándékosság iimputálható a kormánypolitikának, megtalálható abban a ténykedésben is, hogy az az ankét, amely a statisztáltai tanács álltai az Állami Statisztikai Hivatal keretében 1929 január 4-től 1930 február elseje között hajtatott végire, a maga eredményét 1930 február 4-én a következőképpen publikálta: A megszámlált egyén nemzetiségét azon elv alapján vezetik be, amit az illető legjobban megtanult és amit a legfolyékonyabban beszél. Ez rendszerint az anyanyelv. A zsidó nyelvként a héber nyelv mellett a jiddist (zsargont) is el lehet fogadni. A zsicük esete Most kérem szépen, ez az ankéthatároaait a tudományosság szempontjából nem állja meg teljesen helyét, azonban nem állta meg helyét a kemiány- poliitikáná! sem, mert ezt éppen nem fogadták ed és az említett rendeletében egy sokkal kifogásolható álláspontot foglalt el akkor, amikor kimondotta, hogy a zsidók vallhatják magukat zsidó nemzeiiségiioknek, nem kell anyanyelvűknek héber vagy jiddisnek lenni. Ezután titkos instrukciók következtek, amelyek úgy szóltak, hogy a zsidók vallhatják magukat csehszlovákoknak, de magyarnak a zsidót beírni nem lehet, Ez maga is egy olyan tény. amely a szándékosság bízón yi tusát kőink kidé ns faktumként igazolja. De vannak itt más tények is, amelyek ezt Igazolják. A magyar nemzeti párt 1929-ben benyújtott egy törvényjavaslatot az 1930. évben megejtendő népszámlálás rendelkezéséről, ugv okoskodván, hogy ezt a kérdést nem jó lesz a kormánypolitika kénye- kegyére odadobni, hanem törvénnyel kel biztosítani a már nemzetközi szerződésekben biztosított jogokat. Ez a lörvőnyjaváetatunik azonban még a kezdeményezési bizottsághoz sem lett engedve. A Házat közben feloszlatták, amikor az uj, jelenlegi park;ment összeült, újból és még idejében beterjeszd* Hűk javaslatunkat, de újból nem utalták azt a kéz ; :,yezóei bizottsághoz, hidegre tették, hogy jó ere eény ne fakadhasson belőle. Mi ubán nem elégedtünk meg ezzel a párisimen t; -Izmus és a parlament szabályaival meg nem egyező elbánással Nem rekriimináltunik, hanem elvégeztünk a munkának nehezebb részét, clmentüpU a költségvetési bízottéiba és ott 15 indítványt lettünk arra vonatkozólag, hogy a kormányrendeletnek azon részeit, amelyek a nemzetköz! jog elveivel és rendelkezéseivel ellentétben állanak és amelyek megsértik a kisebbségi jo,rókát, megváltoztattassanak és hogy biztosíttassák a magyarságnak és németségnek az a joga, ami a népszámlálás igazságos végrehajtását biztosítja. ■;;t, '>•<',ram. az eredmény az lett. hogy ezeket az indítványokét leszavazták. Akkor a plénumban újra eljöttünk ezekkel az indítványok kai és itt már cttíik azt kértük, amit egy nap állott káviratiHag el tokot lulézui, hogy. rendelje el a belügyminiszter, hogy Ruszfnszkó- ban és Szlovenszkóban az összeirási ivek a lakás- birtokos állal alá legyenek minden esetben Írva. A másik kérelmünk az volt, hogy ha a nép6zámláló biztosok elvégezték napi munkájukat, akkor a* ősz- szeiiráei iveket minden este bepakkolják, lepecsételjék és helyezzék letétbe a községházánál. A belügyminiszter ur azonban nem tartotta szükségesnek ezt az intézkedést keresztülvinni, nem tartotta szükségesnek azért, mert hiszen akkor megszűnt volna egy visszaélési lehetőség. Tehát ez is egy bizonyíték nin-a, hogy a vissrouéílé- seknek a szándéka tényleges volt. Ezek a tények mind azl igazolják, hogy ml nemcsak nem néztük ölhetett kézzel a dolgokat, hanem igenis figyelmeztetjük a kormányt arra, hogy itt a rendeletnek olyan szakaszai vannak, amelyek erős visszaélésekre adnak alapot. Interveniáltunk ezek után szóval, írásiban, táviratilag a belügyminiszter urnák de a belügyminiszter ur nem tartotta szükségesnek csak egyre is válaszolni, pedig neki kötelessége volna ez az alkotmány értelmében. Nem válaszolt még ma sem egyetlen egy panaszunkra, mert hátha előadódott volna egy esel, amely az elkövetett visszaélések répa-rádióját ki kén yszeril liertite volm® Hz instrukciók Az instrukcióknak a kérdése la hozzátajrlofflik e#i- bem « témtAiu*. Ai iartntkáók, vagy* § nó^robg^ A gyógyfürdők egész éven át nyitva. Csodás eredmények ideges szivbajoknál. Ivókúránál az emésztőszervek betegségeiben. Az utolsó őrálcba-n megkértem egy iképvise'ő barátomat, hogy a belügyminisztériumban szerezze meg azokat. A referens ur azonban azt válaszolta, hogy nem áll módjában azokat kiadni különben is Szlovénokéra és Ruszinszkóra külön instrukciók készültek, ami megint bizonyíték amellett, hogy nem bírálnak el bennünket egyenjogú á'iaimijKj'igárákként. Akikor ón személyesen fo-rduitam a belügyminiszter úrhoz magáihoz és kértem, hogy juttasson nekem is egy ins-trukaiót és feltettem a kérdést, hogy talán bitkokat tartalmaz e ez A belügyminiszter ur ötöll-hatolt.. végre azt mondta, hogyha van még egy példány, okkor másnap rend étkezéseimre bocsátja. Megkaptam másnap az instrukciót és ebből • csak azokat a feltevéseket láttam megerősítve, amiket a rendeletnél már megállapítottumlk és amikmok félelmetes hatásától valóban indokolt volt rettegnünk. Ellenben naivitás kellett volna ellhiinini, hogy csak ez az egy instrukció van, mert tudtuk és láttuk is, hogy más titkos rendelet is van. Interpelláltunk is emiatt, jött is a cáfolat, hogy olyan titkos rendelet, amire ml hivatkozunk, nincs, de ebben beua» van a beismerés is, hogy talán másféle titkos rendelet létezik, mert a számtalan jegyzőkönyvünk igazolja, hogy a nép** szám'áló biztosok beismerték, hogy nekik titkos utasításuk van, hogy a görög katolikusokat ruszinoknak írják be, hogy a zsidót csehszlováknak vagy zsidónak kell beírni, magyarnak vagy németnek beírni nem szabad és hogy az állampolgárság kérdésénél, akinek állampolgársága még vitás, azt nem szabad idetartozónak elismerni. Ezek a titkos Instrukciók igazolják azt, hogy Wc tényleg megtörtént a visszaéléseknek egész Láncolata. illetve hogy itt szándékosan történik a rendeletben már elrendelt kisebbségi jogok megsértése. Ámde, tisztelt képviselőház, nemcsak ezek az adatok. amelyeknek nagy része hivatalos közokiratok- kai vannak bizonyítva, bizonyítják, hogy visszaélések történtek tömegével, hanem van nekünk még más bizonyítási anyagunk, mert akikor, amikor a statisztikai hivatali még nem dolgozta fel végig mert nem is dolgozhatta fel végig a népszámlálás adatait, mer mi akkor is tudjuk egész tömegét bizonyítani a főttéit és bekövetkezett visszaéléseknek, amelyek újból igazolják, ■'hogy véglegesen megsértették a nemzetközi szerződésekben. biztosított nemzeti kisebbségi jogokat. (Vége következik.) nProhászha Ottokár, a magyar Parsifal, egy uj szellemtörténeté irány képviselője volta Ravasz László ref. püspök Pttohászka em ékbeszédé a Kiséaíudy Társaságban Budapest, február 10. A Kisfaludy Társaság vasárnap tartotta fcö7jgyiüJiéá>ét az uij városházán. A közgyűlést Reraeiviezy Albert „Kazinczy évc“ című beszédével nyitotta meg, utána Kéky Lajos titkár terjesztette be évi jelentését, majd Kozma Andor olvasta fel „A patak" ciimü költeményét, azután Ravasz László református püspök mondott emjlékbeszécbet Piro- hászka OttokárréL A lélek atlétájának nevezi Prohászkát. — Mindenestől fogva szellem, csak annyi be tődé a test, hogy valamiképpen beleillesz- kedkeS'Sék az érzékelhető viliágba. A szakadatlan készület embere 5 is, aki önmaga gyakorlásával építi fel lénye monumentalitását. Egyszóval misztikusnak nevezhetném, •akire nézve elveszett a látható viliág, meri semmivé vált egy megnyert uj világgal szemben, vagy pedig a látható világ: erdő, tenger, ég és föld, ember és örökkévalóság, géppé és érzéssé változott át benne. — Prohászkáról, mint a lélek emberéről afeaTok beszélni — folytatta Ravasz László. — Szerelném ideáilliiani belső alkatát. Szeretném megmutatni, miféle törvények szerint támadt és alakult ez a csodálatos szellemi organizmus, mely mint egy óriási fenyőfa betetőzi az erdőit, célt jelentő ornamentikává válik egy hegycsúcson és uralkodik a szemhatár felett, miint a dóm keresztje a lábainál született és özönlő hangyabolyban kavargó ezeréves kultúra alkotásai felett. — Először is emberségének külső vonásai tűnnek fel Nem volt elnyomóntott keleti faikiír, akinek érzéki teste összetört. Nem volt vak, aki fénytelen belső látásokból a szürke foltok univerzumát építi fel; siket, aki hangtalan lelki orcheszterek zúgásával telik meg, mintha megáradt elomeklxm úsznék; nem volt tőrt fizikum, mint Pascal vagy Descartes, akiknek élete befelé való dimenziókat keresett. Karcsú, magas, szép ember volt, homloka, válla, járása egy hősé. Mégis mindaz, ami külső rajta, csak átutalás, pitvar és kezdet, karcsú formás hid, amely egy ismeretlen szigetre vezet. Prohászka lelki ember volt, de nem veit elméleti ember. Prohászltánaik már a legelső mondatai is egészen másképpen hangzanak, mint a. tudósok, elbeszélők vagy a politikusok beszédei. Mindig belső látásról beszélt. Magasból jelent meg, szenvedélye volt szárnyalni, kinyúlni, mások fölé emelkedni, beletúrni magát j> kék ég végtelenjébe. Nemcsak esztétikai ember volt, hanem vallásos ember is. Vallás alatt itt a léleknek azt a gyökeres és egyetemes vonását értem, amelyben az élet minden jelenségét és rezdülését az egyetemessel és végtelennel, Istennel hozza ösz- szefilggésbe. — A szépség volt életének formája, a hit vottt bedeő tortaima. Sohasem kerültek egymással szembe úgy, hogy az egyik elpusztította volna a másikat, még összeolvadás árán sem. Vallásossága nem öltbe tett világ- megvető, darócruhába öltözködő, szépség- gyűlölő és képrom bőié csuhát, mert a világot mindig isteni szépségében látta és ezért a szépségért szerette a látható világot. — Anyanyeive német. Vére szláv és germán keverék, germán benne a belső formák tisztasága, szláv érzéseinek mélysége és miszticizmusa — belőle lesz az összeomlás után egy uj nemzeti próféciának, a hungjairiz-* másnak bőse. Szóllaai, magányos természetű ember oltvány, aki pirulva és dadogva hordozza életének előtte is ismeretlen nagyságát és örökségét. Nagy problémája, hogyan Legyen vidám és közvetlen, egyszerű és eleven s miképpen tegye természetessé, könnyűvé, komollyá az emberekhez való viszonyát. Ravasz László ezután Rrohászka fiatalságát követi egészem addig, mig esztergomi teológiai tanár és spirituális lesz. — Itt ki feszül benne a vallásos próféta —■ mondja — aki uj korszakot akar teremteni s .meglátja, hogy az egyház problémája a különb papság, a lelkibb papság. Az esztergomi szikláról kicsap egy uj hévforrás: Prohászka Ottokár igehirdetése. M áról dióin ap- ra áillig fegyverzetien, leeresztett sisak- rostéllyal, fényből való tollbokrétával ott lovagok a porondon a magyar Par-Siíal, Pro- bászka Ottokár... — Az, hogy egyetemi tanár, vagy székesfehérvári püspök lesz, alakján, ritmusán, utjain nem változtat. Nagyobbra nőtt mint állása, nagyobb, mint müve és mindig nagyobb annál, amilyennek látszik. Körülötte lelki tavasz támad, az idő hozzáigazodik, egy korszak kezdete és csúcsa, egy nagy szellemi mozgalom forrása s jogcímre, programja és dinamikája, egy uj szellemtörténeti irány képviselőije. — A pápa február 12-dn rátliástözatat intél & világhoz. A Vatikán rádáóáifomá&a, amely Marcona szenátor vezetése alatt néhány hónappai ezelőtt elkészült. február 12-én kezdi mos: működését azzal, hogy mikrofonja előtt a pápa szózatot fog intézni a viliág összes ka telük usaiiihoz. A pápa szózatát úgy a budapesti, mint a béos-i rádió is közvetíteni fogja. — Felolvasás Széchenyi Istvánról a francia akadémián. Parisból jeoníiik: Az erkölcsi és politikai tudományok akadémiáján Horn Emii bajitómányt olvasott fel Széchenyi István és a dunai hajózás*4 címein. Széchenyit ülteti az érdem. — ez volt a ianni- inány vezető gondolata, — hogy a dunai hajózás ki építését megkezdték és az országot csatorna- tV úthálózattal láttáik ©I. Horn kiemelte, hogy Széchenyiben 'külföldön — igy Fra.neyk*rozágban tett utazásai keltették fel a reformok gondolatát. Széchenyi nagy hódolója volt a francia szettemnek és beszédeiben, valami in t Peljcipvjéseiben sűrűn idéz te a francia szerzőket^ Az akadémia tagjai nagy érdeklődéssel ha’lgutták meg n tanulságos feiolvasáet,, melyről a lapok is bőven bcscáttiipJbak» Törvényjavaslat, határozati Javaslatok, intervenciók szóval, írásban - hiába
