Prágai Magyar Hirlap, 1931. január (10. évfolyam, 1-25 / 2518-2542. szám)

1931-01-08 / 5. (2522.) szám

Mai uAmunk 12 o tarai Mai uiamk 12 or«rai ÉVf 5 (2522) nfim * CsMArMk t931 január 8 Előfizetési ár: évente 300, félévre &50, negyed* évre 76, havonta 26 Ki; külföldre évente 450, feiévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K& R képe& melléklettel havonként 2.50 Kd-val több Egyes szám ára 1.20 Kfc, vasárnap 2-K4, A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja tetetős szerkesztő: DZURANY! LÁSZLÓ FORGACh GÉZA Szerkesztőség: (Prága H, Porcská ullce 12. 1L emelet — Telefon: 30311. — Kiadóhivatalt Prága ÜL Panská ullce 92. 111. emelet Telefon: 34184 »ÖROŐMVCIM. HIRLRP, Mámoros lelkesedéssel ünnepli Brazília népe az Óceánt legyőző olasz repülőrajt Bmíbo tábornok expedíciója kedden este célba ért Az első csoportos óceánrepülés elhatározó sikere Róma, január 7. A légügyi közlekedés bravúrjai között is első helyet biztosit ma­gának az a nagysikerű vállalkozás, amelyet i az olasz légi flottának tizenkét gépe hajtott I végre az óesztendőnek és az ujesztendőnek fordulóján. Az egész olasz közvélemény, de az egész kul túr világ közvéleménye is lázas érdeklődéssel figyelte ennek á vállalkozás­nak a lefolyását, amely azért 19 nevezetes határkövet jelent a légügyi közlekedésben, mivel ebiben az esetiben nem csupán egyetlen repülőgép hajtotta végre az oceánrepülés bravúros tényét, hanem egy tizenkét hidroavionbóí álló kjs légi flotta, amely vezetőinek bátorságával, gépjeinek tökéletességével játszi könnyedséggel győzte le a déli Atlantikium háromezer kilométer széles akadályát. Balbo tábornok, az olasz légül aj ózás mi­nisztere, a legkiválóbb olasz katonai repü­lőknek és repü'lősza kér tőknek egyike, kez­deményezte és hajtotta végre ezt a vállalko­zást, amely az olasz aviatikának örök dicső­ségére fog szolgálná. Két héttel ezelőtt in­dult útnak a tizenkét hidroavionbóí álló osztag Rómából. Mussolini a fasiszta kéz- emeléssel vett búcsút a Thyrreni tenger kék­lő egében eltűnő légi madaraktól és azóta az olasz közvélemény óráról órára benső ag­godalommal, egyúttal azonban határtalan bizalommal és lelkesedéssel várta a hősies vállalkozás egyes etaippjairól a jelentéseket. A Földközi tenger nyugati medencéje fölött vitt át az ut első szakasza és Gibraltárban szállott le először a flotta, amely azután Afrika nyugati partvonalának mentén Pór­in gál-Guyanába repült és Portugál-Guyana kikötőhelyéről, Bolamá- ból startolt az Atlanti óceán déli medencé­jének átrepülésére. Az a feladat, amelyre a légi flotta vállalko­zott, óriási teljesítményt jelent, hiszen az ut egyes állomásai között légvonalban nyolcezer kilométernyi távolság fekszik. Rómából, az északi szélesség 42 fokáról in­dult el az olasz flotta, hogy átrepülve az egész szubtropikus és tropikus égövet, elér­je a déli szélesség 5. fokán fekvő braziliai Natai kikötővárost, amely a S. Roque fok­nak, Délamerika eme legkeletebbre ugró parti fokának tövében fekszik. A repülőknek tehát három ellentétes klimaöv viszonyait kellett maguk alá gyűr­niük. A passzátszelek övéből a szélcsöndek övén át jutottak a déli passzátok régiójába. Gépek és emberek egyformán megfeleltek a vállalt feladat nagyságának és merészségé­nek és a radiio kedden este az egész világ­nak tudtára adta a diadalmas hírt, hogy Balbo tábornok repülőrajinak tiz gépe középeurópai idő szerint 6 óra 45 perckor kikötött a brazíliai partokon. Az ut utolsó részlete a déli Atlantikuiwra jutott. Az Atlanti óceán Portugál-Guyanna és a braziliai S. Roque fok között a legjob­ban össze szorul. Mig az Egyesült Államok és Spanyolország között az óceán medencé­jének a szélessége hat földrajzi fokot, tehát csaknem hétezer kilométert tesz kii, addig az olasz repülők által választott útvonal en­nek a távolságnak éppen a fele. Az óceán át- keresziezésére tehát ez a vonal a legalkal­masabb, mert az óvilágból ezen az utón ér­hető el leghamarabb az újvilág. Az ut utolsó szakáról a következőképpen számolnak be a beérkezett hírek: Az itáliai repülőraj a nyugatafrikai parto­kon fekvő Bolama kikötőből a január 6-ra virradó éjszaka 1 óra 10 perckor, vagyis kö­zépeurópai idő szerint 3 óra 10 perckor star-» tolt. Az óceán felett megteendő útvonal ke j reken háromezer 'kilométert tesz ki. A re­pülőszakértők véleménye az volt, hogy ezt az utat a repülőknek 18 óra alatt , meg kell tenniük, tehát középeurópái idő szerint ked­den este 9 órakor célban kell lenniük. Az eredmény meghaladta várakozásukat, a repülőraj már este 6 óra 45 perckor cél­hoz érkezett ■és kikötött Portnatalban. A gépek akció- 1 sugara 3500 kilométert tett ki, úgy hogy minden nehézség nélkül legyőzhette az I óceáni utat. Natalban már a délutáni órákban óriási embertömeg gyűlt össze s a braziliai olasz kolónia igen nagy számban jelent meg. A hatalmas terjedelmű országnak csaknem minden részéről eljöttek az olaszok, hogy honfitársaik diadalmas megérkezését ünne­pelhessék. A tömeg izgalma nőttön-nőtt és csak fokozódott, amikor délután négy óra tájban a megafonok kihirdették a Fernando de Noronha szigetről érkezett rádiójelentést, amely szerint a repülőrajnak mind a tizen­két gépe elhaladt a sziget felett. Fernando de Noronha szigete mintegy kétszáz kilomé­ternyi távolságra fekszik az óceánban a S. Roque foktól északkeletre, a Soutihampton, Bernambuco hajóút mentén. Helyi idő szerint háromnegyed öt órakor megjelentek az olasz repülőgépek Portnatal felett. Óriási üdvrivalgás fogadta a gépeket, ám csakhamar kiderült, hogy á várt tizenkét gép helyett csupán tíz gép érkezett meg. Két gép tudniillik az utolsó pillanatban, közvetlenül a cél elllőtt szeren­csétlenül járt. A gépek defektust kaptak és kénytelenek voltak leszállani a nyílt tengeren. A part­vonal közelében cirkáló olasz hadigőzösök nyomban a sérült gépek segítségére siettek, a legénységet a fedélzetre vették, a gépeket pedig bevontatták Natai kikötőjébe. Balbo repülőrajának fogadtatása rendkívül ünnepélyes körülmények között ment végbe. Az olasz repülők a kikötőben a tömeg ujjon- gása között bontották szét az olasz zászlót. A braziliai kormány képviseletében Irineo Joff- roy kormányzó a hivatalos fogadóbizottság­gal motorcsónakon sietett az olasz repülő- rajhoz és szívélyes kézszoritással fejezte ki Balbo tábornoknak a braziliai kormány Sze­rencsek ivánatait. A kikötéssel járó munkálatok befejezése után Balbo tábornok és a tiz regülő legény- * sége a kormány naszádjain szárazföldre tért. Itt olyan ünnepélyes fogadtatás várta őket, amely még a newyorki tradicionális fogad­tatások lényét is elhomályosította. A fellelkesült emberek ezrei és ezrei igye­keztek a repülők közelébe jutni. A rendőr­ségi kordont pillanatok alatt szétszakították és a hivatalos fogadóbizottság embereinek tehetetlenül kellett nézniük a távolból, mi­ként ragadja el a tömeg az óceán diadalmas hőseit. A mámoros emberek pillanatok alatt vállra kapták a repülőket és diadalmenet­ben hurcolták & városon keresztül egészen a kormánypalotáig. Az ürmepeltetés persze tovább tart A re­pülők a hatóságok és különböző magánegye­sületek vendégei. Szerdán a kormánypalotá­ban fogadták őket, a léghajózási klub ren­dezett ünnepélyt a tiszteletükre és este ün­nepi hangversenyen kellett résztvenniök. Csütörtökön a natali olasz kolónia vendégei lesznek. Balbo tábornok, az expedíció veze­tője, a brazíliai iéghajőzási klub tiszteletbeli tagságát kapta meg és diplomát nyújtottak át neki. A repülőgépek most a Potenka-folyőn hor­gonyoznak, amelyről el kellett távolítani a hajókat, hogy a gépek kényelmesen elférje- nek a folyó hátán. Az olasz gépeket nem vi­szik vissza, hanem a braziliai kormánynak’ adják él azokat. Természetes,1 hogy a repülörajnak emléke­zetes és történelmi jelentőségű sikere egész Olaszországban is határtalan lelkesedést kel­tett. Az összes nagyobb városokban ünnepi menetek vonultak fel, a fellelkesült tömegek a himnuszt énekelték és éltették a fasiz­must, Mussolinii és Balbo tábornokot, Örömmámor Rómában ; Róma, január 7. Az olasz repülőraj szerencsés megérkezésének híre leírhatatlan lelkesedést váltott ki Róma lakosságából. A város a korareggeli órákban fobogődiszt öl­tött, mintha egy győzelem örömünnepét ülné. A diadal híre a késő éjszakai órákban érkezett el Rómába, amikor az uccák már meglehetősen üresek voltak, de így is összeverődött nagyobb tömeg, amely énekelve és ujjongva járta be az uccákat Balbo minisz­tert és az olasz repülőraj kiváló pilótáit él­tetve. A színházak és mozgók előadásait félbeszakítot­ták és perceken át ünnepelték a levegő olasz hő­sét. Balbo miniszter nyomban Port Natálba ér­kezése után fogadta az ott várakozó újságíró­kat és közölte velük, hogy a transantantikai re­pülés első hiteles leírását a maga részére tartja fönn. Jelentése legelőször a Duce kezeihez fog kerülni. Jeffret eltemették Páris gyászpompában — Egymillió ember nézte végig a temetést Párás, január 7. A francia fővárosban ma temették el Jofire marsallt. Páris gyászpompát öltött s a Notre Dame-tól a Rue de Rivoli-n, a Ooncordc-téren, a Champs Elysée-n át az Invalidus-dómig vezető óriási kerülőút mentén több száz­ezer, sőt egyesek szerint legalább egy millió ember adta meg az utolsó tisztele­tet a halott marsallnak. A kora reggeli órák óta várakoztak a polgárok az uccák szegélyén és a hideg téli reggelen ritmi­kus lábdobogással igyekeztek fölmeleged­ni. Katonák, rendőrök és cserkészek álltak kordont a feketéllő tömeg előtt. A temeté­sí menet élén rendőrautók haladtak s megtisztították az utat. A halottaskocsi előtt a köztársasági gárda lovasszázada haladt, majd tengerészcsapatok, a külföldi küldöttségek, szép belga, brit és olasz egyenruhák, az ezredek zászlói, végre a koporsó előtt a marsall kedvenc lova, majd a koporsó után a marsallok, a tábor­nokok, Joffro kitüntetéseit vivő tisztek, a családtagok, a külföldi diplomaták, a kor­mány és az egyházi férfiak. Természete­sen a köztársasági elnök is résztvett a te­metésen, amely a kora délutáni órákban ért csak réget. Bethlen két napot tölt az osztrák fővárosba Budapest, január 7. (Budapesti szer­kesztőségünk telefon jelentése) Bethlen magyar miniszterelnök január 26-án uta­zik Becsbe Csáky István gróf külügyi sajtófőnök és Apor Gábor báró külügymi­niszteri osztálytanácsos kisérotében és két napon át fog az osztrák fővárosban tartóz­kodni. A miniszterelnök ez alkalomból aláírja az 1930-ban kötött barátsági szer­ződés ki egészített és bővített szövegét, to­vábbá tárgyalásokat fog folytatni a két or­szág közt függőben lévő gazdasági meg­állapodások Ügyében is. Debrecen, január 7. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefon jelentése.) A különböző lap- jelentésekkel kapcsolatban Baltazár Dezső református püspök kijelentette a Magyar Távirati Iroda munkatársa előtt, hogy Beth­lennel való kibékülésének ténye igaz. A ki­békülés baráti és őszinte volt, ennélfogva annak feltételei nem lelhetnek. Mivel meg­egyeztünk abban — mondotta Baltazár —, hogy a közvélemény részére nem nyilatko­zunk, a kibékülésiünkre vonalkozó közle­mény nem egyéb önkéntes kitalálásnál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom