Prágai Magyar Hirlap, 1931. január (10. évfolyam, 1-25 / 2518-2542. szám)
1931-01-10 / 7. (2524.) szám
/fcNLf \ Mai ssamanis 19 o?«fai aáihl^JL % X érf, 7. (2524) nini « Szombat * 1931 január 10 AvCiVARHIRMI) Elftftzetóot éri évente 300, félévre 150, negyed* A 1 7 '• » • 7 '* 7/ «r • * » 7 AserkesztAségi Prégt S. Panská ulsce 12. évre 76, havonta 36 Ké; külföldre évente 450, A SZl0V€nSZk0l 6S niSZlTtSZkoi ellenzéki partok ffl. emelet - Telefon, 30311. - Kiadóhivatal, félévre 236, negyedévre 114, havonta 38 Kft. _ nfinilnnift r , „ Pfág* B, P*n»ká ulice 12. U! emelet. #» képes melléklettel havonként 230 KC-val több Főszerkesztői pOLUlKai napilapja Felelős szerkesztői Telefon: 34184 Egye* ezáia ára 1*20 Ké, vasárnap 2, -Kt DZURASV LÁSZLÓ FORG sűroöhycim, hírlap, prrhb : ';V ' ' ' ; . Ismét egy őszi választás lanudr végén kitér a forradalom Spanyolországban? Feltünéstkeltö röpcédula Madrid uccáin — Harag az idegenlégiók ellen A király füloszlatta a repülőezredeket Í (d. j.) A féEhivatalos laip ma bejelentette, hogy ősszel újból urnáik elé idézik a választó polgárokat: ősszel tartják meg az ezévben esedékessé váló községi választásokat. A csehszlovák közéletben már tradícióvá vált, hogy mindig őszre tűzik ki az olyan alkotmányos aktusokat, melyeknél a polgárok közvetlenül juttatják kifejezésre akaratukat. Majdnem minden őszre kijut egy-egy ilyen aktus: 1925-ben nemzetgyűlési, 1927-íben községi, 1928-ban tartományi, 1929-beu nemzetgyűlési választások. Az őszi terminusoknak érthető indokuk van: ősszel van mindig a legkevesebb munkanélküli, ősszel a legkedvezőbb a gazdasági helyzet, a választók aránylag ilyenkor a legmegelégedettebbek, tehát a kormánypártokra nézve ilyenkor a legelőnyösebb választásokat provokálni. A községi választások normális közéleti viszonyok között csak helyi érdeikü események, de a csehszlovákiai agyonpolitizált viszonyok közt mindig politikai színezettel bírták. Ennek oka a lista rendszer, mely még a községi gazdálkodás helyi vezetésébe is beviszi az országos pártok szerinti erőtagoző- dást, vagyis agyonpolitizálják még a községek önkormányzati életét is. A csehszlovák pártok, azonkívül-azért politizálják agyon a községi választásokat, mert bennük a parlamenti erőviszonyok főpróbáját, ellenőrzését és korrekcióját látják. így például már ma hangoztatják a- koalíció berkeiben, hogy őszig, a községi választásokig nem változik meg a politikai konstelláció, ellenben az akkor mutatkozó erőeltolódásoknak föltétlenül lesznek konzekvenciái a parlamenti politikában. Tehát már az, hogy maguk a csehszlovák kormánypártok már most ilyen döntő politikai jelentőséget tulajdonítanak az őszi választási akitusnak, elég ok arra, hogy azt az ellenzék szintén ilyen néző szögből Ítélje meg és ehhez képest hónapokig tartó tervszerű etappmunikával készüljön föl az őszi erőmérkőzésre. Az őszi választásoknak ezen általános szempontnál sokkal nagyobb jelentőséget ad még két speciális szempont: nevezetesen, hogy mit jelentenek majd egyrészt egyetemes szlovenszkói, másrészt magyar kisebbségi szempontból. Szlovenszkói nézőszögből rendkívül fontos az, hogy Szlovenszkón és Kuszinszkóc a községeknek 90 százaléka fog majd választani, mig a azudétatartományok- ban csak a községek 60 százaléka lép urna elé. Ebből az következik, hogy csak a kárpáti országrészekben adnak majd a községi választások országos méretű képet az erők újabb megoszlásáról, az időközi erőeltolódásokról. Vagyis politikai súlyúk valójában csak a szlovenszkói és ruszinszkój községi választásoknak lesz s ezért a csehszlovák centralista pártok ennek tudatában ide fogják energiáikat koncentrálni, itt fog lejátszódni a leghevesebb összecsapás a pártok közt. Annál is inkább így lesz, mert hiszen a szudétatartományokban a pártkeretek közt már kiegyensúlyozott állóharc folyik, addig Szlovenszkón és Ruszinszkón erősek az eltolódások, 8 a választási küzdelmek a mozgó front, az erős fluktuáció jegyében szoktak lefolyni. Szlovenszkón és Ruszinszkón egyedül a magyarság pártjainak és a szepesi német pártnak van szilárd, zárt és megrend.it- hetetlen kádere, a többi párt mindig a lutri esélyeivel indul a választási harcokba s ezért a legkicsap ongóbb kortézia fegyvereivel . harcolnak ellenünk és egymás ellen. Ez egyszer nem élhetnek a váratlanul kiirt választásoknál alkalmazott rajtaütés! taktikával, Madrid, január 9. A spanyol fővárosban ma röpcédulákat osztogattak, amelyeket a hatóságok is kénytelenek komolyan venni. A röpcédulákat a forradalmi bizottság irta alá. Az ismeretlen bizottság megállapítja, hogy az elmúlt hónap eseményeit csupán az eljövendő nagy csata bevezetésének szabad tekinteni, mert a Bourbonok uralmának napjai meg vannak számlálva Spanyolországban és a köztársaságot csakhamar kikiáltják. Általános, nagy nemzeti mozgalomról van szó, amelyben valamennyi szociális csoport, valamennyi monarchiaellenes párt és a hadsereg is részt vés?. A katonák kivétel nélkül a forradalmárok pártján állanak, mert a hadsereg a nemzetért van és nem egy család érdekeinek védelmére. Az a körülmény, hogy az elmúlt forradalomban az idegenlégiók katonáit Spanyolországba hozták, Newyork, január 9. Manhattanban újból súlyos tüntetésekre került a sor, mely alkalommal a rendőrök kénytelenek vof’Üak fegyverüket használni és a veszélyeztetett uccákat erőszakosan kiüríteni. Az éhező tüntetők Brooklynban megkísérelték, hogy bevegyék az üdv hadseregének palotáját, majd amikor ez nem sikerült, Manhattanba vonultak és a Lyceum-szinház előtt tüntetni kezdtek. Egy rendőr fööszólította a tömeget, hogy oszoljon szét, mire a munkanélküliek megtámadták és oly súlyosan megverték, hogy belső sérülésekkel egy közeli kórházba kellett száűlitani. Egy másik rendőr csak úgy szabadulhatott, hogy revolveréből több riasztó lövést adott le. Végre rend- őrerősitések érkeztek és megtisztították a teret és a környékező uccákat. Több tüntetőt letartóztattak. Washington, január 9. Jelentettük, hogy az Arkanzasz állambeli England városban az éhező farmerek megtámadták az élelmiszerüzleteket és csak akkor vonultak ki a városkából, amikor nagyobb mennyiségű élelmet kaptak éhező családjaik részére. Az úgynevezett szárazsági zónában történt nagyjelentőségű incidens ma szerepeit a Reprezentációs Ház ülésén. A szenátus 15 millió dollárt utalt ki a szárazsági zóna éhemért az ellenzéki pártok töbhhőnapos csendes szervező munkával előzhetik meg a ro- hamkorítézia ostromát. Szükséges tehát, hogy a szlovenszkói orientációjú pártok erre a választásra alaposan fölkészüljenek, mert a szlovenszkói regionális orientáció jegyében csakis ilyen munkával szoríthatják majd vissza azokat a politikai irányzatokat, melyek a helyi érdekű községi választásokból kétes politikai célú vöksvadászatot csinálnak a helyi és regionális érdekek kárára, I azt bizonyítja, hogy XIII. Alfonz Spanyoíorszá-1 got egyszerű gyarmatként kezeli. Ámbár a december 15-iki forradalom bizonyos félreértések következtében nem sikerült, a monarchia súlyos csapást kapott, amelyből soha többé föl nem épül. A résztvevők nem riadtak vissza az első sikertelenségtől és január első napjaiban fogadalmat tettek, hogy megszabadítják Spanyolországot a monarchiától. A röpcédula fölszólítja a népet, hogy álljon készenlétben és kövesse a forradalom vezéreit. Az általános vélemény szerint január végére a köztársaságiak újabb forradalmat terveznek s ez alkalommal a munkások is előtérbe lépnek. Berenguer kormánya állítólag hamarosan lemond és a monarchista orientációjú központi kormány hamarosan kiírja a parlamenti választásokat. Annyi máris bizonyosnak látszik, hogy goi számára s ezt az összeget a Reprezentációs Házban keveselték. Mig Wood indi- anai köztársasági képviselő azt állította, hogy az arbanzaszi eseményeket csupán hivatásos zavartcsináűók idézték elő azzal a célzattal, hogy általános nyugtalanságot szítsanak, Parks, Arkanzasz demokrata képviselője válaszában kijelentette, hogy államában az emberek tényleg éheznek és a De a legdöntőbb jelentősége lesz az őszi választásoknak — magyar szempontból. A decemberi népszámlálás eddigi eredményeiből az látható, hogy a népszámláló biztosok együttesen kevesebb magyart mutatnak ki, mint amennyi az 1921 -es népszámlálás alapján — már a „kontinuitás4* elve szerint is — várható lenne, nem is beszélve az 1910-es statisztikáról. Az ezévi nyílt népszámlálás és a jövő évi titkos szavazás adatainak egybevetéséből meg lehel; majd állapítani, mennyiben obj'ektivek azok az állítások^ at uj választásokat nem tartják meg március elsején, mint eredetileg tervezve volt. Az elmúlt napokban Madridban több, mint száz diákot letartóztattak, akiket újból szabadonengedtek. Ma újabb ötven diákot szállítottak be a rendőrségre, mert általános diáksztrájkot szerveztek. Egyébként az egyetemeken az előadásokat újra megkezdték, csupán a madridi egyetem jogi fakultásán sztrájkolnak a diákok. Madrid, január 9. A király rendeletet irt alá, amelyben föloszlatja a spanyol repülőhad testet. A repülőtiszteket a különböző fegyvernemekhez osztották be, de'-továbbra is pilóták maradnak és a repülőezredek teljes átszervezése után újból külön fegyvernemmé tömörülnek. szükség óriási, Gentry szenátor táviratilag értesítette a washingtoni parlamentet, hogy England környékén az emberek tényleg éheznek. December 15-e óta a vörös kereszt 1141 család ellátásáról gondoskodik és a segélyekre szoruló emberek száma napról-napra nő. A vörös kereszt vezérei is tarthatatlannak Hatják a helyzetet Arkan- zaszban. hogy a magyarság katasztrofálisan fogyóban van. A magyarság pártjainak őszi választási eredménye egyúttal a népszámlálás nemzetiségi statisztikájának kritikája lesz, s ebből a nézőszögből igazán nem hangsúlyozható eléggé, mennyire fontos az, hogy ez a gondolat addigTa pártjaink munkája révén a legapróbb községekben, sőt a tanyák lakói közt is köztudatba menjen át és az őszi választások erőpróbáján döntő tényezővé vál jón. Erre a munkára föl kell készülni. Az amerikai prosperitás végnapjai Súlyos munkanélküli tüntetések Hewyorkban - Az arkansasi éhínség A ruhrvidéki szénkonfAktust szükségrendelettel szabályozzák Uj rendszerű döntőbíráskodás — Hatszázalékos bérreMdő Berlin, január 9. A ruhrvldéki szénkonfliktusban a döntőbiráskodási módszer csődöt mondott s így a birodalmi kormány elhatározta, hogy a krízisnek egy szükségrendelet alapján vet véget. A birodalmi munkaügyi bíróság 1927-ben döntést hozott, amelynek értelmében olyan esetekben, ahol döntőbiráskodási eljárásra kerül a sor, a döntőbíró csak az egyik párt javaslatát fogadhatja el és önálló indítványt nem tehet. Ilyen körülmények között a döntőbírónak minden törekvése csak arra irányulhatott, hogy a konfliktusba került feleket visszatartja a túlzott követelésektől. Ezzel ellentétben a praxisban az ellenfelek soha nem engedtek maximális követeléseikből s igy a döntőbb rák szerepe megnehezült. így volt a Ruhr-kon- íliktusban is. A kormány a tervezett uj szükségrendelettel hatályon kívül helyezi a birodalmi munkaügyi bíróság döntését és megadja a döntőbírónak azt a jogot, hogy önálló és közvetítő javaslatot tehessen. A szükségrendeleiet a köztársasági elnök még ma aláírja, hogy a holnap megkezdődő újabb ruhrvidéki tárgyalásokon már érvényben legyen. Az általános vélemény szerint Brahm tanár, a ruhrvidéki döntőbíró, hatszázalékos bérredukciót rendel el a Ruhrvidéken és a birodalmi munkaügyi .ainisz- ter a döntést kötelezőnek jelenti ki.
