Prágai Magyar Hirlap, 1931. február (10. évfolyam, 26-49 / 2543-2566. szám)

1931-02-01 / 26. (2543.) szám

építsük a kisebbségi MAGYAR KULTÚRÁT Irta: DZUBÁNYI LÁSZLÓ K isefobségí sorsuüíkfcan mondhatatlan sót a tennivaló. Ásandó 'védókozö harcunk kö­zepe#© koll kiépítenünk a nemzeti élőt uj kereteit és egészséges szerveit, azon köziben pedig birkóznunk kell a ma létproblémái- vai, amelyek sohasem voltak olyan súlyo­saik, mint a mii időnkben. A kisebbségi nemzeti élet feiadaitai há­rom águak. Az első és leglényegesebb a ma­gyarság politikád kádereinek megszervezése és megszilárdítása, hogy általuk a nemzet ellkajlmajasá váljék a szervezett védekezésre • igy a megmaradásra. A nemzeti munká­nak <« ax etappeja már lezárult: a magyar tömegek — minden Mekvásárló kísérlet da­cára — elmozdíthat atlanul sorakoznak föl politikai kádereinkben. A Szlovén szkét és benne természetszertt­rok vagyunk, de a mai határok nem jelent­hetik számunkra a kultuna fcinai falát a ra­gaszkodunk a magyar szellemi műveltség egyetemes egységéihez, amelyen belül ránk is éipi'tö hivatás vár, úgy a kulturater© intés, mint a kultúraterjesztés terén. Sőt fokozot­tan vár, mert hitünk szerint a 'kisebbségi sorsba hullott magyarság megpróbálta tusai­nak és eaenvedéseineik uj színeket, másfajta szellemiséget és uj nagy értékéivel kell ki­izzitaniok, hiszen jóformán ez az egyetlen tér, ahol sub spécié aeternitatis megbizo- nyitliatijulk életrevalóságunkat, rangunkat és építő értékünket az emberi kultúrában. Aminthogy igaz az, hogy a múlt tradícióira nekünk van a» legnagyobb szükségünk s ne­künk kell. hozzájuk a legsziivósabban ragasz­kodnunk, éppen úgy ereznünk kell azft az uj elrendelte test. amelyet számunkra a sors jelölt ki az erős magyar nemzeti szellem ál­dozatos szolgálata mellett a haladásnak — az első sorban való — előbbrevi telében. Hogy mennyi érték vár megmentésre, mennyi ugar feltörésre és mennyi rengeteg tennivaló elvégzésre, azon meggondolkod­tathat az a levél, amelyet egv Becsbe sza­kadt szlovenszkői magyar küldött, nekem és amelyet én tovább ad rés szálok azoknak a magyaroknak a lelki ismeretéhez, akik érzik a felelősséget a magyar kultúra sorsáért: Kisebbségi magyar vagyok, a Kárpátok aljá­ról. Sorsom, a megélhetés, család gondja — ez idő szerint — külföldre hozott ugyan, de nem sza-< kadtam el kisebbségi véreimtől. S nemcsak meg­próbáltatásaikban, távolbaszakadt rokonként visz- sza-visszatérő örömeikben osztozom egyiitt-rezdü- lő lélekkel, hanem az együvétartozás e tudata él a kötelességérzetben is. Benső lelki szükségből óhajtom s keresem az útját, mint róhatnám le az adott körülmények közt Is képességeimhez mér­ten köteles adómat Golgotajáró fajtám maroknyi- ságával szemben. Hajlamaim a tudomány — tör­ténet — tanulmányára vittek. E téren szeretném kivenni részemet kisebbségi sorsom szabta kö­telességem teljesítéséből is: szerény téglahordás­sal maroknyi voltunk tudományos kultúrájának fölépítésében. A terv, a vágyakozás nem uj keletű, de hogy Sándor jugoszláv király látogatása alatt bomba robbant a horvát fővárosban lég a m<ajgyairaágot leginkább sújtó centralis­ta politika, a dászipatritáis és a napid szegé­nyedés a gazdasági kérdéseket állítja ma politikai tevéflcenységünk tengelyéibe. Nem i* vitatható dolog, hogy e vonalon, egy kisebb­ség számára a legkevésbé van megadva az ináciatüva lehetősége, a munkánknak java­részt arra kell szorítkoznia, hogy feflébresz- sze az uralkodó szlovák nemzet lelkiismere- fcéfc, elősegítse az egyetlen remedium: az ön­tudatos és erőteljes szlovenszkói politika megszületését, amely egyediül vethet gátat a monvántuli expanziónak. Jó ielkiiamerettel elmondhatjuk, hogy mi elsőkként jelentkez­tünk a kenyértfrouton, mert ahogyan, tudjuk, hogy a magyar kenyeret külön megvédeni nem lehetünk képesek, éppen úgy a becsü­letes meggyőzés minden eszközéivel segítet­tük szlovák testvéreinket annak felismerésé­ben, hogy a szlovák kenyeret sem lehet kü­lön és elszigetelten megmenteni Természe­tes dolog az is, hogy felelős törvényhozóink nem odázhatják el azoknak a tennivalóknak az elvégzését a reménybeli összefogás meg valósításáig, amelyek a nemzeti munka vo­nalába esnek. Ide tartozik a nép agrárneve­lése, nemkülönben sérelmeink föltárása és sokezer közbelépés az orvoslásra, fis ide .tar­tozik az önsegély politikája, minit az egyet­len lehetséges és maximális pozitív munka, amivel egy kisebbség a maga gazdaságii vé­delmét és fennmaradását szolgálhatja. Is­merjük a koncepciót, mely az önsegélyt ki­sebbségi életünk komoly gazdasági tényező­jévé akarja kiépíteni, de hogy erről részle­tesen szóljunk, anniak még nincs itlt az ideje. Harmadik a sorban a nemzeti kul'turmun­ka. Harmadik, mert kulturális alkotó mun­kára csak az a nemzet lehet képes, amely­nek megvan a kenyere ós biztosító üt a léte. Viszont azonban, a fizikai létezés csak akkor emelkedik a nemzeti élet rangjára, hogyha a kultúra építi ki benne a lelket. És ha a kényé rgondok e pillanatban el is halványít­ják talán kulturális életünk problémáit, két­ségtelen, hogy ezek a problémák a legsúlyo­sabbak és a legszisziíuszilbb munkát kíván­ják. Egyszerűen azért, mert a magyar mü­veit fajta és nem hajlandó kisebbségi sorsi bán sem feladni azt a pozíciót, amit nagy elődök és nagy nemzetek alkotó munkája ví­vott ki számára a kulit ur világ bán. Kultúrán­kat meg akarjuk tartani, sőt a természet és az elhivatottság jogán emelni kívánjuk. Mj kötelességeinket ismerő lojális álitampolgá­A király személyes bátorsága — Gyalogséta az izgatott városban - Ovációk Zágráb, január 31. Sándor jugoszláv ki­rály néhány nappal ezelőtt Horváiöísz&g iővárosába érkezett, hogy személye* jelen­létével és látogatásának ünnep élyeeeégévei lecsillapítsa a belgrádi centralizmus elleni hangulatot. A királyiHáitogatás mindeddig jól sikerült 8 agy volt, hogy Sándor ma vis­szautazik a fővárosba. A király kívánságá­ra most a látogatást meghosszabbították, mert mint Sándor király kifejezte „egyelőre nőm érte effi eélját“. A király e nyilatkozatával arra a kelle­metlen ée könnyen katasztrofálissá válható incidensre célzott, amely a tegnapról' mára virradó éjjel történt a városban. A „Fiatal Jugoszlávia" című ifjúsági szervezet házá­ban bomba robbant föl, amely ugyan nem : okozott iáit, de haódmaa a király ellen. A Fiatal Jugoszlávia szerve­zetét annakidején Rádiós István a horvát paraszitpárt rezére alakította. A robbanás híre a lakosság között óriási izgalmat kel­tett s az izgalom mindaddig tartott, amig a király ina délelőtt elhatározta, hogy sze­mélyes bátorságával példát ad és lecsilla­pítja a nyugtalanságot. Délelőtt tizenegy órakor Sándor király egyedül, minden kísé­ret nélkül elhagyta a bán palotáját, amely­ben megszállott s átment az átellenben lé­vő templomba, ahol hosszabb ideig imád­kozott. Majd végigsétált a belváros uccáin, a városi vásárcsarnokig, ahol csakhamar lelkes tömeg vette körül. A király gok ke­reskedővel és vásárISóval szóba elegyedett, fttajd negyedórás beszélgeti j után nyílt autóra szállott és a Fiatal Jugoszlávia szer­vezet székházához hajtatott, ahol ugyan­csak egyedül megszemlélte az éjszakai rob­banás pusztításait. Amint a járókelők az egyedül sétáló királyt megismerték, majd később az autóban észrevették, mindenütt lelkes ovációban részesítették. A szemé­lyes bátorságot miudenekfölé becsülő lár­vátokban mély benyomást keltett, hogy Sándor király az éjszakai merénylet elle­nére a puskaporos hangulatban teljesen egyedül, egyszerű polgáremberként végig­sétált a városon, barátságosan fogadta a nép üdvözüléseit és több egyszerű emberrel kedélyesen elbeszélgetett. tava! feltűnően nagy sikert aratott a kamarában Utvennégy szavazatnyi többség — Ügyes kormánynyilatkozat „Franciaország békét akar“ Pária, január 31. Laval kabinetije tegnap mutatkozott be a párisi kamarában. Ez volt a nyolcadik kormány, amely az 1923-as válasz­tások óta kormánynyilatkozatot tesz a eleve megállapítható, hogy a nyolc kormánynyilat­kozat között alig volt lényegesebb különbség. Laval most is higgadt, minden szélsőségtől mentes és a politika veszedelmes zátonyai kö­zött ügyesen lavírozó kormánynyilatkozatot olvasott föl, amellyel nagy sikere volt. A ka­mara 312 szavazattal 258 szavazattal szemben bizalmat szavazott az uj kormánynak. A kor­mánytöbbség hívei sem gondoltál!, hogy Laval ily jelentő* többséggel kezdi meg működését a a legnagyobb optimisták is legfeljebb negy­ven szavazattöbbségre számítottak. A kormánynyilatkozat annak megállapításá­val kezdi, hogy lehetetlen volt a köztársasági koncentráció kormányát megvalósítani, ámbár a dezignált minisztere triók, a parlament és a nép nagy része ezt látták volna a legsziveseb­! ben. Ilyen körülmények között a kormány kénytelen minimális programmal megelégedni és remél, hogy valamennyi Igazi köztársasági képviselő azon Orsit ja magát a kormány tiszta szándékaival. Franciaország békét akar. Tdz évi konstans külpolitikája, a nemzet béke aka­ratának legpregnánsabb kifejezése. Az uj kor­mány is a bevált módszerrel és türelemmel fogja folytatni a vűliágbéke megszervezésére irányuló munkát. Remél, hogy ebben vala­mennyien támogatni fogják. Ugyanakkor a kormány folytatni fogja a (népek kilbékité- sének munkáját, de gondoskodni fog az ország biztonságáról és a szövetséges államokhoz fű­zött barátság megőrzéséről. Meggyőződése sze­rint Franciaország hamarosan erkölcsi garan­ciákat fog kapni biztonságára. A többi nemzet­tel együtt a népszövetségi paktum 8. cikkelye értelmében az uj francia kormány is a fegy­verkezések helyes és racionális csökkentése meliett foglal állást, de nem adja föl a hatha­tós védelem lehetőségének politikáját. A kormány nyilatkozatot a jobboldalon tünte­tő helyesléssel fogadták, .míg a középpártok tartózkodtak a véleménynyilvánítástól. A bál'1 oldaliak állandó irónikus közb elszólásokkal zavarták Láváit. Több szónok támadására Lá­vái kijelentette, hogy sem jobboldali, sem harci kabinetiét nem akar alakítani. Becsüle­tes koncentrációt kívánt, de egyes pártok lehe­tetlenné tették terveit. Frnciaországnak azon­ban szüksége van kormányra 6 így kénytelen volt a miniszteri listát mai formájában össze­állítani, de eltökélt szándéka, hogy a jövőben is a kibékülés szellemében fog működni. A vita végén Franklin Bouillon újból megtá­madta Briand szerinte veszedelmes külpoliti­káját. Az immár tradícióvá vált táma­dásban hangsúlyozta, hogy a németországi helyzet rendkívül veszedelmes és a birodalom a polgárháború küszöbén áll. A német szociál­demokraták a Vorwárts főszerkesztőjét Paris­ba küldték, hogy megnyerje a francia szóda- listákat. A lengyel határ mentén állítólag 400.000 Hitler-gárdista készen áll arra, hogy bármely pillanatban betörjön Lengyelország­ba, vagy Berlin ellen vonuljon. A kommentárok P á r 1 s, január 31. A lapok kommentáraik­ban kivétel nélkül megállapítják, hogy Laval ég a kamara első érintkezésbelépése nagy si­kert jelentett a kormány számára. A Matín szerint az optimisták sem remélték, hogy az uj kabinet ily döntő győzelmet arat Laval tegnap megmutatta, hogy az első osztályú politikus összes kiválóságával rendelkezik. A Petit Párisién szerint húsz olyan képviselő, akit az ellenzék a magáénak vélt, tegnap a kormányra szavazott. WST N© fogadja ©I a lapot a mélynyomása 8 oldalas képes melléklet nélkül “W MM SZÁMUm I KÉPES HÉTÜl M t. U áES-ajsSE; » évf. 26. (2543) szim • Vasárnap ’ 1931 1 Előfizetői ars évente 300, félévre 150, negyed- A r\A-r4nb Szerkesztőség; Prága 11. Panské alice 12. évre 76. havonta 26 Kfc; külföldre; évente 450, ^ SZlOVenSZKOl eS rilSZlTlSZKOl eltenZeKI partok n. emelet — Telefon; 30311. — Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre 114, havonta M Kt politikai napilapja teieiös szerkesztő' Pr**u Pa"*k4 5 X ‘U emelet fi képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több tőszerkesztő, r r t' reieiŐS szerKesztO. Telefon; 34184. Egye* szára ára 1.20 Ké. vasárnap 2.-Kt DZURANYJ LÁSZLÓ FORGACh GÉZA SÜRGÖNYEIM H IR L fi P. PRftHfl

Next

/
Oldalképek
Tartalom