Prágai Magyar Hirlap, 1931. február (10. évfolyam, 26-49 / 2543-2566. szám)

1931-02-11 / 34. (2551.) szám

1931 február II, szerda. /I>PXGM-AWi^ARH!'FíL.JÍ> wmwmMniiiiiiini u. zzaexwmasaBwamusaaem Húsz revoiverlövéssei megölték Szófiában a Macedón Xomiié Hkiilügyminiszter”-ét Bosszú müve volt az u!@hh borzalmas merénylet - Élet­halálharc a kettészakadt komité két csoportié között Szófia, február 10. A bolgár fővárost ismét borzalmas politi­kai gyilkosság tartja izgalomban. Több mint húsz revoiverlövéssei meggyil­kolták Jordán Gyurkovot, a macedón szervezet Váncse Mihajlov-osaport- jának egyik vezető tagját. Gyurkov a mace­dón komitónak „külügyminisztere" volt és az év nagyrészét külföldön töltötte. Propaganda- kőrútjain több kísérője volt, akik valameny- nyien a macedón komité Váücse Mihajlov- csoj>ortjához tartoztak. Mielőtt a macedón komit© kettészakadt, hárman képviselték a macedón kisebbség ügyeit külföldön. Basdarov, Tomalevszkij és Pundev. Mindhárman a Protogerov-csoporthoz tartoztak, azonban mind a hármat meggyil­kolták. Legutóbb Jordán Győrkor vette át a kül­földi propaganda vezetését Emlékezetes még, hogy néhány héttel ezelőtt a szófiai Moulin Rouge-ban meggyilkolták Butakovot, a mnoedón komité Protogerov-eso- portjának vezérét. A gyilkosságot a Váncse Mihajlov-csoport tagjai követték eL Ez a mostani gyilkosság, ugylátszik. Buta­kor meggyilkolása miatti bosszú miivé, ami abból is következik, hogy a gyilkossá­got a Protogerov-csoport néhány tagja kö­vette el. A komité titokzatos hatalma Nem lesz érdektelen ezzel az újabb véres merénylettel kapcsolatban röviden ismertetni a komité történetét, céljait és harci eszkö­zeit A Macedón Komité még a múlt század kö­zepe táján alakult, akkoriban a török elnyo­más ellen. A Macedóniában lakó bolgárok néhány vezető embere összeállt és maguk köré gyűjtötték az elszánt, szabadságra törek­vő bolgárokat, akik igen sok kellemetlensé­get okoztak a törököknek. A világhálóra be­fejezése után, amikor Macedónia jugoszláv uralom alá került, mintegy 500 000 macedón menekült Bulgá­riába és ott folytatták a komité szervezését. Akkoriban Todor Alexandrov állt a komité élén, aki közszeretetnek örvendett Nagymü- veltségü, nagytudásu férfi volt és vezetése alatt osztatlan egyetértőben dolgozott a ko­mité Macedónia visszaszerzése érdekében. Körülbelül nyolc évvel ezelőtt Szovjetoroszország érdeklődni kezdett Bul­gária iránt és nagyobb szabású propagandát szeretett vol­na kezdeni. Erre a célra legalkal masabbnak a kitünően szervezett Macedón Komité mu­tatkozott. Két férfit találtaik, Panitzát és Vla- kovot, akik hajlandónak mutatkoztak ellentéteket szí­tani a komiteban. Todor Alexandrovban azonban harcos ellen­félre találtak és hogy céljaikat elérhessék, a komité néhány tagjával agyonlövették Ale- xandrovot Alexandrov halála után Protogerov tábornokot választották meg a komité elnöké­nek, Panitza pedig külföldre utazott, mert élete Bulgáriában nem volt biztonságban. Alexandrov hívei azonban külföldre is követ­ték és a bécsi Operaházban, — mint ismeretes — agyonlőtték. Protogerov elnöksége nem hozta meg a ko­mité zavartalan működésének a lehetőségét, mert a komité egy csoportja, a fiatal Váncse Mihajlowal élén, azzal vádolta meg Protoge- rovot, hogy része van Alexandrov meggyilko­lásában. Hiába védekezett, kimondták rá a halálos Ítéletet és két és léi évvel ezelőtt Szófiá­ban agyonlőtték. Ekkor végleg két pártra szakadt a Macedón Komité, az egyik­nek élén állt Váncse Mihajlov, a másiknak vezérei gyors egymásutánban változtak. Mindegyüket agyonlőtték. Sorban egymást követték Basdarov, Vaszil Pundet, Naum Tomalevszkij és most Butakov. Valamennyinek egyforma lett a sorsa. Jelenleg Váncse Mihajlov vezeti a Mace­dón Komi tét A komi bének jelenleg több mint 500.000 tagja van és mintegy 2—3 ezer mindenre elszánt komitácsi felett rendelkezik. A bolgár kormány telje­sen tehetetlen az óriási hatalmat képviselő komi tóval szemben, mert az 500.000 ember, nagyrésze a hadsereg tisztjei és legénysége j közül kerül ki. A mintegy háromezer főnyi komi (ácsi-csapat, egyenesen Váncse Mihajlov parancsnoksága alatt áll. A vezér nem lakik Szófiában, hanem jóformán állandóan utón van Bulgária és a macedón határszéli városok között. ....... ......-............... Ro mantikus regények hőseiként él a he­gyekben, , csak néha megy- le lakóit községekbe, ilyen­kor mindig tiz-tízenkét komitácsi kiséri, akik senkit sem engedne a közelébe. Igen gyakran titokban felkeresd a jugoszláv uralom alatt levő macedón falvakat és folytonosan szer­vez, szítja az ellenállást a jugoszláv uralom ellen. A jugoszlávok pedig jóformán tehetet­lenek és bár a legerélyesebb eszközökkel is megp r óbá 1 kozn ak, a Macedón Komité minden tettet megbosz- szul. Prága, február 10. Törköly dr. parlamenti beszédének első, részét, amelyben a kormány gazdasági politikáját boncolta, tegnapi szá­munkban közöltük. A beszéd második része a népszámlálás nagyfontoeságu kérdésével fog­lalkozik. A beszéd e részét alább ismertet­jük: Nemzeti létünk veszedelme Nemcsak ezen okok miatt vagyunk bizal­matlanok a kormány iránt, hanem azért is, mert nemzeti létünket csendben lei akarják vé­gezni és a magyarságot mesterséges utón, lassan és titokban akarják csökkenteni. A magyar nemzeti lélek átalakulását kívánja a kormányzat csehszlovák nemzeti lélekkó, elleneseiben a gazdasági és kulturális pusz­tulás konzekvenciáját szervírozza. Benes külügyminiszter ur a legutóbbi inter­jújában említett igazságos bánásmódot úgy akarja intern értelmezni, hogy a magyar nemzetet egyszerűen meg kell szüntetni. Be­teg az úgyis szegény, fáj a szive, ha megszűnik az élete, megszűnik a fájdalma. Csak óvato­san, hogy valahogy észre ne vegyék a halott­kémek, hogy fennforgó esetben nem termé­szetes halálról is lehet szó. Scotus Viator, a csehszlovák államnak nagy barátja, a köztársaság tíz éves jubileum al­kalmából elmondta, hogy a csehszlovák köz­társaság kormánya az állampolgárság és a hontalanság kérdésében a magyarsággal szemben a legigazságtalanabbul bánt el és báuiik el ma is. Ugyancsak ő konstatálta, hogy a bírósági járások mesterséges átala­kításával, szlovák falvaknak magyar kisebb- ségü járáshoz való csatolásával több helyütt megfosztották a magyar nemzeti kisebbséget nyelvhasználati jogától. És ugyancsak Scotus Viator mondta és állította, hogy a magyarság, amely 67 százalékban mezőgazdasággal foglal­kozik, meg van teljesen fosztva a mezőgazda- sági iskoláktól. De magának az államnak törvényei, ren deleled, intézkedései, hivatalos közokiratai mint azt igazolják, hogy itt megszüntetési tendencia az erőszakos asz- szimiláció jegyében folyik, amelyet Benes miniszter ur mint természetes folyamatot említ. A három zárt magyar terület Az állami statisztikai hivatalnak az 1921. évi népszámlálásról kiadott négy kötetes je­lentése maga is felsorol három nagy zárt ma­gyar területet A kormánypolitika cé’ja, hogy ezeket ki kell nyitni, be kell a csikókat il­leszteni a, k&lanizáció és a népszámlálás ál­tal. A koTonizációt ügyesen elvégezték, a térké­peket, amelyek a csikókat jó! láthatóan mutat­ják, már két évvel ezelőtt kifügesztették a jól ed végzett munka nyilvános bizony i tókát. A szerbek legutóbb már úgy próbáltak a ko- miiácsik űzőiméinek; véget vetni, hogy úgy­nevezett „protivo bugarszkij komitácsi" szer­vezetet létesítettek. Ezeknek a bulgárellenes komitácsikna.k a feladata kikémlelni a mace­dón kisebbség szervezkedését és ugyanolyan eszközökkel, mint a Macedón Komité elhárí­tani a különböző merényleteket. A Macedón. Komité szervezete a legszigo­rúbb fegyelem jegyében létesült. A vezetőnek vagy elnöknek a szava parancs. Ha azonban nem tetszik néhány rendelkezése, akkor a szokásos módon intézik el: lelövik. A népszámlálási folytatják. 1919., 1921. és 1930. az évszámok. Itt a magyarság lélekszá­múnak a csökkentése, illetve annak a kimu tatása, szintén a jól végzett munka eredmé­nye és a fontos statisztikai szempont, a konti­nuitás alaposan meg van védve. A nép számi ás a magyar nemzeti kisebbség­re és a többi kisebbségre milyen hálást gya­korolt, nagy vita folyik a világsajtóban, a fó­rumon és fórumon kívül. Ebben a vitában én mindenképpen tárgyilagos adatokkal kivánok részt venni és igyekszem a vitában az adato­kat mindenesetre úgy beálUtáni, hogy az igaz­ságkeresés eligazodihassók. Az alaptétel Kiinduló tételein az, hogy hogy úgy 1921-ben, mint 1930-ban a nép- számlálás megsértette a nemzeti kisebbsé­geknek azon jogait, amelyek az úgynevezett kisebbségvédő nemzetközi szerződésedben részünkre biztosítva vannak. Hogy ez a szempont nem véletlen, hanem szándéko­san történi és történik és hogy a szándék- \nak megfelelő a végrehajtása is, az ered­mény tehát megbizhalallan és elfogadhatat­lan, Az 1921. évi népszámlálás méltatását már a költségvetésű bizottságban tartott beszédem­ben, sőt itt a plénumban is elvégeztem. Mint­hogy sok időt igénybe vevő fejtegetéseimet nem akarom most megismételni, csak arra hi­vatkozom itt újból, amit ott kifejtettem, mert nemcsak az én meggyőződésem, nemcsak egy magyar embernek a meggyőződése ez, de egy csehszlovák egyetemi tanárnak, Rádl Emá- nuel dr.-nak könyvében lefektetett igazsá gokkal, adatokkal is bizonyított tény. De híva tkozhatom ma is egy olyan tényre, ami ellen nincs ellenargumentum és ez az, hogy az 1921-es népszdntlálás több csehszlovákot mutatott ki, mint amennyien Szlovenszkó bán és Ruszinszkóban szlovákul egyáltalán tudnalc. A népszámlálás célzata Már most, ha az 1921. és 1930. évi nép számlálást összehasonlítjuk, akkor arra a konklúzióra jutunk, hogy mindkét népszámlá­láskor a nyílt és titkos intenciók azonosak, a nemzeti állam fikcióját szolgálják, a nemzet' kisebbség csökkentésével az asszimilációt mozdítják elő. Nem is csoda, hogy a kor­mánypolitika a két népszámlálásban kontinu­itást követett és forszírozott, mert ha az 1930 évi népszámlálást más elvek ős más mód­szerek alapján hajtják végre, ur 7 annak ered­ményei elárulták volna és értéktelenné tet­ték volna az 1921. évi fiktív eredményeket. A hét ttéAszámülás párhuzama A két népszámlálás között különbség alig volt, csak annyi, hogy 1921-ben a népszámlá­rieumát, kösz vényt, idegességet | legkényelmesebben és szakszerűen gyógyít a Pozsonyi gőzítiidS hidegv’z-1 l^gyógyintézete, Grössknp utca § Állandóan működik egy háromtagú verbi- róság, amelynek határozataival szemben fellebbezésnek helye nincs. E bizottság a vezér elnöklete alatt határozza el, kit kell eltenni láb alól. A bizottság pa­rancsát kiadják két vagy több komitácsinak, özeknek aztán záros határidőn belül végre kell hajtani véres tettüket. Ellenkező esetben őket ölik meg. A legcsekélyebb fegyelmezetlenséget is ha­lállal büntetik meg. Ha a bolgár hatóságoknak sikerül egy-egy gyilkost elfogni, akkor súlyos börtönbünte­tést rónak ki rájuk, de a gyilkosokat rend­szerint nem sikerül elfogni, bár a bolgár kor­mány külpolitikai szempontból is szeretné megrend szabályozni a komité működését. Egyelőre azonban erre igen kevés a re­ményt ... lás alkalmával nem volt kétféle iv, számláló- iv és összeirási iv, akkor csak egyfajta iv volt, most kettő lett, azon/ban ez csak evenluaiitás volt és reánk csak a rosszabbak evenlu®lUás vo* natkozoll. Az eszköz kérdésében a különbség a két népszámlálás között az volt, hogy míg 1921- ben ceruzával történt az összeírások nagy része, addig 1930-ban az instrukciók alapján, tentával történt az összeírás, azonban ennek ellenére az 1921-es uépszámlálásná] ott sze­repei a gurum!, mint javító eszköz, az 1930. évi népszámlálásnál a tisztázás, az ivek ki­cserélése és az ellenőrizetlenség. A kérdezésben is némi különbség mutat­kozik. 1921-ben a népszámlálás puszién a nemzetiséget kérdezte, az 1930. évi népszám­lálás kérdezd a nemzetiséget, az anya nyel vet Az 1921-es népszámlálásnál három kritérium volt, mondjuk egy szubjektív és két objek- tiv a nemzetiség meghatározására. A szul> jektiv a nemzetiségi vallomás volt, amit min­denképpen korrigálhattak a két objektív jegy alapján: a származás, vagyis a faji hovatar- tozandóság és az anyanyeiv alapján. 1930-ban az anyanyelvet írták objektív jegy gyanánt ég feltették, hogy a nemzetiség annyi mint anyanyelv. De ez csak a papiroson volt meg, mert a praxis­ban sok objektív jegyet használtak fel, mint a vallást, a származást és a nyelvtudást. Mert hiszen amint a praxis is mutatja cs a vissza­élések is gazolják, a vallás kérdése jelentős volt a görög katolikusoknál, jelentős volt a zsi­dóknál, sőt sok helyütt a reformátusoknál és a római katolikusoknál is. A származás kérdését a névanalizisbcn merítették ki és a születési hely kutatását is lényegesen kihasználták. Ha egyszer az intenció egy igazságos, tudó-, mányos népszámlálás végrehajtására vonatkozik, akkor a legkevesebb követelmény az lett volna, hogy a nemzetiséget az anyanyelv, objektív krité­riuma alapján állapítsák meg, de az anyanyel­vet mindenki szabadon, senki által nem be­folyásolva és senki által nem ellenőrizve álla­pítsa meg. A nemzetiség valódi kritériuma Mi most is azt az álláspontot hangoztatjuk, hogy a nemzeti hovátartozás kérdése a szív kérdése, tehát szubjektív valami és objektív jeggyel meg nem határozható. Nagyon jól mondta egy magyar ujságiró. amikor azt irta, hogy az igazság kétségtelenül az. hogy az ember nemzeti érzése benső, szubjektív valami, aminek nincsen semmi meghatározható objektív jegye. A lélek bensőjében él és a bensőben nyi­latkozik meg. Külsőleg megtagadhatja ezt az ér­zést valaki, de akkor erőszakot követett el ön­magával szemben. Mindenki hozzátartozik va­lamelyik nemzethez, a nemzeti lélek közösségé­ben él, az an.yatejjel szívja azt magába és mint­egy tudat alatt lappang, csak olykor-olykor vá­lik tudatossá é« nyilatkozik meg külsőleg is. Vallhatja magát valaki kozmopolitának, inter­Törköly József kritikába a népszámlálást előkészítő rendeletről és utasításokról fSrkSfy parlamenti beszédének második résziben a népszámlálás bibés előkészítését ostorozta — 1 magyarság kimerített minden parlament! és alkotmányos lehetőséget a népszámlálás! hibák megakadályozására

Next

/
Oldalképek
Tartalom