Prágai Magyar Hirlap, 1931. január (10. évfolyam, 1-25 / 2518-2542. szám)
1931-01-21 / 16. (2533.) szám
1031 január 21, szerda. Mennyibe kerül az élet: Budapesten, Prágában, Berlinben, Newyorkban Érdekes statisztika átlag-árakban Budapest Prága Berlin Newyork Fizetés báront*.: Kc.-ben Ruházat: fcözépállásu köztisztviselő 1800 2000 3500 4500 férfiöltöny hivatalnok 1200 1500 2100 6000 mérték után gépkéné 720 900 1100 8900 női ruha munkás .840 960 1700 4800 P ' szakmunkás , 1200 1550 2700 10200 borotválkozás újság szappan Lakás: ondolálás bútorozott szoba (havonta) 360 4®) 420 960 Élelmiszerek (1 kg): háromszobás lakáé (havonta) 1200 1200 450—<S00 3000 hotelszoba (naponta) 4S 30 48 —15C kenyér gáz (1 köbméter) L20 1-50 1.45 0.90 marhahús vnllsamyviliágiiifcáe (tkilow-att) 3.25 2.70 1.50 0.7í aina011^ vaj Közlekedési eszközök- * tej villamosjegy L5° J-20 2X30 ebédmenü autot&xá (1 kilométer) 4.00 3.00 3.20 5.0C xo cigaretta 1 liter benzin 3.80 2.20 2.70 1.60 1 doboz gyufa mi. .............. ti iiiíiwi ............... Bu dapest Prága Berlin Newyork Kc.-ben 720 600 060 1000—1350 1300 1200 1560 2000 480 480 100 360 150 96 150 200 3.G0 3.00 2.40 6.60 0.60 1.20 1.20 0.90 150 0.96 2.40 5.40 7.20 6.00 9.50 36— 1.90 2.00 3.00 6.60 14.40 15.60 16.80—20.40 15.60 0.72 0.60 0.48 2.40 4.80 4.80 6.6(i 7.80 26.40 25.00 26.40 36.00 7-20 6.30 4.50 3.90 2B0 2.10 2Ő0 3.00 1.00 1.00 1.10 2.20 8.40 7.60 10.00 20.00 3.60 3.00 3.80 3.00 0.36 0.20 0 22 3.00 Restaurállak Zrínyi Miklós várát Andrássy Mihály gróf, a jelenlegi birtokos helyreállítja a mai Magyarország' egyetlen történelmi emlékű várát Szigetvár, január 20. Rendkívül nagy azoknak, a száma, akik ma már azt sem tudják, vájjon áll-e még Nagy-Sziget vára. a.melye! Zrínyi Miklós hősiesen védelmezett és vértanú halálává' szentelt meg e amelynek örök emlékét a magyar irodalom egyik ^hatalmasabb alkotása, a költő Zrínyi haibaitattiau eposza, a Szigeti veszedelem őrzi. Sőt akad olyan iskolákat végzett magyar ember, add a Muraközben véli hinni az egykor létező várat A mai Magyarország egyetlen történelmi emlékű vára — áll... * + * A Zrínyi-tértől keskeny kis ucoán haladunk fölfelé. Alig néhány száz lépés és káijutunk Szí-; getvár nagyközség határéiba- Ez a néhány száz lépés, említ percek alatt teez meg a® ember, évszázadokat röpít maga előtt- Gigantikus méreteivel feltárul előttünk történelmünk legdrámaibb korának büszke birtokosa — • szigeti vár. A hét—nyolc méter magas vérfai előtt megtorpan a lépés, a eziv hangosabban, hevesebben ver. Kl- szakadottan a jelenből, mereven szembenéz az idegen — a múlttal. Mögötte elcsitul a kásvároáka zaja- lármája. Nem szabad hátranézni. Az Almás- patak, amelyen az imént üde hídon jöttünk keresztül, most Szufejman százezer főnyi eeiregélol választ el. 1566 szeptember heíedike van. A belső vár udvarán élig 600 vitéz haditanácsot tant. Komor szeptemberi reggel. Baranya felől a Mecsek szirtiéi feldagasztják a rohanó szélvihart. A vitézek döntöttek. Hiába, röppennek be ny üvegezőkön a török vezérek szabad elvonulást Ígérő levelei. Zrínyi Miklós büszke csapata nem adja meg magát. És a vezér diszrn agy arját ölti magára. Dolmányába 100 aranyat rejt, többi kincseit megsemmisíti. .Juránké magasra tartja a Szűz Máriás nemzeti lobogót.. És megnyílik 0 fellegvár kapuja ... írzu'ejman, a nagy hadvezér, akit a Zrínyiek . dinerében a másik oroszlán jeiltoépez, a végső diadal reggelét nem érhette meg. Szigetvár elesett, de általa dlosőÜIt fel fegifénye- eebb napja a magyar történelemnek. Mi lett Szigetvárból? De hadd mondja ezt el « vár mai ura. Andrássy Mi'ná'y gróf... * * nők és hitveseid. Régi várrajadk. Andrássy Mihály mindegyükről tud valamit mondani. — Az építkezésekben ez volt a iegiéHrozTóbb szultán. — mutat rá az egyik metszetre. — Ilibe - te43e.ii pompe kedvelő volt. Meg kell nézni, menynyi drágakő ékesíti turbánját, ruháját. A feleségének nem volt annyi ékszere, pedig csinos nő. nézze csak. Mosolygós, csinos arcú dáma néz vissza a falról. Akkor igy volt... Az ufoteó tiz év alatt a várur nagy munkát végzett. A várfalakon belül miég a háború alatt a cselédség lakott. Ezeket kitelepítette a gróf és a várudvart parkírozta. Éveken keresztül kőművesek, ácsok faragtak, fúrtak a várban. A kazamatákat rendbe hozták és közel mindent úgy állítottak helyre, ahogyan hajdan volt. — Kérem, — fejezi be a beszélgetést a gróf, — legfőbb törekvésemnek tartom, ép a mai időkre való tekintettel, amikor szükségünk van a múltak tanításaira, hogy Szigetvár az legyen, ami volt. Hirdetője történeteid e'ibiváltott®águnknak és annak az őserőnek, amely elpueztttibatatíunu! tör elő a magyar fajtából. Tervem az. hogy Nagy- Sziget dicső várát Idegen forgalmi törekvéseink szolga lat ába átli fsuk. Nyolc óra van, amikor elhagyjuk a kastélyt. A plébános karonfog és a földitől! ésem felvezet a vár falára. A magyar éjszaka fehér. D. Rövidesen legenda lesz a csikágói alvilág? Riport a tóparti városból, ahol Í932-ben világkiállítás lesz egy mesterséges szigeten Ülünk a várkastély ilovagtermében. .Esti hat óra van. Odakint fehér h ólakor ó boriit be mindent. A várfalukat az ezüstös szőnyeg még fenségesebbé teszi. A várfalon a jellegzetes, óratorony fehér kupolájával űz egekbe szépül. A lovagterem széles, nyitott nagy kandallójában sercegve égnek a hasábok. A vörös tógából épített kandalló párkányán régi pisztolyok, vaséinak. .Andrássy Mihály gróf ott éH a kandalló előtt, amely váltóiig ér fel. Megfontoltan, de végtelenül] szerényen beszél. Minden szóra vigyáz és többször is nyomatékosan hangsúlyozza, ennek, a® teiterju- tiak a várról kell szólnia. — Ez a terem — mondja —, amelyben vagyunk, török imaház volt. A törökök százéve* uralma alatt épüli. Anniikor 1921 -ben, a szerbek kivonulása után beköltűztem a várba, nagy feladatot bűztem ki rn agaim elé. FJhatáróztam, s ez mondanivalóm gerince — a vár korszerű rekonstrukcióját. Nézten körül, itt minden úgy vau, ahogyan háromszáz évvel ezelőtt volt. Ahol a falakat megtörte az idő, ott gonddal és precizitással javíttattam ki n régi jellegzetes vékony török téglákkal a réseket. A lovagterem vörös és fehér szint játszik. A falaknak tégla és malter a „dísze". Az ablakok boltive régi mórstU'iir.. az egy# miélyedié^ben a. m marta fel járata. A hatalmas, kiteuc—fiz méter megás lovagtermei válitozoblanu) mmtvVbe ált a gróf a múltból. A. kis benyúló helyiségeken me- ftyttek 'i^rcHztftl. A fajiakon régi nxAmMk- 6ffui4&-l Csikágó, január közepe. Cöikágó legnagyobb Mteányoisságta, amely előtt a város valósággal térdréborul, a Michigan-!ó. A tóparton vannak a múzeumok, a csodálatos autóutak, a százezer embert befogadó stadion. 1932-ben viLágkiállitás lesz Csikágóban — a tó vizén, néhánymilüó négyzetméternyi mesterséges szigeteken. Ebben a különös városban nagyszerűen élnek az emberek. Vakig tagadják, hogy múlt évben kis híján tönkrementek. Igaz, hogy a város átmenetileg nem tudta fizetni a taniibőkat és egyéb köz- funkcionáriusokat, de a sokat szidott csrilkiágói városi tanácsot talán e mniatt is többet szidták a kelleténél. A pénzügyi nehézségeket ez okozta, hogy uj adózási rendszert vezettek be, amelyre a lakosság miég nem volt felkészülve. A legkomolyabb tekintélyek szerint Csikágó messze feliihnuja Ncwyorkot adózóképesség és rendezett pénzügyi viszonyok dolgában. Csikágó szép és főképp érdekes város. Még nem kövesedéit meg, még neon feliejtette el újkori eredetét. Newyork hozzá képest konzervatív, méltóságteljes és tekiintélytisztelő. A csikágói szép- művészeti múzeum tele van nagy mesterek szebb- nél-szefeb képeivel, melyeket a város dúsgazdag polgárai ajándékoztak. De még ennek a klasszikus remekművekkel zsúfolt múzeumnak w van valami friss, barbár jellege. A nagy olasz és hollandi festők müveiből .is ösz- tönszerüee a tarkákat, rikítókat, bizar rakat választják ki, a nagy európai festők szeszélyeit, tréfáit gyűjtik össze, amelyeket jókedvükben festettek. Nagyon illik ez az olyan városihoz, amely tóparton feleszik ée időnkint nem tudja főzetni a tfeztiviieelőirtI5VI EGYMILLIARD DOLLÁR — ALK0H0LC8EMPRSZETÉBT Ami a gonosztevők nagy ezáimát, iiilllett, ezek a prohiiibioió melléktenmékeá. Minden más országban a bűntényeik alkjaim! cselekedetek, esetről esette állanái; elő. Az Egyesült Államokban azonban 0 lakosságnak alkohollal való ellátása folyó ügy és ennek következtében állandó törvénysértés. Szerény ezámitáe fizeránt alkoholcsempéBBéssel egymilHArd dollárt keresnek évente Amerikában és az összes nagy betörőszorvezetek az nílkohoilból élnek és virulnak. A baj forrása azonban még régebbi eredetű; az amerikai szociológusok kimutatták, hogy a bűnös szöveikezetek Európából származnak. Az olaszok hagyományos kotispiráló szelleme, aimeihy valamikor a szabadság szolgálatából u^yemrQ itíqajtew* MMl «U* órvó^esütesre. Az írek szintén kedvelik a titkos szövetségieket, a kínaiaknak ás megvannak a maguk .,tong“-aii. Csikágó röglönzöttségének megfelel, hogy tárt karokkal fogadja a keletről beözönlő kalandorrajokat Ilyen módon gonosztevő-gyűrű keletkezett Csikágó külterületén, amelyet „Loop"-mak neveznek. A gyűrű mindig kijebb szorul, de eddig még nem sikerült megszüntetni. Minden amerikai bevándorlási hullám más és más nemzetiséget vetett fe'színre a csikágói betöiőtársadailiomban. Először — mintegy hetven évvel ezelőtt — a németek domináltak, azután az írek, végül az olaszok. Meglepő szabályossággal a bűntények húsz százalékát mindig az éppen divatban levő nemzetiség •követte eh OLASZOK ÉS ÍREK HÁBORÚJA Amerikában jóformán megszűnt a bevándorlás', de a bűntények elkövetésében az idegiének válto- zatlanu! megőrizték a vezető szerepet. Ma az olaszok és az írek vezetnek. Nagy is a komkurrencia köztük. A bűnözők nemzeti alapon szervezkednek ée állandóan harcolnak egymással. 1928-bam már odáig fajult a dolog, hogy gépfegyverekkel lövöldöztek egymásra. Akikor irányult a nemzetközi közvélemény figyelme 0. csikágói alvilágra. Ez a romainiliikus érdeklődés azonban nagyon bosszantja a osilnágóiakat, akik sohasem tudlak volna ilyen nagy és életképes várost építeni, ha nem lették volna munkás •és becsületes polgáraik 1924-ben érte el a bűnöző hulláim 0 tetőpontját, nemcsak Csilkágóban, hanem egész Amerikában. Álékor minden százezer lakosra 12 gyilkosság ás 75 rablás esett. Ez a szám azóta lényegesen csökkent; ez 1930-1 adóitok már csak 6 gyük osságról és 53 rablásról beszélnek. Qsdkágónak az a romantikus hitre, hogy az nme riflaiii bnnitények középponlja, ma már teljesen alaptalan. Akáinhány amerikai váróénak, Detroiitnalk, Los- Angelesneflc Iiényegesen rosszabb a bűnügyi sta- tíflBtikóija, mint Cslkágómtitk és a város csúf legendája nagyon érzékenyein érinti «z önérzete* pol- gársé'got Hat évvel ezelőtt indult meg az alvilággal való nagy leszámolás. Egy rendkívül erélyes rendőrfőnök és egy becsli- letett polgármester kezébe vette a dolgot. A nagy olasz és ir bandáik rettentő halaitom-ra tettek szert. Nern nunradl. más hátra, iniinf: egymás ellen uszi- tunli őket. lln a hfliőságok egyá'Mailán iképasel; ördögi fcptólyoíkra, ajkkojr Csikágóban ItebázonyíMorvay Gyula: IDŐK HALOTTJAI* Sötéígádoru házak kertaljában tömbösen iil a sötétség és izzó csillag áll a felszálló sürti kenyérszag esett oldalú szerhák [fölött, mint nyaklott-szárnyu madarak fülledt sorsokat takarnak. Vártam, hogy legénves fiatalság ebbóT a halott bölcsőből kiteljesiti idők értelmét építve és látó dolgozással, [tankja, mert ránk gurul a holnap és a történelem De ők csak beledaloltak a napokba és idők halottjaiként andalindáztak fekete kertaljak alatt Pedig rádió remeg és búgó dinamók, levegőt repesztő csavarok mutatják idők születését, és Itt, hej, idők halottjai — belesodródtok a sötétségbe és nedves kés, százados életet kacagátiyos gőgmegfojtó bor pecsételi [gél halott napjaitokat, pedig csak lássatok: ti vagytok a holnap hullámzása. * Mutatvány a szorzóitok most mogjeten* „Forróra fülledt a talaj" című kötetéből, tottálk, hogy miire képe* a rendőri asenialiitáR. Megkezdődtek a nagy g.ópfegyverharcok olaszok ée írek között, a banditák ös9zemorzsoItálí egymást. A váróé épségén ée rendj'én ma polgárokból álé bizottság őrködik. Európában a polgárok gyakran kritizálják a hatóságokat, de álmukban 6e jut eszükbe, hogy beleárísák magukat a hatóságok munkakörébe. Az amerikai polgárok mindenre, még erre is képesek. Egyidejűén megindult a rendőrség szervezetének a tökőle^esitiése. A felvételi vizsga szigorúbb, a kiképzés alaposabb. Remélhető ilyenformán, hogy a csikágói alvilág •legendája, amely ma is erősen túlzott, rövidesen egészen a múlté lesz. Vidám rovat Vendée franciba departem-ent legfelsőbb hatósága most alaposan megreguldzta a nyilvános tánchelyeket. Rendőrök fognak vigyázni mindenütt, ahol nyilvánosan táncolnak és szigoruan kell őrködni, hogy senki se szegje meg a rendelkezéseket. Az uj szabályok szerint tilos a nyilvános táncteremben „minden botrányos zsivaj, erösza,KosJco- dáiS, durvaság és gorombáskodás*'. Ezenkívül nem szabad beengedni nyilvános tánc- helyekre 18 éven aluliakat, részegeket, valamint mindazokat, akiknél fegyver, bot vagy boxer van. Csinosan táncolhattál eddig a vendé elek!! % NÉMET HUMOR A professzor a klinikán egy beteget demonstrál hallgatóinak: — Figyeljék meg, uraim, ennek a betegnek elálló fülét, beesett arcát, megtört tekintetét és lecsüngő ajkát... A haldokló beteg megszólal: — Hát ansi a szépséget illeti, a tanár m sem éppen Adonlsz. * — Maga ebben a hónapban már másodszor kér előleget. — igen, igazgató vr. de a feleségemnek olyan sok pénzre van szüksége. — Szaluid kérdeznem, mire? — önnek szabad, igazgató ur. de — nekem nem* 4 mamama
