Prágai Magyar Hirlap, 1931. január (10. évfolyam, 1-25 / 2518-2542. szám)
1931-01-22 / 17. (2534.) szám
10 ^^MtMACítAR-HÍRLAP Kftzcf&zDAiSíÁer1, Közgazdasági levelek — Budapesti szerkesztőségünktől — Budapest, január 19. Csak a jővö fogja megmutatná. hegy a Brüsszeliben január 8-án megkötött nemzetközi cukoregyezmény mennyiben váMija be azokat a várakozásokat, amelyeket a többi nagy eukorkiiviteli onszá>gok iparához hasonlóan úgy a magyar, minit a cseh gyáraik ezekhez a tárgyalásokhoz fűztek. — Nemrégiben rámutattunk arra. hogy a csehszlovákok és a magyarok ciikorpolitikája között lényeges ellentétek figyelhetők meg és azt is kifejtettük, hogy a nemzetközi kartell lát- tejövetele esetén inkább a cseh gyárak által a múltban követett gyakorlat bizonyul majd helyesnek, mint a magyar gyáraké. Ennek a megá Top Másnak természetesen csak elméjét, i jelentősége van, mert hiszen a mrgyar gyárak számára bíztesitott évi 86.500 tonn.i kiviteti kvóta messze túlszárnyalja az 1926 óta tényleg exportált magyar cukor mennyiséget, mely különben évi átlagban 62.600—66.000 tonna között ingadozik. Ha most még ehhez hozzá vesszük, hogy’ 0 magyar belső cukorfogyasztás fejadagja 11.5 kg. (Budapesten 25 kg., vidéken 4.6 kg.), viszont Németországban, amelynek álfáános jóléte ugyancsak e marad b francia, vagy északom erikád arányoktól, évi 25 fcgv kitűnik, hogy milyen biztató perspektíva kínálkozik élelmezési iparunk e jelenleg leglénye- geseb szakmájában. — Remélhetően a viszonyok javu’áeával a belföldi cukorfogyasztás is erősebb áraimban fog emelkedni, mint ez a kedvezőtlen gazdasági helyzetiből hirtelen kedvezőbb feltételek közé jutott más államoknál történt, közvetlenül a háború befejezése után. főként azért, mert a kiviteli piaock ilyetén felosztása következtében az exportáru rentabilitásait biztosították és így a belföldi fogyasztás erősödése érdekében indítandó akció erős fegyvert kapott kezébe azon a réven, hogy a kivitelre szánt árn veszteségét nem kell ezentúl a belföldi fogyasztásra áthárítani Korai volna azt remélni, hogy a cukorgyárak üz- üeter-ecliményei, illetve az érdekelt mezőgazdasági termelési ágak jövedelmezőségében együk napról a másik napra nagyarányú ugrás jelentkezik, mert b nyersanyagtermelő ágak válságos helyzeténél fogva magától értetődően más államokra is nagy vonzóerőt gyakorol majd ezeknek ez áruknak jövedelmező elhelyezési lehetősége. Ma tulajdonképpen csak a vas és a szesz az a két áru, amelynél a piaci ér a termelési költségeken felül úgy a termelőnek, mint az érdekelt. feldolgozó iparágaknak űzetni hasznot biztosit — Mindkét területen nemzetközi egyezmények szabályozzák a fogyasztás színvonalának tekintetbe vétele mellett a termelést és mindkét esetben valamennyi termelő érdekeltség teljes megelégedését váltja ki a karte’J működése. Érthető, hogy ha ilyen körülmények közepette különösen a mostoha viszonyok között élő közép-európai cukorgyárak őrömmel üdvözlik a megegyeződ, igy a fiatal és máris versenytársként jelentkező jugoszláv cukoripar is. A megegyezésben résztvevő felek a most aláirt szerződést csalt a kezdet kezdetének tekintik és méltán. Oroszország és Franciaország, amely utóbbi eddig ugyan a kiviteli piacokon nem szerepelt, újabban azonban körülbelül 80.000—100.000 tonnás kivitelt szeretne elérni, nincsen a kartel tagjai között. Minden valószínűség ezer int Franciaország bevonása már a legközelebbi jövőben megtörténik, nyitott kérdés csak az orosz export marad. Ez azonban nem veszélyezte'! b répaterme lés és érdekelt gyáripar jövőjét, mert ezen a réven az egyedül jelentkező orosz tulpro- dukoió nem jelenthet veszélyt. * A magyar gazdasági törvényhozás alkotásban gazdag esztendőre tekinthet vissza. Legkiemelkedőbb intézkedésed az energia-törvény megszavazása és a kartol-törvény tor vezet voltok. Az érdekességek között évek óta rendkívül éle6 polémia előzte meg ez utóbbi javasainak 0 benyújtását. Pro és kontra a legérdekesebb vélemények liamgzatltak el. A mezőgazdaság, amely érdekképviseletei utján a fogyasztó álláspontját képviseli, a kartelek megrendszabályozásában az úgynevezett agrár-olló kiküszöbölésének eszközét látja. | Köztudomású, hogy Magyarországon a legnagyobb az eltérés az iparcikkek cs mezőgazdasági termékek háboruelőtti és mai ára között. Valóban, a szervezetben fogyasztással, illetve mezőgazdasági termeléssel szemben, hasonlóan az egész világ mai berendezkedéséhez, a jól megszervezett ipari termelés áll. Kissé messzire vezetne, hogy ha a mezőgazdaság, — értve ez alatt minden esetben a fogyasztás fő rétegeit, mert hiszen Magyarországon egyezően o többi agrárál’amólchoz. ez 0 réteg bek inthető a fogyasztók t úlnyomó részének, — termelési módszerét hason* 1 irtanák az iparéhoz. A mezőgazdaság, főleg az a része, amely nem romlandó, tehát raktározható árut termel, széteső természetének megfelelően nem vesz tudomást arról, hogy mekkora kockázattal jár a spekuláció. Példa erre a burgonyatermelés, amelynél gyakran megtörténik, hogy eladatlan készletek maradnak, mégis olyan hosszantartó értékesítési válság, mint Magyarországon például a búza, vagy rozsnál észlelhető. sohasem fordul elő. Hasonló ez ahhoz, amrkoi BraziMában a kávé, az Egyesült Állaim-okban a gyapot, a holland gyarmatokén pedig a nádcukor vagy gurui értékesítésében -következik be egy válság. Mindennek az oka a központi organizáció hiánya. Az iparvállalatok, amelyek többnyire részvénytársasági formában működnek, legaább evőnként kétszer pontos számvetést csinálnak és megállapítják, mekkora az árukészletük, mi fogy a legjobban, melyük árufajtánál a legerősebb a verseny, vagy mélyüli cikknél fordult meg a fogyasztás iránya. Itt nem egy’ ember, hanem több hosz- szas eszmecsere nyomán határoznak a legközelebbi fé’évben folytatandó üzleti politikáról, amelynek megállapításánál e'sőrnngu fontosságú mindég az esetenkénti rentabilitás, a raktári készlet. Ezzel szemben a mezőgazdaságban száz és százezer egyed — beleértve az uradalmakat, nagybirtokokat is, — természeti csapásoktól várják termékeik jobb árát. Nem hallgatnak a foldmivelésiigyi minisztériumok felhívásaira, nincsenek tekintettel a statisztikusok megállapítására és még akkor sem gondolnak a bevetett területek korlátozására, illetve más termelési ágak beiktatására, amikor ezeknek a raklározható áruknak az eladási ára már elmarad a befektetési költségek mögött — Nagyon természetes, hogy a munkanélküliség és ezen keresztül, — vagy ezzel karöltve — a logyasz- tórétogek vásárlóképességcnek csökkenése, minden ország törvényhozását és társadalompolitikáját mcgoldhatlan feladatok elé állítja. Garvin, az Observcr főszerkesteője néhány nap előtt ez angol munkanélküliségi biztosítási rendszert egész egyszerűen vi’ágbot.ránynak nevezte; ugyanakkor más országokiban, mini például nálunk odahaza, ahol a munkanélküliségi biztosítás nincsen meg. a baleset biztositó intézetek kataszirófális helyzetbe kerülnek, mert hiszen a kereset nélküli tömegek immunitása a legkülönfélébb betegségekkel szemben csökken és az ő vállukra háramlik ezeknek az elesett szerencsétleneknek a megsegítése. Mind-ezek a dolgok alátámasztják ezt a felfogást, hogy a jól megszervezett nagyipari termelés túlkapásait korlátok közé kell szór irtani, főleg abban az Irányban, hogy az általuk előállított cikkeik RÁDIÓMŰSOR PÉNTEK PRAGA: 19.30 Fekete órácska. 20.30 Színdarab a stúdióból. 21.30 Zongoraverseny. 1. Saint-Saens: Capriccio; 2. Havel: Szonáta; 3. Liszt: Valse im- promptu. 23.00 Templomi óraütés. •— POZSONY: 15.00 Gramofon. 17.55 Magyar óra. — KASSA: 11.00 Iskolai rádió. 11.45 Gramofon. 12.30 Dód zene. 1. Suppő: Baccaccio, induló; 2. Sicde: Ha a Nap nevet; 3. Fiotow: Stradella, nyitány. 4. Fiegl: Fortissimo; 5. Mascheroni: Serenata al venzo: 6. Lincke: Álom a boldogságról; 7. Frankovski: Induló. 17.10 Hangverseny. Cseh népdalok. 17.30 Gramofon. — BÉCS: 11.00 Gramofon. 13.00 Időjárás, időjelzés, mii- 6ormebondá&. 13.10 Strau&s Richárd vezényel gramofonon. 17.50 Időjelzés, időjárás, tőzsde. 15.25 Silving-zenekar játéka. 17.00 Női óra: Margit-mon- dák. 17.30 Ifjúsági óra: Strauss János a keringőkirály gramofonon. 18.00 Idegenforgalmi és utazási hírek. 18.15 Az emberwport hetiszemléje. 18.30 Jogvédelem. 19.00 Olasz lecke. 19.25 Időjelzés, időjárás, möeorbcmondáe. 19.30 Osztrákok szerepe a Sark- kutatásban. 20.00 Egy est Lincke Pálnál. Közreműködnek: Holzer-zenekar. Kiurina Berta, Streh! Wil- li. Utána 22.30 Hirek. 22.40 Macbo-zenokar. Átvitel a Lehár-teremből. — BERLIN: 10.30 Bécsi zene. 18.05 Asztrológiai előadás. 18.50 Népszerű karama- zene. 19.45 Interjú. 20.00 A rádió uj házán keresztül. Egy mozgalmas péntek este 22.00 Időjárás, hírek, rport, majd szórakoztató zene. — RÓMA: 17.00 Hangverseny. Vezényel Enrico Mártiméi. A műsorban Schubert, Corelli, Wagner, Saint-Saens. Popper, Bethovon, Borodine müvekkel. A műsor második zésze tánczene.. 80.40 Különféle hírek. 21.00 A Perugina és Buitoni gyár vegyes műsora az EIAR rendezésében. 21.35 A mözisztár cimü háromfelvo- náeos Gilbert-operett közvetítése, az EIAR zenekarával. Vezényel A. Paoletti. A szüneetkben csevegések, legújabb hirek. — MILÁNÓ: 17.00 Zcneközve- titée a génuai Diana-kávéházból. 17.50 Rádióujság, az agrár szövetségek közleményei. Enit. 19.30 Vegyes zene. 21.00 A Perugina és Buitoni gyárak hangversenye az EIAR rendezésében. 21.30 Énok- ós zenekari hangverseny Verdi-, Donizetti-, Ponchielli-, Rossini-, Ferrigni-. Bizet- és Gounod-müvekkei. 23.00 Zeneközvetités a milánói Cova-étteremböl. BUDAPEST: 9.15 Szalónzenekari hangverseny. Vezényel Bcrtha István. 1. Schertzinger: Gránátosok indulója. 2. Puccini: Pillangókisasszony, ábránd. 8. Auber: A portiéi néma, nyitány. 4. Kálmán: Macira grófnő, egyveleg. 5. Andann: Egyveleg A baba cimü operettből. 6. Gounod: Ave Maria. 7. Moréna: Furcsaságok (Extravaganzen), egyveleg. 8. Ncwin: Egy nap Velencében, romantikus szvit négy tételben: I. Pirkadás a Lidón, II. A gondolás, III. Szerelmi dal, IV. Esti hangulat a Szent Márk téren. 12.05 Az Egyetemi Énekkarok szólókvartettjének hangversenye. 1. Schubert: Az ifjú vágya. 2. Volkmann: Esti dal. 3. Sibelius: Weneinatka. 4. Schubert: Az éj. 5. Saal; Lauluke. 6. Dr. Horváth: őszkor. 7. Szabados: Hadnagy uram. 8. Dr. Horváth: Álmodtam szépet. 9. V.asy: Szánjatok. (A XVII. századból való szöveg: Petróczy Kata Szidónia verso). 10. Szabó: Elmész rózsám... 11. Szabó: Kőműves Koiemenrié, ballada. 12. Móczár: Félre tőlem bubánat... 10.00 I’ósa Lajosnó mesél a gyermekeknek. 17 00 Peterdy Sándor novellái: 1. A murányi csoda. 2. A tökéletes feleség. Felolvassa a szerző. 17.25 A Pataki jazz hangversenye, Fekete Pál (ének) közreműködésével. 1. Ray Perkiua: Lady Luck, foxtrott. 2. Al Dubin: árát az utánpótlási ár alapján határozzák meg ée. egyben biztosi-teák a csökkent képességű fogyasztás indokolatlan megterhelését. A nagyipar álláspontja ezekben a kérdésekben kelrtŐ6: az egyik defenzív és azt vallja, hogy Magyarországon a racionalizálás, amely elsősorban a fúziók és az ezzel összefüggő személyzeti iét- száimasökkentéeekben csúcsosodik ki, szociálpolitikai nézőpontból a kormány legmerevebb ellentál- lásávaj találkozik, ennél fogva a külföldi verseny- nyél szemben egyedüli védekezési lehetőség a belföldi árak egyöntetű szabályozása, azaz kartellek alakítása. A másik álláspont már támadó. Ennek legfőbb képviselői Popovics Sándoron, a Magyar Nemzett Bank riOkán megszólaló elnökén kivüí a GYOSZ. vezérkara, élén Chorin Ferenccel és Fenyő Miksával. A bankok nem nyilatkoznak, mert a kartellitörvény-rtervezert; a pénzintézeteket kiemelte intézkedési hatálya alól. Popovics Sándor szerint a kartelltörvény szigorú előírásai bizalmatlanná tehetik a tőkét, már pedig dz itthoni termelésben jelentékeny érdekeltséggel' rendelkeznek a külföldi pénzcsopcrtok, ezenfelül a tőkee-ienes agitáció következtében a vállalati vezetők is elveszíthetik kedvüket és esetleg leköszönnek tisztségükről. Fenyő Miksa a törvényben eszköezt lát arra, hogy az állam befo’yását kiterjessze most már az ipari termelésre is és ekarartát minden rész- tetkérdéeben is érvényesitee. Tagadhatatlan, hogy még Szterényi József báró szerint is, aki tulajdonképpen a kartelltörvény keresztapja, olyan intézik edések is kerüllek bele a bizottsági szövegbe, amelyek — enyhén szólva — túllőnek a célon. így többek közölt bármilyen köztestület, tehát akármelyik vidéki gazdasági egyesület, javaslatéra az illetékes miniszter hivatalból elrendelheti a vizs- gá'atot. Valamennyi kartell Írásbeli szerződését és annak minden vá Hozását be kell mulatni a minisztériumnak, esetleges per folyamán, amely a magyar ki-r. Kúria öttagú tanácsa előtt folyik, a megvádolt gyárváUalatnak be kell mutatn a minden termelési metódusát, levelezését Egyáltalán, a költségek szaporítását jelenti, hogy az átmenetileg szervezett és jeleni-e? betöltetlen, de teljesen felesleges közgazdasági minisztérium hatáskörébe utalták ennek a kérdésnek a technikai irányítását. Sokkol egyszerűbb lett volna, hegy ha a kereskedelmi minisztérium kapja a megb’zásrt. Fenyő Miksa szerint ekkor, amikor Európában törvényhozási után csak Németország szabályozta a Ikarbelkérdést, de ott a bírósági eljárás a'á vont gyá-rváltalattól nem vonják meg a vámvédelmet, iparfejlesztési kedvezményeket, adó és illetékügyi könnyítéseket, ónnak ellenére, hogy a német szó ciáldemokirata párt ezt erősen követette, Magyar- ország az az á’fam, amelyik -minden további meggondolás nélkül ezeket a radikális eszközöket is kilátásba helyezi és nem gondol arra, ho-gy a per, amely esetileg hónapokig is eltarthat, a megvádolt termelési ág felmentésével is végződhetik. Franciaországban csak a Code-Civllben van intézkedés a kar tel lekkel szemben, azonban ezek alkalmazására sohasem került még a sor, Amerika, a tröszt ós karteliellenes törvények hazája, Hoover elnöktől éppen azt kapta karácsonyi ajándékul, hogy a legközelebbi jövőben a válságra való tekintettől enyhítenek a korábbi szabályok szigorúságán. — Kérdéses tehát, hogy Magyarországán valóban sikert hoz-e majd ez a kísérlet. Minden attól függ, hogy a közgazdaság! miniszter o kezébe letett, szinte korlátlan hatalmait hogyan használja fed. Minden remény megvan, hogy a törvény beavatkozó jogszabályai a gyakorlatban nem kerülnek majd alkalmazásra, mert azoknak puszta létezése is elég lesz ahhoz, hogy a csak szórványosan jelentkező túlkapásokat is csiráiában megelőzze- — Az, hogy más európai államok kartelltörvény nélkül léteznek, még nem jelentheti azt, hogy Magyarország, amely számfa’an sebből vérzik és fokozottan érzi a válság hullámcsapásatt* no kövessen el mindent legyengült fogyasztói rétegeinek támogatására. * A Kereskedelmi Bank legutóbb köztemémyszerü hirt bocsájlott napvilágra, mely ez,-ríni az intézet az 1911-ben kibocsájtott 4%-os francia frank kötYour Lőve k All That I Crave, foxtrott. 8. Bock Ferenc: Irigylem, tangó. 4. Náció—Iicrb—Brown: Schoul I, foxtrott. 5. Harry Woode: The Mán From The South, foxtrott. 6. Márkus Alfréd: Budapesti kislány, foxtrott. 7. Mitekéi Parisok: Si I Picks Uy My Ukulele, foxtrott. 8. Peter de Ro6e: Roamin, Thru The Roses, glowfox. 9. S. G. Sally: Szop babám, keringő. 10. Maceo Pinkard: Okay, Baby, foxtrott. 11. Ted Snidcr: Shoo The Hoodoo Away, foxtrott. 12. Milton Ager: Lucky Me Lovable You, foxtrott 13. Arthur Lángé: Fantasie Orientáló, foxtrott. 14. Walter Donaldson: 11 I Caut Have You, foxtrott. 15. Baohicha: Renacimiento, tangó. 18.25 Gyorsírótanfolyam. 19.00 Rádió amatőrposta. 19.30 Az Operaház tagjaiból alakult zenekar hangversenye. Közreműködik az Operaház énekkara és Tihanyi Vilma, az Operaház tagja. Vezényel Fleischer Antal. 20.50 Mocsányi László és Lakos Tibor zenehumoristák hangversenye. Családi kör, Mocsányi—Lakos rádió- tréfája, melyben előfordul: 1. Ol'fenbarh: Uoffmann négy meséje. 2. K. M. May—Szenes: Ott fogsz majd sírni. 4. Zerkovitz—Szilágyi: Mondja édes komám- aSszony? 5. Egy nagy amerikai sláger. (Carlo de Fries). 6. Kovács: Van a Dunán egy’ kis ladik. 7. Carlton—Pásztor; Miki egér. 8. Egy nagy német sláger. 9. Mese a benzinkutról hangosfilmoperett 3 percben. 10. Maga nekem mesélhet Fonó—Ángyán meséje. 11. Egy nagy angol sláger. 12. Sally—llnicz- ky: Jaj de ismerős maga nekem. 13. Egy nagy német sláger. 14. Rádiószerelem, egy vallomás a hallgatók számára. 21.50 Dr. Edgár v. S> hrnidt—Pauii németnyelvű előadása: Visszaemlékezéseim Magyarországra. (Erinnerungen oinee Deutschen nn Ungaro). Utána: Időjelzés, időjárásjelentés, hirek. Majd: Karina Sírni és cigányzeuekarának zenéje az Emke-kávéházbóL 1031 január 22, csütörtök. vényeit valorizálja és az 1914—1930-Lg kisorsolt óim eleik fejében 100.7 frankot fizet ki minden 100 frank névértékű kötvény után. A közlemény az intézet szokott propaganda eftilusábm, azt a benyomást kelti az olvasókban, mintha Weisi Fiilöp volna az első. aiki kiegyezett francia hitelezőivel. Erre csak annyit jegyezünk meg. hogy a Hazai Takarékpénztár és a Leszámítoló Bánk ezelőtt pontosan 10 esztendővel megállapodott francia kötvénytulajdonosaival cs annak ellenére, hogy a Commerznél sokkal előnyösebb feltételeket biztosított, szerényen megelégedett azzal a tudattal, hogy ez ország érdekében áldozatot hozhat. Szigma, A kereskedelmi kamarák reorganizációja. Ismeretes, hogy az ipar és kereskedelemügyi minisztérium évek óta készül a kereskedelmi és iparkamarák reorganizációjára s ebből a célból az uj kamarai törvény javaslatát már régebben elkészítette. A némileg módosított jva-'latot a kereskedelemügyi minisztérium a múlt napokban küldte meg az egyes minisztériumoknak újabb véleményezés végett. Megbízható értesülések szerint az ui javaslat a mai kamarák körzeteit egyáltalán nem fogja módosítani, ellenben a kamarákra vonatkozó törvényeket uni.fíkálni fogja. Ezenkívül a kamarák együttműködése is törvényes alapra lesz helyezve. Lényegesen módosulnak a kamarai választó sokra vonatkozó intézkedések: az uj választási rendelkezések az arány- lagos képviselet elve alapján állanak. A javaslat még ebben az évben a törvényhozás elé kerül, azonban nem valószínű, hogy abból még ezidén törvény volna. Az osztrák zöldségkertészek a csehszlovákiai zöldségbehozatal ellen. Az osztrák zöldségkertészek nagyszabású akciót kezdeményeztek a csehszlovákiai eredetű zöldség behozatala ellen. Ausztriába eddig különösen a morvaországi és szlovenszkói zöldségtermelők szállítottak jelentős mennyiségű zöldséget. Az osztrák zöldságkertészek a kormányhoz beadott egyik memorandumukban kimutatják, ho?y az évi 60 millió silling értékű csehszlovákiai zöldség behozatala teljesen szükségtelen. Az osztrák kertészek ezen kit ül fuvardíjkedvezményt követelnek a belföldi zöldség számára, különösed, hogy a nyugati tartományokból olcsón szállíttassák a zöldség P/éesbe és vidékére. Ausztriában mintegy 25 ezer olyan egyén van, aki kizárólag a zöldségkertészetből él. A kertészek végül megfelelő hitelt követelnek a leltáruk, felszerelésük megfelelő kiegészítésére. A munkanélküliség Becsben óriási méreteket öltött. A legújabb kimutatások szerint január első felében újabb öOOO^el emelkedett a munkanélküliek száma s jelen le? már meghaladja a 112 ezret. Ez a szám 21.392- vel több az 1930 január középi munkanélküliek számával. Nyolc tonna orosz arany Berlinben. Berlinből jelentik: A berlini sziléziai pályaudvarra tegnap érkezett meg Moszkvából Dvinek-Eydtfkuihnen át a. ezovjetkormány nyolotonnás aramyszállüm ánvn. A küldeményt a szovjet kormány hivatalnokai kísérték Litvánián és Lettországon át, vagyis Lengyel- országot elkerültek. Az állam bevételei a fogyasztási adókból, az 1930 évben a következőképpen alakultak; a kimondott fogyasztási adók 1351 millió koronát jövedelmeztek az 1929 évi 1389 millióval szemben. A forgalmi adóbevétel az 1929 évi 1595 millió koronával szemben 1555 millió korona volt, mig a fényüzésiadó 40.8 millió koronát hozott (1929-beu 62 milliót). Prágában nagy, központi zöldségcsarnokot létesítenek. A csehszlovákiai zöldségkertészek szövetségének kezdeményezésére az illetékes prágai hivatalok egy központi zöld- fégárucsarnok felállításának a tervét dolgozták ki. Az árucsarnok külön erre a célra emelt épületben nyerne elhelyezést, amelyben nagyszabású rak tár he lyi ségek is volnának a romlékony zöldségtiemü tarlós elhelyezése céljaira. Az árucsarnok felépítése hat és félmillió korona költséggel járna. A tervek a múlt napokban lettek beterjesztve az illetékes minisztériumokhoz megfelelő kormány segély ki esz közlése céljából. A terv iránt melegen érdeklődnek a csehszlovákiai gyümölcskertészek is. Mágócsy-Diíz Sándor dr. előadása a prágai MÁK szociológiai szemináriumában. Mágóosy-Dl'.z Sándor dr. e hó 20-án előadást tartolt Csehszlovákia je on- tegi gazdasági helyzetéről. Előadásában kimutatta, hogy az általános gazdasági krízis Ceshezlo.vákiát sem kerülte te. A bel- és külkereskedelmi forgácsa általános csökkenést mutat s a kereskedelmi forgalom csökkenése okozza például, hogy a Nemzett Bank váltóláivája az 1930. évben csaknem üres vojt. A gazdasági krízis erősen sújtja az ipari gazdálkodási is. A textilipar ős ebben 0 punná pár mutatja a legnagyobb esést- A textilipar mtelett a vasiparnak van óriást vesztesége a muü évhez viszonyítva (60 millió K). A fizettek ép léte nőéirek is 1030-ban a maximumot ér'.ék eh 1930-ban 4000 nél főbb fizetésképtelenséget jelen-tetteik 444 mii tó K értékben. Ebből Szővén zkórv, és Rupcinzkóra 81 százalék esik. A dokrnjunkturátts helyzet következménye a munkanélküliség nagyarányú megnövekedése. 1930 noVem'erében 1929 novemberéhez viszonyítva 33.000-eJ volt több segélyezett munka- né'kü't. A segélyezett munka nélküliek száma 1930 novemberben 154.000, tény tagoson azonban a munkanélküliek száma kb. 300.000. — Az előadó ezután Ismertette a munkanélküliség csökkentésé! célzó Intézkedéseket Csehszlovák iá ten és külföldön, különösen Fraiyiaorazágbon. Majd röviden ismertette ez általános gazdaságii krízis okait. Ax előadást hosszú vita követte.
