Prágai Magyar Hirlap, 1931. február (10. évfolyam, 26-49 / 2543-2566. szám)
1931-02-01 / 26. (2543.) szám
építsük a kisebbségi MAGYAR KULTÚRÁT Irta: DZUBÁNYI LÁSZLÓ K isefobségí sorsuüíkfcan mondhatatlan sót a tennivaló. Ásandó 'védókozö harcunk közepe#© koll kiépítenünk a nemzeti élőt uj kereteit és egészséges szerveit, azon köziben pedig birkóznunk kell a ma létproblémái- vai, amelyek sohasem voltak olyan súlyosaik, mint a mii időnkben. A kisebbségi nemzeti élet feiadaitai három águak. Az első és leglényegesebb a magyarság politikád kádereinek megszervezése és megszilárdítása, hogy általuk a nemzet ellkajlmajasá váljék a szervezett védekezésre • igy a megmaradásra. A nemzeti munkának <« ax etappeja már lezárult: a magyar tömegek — minden Mekvásárló kísérlet dacára — elmozdíthat atlanul sorakoznak föl politikai kádereinkben. A Szlovén szkét és benne természetszerttrok vagyunk, de a mai határok nem jelenthetik számunkra a kultuna fcinai falát a ragaszkodunk a magyar szellemi műveltség egyetemes egységéihez, amelyen belül ránk is éipi'tö hivatás vár, úgy a kulturater© intés, mint a kultúraterjesztés terén. Sőt fokozottan vár, mert hitünk szerint a 'kisebbségi sorsba hullott magyarság megpróbálta tusainak és eaenvedéseineik uj színeket, másfajta szellemiséget és uj nagy értékéivel kell kiizzitaniok, hiszen jóformán ez az egyetlen tér, ahol sub spécié aeternitatis megbizo- nyitliatijulk életrevalóságunkat, rangunkat és építő értékünket az emberi kultúrában. Aminthogy igaz az, hogy a múlt tradícióira nekünk van a» legnagyobb szükségünk s nekünk kell. hozzájuk a legsziivósabban ragaszkodnunk, éppen úgy ereznünk kell azft az uj elrendelte test. amelyet számunkra a sors jelölt ki az erős magyar nemzeti szellem áldozatos szolgálata mellett a haladásnak — az első sorban való — előbbrevi telében. Hogy mennyi érték vár megmentésre, mennyi ugar feltörésre és mennyi rengeteg tennivaló elvégzésre, azon meggondolkodtathat az a levél, amelyet egv Becsbe szakadt szlovenszkői magyar küldött, nekem és amelyet én tovább ad rés szálok azoknak a magyaroknak a lelki ismeretéhez, akik érzik a felelősséget a magyar kultúra sorsáért: Kisebbségi magyar vagyok, a Kárpátok aljáról. Sorsom, a megélhetés, család gondja — ez idő szerint — külföldre hozott ugyan, de nem sza-< kadtam el kisebbségi véreimtől. S nemcsak megpróbáltatásaikban, távolbaszakadt rokonként visz- sza-visszatérő örömeikben osztozom egyiitt-rezdü- lő lélekkel, hanem az együvétartozás e tudata él a kötelességérzetben is. Benső lelki szükségből óhajtom s keresem az útját, mint róhatnám le az adott körülmények közt Is képességeimhez mérten köteles adómat Golgotajáró fajtám maroknyi- ságával szemben. Hajlamaim a tudomány — történet — tanulmányára vittek. E téren szeretném kivenni részemet kisebbségi sorsom szabta kötelességem teljesítéséből is: szerény téglahordással maroknyi voltunk tudományos kultúrájának fölépítésében. A terv, a vágyakozás nem uj keletű, de hogy Sándor jugoszláv király látogatása alatt bomba robbant a horvát fővárosban lég a m<ajgyairaágot leginkább sújtó centralista politika, a dászipatritáis és a napid szegényedés a gazdasági kérdéseket állítja ma politikai tevéflcenységünk tengelyéibe. Nem i* vitatható dolog, hogy e vonalon, egy kisebbség számára a legkevésbé van megadva az ináciatüva lehetősége, a munkánknak javarészt arra kell szorítkoznia, hogy feflébresz- sze az uralkodó szlovák nemzet lelkiismere- fcéfc, elősegítse az egyetlen remedium: az öntudatos és erőteljes szlovenszkói politika megszületését, amely egyediül vethet gátat a monvántuli expanziónak. Jó ielkiiamerettel elmondhatjuk, hogy mi elsőkként jelentkeztünk a kenyértfrouton, mert ahogyan, tudjuk, hogy a magyar kenyeret külön megvédeni nem lehetünk képesek, éppen úgy a becsületes meggyőzés minden eszközéivel segítettük szlovák testvéreinket annak felismerésében, hogy a szlovák kenyeret sem lehet külön és elszigetelten megmenteni Természetes dolog az is, hogy felelős törvényhozóink nem odázhatják el azoknak a tennivalóknak az elvégzését a reménybeli összefogás meg valósításáig, amelyek a nemzeti munka vonalába esnek. Ide tartozik a nép agrárnevelése, nemkülönben sérelmeink föltárása és sokezer közbelépés az orvoslásra, fis ide .tartozik az önsegély politikája, minit az egyetlen lehetséges és maximális pozitív munka, amivel egy kisebbség a maga gazdaságii védelmét és fennmaradását szolgálhatja. Ismerjük a koncepciót, mely az önsegélyt kisebbségi életünk komoly gazdasági tényezőjévé akarja kiépíteni, de hogy erről részletesen szóljunk, anniak még nincs itlt az ideje. Harmadik a sorban a nemzeti kul'turmunka. Harmadik, mert kulturális alkotó munkára csak az a nemzet lehet képes, amelynek megvan a kenyere ós biztosító üt a léte. Viszont azonban, a fizikai létezés csak akkor emelkedik a nemzeti élet rangjára, hogyha a kultúra építi ki benne a lelket. És ha a kényé rgondok e pillanatban el is halványítják talán kulturális életünk problémáit, kétségtelen, hogy ezek a problémák a legsúlyosabbak és a legszisziíuszilbb munkát kívánják. Egyszerűen azért, mert a magyar müveit fajta és nem hajlandó kisebbségi sorsi bán sem feladni azt a pozíciót, amit nagy elődök és nagy nemzetek alkotó munkája vívott ki számára a kulit ur világ bán. Kultúránkat meg akarjuk tartani, sőt a természet és az elhivatottság jogán emelni kívánjuk. Mj kötelességeinket ismerő lojális álitampolgáA király személyes bátorsága — Gyalogséta az izgatott városban - Ovációk Zágráb, január 31. Sándor jugoszláv király néhány nappal ezelőtt Horváiöísz&g iővárosába érkezett, hogy személye* jelenlétével és látogatásának ünnep élyeeeégévei lecsillapítsa a belgrádi centralizmus elleni hangulatot. A királyiHáitogatás mindeddig jól sikerült 8 agy volt, hogy Sándor ma visszautazik a fővárosba. A király kívánságára most a látogatást meghosszabbították, mert mint Sándor király kifejezte „egyelőre nőm érte effi eélját“. A király e nyilatkozatával arra a kellemetlen ée könnyen katasztrofálissá válható incidensre célzott, amely a tegnapról' mára virradó éjjel történt a városban. A „Fiatal Jugoszlávia" című ifjúsági szervezet házában bomba robbant föl, amely ugyan nem : okozott iáit, de haódmaa a király ellen. A Fiatal Jugoszlávia szervezetét annakidején Rádiós István a horvát paraszitpárt rezére alakította. A robbanás híre a lakosság között óriási izgalmat keltett s az izgalom mindaddig tartott, amig a király ina délelőtt elhatározta, hogy személyes bátorságával példát ad és lecsillapítja a nyugtalanságot. Délelőtt tizenegy órakor Sándor király egyedül, minden kíséret nélkül elhagyta a bán palotáját, amelyben megszállott s átment az átellenben lévő templomba, ahol hosszabb ideig imádkozott. Majd végigsétált a belváros uccáin, a városi vásárcsarnokig, ahol csakhamar lelkes tömeg vette körül. A király gok kereskedővel és vásárISóval szóba elegyedett, fttajd negyedórás beszélgeti j után nyílt autóra szállott és a Fiatal Jugoszlávia szervezet székházához hajtatott, ahol ugyancsak egyedül megszemlélte az éjszakai robbanás pusztításait. Amint a járókelők az egyedül sétáló királyt megismerték, majd később az autóban észrevették, mindenütt lelkes ovációban részesítették. A személyes bátorságot miudenekfölé becsülő lárvátokban mély benyomást keltett, hogy Sándor király az éjszakai merénylet ellenére a puskaporos hangulatban teljesen egyedül, egyszerű polgáremberként végigsétált a városon, barátságosan fogadta a nép üdvözüléseit és több egyszerű emberrel kedélyesen elbeszélgetett. tava! feltűnően nagy sikert aratott a kamarában Utvennégy szavazatnyi többség — Ügyes kormánynyilatkozat „Franciaország békét akar“ Pária, január 31. Laval kabinetije tegnap mutatkozott be a párisi kamarában. Ez volt a nyolcadik kormány, amely az 1923-as választások óta kormánynyilatkozatot tesz a eleve megállapítható, hogy a nyolc kormánynyilatkozat között alig volt lényegesebb különbség. Laval most is higgadt, minden szélsőségtől mentes és a politika veszedelmes zátonyai között ügyesen lavírozó kormánynyilatkozatot olvasott föl, amellyel nagy sikere volt. A kamara 312 szavazattal 258 szavazattal szemben bizalmat szavazott az uj kormánynak. A kormánytöbbség hívei sem gondoltál!, hogy Laval ily jelentő* többséggel kezdi meg működését a a legnagyobb optimisták is legfeljebb negyven szavazattöbbségre számítottak. A kormánynyilatkozat annak megállapításával kezdi, hogy lehetetlen volt a köztársasági koncentráció kormányát megvalósítani, ámbár a dezignált minisztere triók, a parlament és a nép nagy része ezt látták volna a legsziveseb! ben. Ilyen körülmények között a kormány kénytelen minimális programmal megelégedni és remél, hogy valamennyi Igazi köztársasági képviselő azon Orsit ja magát a kormány tiszta szándékaival. Franciaország békét akar. Tdz évi konstans külpolitikája, a nemzet béke akaratának legpregnánsabb kifejezése. Az uj kormány is a bevált módszerrel és türelemmel fogja folytatni a vűliágbéke megszervezésére irányuló munkát. Remél, hogy ebben valamennyien támogatni fogják. Ugyanakkor a kormány folytatni fogja a (népek kilbékité- sének munkáját, de gondoskodni fog az ország biztonságáról és a szövetséges államokhoz fűzött barátság megőrzéséről. Meggyőződése szerint Franciaország hamarosan erkölcsi garanciákat fog kapni biztonságára. A többi nemzettel együtt a népszövetségi paktum 8. cikkelye értelmében az uj francia kormány is a fegyverkezések helyes és racionális csökkentése meliett foglal állást, de nem adja föl a hathatós védelem lehetőségének politikáját. A kormány nyilatkozatot a jobboldalon tüntető helyesléssel fogadták, .míg a középpártok tartózkodtak a véleménynyilvánítástól. A bál'1 oldaliak állandó irónikus közb elszólásokkal zavarták Láváit. Több szónok támadására Lávái kijelentette, hogy sem jobboldali, sem harci kabinetiét nem akar alakítani. Becsületes koncentrációt kívánt, de egyes pártok lehetetlenné tették terveit. Frnciaországnak azonban szüksége van kormányra 6 így kénytelen volt a miniszteri listát mai formájában összeállítani, de eltökélt szándéka, hogy a jövőben is a kibékülés szellemében fog működni. A vita végén Franklin Bouillon újból megtámadta Briand szerinte veszedelmes külpolitikáját. Az immár tradícióvá vált támadásban hangsúlyozta, hogy a németországi helyzet rendkívül veszedelmes és a birodalom a polgárháború küszöbén áll. A német szociáldemokraták a Vorwárts főszerkesztőjét Parisba küldték, hogy megnyerje a francia szóda- listákat. A lengyel határ mentén állítólag 400.000 Hitler-gárdista készen áll arra, hogy bármely pillanatban betörjön Lengyelországba, vagy Berlin ellen vonuljon. A kommentárok P á r 1 s, január 31. A lapok kommentáraikban kivétel nélkül megállapítják, hogy Laval ég a kamara első érintkezésbelépése nagy sikert jelentett a kormány számára. A Matín szerint az optimisták sem remélték, hogy az uj kabinet ily döntő győzelmet arat Laval tegnap megmutatta, hogy az első osztályú politikus összes kiválóságával rendelkezik. A Petit Párisién szerint húsz olyan képviselő, akit az ellenzék a magáénak vélt, tegnap a kormányra szavazott. WST N© fogadja ©I a lapot a mélynyomása 8 oldalas képes melléklet nélkül “W MM SZÁMUm I KÉPES HÉTÜl M t. U áES-ajsSE; » évf. 26. (2543) szim • Vasárnap ’ 1931 1 Előfizetői ars évente 300, félévre 150, negyed- A r\A-r4nb Szerkesztőség; Prága 11. Panské alice 12. évre 76. havonta 26 Kfc; külföldre; évente 450, ^ SZlOVenSZKOl eS rilSZlTlSZKOl eltenZeKI partok n. emelet — Telefon; 30311. — Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre 114, havonta M Kt politikai napilapja teieiös szerkesztő' Pr**u Pa"*k4 5 X ‘U emelet fi képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több tőszerkesztő, r r t' reieiŐS szerKesztO. Telefon; 34184. Egye* szára ára 1.20 Ké. vasárnap 2.-Kt DZURANYJ LÁSZLÓ FORGACh GÉZA SÜRGÖNYEIM H IR L fi P. PRftHfl
