Prágai Magyar Hirlap, 1931. január (10. évfolyam, 1-25 / 2518-2542. szám)

1931-01-01 / 1. (2518.) szám

1031 január 1, csütörtök. ^RAlGAlMAG^AftHTRliAR HOGYAN ÉL ÉS KÜZKÖDIK SZLOVENSZKÓ SZLOVÁKSÁG LELKÉBEN XXIX. A csehek és németek a hatalomért szövetkeztek, a szlovenszkói nemzetek fonjanak össze a kenyérért Mnoher István poprádi plébános, a szlovák újságírók doyenje a tátraaljai szlovákság és Poprád helyzetéről — „Hova fog jutni egy kis nemzet, ha mindenki csak a tenyerét tartja és nincs önérzete és idealizmusa?" — Az autonómista mozgalom erősödik a lelkekben - A szlovenszkói blokknak lenne egyedül ereje Prágával szemben Egy harcos politikai karrier története P»pr*d, december. ■Hogy a tátraaljai. szlovák nép helyzetéről informálódjunk, fölkerestük MnoheF István poprádi plébánost, akinek személye és nyi­latkozata azért érdekelt bennünket különö­sebben, mert Mnoher tekinthető a forrada­lom utáni szlovák újságírók doyenjének, aki az autonómiista harc hőskorában igen jelen­tős politikai szerepet játszott. Hünka leg­szűkebb vezérkarához tartozott és részt vett azon a nevezetes párisi utón is, amely Hlin- ka számára a mírovi börtönnel, MnoheT szá­mára pedig a lengyelországi emigrációval végződött. Rendkívül rokonszenves benyomást tesz ránk Mnoher István egyszerű és aszkétikus egyénisége. Ahogy félig lehunyt szemmel és valami szelíd kenet teljességgel beszél, sza­vai mögött meg kell érezni a tüzet, a harcos embert, aki a bitéért és benső meggyőződé­séért a barikádoktól sem rettenne vissza. Késői leszármazottja a hajdani Kapisztrán Jánosinak. Földi hivságok, rang, karrier hi­degen hagyják s ha egyáltalán van benne ambició, az nem lehet öncél, mert az egész embert idealizmus és altruizmus füti. Lehet­séges, hogy igazuk van azoknak, akik elfo­gultnak mondják a szükebb poprádi közélet­ben, de hogy a nagypolitikában bámulatosan világos a látása és az elfogultság minden tö­résétől ment a széles horizontja, azt kétséget kizáróan meglbizonyitja előttünk nekünk tett politikai nyilatkozata. A tátraaljai szlovákság visszamaradt helyzete — A szlovákság helyzete a Szepességen a múlt következményeképpen nagyon nehéz. Vegyes vidék ez, a nép kulturális nívója alacsony, nem igen olvasott a múltban, még újságot som. A népjátékok, pásztorjátékok is kiveszőben voltak már. A szepességi szlovák ma sem tud felemelkedni a liptói, árvái szlovák ní­vójára, újsághoz ma is nehéz még szok­tatni. , = Hiányzik egy igazi szlovák néplap. — Minden megyének megvan a 'saját lap­ja, itt a Podtatranská Slovac, Bajtos és Jan- cek újságja a „megyei lap“, de a szelleme idegen, úgy hogy a nép közé neon is kerül. A Slovák hetilapja az egyedüli lap, amelyet a nép olvas. A műkedvelő színpad is meg­kezdte munkáját és az egyházi irodalom és sajtó is olvasókra talál. Itt megemlíthetem a Posol-t, a KráPovná-t, a Misijné Hlasy-t. Le­het, hogy az emberek később egyéb olvasni­való igényéhez is eljutnak. í Az itteni népben kevés az önállóság, hi- ! szén mindig zsellérnép volt, ezzel szemben a liptói szegény, de önálló, öntudatos. — Poprádon, ahol a németség összefogott a zsidókkal és a kommunistákkal s ennél­fogva vezet, a lakosság közel hetven százaléka szlovák, 1 de a városi és kulturális életben nem je­lentenek semmit, a poprádi szlovákok legnagyobbrészt föld- mívesek és munkások. Az iparosok között alig egy-ketiő a szlovák, ezek is liptóiak. Szlovák iskola szlovák tanerő nélkül — A fiatalságban már több a nemzeti ön­tudat, többet is olvas, úgy hogy mégis ta­pasztalható haladás. A fiatalság mind iskolá­zott, a Szepességen mindenki iskoláztatja gyermekiét. Polgári iskola vplt Poprádon az áilamfordulat előtt, a prievratkor azonban megszüntették s épület ében a csend őrséget és a katonai menzát helyezték el. Tavaly az­után újból megnyitották, csupa cseh tanerő­vel és egy magyarral. Ezek a, tanárok csehül beszélnek és okta­tásuk csehszlovák. Szomorú tény, hogy je­lentkeztek ugyan szlovák végzett tanítók, polgári iskolai különbözeti vizsgával, de elutasították őket és cseheket hoztak kva­lifikáció nélkül is. A növendék sok: az első és második osztá­lyokból parallel-osztályokat kellett létesíteni s jövőre már a harmadikban is lesz párhuza­mos osztály. A hivatalnoki karban is alig van szlovák, a postán, vasútnál, járási főnök­ségen többnyire csehek vannak, a két járás- bíró is cseh, a járási főnök, Haviar, szlovák. A fejlődő Poprád a Tátrából éi — A nép igen elkeseredett a gazdasági viszonyok miatt. Kétségbe van esve. A ter­ményeknek nincs ára, az adói mégis behajt­ják. A helyzet olyan, hogy, ha nem áll be változás, kétségbeejtő lesz a vége. Poprád városa egyedül a Tátrából él, ez az egyetlen kereseti forrása, ez adott lendületet fejlődésének. Poprád valamikor a $ gép esség legkisebb községe volt, de a. vasút és a Tátra fejlődéshez segítette. A városnak van jövője, hiszen a legutóbbi népszámlálás 2-800 lelket talált itt, a mos­tani népszámláláskor pedig, mint értesü­lök, közel 7000 lakost. A városin r ó német. A városban egyedül a néppárt ellenzéki. Szenvedő helyzetben van ma itt a néppárt és a szlovákság is, a több­ség azt teszi, amit akar. Tízmilliós közmunka — Városfejlesztési tervek? Szabályozni fogják a Poprád folyót állami segítséggel, három és félmillió korona költséggel. Akkor azután be lebet vezetni a vízvezetékei is. Az uccákat is rendezik, tavaly is egy milliót adtunk ki egy uj ueea rendbehozatalára, jövőre további két uccára kerti! a sor. A vízvezetéket a Tátrából vezetnék le. Kanali- záció sincsen. A nagy szabályozási és városrendezési terv költségei tdz millió koronára vannak ÜH Nagy Sylvesteriinnep. előirányozva. A Poprád szabályozási mun­kálatai még a tavasszal elkezdődnek, a vízvezeték kiépítésére is a közeljövőben kerül a sor. A város eddig még nem vett föl kölcsönt, de a pótadó 175 százalék. A gazdasági válság már erősen érezhető. A négy fűrészből kettő már beszüntette üzemét: száz család maradt kenyér nélkül. A vas­úttól is elbocsátottak embereket, szlováko­kat. A munkanélküliség mind érezhetőbb, A város nem igen fog semmihez. Yirágvöl- gyet eladta a betegsegélyzőnek, a kapott; összeget befektette az egyik uoca rendezésé­be. Két millió volt ez az összeg. Mi ellenez­tük ezt, jobb lett volna a város jövője érde­kében a birtokot megtartani. Vagy háromé százötven ember van most) Virágvölgyön: egész cseh kolónia. A szlovákságnak sem anyagi, sem nemzeti haszna a Tátrából — A Tátráiban, Lomnic irányában, uj vil­lák épültek: csehek emelték. Pár év múlva a Tátra erősen cseh lesz, a szlovák töke nem igen érdeklődik a Tátra iránt, a múltban is ■kevéssé tette. A szlovákok nem hódítanak a Tátrában. A Hubka-Pálka csoport is már csak kisebb mértékben van érdekelve, ar. állam lassan kiszorítja. Az alsótátrafüredi S r obár-gyer.mékgo nd ozóba n csak egy orvos és egy hivatalnok szlovák. Az intézetet egyébként kiépítik, kétszer olyan nagy lesz, mint volt. Kekünk, mint szlovákoknak, semmink sincs a Tátrából, nem is számíthatunk be­lőle nemzeti vagy anyagi haszonra. Hullák a politikai züllésben — Valamikor résztvettem a politikában, de teljesen kifogtam, mert láttam, hogy züllött állapotok vannak a politika terén és tisztességes embernek bűn benne részt- vennie. Emlékszem, hogy mikor Srobár mint Szlo- venszkó első minisztere Bevonult Zsolnára és nála jártunk, hazamenet ezt mondta vala­ki: „Nem vállalok most politikai hivatalt, mert a korrupció annyi politikai hullát fog kiteríteni, hogy a hivatalokban csak úgy vá­logathatunk majd.“ Hát hnlla hulla után tényleg bőven akadt, de bizony nem válogathatunk a hivatalokban. Hulla már nem is igen lehet senki, olyan nagy a korrupció. Valamikor büszkék voltunk rá, ha a nemze­tért tehettünk valamit. Ma mindenki csak a tenyerét tartja, in­gyen senki sem akar végezni semmit, az érdek vezeti az embereket. Hová fog ez vezetni egy kis nemzetnél, ha mindenki csak az anyagiakat nézi és nincs idealiz- | mus és önérzet? A nép körében politikai csalódottság észlel­hető. Mert a néppártot kivéve minden pártnak a feje Prágában van, Szlo- venszkón csak a lába és a farka, ide csak a szavazatokért jönnek választáskor s aztán dolgozik a korrupció, megfizetik az embereket, úgy hogy a nép már nem hisz senkinek. Hlinka pártjának a kormányban kitapogatták a gyöngéit — A Himka-pártnak is szemére vetik, hogy rossz fát tett a tűzre, amikor a kormányba lépett. Ez volt a veszte: kitapogatták gyön­géit. Ha a kormányon kívül maradunk, jobb lesz, legalább nem fognak olyan ön­zőn dolgozni. Örülök, hogy a néppárt kilé­pett a kormányból, ne is lépjen be megint: küzdjünk csak, legalább több lesz az idea­lista. Sok erkölcsi és anj'agi kárt szenved­tünk. = Ma alig hallani az autonómiáról, pe­dig sohasem volt indokoltabb az érte való küzdelem. — Talán nem hangoztatják, de a népben roppantul fokozódik az autonómia kívánása. Hisz egyedül az autonómiával lehet vonzani a népet. Tévednek, akik azt hiszik, hogy az autonómista mozgalomnak vége. „Jöjjön egy választási alkalom, mindnyájan üsszetar­3

Next

/
Oldalképek
Tartalom