Prágai Magyar Hirlap, 1931. január (10. évfolyam, 1-25 / 2518-2542. szám)
1931-01-18 / 14. (2531.) szám
1A31 január 18, vasárnaK rpRXGAlMí\<AARM!Kti5E* 11 HETI REVÜ Irta: SZENES ERZSI Budapest, január közepe. A szolnoki akasztás néhány órára ismét felidézte félelmetes árnyékát a tiszazugi monstre-pernek és ideterelte a világ érdeklődését A kivégzés napján a nagy vilálapök szerkesztőségei egymásután csengették: fel a budapesti napilapok szerkesztőségeit, hogy a pontos részleteket megtuda- ko ják. A kíváncsiság reflektorfényében ezekben az órákban újra megelevenedett ez asötét, vél télén és mégis halált halál után osztó középkori színjáték, amelyben asszony! kezek ügyes és gonosz praktikával eltették láb alól a föld igazi urait, az erős és bővérű férfiakat. A birtoklás ée uralomvágy erősebb szenvedély volt ebekben az asszonyokban, mint a szerelem, erősebb, mint az anyai szeretet. Olyan sodra volt, hogy teljesen elmosta a gyöngédségnek és szeretetnek minden emberi lélekben feltételezhető nyomait. Amikor napvrágra került a tiszazugi bűn, a felfedezett gyilkosságok és a felásott sírok mögött íe'tiint a tiszazugi asszonyok kegyetlen profilja, a megisszonyodott és megdöbbent l'i- gyelő. mindenki, aki lereagálta Tiszazugod éppen olyan hidegen ítélte halálra ezeket az asszonyokat, ormt amilyen h degen, kegyelemtől és szána'omtól mentesen ezek az asszonyok aü'dték férjeiket és fiaikí t a halálba. A lélek akkor, am’kor hosszért kiált, csak az el- tóvelyedeb lélekre gondol ás a testről valóság- da! megfeledkezik. De most, hogy Kardos Mi haiynét elérte a büntetés, egyszerre megenyhül iránta a lélek. A képzelet már kikapcsolja a bűnt, amely a vesztőhelyre juttatta s már csak a siralomLázat látja, *boi egy feketeruhás, összetörött, gyenge a-.'zony számolja ufr*' só perceit. A bakó hataknas, e-ós ember, tagbaszakadt óriás, két pribék segít m ki. A kivégzés pillámtában cs<k s ;°eti 3ióoyok közötti különbség rajzolódik ki é esen. Egy el- g’-üíoü, e-'öegeciett ast-zon/i test vtuagiik, éjién a-zik az életösztön utó é fcbobbanásávaí. amikor megmaükolássza a hóhér, felvonszolják az emelvényre és meghúzzák nyakán a kötelet. Nem f gla’Hozom k. mmoiog-ical, nem tudom, hogy Kardos M nályné ételt mikor el*ásztól utódára assz. y: Csak o.yan hiiros kivégurttekrói tudok, mint Madame Dubary és MA • a utó. tette. Azok araija maguk tudatában megvetéssel s gőggel a nép s biráik iránt hajlottak üde, fehér nyakukat a guillotin alá. De ez a bűnös fegyenenő k*zo!n jk< r.i, a fagyos reggeli órában, amikor ieTiuzták a kötélen, cárcsak test' mivoltával ébresztett szánalmai. Keszketős öieg asszony, i-c?A**.iáb a nyaká , úgy a r ogy egy csirkét >zokás. 1 iszonytató, még gondolatban sem lehet végig nézni. * Az egyik esti tapbai Uray Tivadar nyilat- kozott a kivégzés ellen. Mm mér csak hiányzik, hogy az ismert szinüázi újság, sörre kérdezze a színésznőket mi a véleményük az akasztásról. Mondjuk Fedák Sárit vagy Titkos Ilonát. Hogy látja ezt a naiva, hogyan a primadonna, a drámai hősnő és igy tovább. * { Milyen rejtélyes etz a srt.-moritzi tragédia. Egy előkelő, finom, művelt francia származású angol özvegy asszony beutazza fél Európát, a boldogságot keresi, az igazi férfit. Hosszas keresés után végre megtalálja, Sí. Morilzban, Hofer Kuno dr. személyében. Hofer Kuno gazdag, müveit, kiváló szellem, iró, közgazdász, pompás megjelenésű férfi- Missis Boulter,, „a szép Monette“, irodalomról, művészetről, politikáról beszélget vele intenziven. Semmi más közük nincs egymáshoz, mint ezek a meghitt beszélgetések, amelyekben két szellem és két lélek találkozott. Az angol özvegy erre a fejébe vette, hogy megszerzi a férfit, aki más asszonynak a férje és két gyerek apja. Köivetkezeteseu kitart e szándék mellett ée mikor élve nem sikerül a férfit megszereznie, megszerzi halva. beteríti öt revolverlövéssel, mint valami vadat az erdőn. Mindezt azért, mert művészetről és irodalomról értelmesen tudtak beszélni egymással. — Elhiszik ezt önök, uraim? Mert én bevallom, nő létemre nem hi-szem és nem értem. Lehetetlennek tartom, hogy ilyen exiázisig, élet-halál kockavetésig, eljusson egy asszony egy férfivel szemben, testi kapcsolatok nélkül, tisztán lelki motívumoknak nem lehet ilyen feszítő és robbantó erejük- Csak egy lehet még, hogy az angol özvegy nem normális. De akárhogy is nézem a dolgot, akár asszony, akár férfi-szempontból, kétségbeejtő. Az ember nyugodtan él és egy rossz pillanatban jöhet valaki, aki felborítja az életét, aki 'magának követeli élve vagy halva, anélkül, hogy ehhez a legkevesebb joga volna, * Az irodalmi és művészeti életnek kétségtelenül eseménye volt Hatvány Lajos „Emlékbe- széd Bródy Sándor fölött“ cirriü előadása, mely most nyomtatásban is megjelent a Századunk Színházi törvényszék Elek Ica betegágyánál Szeged, január 17. Nemrégiben a szegedi rendkívüli szinházi törvényszék különféle szinházi botrányok miatt állásvesztésre Ítélte a szegedi színház primadonnáját, Elek Icát, aki Szlovenszkón is játszott és akinek Szlovenszkón számos rajongója van. Ezt az ítéletet a szinészegyesület nem hagyta jóvá és mindössze kisebb pénzbüntetésre Ítélte a primadonnát. Azóta ennek az ügynek a hullámai lecsillapultak Szegeden, most újabb szinházi törvényszéki tárgyalás került a nyilvánosság elé. A vádlott ismét Elek Ica. * A szinházi törvényszék, mivel a primadonna napok óta betegen fekszik a lakásán, betegágyánál tartotta nleg a tárgyalást. A szokatlan tárgyalásra az adott okot, hogy a színház vezetősége 23 uj vádat emelt Elek Ica ellen. Ezek a vádak összefüggésben vannak Budapest, január 17- (Budapesti szerkesztőségül) k telefon jelentése.) Vakmerő revolvere® rablótámadás történt péntek este a Gubacsi utón lévő 94. számú postahivatalban. Az est sötétjében megjelent a postahivatalban három álarcos suhanc revolverrel felfegyverkezve és az ott dolgozó három hivatalnoknöt revolverrel a fal mellé kényszeritették, azután három postazsákot kapták fel és a hátsó kijáraton megszöktek. A postahivatal közvetlenül a rendőrőrszoba mellett van és mikor a három rabló elment, azokkal az afférokkal, melyek legutóbb lejátszódtak a színházban a primadonna körül, különösen öltözői afférokról van szó, de a színház igazgatósága más szabálytalanságok miatt is vádat emelt a primadonna ellen, akinek betegsége miatt néhány nappal ezelőtt a színház nem tudott előadást tartani. A színházi törvényszék szokatlan tárgyalására az Országos Szinészegyesület kiküldöttje, Bállá Kálmán Szegedre érkezett. A vádlott primadonnát Eiener Manó dr. védte a színházi törvényszék előtt. A tárgyaláson a primadonna betegágyában tette meg az észrevételeit a 23 vádpontra nézve, majd viszonvádat emelt Kiss Manyi, a színház szub- rettje ellen. A tárgyalást zárt ajtók mögött folytatták le, még több tanút fognak kihallgatni. Az ítélet holnap kerül nyilvánosságra. a posta tiszt viselőnek segítségért .kiabáltak. Csakhamar rendőrök jöttek, azonban ekkor már a rablóknak sikerült nyomtalanul eltűnni. A három postazsákban, amiket a rablók magukkal vittek, tízezer pengő készpénz volt. Azounal autón detektívek mentek ki a postahivatalba, akik megállapították, hogy a rablók az épület háta mögött lévő üres ted- ken keresztül a közeli erdőségbe menekültek. Egész éjszaka folyt a kutatás az erdőben fáklyafény mellett, a rendőrök mindent átkutattak, de a rablók nyomára nem akadtak. Köziben a detektívek megtudták, hogy Pesterzsébeten három fiatal ember dorbé- zol, közülük két fiatal ember, a Farkas-fivérek már régóta gyanúsak voltak a rendőrség előtt, A két Farkas-testvért bevitték a rendőrségre,* ahol megállapítást nyert, hogy három évvel ezelőtt Bécsben bét postarablást követtek el. Farkasék egyelőre tagadnak, de alibit nem tudnak bizonyítani. A rendőrség biztosra veszi, hogy ők a tettesek. A postarabldk harmadik társát még nem sikerült kézre- keriteni. Budaipest, január 17. (Budapesti aserr- kesztőségiink telefonjelentése.) LököshA- zán, a magyar-román határállomáson, ma reggel 6 és 7 óra között, amikor a vasúti alkalmazott egy induló vonathoz postazsákokat cipelt ki, két fiatal ember a vasúti alkalmazottat hátulról egy doronggal leütötte, késsel lelhasitotta a postazsákot és abból háromezer pengő értékű pénzes- levelet raboltak el, majd elmenekültek. A vasúti alkalmazottat súlyos állapotban szállították a kórházba és kihallgatni még nem lehetett. Budapest, január 17. (Budapesti szer kész tőségünk telelonjelentése.) A Gubacsi úti poetarablás ügyéiben elfogott Farkas fivéreik még mindig erélyesen tagadják a rablás elkövetését. Az idősebb fivérnek a Nagykörúton elegáns, hár om szobás lakása van és amikor megkérdezték tőle, hogy az éjszaka miért aludt öocsének pesterzsébeti lakásán, azt válaszolta, hogy marhákat akart venni, ezért vidéken tartózkodott, későn jött vissza és inkább Pesterzsébeten öocsének lakásában hált meg. A Farkas fivérek hozzátartozói igazolták, hogy a rablás idejében otthon tartózkodtak. Tekintettel azonban ama, hogy a lábnyom, amit a rablás színhelyén és a hátsó udvaron találtaik, teljesen megfelel a két Farkas lábnyomának, a rendőrség fenntartja velük szemben a gyanút és nem engedte szabadon őket A szembesítés során az egyik postamesternő felismerni vélte a két Farkas-fivérben a rablókat Revolveres banditák megtámadtak és kiiosztottak egy budapesti postahivatalt Három postazsákot vittek magukkal, amikben tízezer pengő készpénz volt legutóbbi számában. Pompás írás, a legbátrabbak közül való (kévé® ilyen jelenik meg a magyar sajtóban az utóbbi időben). Bátor és művészi, rehabilitálja a magyar irodalom művelői és a magyar sajtó által elejtett és elfelejtett Bródy Sándort, de igazi értéke abban van, hogy az olvasóban izgalmas érdeklődést kelt Bródy Sándor oeuvreje iránt. Bródy Sándor; mit tudok róla? Semmit. Néhány jóizü anekdotát, azt, hogy nagyon szép férfi volt, pazarló, bőkezű ur, elpazarolta az életét és mindig azt olvastam róla, hogy kivételes tehetségének magaslatáig sohasem jutott el, mert kevesebbel is megelégedett. A Bródy- könyvek ott élnek egyre halványabb körvonalakkal, a gyerekkori olvasmányok emlékei kö1 zött, Hófehérke, a Tanítónő, a Dada és ott csilla mlíik az ezüst bot, az ezüstből való keoske- fejjel. A gyerekkor első mohóságában jutottam a Bródy-könyvekhez, akkor, mikor az volt a fontos, hogy jóllakjam a betűkkel. Először, azt hiszem, mindenki igy olvas habzsolva, a válogatás finom és megkülönböztető érzése nélkül. Komoly élmény csak később lesz a könyv, mikor a lélek a betűk mögötti létekre áhítozik s a betűk az apró ablakok, amelyek az élet változatos csodáira nyílnak. Mire idáig jutottam, nem jelentek meg többé Bródy-könyvek, kivesztek, eltűntek s már csak címeik maradtak még, mint valami legenda. A Bródy-könyvek - kél, azt hiszem, igy áll az én egész generációm, nem ismeri őket. — A Hatvany-tanulmány az első írás Bródy Sándorról, amely nem merül ki abban, hogy érdekes képet ad Bródy Sándor testi figurájáról és valóságos életéről, hanem fölébreszti az olvasó követelődző kíváncsiságát és komoly kivámkozását a Bródy-könyvek után. Én legalább sürgősen el akarom olvasni Bródy Sándor összes munkáit, amelyekről azt remélem, hogy a pesti ódondászok poros könyvpol- cain, vagy pincéikben levő könyvesMdáikban mégis csak föllélihétŐk. Vagy remélhetem, hogy Hatvány tanulmányának hatása alatt- mégis csak eszébe jut valamelyik magyar könyvkiadónak, hogy gyűjteményé? kiadást rendezzen a mesterségesen feledésbe süllyesztett Bródy- müvekböli?
