Prágai Magyar Hirlap, 1931. január (10. évfolyam, 1-25 / 2518-2542. szám)

1931-01-27 / 21. (2538.) szám

^I«<LM/V\VGteELHlRIiAP Az örökké égő gyula titkáról nyilatkozik a leltaláló Forradalom — a gyuiaiparban! A hatalmas svéd gyaiatmszí szeretné e!temetni a találmányt Hé«s, január 26. Az utolsó hetekben nagyon sokat emle­gették Ringer Férd in and dr. nevét. Ez a bé­csi vegyész feltalálta az örökké égő gyufát és akii a mai világ konstellációját jól ismeri, az tudja, hogy ennek a találmánynak nem­csak kémiai, nemcsak kényelmi, hanem el­sősorban közgazdasági, sőt politikai jelentő­sége vau. Ezt a gazdasági, sőt politikai fon­tosságot az a körülmény adja meg Ringer dr. örökké égő gyufájának, hogy az utolsó években óriási befolyásra leit szert a svéd gyufa tröszt, a stockholmi Ivreuger és Toll cég, amely az egyes államoknak. .ígért és le is kötött kisebb-nagyobb kölcsönök fejében' magához ragadta ezeknek az országoknak a gyű fa gyártási monopóliumát és elkönyveli a maga számára a belőle fakadó óriási hasz­not. Mióta Rínger Ferdinánd dr. találmányáról a világ egy baleset következtében — a ve­gyész laboratóriumában exploziő támadt, a tudós megsebesült s így derült, ki a dolog — értesült, sokan keresték bécsi lakásán a fel- j találót, de sohasem találták. Hol Zürichben | 'volt, hol Parisban, közben néhány órái töl­tött csak Bécsiben, mindenüké hívják, tár­gyalnak vele, előadások megtartására szólít ják fal és, természetesen, találmányának ér­tékesítésére szeretnék rábírni. Egyesek és magánosok, bankok és trösztök ostromolják, mert a feltaláló kezében van a ragy tromf: | a Ereager-eég világhatalmának a megdőli-; téso vagy legalább is a meggyengilése. Ringer dr. egy többhetes külföldi utazásiéi | tegnap érkezett vissza Becsbe, ahol most j hosszabb ideig fog tartózkodni. Nagyon szí-' vésen fogad és elnézésemet Íréri, de szigorú I és pontos igazolást szeretne, mert fcaJálmá- j nyáró! egyáltalában nem szeret ugyan be­szélni, de különösen nem olyasvalaki előtt, aki esetleg a Kreuger-cég szolgálatában áll­hat... Miután erre nézve nyugodt lelki- ismerettel megnyugtathatom és a Népszövet­ség hírlapírói szindikátusának az igazolvá­nyával bizonyítom, hogy az örökké égő gyu­fa titkával nem fogok visszaélni, Ringer dr. is bizalmasabbá válik és elmondja, hogy mi­óta találmányáról a világ tudomást szerzett, azóta nincsen se éjjele, se nappala. Naponként néha kétezer levelet kap. magánosoktól és vállalatoktól, melyek talál­mánya iránt érdeklődnek; a Kreuger és Toll eég minden követ megmozgat és — közvetett utón, persze — óriási összegeket 'kínál, hogy a találmányt megszerezze és — őrök időkre elássa, hogy világhatalmát ne ve-réyeztesse általa. Ringer dr. bizonyos elé ítéletiéi beszél arról, hogy mióta mun­káiról a világ tudomást szerzett, azóta a svéd gyufa tröszt részvényeinek az árfo­lyama 50 százalékkal zuhant. Természetes, hogy a. sajtó is élénken ostro­molja az egyszerre híressé vált vegyészt és a bécsi amerikai követség éppen ma fordult hozzá egy jegyzékkel, melyen nem kevesebb mint negyven nagy amerikai napilap szere­pel, amely mind az örökké égő gyufa titkára * 1 kiváncsi és az amerikai követséget kérte meg. hogy lépjen a feltalálóval érintkezésbe és szerezzen tőle cikkeket... — íui azonban ezeket, az ajánlatokat mind elutasítom, — mondja szerényen dr. Ringer — bár őszintén szólva nehezen állom meg, hogy el ne olvassam legalább azokat a leve­leket, amelyeknek borítékjain ecry-egy nagy bank, vagy világcég neve áll De én nem t utazom pénzre... Nekem elég a találmány maga és az értékesítésénél nem a pénzre nézek, hanem arra, hogy a találmányomat olyasvalaki vegye meg, aki forgalomba hozza ' és elterjeszti az egész világon. — 4ne pedig 1 olyasvalaki, aki elzárja a fiókjába. A találmány lényegéről csak hosszas faggatás után hajlandó beszélni ] di'. Ringer. Egy közönséges gyufaszálat vesz ,j elő, ezen magyaráz: — Mi a mai gyufa lényege és funkciója? A gyufa feje, amely meggyullad és ég: explo­zív anyag, kálium-chlorát, amely a gyufaska­tulya felületén meggyullad és az így kelet­kezett láng átterjed arra a parafinnal bekent i tárák ár a, melyet gyufaszálnak neveznek. — : gyújtsunk meg egy gyufát, igy ni. Láthatjuk, « hogy abban a pilláimban, amelyben a gyufa < meggyullad, a láng nem alszik el, semmi- ’ lyen hívásra, -enimilyeu erőre nem alszik ki, egészen addig, amíg a tűz a paraf innal l bekent gyu fa szálra át nem terjed, amikor i 4* könayüfizerrol eloltható. * < — Nos, —- folytatja dr, Ringer — az én találmány ómnak ez a lényege, ez a titka. .— Az explozív anyag, amely meggyullad és ég, nálaru is káliumóhiorát, mint a mai .gyufánál, de a gyufa törzse: nem fa, amely ég és elég, hanem egy'kémiai anyag, egy formaldehydkondenzációs produktum. Ebből az anyagból és nem parafinozott fából ké­szül az én gyufáin törzse és ez a törzs lehet tetszésszerinti hosszúságú, lehet olyan uagy, minit a mai gyufaszál, de lehet nálánál ki­sebb és nagyobb is, négyszer, ötször iis na­gyobb.-- Ebből a kémiai anyagból, amelyből az én gyufám szája készül, minden egyes meg­gyújtásnál elég egy pici, egy gondolatnyi ré­szecske, úgyhogy az én gyufám élettartama, annyi, amilyen hosszú a szára. Ha rövidebb, akkor négy-ötszáz meggyújtás­ra elegendő, ha hosszabb, akkor még gyakori használat mellett is évekig js eltart. í — Miután én még a. mai gyufa explozív anyagához egy másik anyagot is keverek, .abban a pillanatban, amelyben az én gyu­fámat meggyujtóm, egy nitrogéntartalmú gáz keletkezik, még pedig éppen csak annyi, hogy a gyufa olyan lánggal égjen, mint a gyertya. Ezt a lángot gyors mozgással vagy fuvás utján el lehet oltani. Az én gyufám tehát nemcsak állandó, de a lángja is vasta­gabb, mint a mai gyufáé. Ha gyufámat el­oltjuk, semmiféle izzás nincs többé,-nincs szaga sem; ha a földre esik, vagy más tárggyal kerül érintkezésbe, akkor nem ég tovább, mint a mai gyufa, hanem azonnal’ elalszik. Az uj gyufát eloltás után zsebre lehet tenni és .mikor szükség van rá, újból elővenni és használni. Mint már mon­dottam: a gyufa tartóssága a szár hosszúsá­gától függ. Égy olyan bosszú, vagy alig valamivel'/ hosszabb gyufa, mint a mai gyufaszál, körülbelül ejjeor gyújtásra ele­gendő. 11181 jaauar 27, kedd. Nagyon érdekes részletet beszél még dr. Ringer az uj gyufa gyártásáról. Az én gyufám merőben ellenkezik a ma forgalomban lévő és divatos öngyujtókészülé­kekkel; nincs ezekhez semmi köze. A gyár­tása is roppant egyszerű és olcsó és azonkí­vül meg van még az a nagy előnye is, hogy nem vesz fel vizet, ami a mai gyufánál, amely iából készült, természetesen k'i van zárva s így az a fontossága is van, hogy a trópus-ókban is nagyon használható. . . . Idáig jutott dr. Ringer az elbeszélés­ben. Ekkor jelentették, hogy egy mérnök ér­kezett hozzá. A feltaláló elmondta, hogy ez­zel a mérnökkel most olyasféle készüléket ter­vez, mint amilyenek az ismert öntöltő ezüst-, vagy aranycertizák. Az ő, ugyanolyan hosz- szuságu, — tehát körükéiül tíz centiméter hosszú — keskeny tokjukba természetesen nem ceruza kerül, hanem a Ringer-féle anyag s a hosszú ceruzaszerli jószágot csak meg kell nyomni felül, hogy alul, ahol ma írni lehet vele, kibuggyanjon a tűz. Ebhez a szerkezethez, ugyanúgy mint ma | az ön‘öltő ceruzákhoz a keskeny ecüizaanya- | go;. kJ* keskeny, hosszúkás formákban, ugv- ! uevezeti „mine'-kben az <5 találmányát fogják ! árulni, ezzel a ,,mino“-vel, ha az első anyag mar kifogj olt, megtöltik , a tokot, mely azután ismét kifogástalanul működik. Egy-egy ilyen „mme“ ké évig is eltart. Berlin, január 20. Tisza István gróf megje- ; lent a fehér vásznon ie és Teremé József ki­rály előtt beszéd a lehetetlen halomról. Az angol külügyminiszter, Grey meiett az egyet- len államiíéríiu, aki a jövőbe látott. Két erős férfiú, két gyönyörű jelenet az el­ső német filmben, amely a háborús hazugsá­gok eUen próbál — fehér vásznon eredmé­nyesen afjdákil. A címe egyszerűen: 1914 mint Reinihajdt műit évi első bemutatójának, amely sehogy sem tudta a közönséget föimelegiteui. Mind­járt hozzáfűzhetjük, a film sem tudta. Mégis a filmnek előreláthatóan tartósabb sikere lesz. Kettős okból. Először, mert az uj német film felette sokba került. A főszerepeket csupa sztár játssza, kezdve Bassermanon és végez­ve Lucie Eödiioh asszonyon, aki az orosz cár- nőt próbálja uj életre kelteni. Tisza István grófot Torday Ottó játssza, ólet'hü maszkban, magatartósában, hangjában finoman jelezve az állmféifit, aki. uralkodója előtt egy pillanatra sem óhajtja leplezni szi­lárd meggyőződését. Ferenc József szemé­lyes Hője Eugen Klopfer, kiváló német szí­nész, aki kétségkívül sokat olvasott az el­hunyt királyról, de nem tudott magának hü képet alkotni a bécsi udvar belső életéből. Ferenc József a film szerint alig tett mást, mint amit Berchtold gróf akart. A második ok, amely a film tartósabb sikere mellett be­szél, a tény, hogy egy komoly kísérlettel állunk szemben, amely történelmi igazsággal kívánja a vi­lágháború kitörését bemutatni. A történeti igazság azonban rendkívül kü­lönös fogalom. Az uj filmet szerzői és rende­zői a német külügyi hivatal támogatásával ké­szítették, mégis a filmcenzuira előbb betiltotta, mert úgy találta, hogy nem mindenben felel meg a valóságnak. Utóbb azonban sikerült a cenzorokat megnyugtatni. Talán a meg nem „Í914“ — Mim a háborús hazugságok ellen Tisza István a fehér vásznon is a háború ellen beszél... A sárga Rózsa Sándor Hogy lett a jámbor Lu bandita - Kínai rablóból kínai generális A kimé polgárháború a Jegérdetkeeebb karrie­rek melegágya. Zavaróé ví&zouyok mellett kömy- ayen bukik annak fel Ismeretlen nagyságok, akik csakhamar magúikra vonják a figyelmeit és majd mint hódító hadvezérek, vagy mint vezető állam­férfiak kezdenek szerepeim- A zavaros visaooyo- kat előidéző véres polgárháború tette lehetővé, hogy ma Lu-Hsfa-Paug generális ranggal büszkél­kedhet. A legfurcsább pályafutás az élete, mert, Lu eredetileg egyszerű papírgyári munkás volt, aki a véletlennek és a szerencséjének csodálatos találkozása révén lépett elő generálisnak. Lu istenfélő ember volt. Tií®iölte az ősök iste­neit. szívesein járt a templomba és buzgón szokott imádkozni, felet® kezdőben a közönséges kínai munkás élete, akii reggelből estiig dolgozik ée csak annyit korcs, hogy inog tud éDnj. A nehéz mun­kás élettel Lu meg volt elégedve, mert nem volt lázadozó természetű, belenyugodoU a vií’ág válfroz- hatotlau folyásába és mert okosa l>bat nem lehe­tett, húzta a miindennapll élet tg Íját. Vétózd© aiz ékttébeo eMoor történi, éráikor közeli rokonétól váretlamiui földbirtokot örökölt Lu elhatározta, hogy ezentúl gazdálkodni fog és rizst termel. A baj az volt, hogy az örökségbe hagyott földbirto­kot viszonylag elóg nagy adósság terhelte éa a tartozás fejében a hitelező a birtokot maga ke­zelte. Limák előbb a* adósságot keltett kifizetnie. Lu az öröklést őt kezdve kópiájáéig menő taka- réko6eágg«’l élt, hogy onlinét előbb kdifizeliheeee a tartozást. Váratlan segiteégéire jött, hogy Kíná­ban a pénz értőké csökkent, ment infláció volt és Így az adósságot könnyebben ki tudta volna fi­zetni. A tartozást kitevő összeg liamair-osan előbb összegyűlt; és Lu boldogon sietett a hitelezőhöz, hogy fizessem és mnga kezdhessen gazdálkodni őseitől örökölt földbirtokon. Ekkor érte azonban a nagy meglepetés. A hi­telező nem akarta a földbirtokot visszaadni. Bár nem volt Kínában valorizációs törvény, a hitelező önlhaAnlimnlng is többet követelt, mint amennyi az odOsság. Lu hiába kért. Hiába követelődzött és hiába imént panaszra « hatóeágíhoz. Mert a kínai bíróságok ói kosiba agat,le) hatóságok az ágaeságot I pean szolgáltatják ingyen. Lu. igazánál többet nyomott a latban a megveásztbegetéei díj, amelyrt a | fezh%e'ö kapott. Lu elkeseredett, De mert vatta - i sós volt, nem gondolt bosszúra, hanem tova bű dob j gozott a papírgyárban, hogy meg több pénzt j gyűjtsön. 1 Ekkor váratlanul j egy éjjel hitelezőjének házát banditák rohanták meg, felgyújtották az épületet ée s hitelezőt | családjával együtt megölték. I Mindenki az ária tfen. Luk gyanúsitóttá a merény- | tettel. Elfogták és böriönbfe vöt élt ék. A börtönben ; sinylőlöft. cto vételten folytán j sikerült megszöknie és a közeli hegyekbe mo/je- * leült, ahol a környéket veszélyeztető banditák j közé állott. i Lu, úgy láfezálk, kéujtetensé.gből és végső eb 1 kóseredőséből határozta el magát erre a lépésre. 1 A banditáik között kezdetben nem viselkedett I vitézül. Féltette az életéi, kalandokba nem rohant hálák* elszántsággá/!- Ezért megtettek a rabló­banda szakácsának. Lu elrejtett tehetsége 4 állá­sában csakhamar napvilágra jutott. Nem volt Ugyanis egyszerű szakács, hanem, hogy úgy mond­juk konyhafőnök, aki a banditák élelmezésért gondoskodott. Szervező képessége, előrelátó gon­doskodása népszerűvé tették & bandában. Nép­szerűségét bizonyította, hogy nemsokára a banda vezérének egy oaetepá lóban való eleste után « banditák egyhangúan főnöküknek választották meg. És igy az egyszerű papírgyári munkásból rablófőnök tett Lu karrierjének ez csak az első fele. Ezután kez­dődött szédületes emelkedése. Lu, mint banda- főnök a legnagyobb rendet tartotta. Tisztjeinek havi busz dollár, a banda közlegényeinek havi tíz dollár fizetést adott, míg magának havonta har­minc dollárt utalt ki. A pénzt rablásból és foszto­gatásból szerezték, ezenkívül a környék nagy- részét állandó ea ráfizetésre kényszerifették. A ©arcot Lu úgy szerezte, begy a környéket a ©arc ellenében megvédte a többi rablóbandáit támadá­saitól. A banda jövedelme nagyobb volt, mint amennyit a ásóid kitett Lu a többletet bandájá­nak felruházására és fegyverek vásárlására fordí­totta- így csakhamar az övé lett a legjobban fel­fegyverzett, a legnagyobb fegyelmet tartó rabló­banda Fuíkien tartományban. Az állandó ellen­ségeskedés közepette, amikor a hatóságok ereje erősen meggyengült, azt lehet mondani, hogy a Legnagyobb hatalom Lué volt Az egész Fukien tartományban ő uralkodott. A nacionalisták és a naniltíngá kormány között kitört háborúskodásban a hadakozó felek már figyelemmel kezdtek lenni Lu hatalmára. Észre­vették, hogy Fukienben pártállása döntő tényező, hogy ki fog uralkodni a tartományban. Mindegyik fél megpróbálta magának nyerni meg Lut. Előbb a hímadó nacionalisták kezdték pénzelni Lut. De nemsokára a központi kormány jó gondoláira jött, hogy hogyan biztosítsa magárnak a hatalmas bandafőnököt Máról-holnapra kinevezte Lut generálisnak, rablóbandáját reguláris hadseregnek. Egyenruhába bujt a kínai rablóbanda és díszes öltözékbe Lu, a volt papírgyári munkás. Az ötlet jónak bizonyult. A nankingi kormány uralma megszilárdult Fukien tartományban. De elismert nagyság vált Luból is. idei hatalmat képvisel h hatalmasok között és minit ilyen Fukien legfőbb katonai és politikai tényezője. Mióta generális, a többi generálisokkal együtt politikád és hadakozik, hol jobbra, hód balra, mert Lu lett Fukien nagy generálisa. így lett Luból bt. egyszerű munkásból rabló- vezér, majd generális. Kinőj karrier, amelyet .igasságita'lian ítélet indított meg t\$ ki tudja meg, hogy hol fog végződni. — Fürdőszoba az expresszen. Londonból je­lentik: Az angol észak hol éti vaspálya London étí Edlnhorough között járó expre&szvonatóinak I. osztályú hálókocsijaiban fürdőszobákat po­rolt- föl hideg óe meleg zuhannyal. A kontó le te jón elhelyezett., 75 gallonos víztartály bő! őrért nyomás alatt vizet lehet szivattyúzni hat oldal* só és egy felső zuhanyba. A vlzbugarak h dinár- öófctetét az utas gombnyomául azabál-.ózhatja­4 okolt betiltás jó reklám lesz az uj film szá­mára . . . A háborús hazugságokat a film úgy kívánja leküzdeni, hogy a legmesszebbmenő felelős­séggel az orosz udvart terheli meg. Talán nem csúszunk bele a világháborúba, ha Oroszor­szág nem mozgósít A film jelentősebb fele tehát Pétervárott játszik, a. cár, a cámö, Szaszanov és Nikohjevics vi)izik a főszerepet. A sajuúlatraméltó cár küzd a háborús párt ellen, de elbukik, mert nincs ereje akaratá­nak érvényt szerezni. Ezek az oroszországi jelenetek kétségkívül lekötik a közfigyelmet, már csak azért is, mert tele vannak érdekes párbeszédekkel. De végre a cár aláírja a moz­gósítási rendeletet. Amint azt Ferenc József tette Bécsben és Vilmos császár Berlinben. De Béos és Berlin szerepe kicsiny. 11. VHmos nem jelenik meg a fehér vásznon. Pedig, aki a háborús hazugságok ellen való­ban küzdeni kíván, annak bele kell szőnie az eseményekbe azt is, amit a német császár e történelmi pillanatban tett és érzett. Az­után Berlinben csak a kétségbeesett Beth- mann-Ho 11 weg-ot látjuk, aki kezeit tördeli, mert tehetetlen a láthatatlan erők elten, ame­lyek a német birodalom sorsát vezetik. A lai­kus néző, aki keveset tud mindarról, ami a háború előtt a kulisszák mögött történt, kény­telen ebből a. filmből megtanulná, hogy *ok minden másként történhetett volna, ha Bées engedékenyebb, vagy pedig valóban kemény és kérlelhetetlen Belgráddal szemben. A bé­csi diplomácia pár hétig hatalmasabb, mérték­adóbb volt a németnél. A film a tzerajexói merénylettel kezdődik és Jaurés meggyilkolásával végződik. Heiimrich George, mint a nagy francia nép­szónok és politikus, apró remekét adta a szí­nészi tudásnak és alkotó művészetnek. ­■mi—■■nn«■hím ii m ■!!!■ n—HTTTiiinm~Miiii—ir——roWMiii

Next

/
Oldalképek
Tartalom