Prágai Magyar Hirlap, 1931. január (10. évfolyam, 1-25 / 2518-2542. szám)
1931-01-01 / 1. (2518.) szám
1031 január 1, csütörtök. ^RAlGAlMAG^AftHTRliAR HOGYAN ÉL ÉS KÜZKÖDIK SZLOVENSZKÓ SZLOVÁKSÁG LELKÉBEN XXIX. A csehek és németek a hatalomért szövetkeztek, a szlovenszkói nemzetek fonjanak össze a kenyérért Mnoher István poprádi plébános, a szlovák újságírók doyenje a tátraaljai szlovákság és Poprád helyzetéről — „Hova fog jutni egy kis nemzet, ha mindenki csak a tenyerét tartja és nincs önérzete és idealizmusa?" — Az autonómista mozgalom erősödik a lelkekben - A szlovenszkói blokknak lenne egyedül ereje Prágával szemben Egy harcos politikai karrier története P»pr*d, december. ■Hogy a tátraaljai. szlovák nép helyzetéről informálódjunk, fölkerestük MnoheF István poprádi plébánost, akinek személye és nyilatkozata azért érdekelt bennünket különösebben, mert Mnoher tekinthető a forradalom utáni szlovák újságírók doyenjének, aki az autonómiista harc hőskorában igen jelentős politikai szerepet játszott. Hünka legszűkebb vezérkarához tartozott és részt vett azon a nevezetes párisi utón is, amely Hlin- ka számára a mírovi börtönnel, MnoheT számára pedig a lengyelországi emigrációval végződött. Rendkívül rokonszenves benyomást tesz ránk Mnoher István egyszerű és aszkétikus egyénisége. Ahogy félig lehunyt szemmel és valami szelíd kenet teljességgel beszél, szavai mögött meg kell érezni a tüzet, a harcos embert, aki a bitéért és benső meggyőződéséért a barikádoktól sem rettenne vissza. Késői leszármazottja a hajdani Kapisztrán Jánosinak. Földi hivságok, rang, karrier hidegen hagyják s ha egyáltalán van benne ambició, az nem lehet öncél, mert az egész embert idealizmus és altruizmus füti. Lehetséges, hogy igazuk van azoknak, akik elfogultnak mondják a szükebb poprádi közéletben, de hogy a nagypolitikában bámulatosan világos a látása és az elfogultság minden törésétől ment a széles horizontja, azt kétséget kizáróan meglbizonyitja előttünk nekünk tett politikai nyilatkozata. A tátraaljai szlovákság visszamaradt helyzete — A szlovákság helyzete a Szepességen a múlt következményeképpen nagyon nehéz. Vegyes vidék ez, a nép kulturális nívója alacsony, nem igen olvasott a múltban, még újságot som. A népjátékok, pásztorjátékok is kiveszőben voltak már. A szepességi szlovák ma sem tud felemelkedni a liptói, árvái szlovák nívójára, újsághoz ma is nehéz még szoktatni. , = Hiányzik egy igazi szlovák néplap. — Minden megyének megvan a 'saját lapja, itt a Podtatranská Slovac, Bajtos és Jan- cek újságja a „megyei lap“, de a szelleme idegen, úgy hogy a nép közé neon is kerül. A Slovák hetilapja az egyedüli lap, amelyet a nép olvas. A műkedvelő színpad is megkezdte munkáját és az egyházi irodalom és sajtó is olvasókra talál. Itt megemlíthetem a Posol-t, a KráPovná-t, a Misijné Hlasy-t. Lehet, hogy az emberek később egyéb olvasnivaló igényéhez is eljutnak. í Az itteni népben kevés az önállóság, hi- ! szén mindig zsellérnép volt, ezzel szemben a liptói szegény, de önálló, öntudatos. — Poprádon, ahol a németség összefogott a zsidókkal és a kommunistákkal s ennélfogva vezet, a lakosság közel hetven százaléka szlovák, 1 de a városi és kulturális életben nem jelentenek semmit, a poprádi szlovákok legnagyobbrészt föld- mívesek és munkások. Az iparosok között alig egy-ketiő a szlovák, ezek is liptóiak. Szlovák iskola szlovák tanerő nélkül — A fiatalságban már több a nemzeti öntudat, többet is olvas, úgy hogy mégis tapasztalható haladás. A fiatalság mind iskolázott, a Szepességen mindenki iskoláztatja gyermekiét. Polgári iskola vplt Poprádon az áilamfordulat előtt, a prievratkor azonban megszüntették s épület ében a csend őrséget és a katonai menzát helyezték el. Tavaly azután újból megnyitották, csupa cseh tanerővel és egy magyarral. Ezek a, tanárok csehül beszélnek és oktatásuk csehszlovák. Szomorú tény, hogy jelentkeztek ugyan szlovák végzett tanítók, polgári iskolai különbözeti vizsgával, de elutasították őket és cseheket hoztak kvalifikáció nélkül is. A növendék sok: az első és második osztályokból parallel-osztályokat kellett létesíteni s jövőre már a harmadikban is lesz párhuzamos osztály. A hivatalnoki karban is alig van szlovák, a postán, vasútnál, járási főnökségen többnyire csehek vannak, a két járás- bíró is cseh, a járási főnök, Haviar, szlovák. A fejlődő Poprád a Tátrából éi — A nép igen elkeseredett a gazdasági viszonyok miatt. Kétségbe van esve. A terményeknek nincs ára, az adói mégis behajtják. A helyzet olyan, hogy, ha nem áll be változás, kétségbeejtő lesz a vége. Poprád városa egyedül a Tátrából él, ez az egyetlen kereseti forrása, ez adott lendületet fejlődésének. Poprád valamikor a $ gép esség legkisebb községe volt, de a. vasút és a Tátra fejlődéshez segítette. A városnak van jövője, hiszen a legutóbbi népszámlálás 2-800 lelket talált itt, a mostani népszámláláskor pedig, mint értesülök, közel 7000 lakost. A városin r ó német. A városban egyedül a néppárt ellenzéki. Szenvedő helyzetben van ma itt a néppárt és a szlovákság is, a többség azt teszi, amit akar. Tízmilliós közmunka — Városfejlesztési tervek? Szabályozni fogják a Poprád folyót állami segítséggel, három és félmillió korona költséggel. Akkor azután be lebet vezetni a vízvezetékei is. Az uccákat is rendezik, tavaly is egy milliót adtunk ki egy uj ueea rendbehozatalára, jövőre további két uccára kerti! a sor. A vízvezetéket a Tátrából vezetnék le. Kanali- záció sincsen. A nagy szabályozási és városrendezési terv költségei tdz millió koronára vannak ÜH Nagy Sylvesteriinnep. előirányozva. A Poprád szabályozási munkálatai még a tavasszal elkezdődnek, a vízvezeték kiépítésére is a közeljövőben kerül a sor. A város eddig még nem vett föl kölcsönt, de a pótadó 175 százalék. A gazdasági válság már erősen érezhető. A négy fűrészből kettő már beszüntette üzemét: száz család maradt kenyér nélkül. A vasúttól is elbocsátottak embereket, szlovákokat. A munkanélküliség mind érezhetőbb, A város nem igen fog semmihez. Yirágvöl- gyet eladta a betegsegélyzőnek, a kapott; összeget befektette az egyik uoca rendezésébe. Két millió volt ez az összeg. Mi elleneztük ezt, jobb lett volna a város jövője érdekében a birtokot megtartani. Vagy háromé százötven ember van most) Virágvölgyön: egész cseh kolónia. A szlovákságnak sem anyagi, sem nemzeti haszna a Tátrából — A Tátráiban, Lomnic irányában, uj villák épültek: csehek emelték. Pár év múlva a Tátra erősen cseh lesz, a szlovák töke nem igen érdeklődik a Tátra iránt, a múltban is ■kevéssé tette. A szlovákok nem hódítanak a Tátrában. A Hubka-Pálka csoport is már csak kisebb mértékben van érdekelve, ar. állam lassan kiszorítja. Az alsótátrafüredi S r obár-gyer.mékgo nd ozóba n csak egy orvos és egy hivatalnok szlovák. Az intézetet egyébként kiépítik, kétszer olyan nagy lesz, mint volt. Kekünk, mint szlovákoknak, semmink sincs a Tátrából, nem is számíthatunk belőle nemzeti vagy anyagi haszonra. Hullák a politikai züllésben — Valamikor résztvettem a politikában, de teljesen kifogtam, mert láttam, hogy züllött állapotok vannak a politika terén és tisztességes embernek bűn benne részt- vennie. Emlékszem, hogy mikor Srobár mint Szlo- venszkó első minisztere Bevonult Zsolnára és nála jártunk, hazamenet ezt mondta valaki: „Nem vállalok most politikai hivatalt, mert a korrupció annyi politikai hullát fog kiteríteni, hogy a hivatalokban csak úgy válogathatunk majd.“ Hát hnlla hulla után tényleg bőven akadt, de bizony nem válogathatunk a hivatalokban. Hulla már nem is igen lehet senki, olyan nagy a korrupció. Valamikor büszkék voltunk rá, ha a nemzetért tehettünk valamit. Ma mindenki csak a tenyerét tartja, ingyen senki sem akar végezni semmit, az érdek vezeti az embereket. Hová fog ez vezetni egy kis nemzetnél, ha mindenki csak az anyagiakat nézi és nincs idealiz- | mus és önérzet? A nép körében politikai csalódottság észlelhető. Mert a néppártot kivéve minden pártnak a feje Prágában van, Szlo- venszkón csak a lába és a farka, ide csak a szavazatokért jönnek választáskor s aztán dolgozik a korrupció, megfizetik az embereket, úgy hogy a nép már nem hisz senkinek. Hlinka pártjának a kormányban kitapogatták a gyöngéit — A Himka-pártnak is szemére vetik, hogy rossz fát tett a tűzre, amikor a kormányba lépett. Ez volt a veszte: kitapogatták gyöngéit. Ha a kormányon kívül maradunk, jobb lesz, legalább nem fognak olyan önzőn dolgozni. Örülök, hogy a néppárt kilépett a kormányból, ne is lépjen be megint: küzdjünk csak, legalább több lesz az idealista. Sok erkölcsi és anj'agi kárt szenvedtünk. = Ma alig hallani az autonómiáról, pedig sohasem volt indokoltabb az érte való küzdelem. — Talán nem hangoztatják, de a népben roppantul fokozódik az autonómia kívánása. Hisz egyedül az autonómiával lehet vonzani a népet. Tévednek, akik azt hiszik, hogy az autonómista mozgalomnak vége. „Jöjjön egy választási alkalom, mindnyájan üsszetar3
