Prágai Magyar Hirlap, 1931. január (10. évfolyam, 1-25 / 2518-2542. szám)
1931-01-18 / 14. (2531.) szám
A HATVANÉVES BIRODALOM Irta: Vécsey Zoltán dr. 1871 január tizen ayolcadika. Császárkoroná- zás a versaillesd kastély tükörtermében. A franciákon aratott győzelem diád aknám órában születik meg a nagy német birodalom s most a birodalom fönnállásának hatvanadik éves fordulóját ünnepid Németország. * A liberalizmus és nacionalizmus korának, ahogy a történetirás az 1848—1890 közötti korszák telki oktáváját összefogja, kétségtelenül legnagyobb jelentőségű két eseménye az olasz egység és a német egység megteremtése volt. A két történelmi folyamat számos parallel- vonást mutat. Az egységesítést olasz és német földön északi királyság hajtja végre: Savoya é* Poroszország. Mind a kettőt Ausztria akadályozza hosszú ideig s az egység megvalósítása nem is sikerül addig, rab' a königgrátzi vereség hatására Ausztria önként végleg fő1 nem adja Lombardiát s a porosz—osztrák háború győzelmes befejezésével Ausztriát ki nem aaorltják a Bundbók ¥ A középkor német császársága, a római szent birodalom, romokban hever az újkor elején. A birodalom nem jelent reális erőt é* hatalmat. !Ein morbeudee Gaul, mondogatják. A német nép lakta terület kis szuverének uralma alatt valami kűiöntegee, la®* komplexummá, bomlik, a német föld idegen népek hadseregeinek föl- vomAáaá és harci területévé váMk. Napokon •sután a kwevüteá . békében megvalósttja a francia araik odók évszázados törekvéseit, Franciaországrwuk biztosítja a német 'belügyek- be való beavatkozás lehetőségét. Az a tizenöt esztendő, amely Napóleon bukásáig eltelik, a szenvedések és megaláztatások szakadatlan sorát hozza a német földre. De ez a sok szenvedés és megaláztatás váltja ki a lángoló német nacionalizmust, amelynek Fichte ad hangot egyetemi beszédeiben. íichte lelkében már ott ég a nagy ideál: a német föld egyesítése oéppolitikaá alapon. Még ihat évtizednek kellett eltelnie, míg az eszme valóra válhatott. él A bécsi kongresszuson a szent szövetség rendje eltemette a német egységet- Metternich, az osztrák kancellár és von Stein, a porosz miniszter, a két antipólus. Metternich, „a megtestesült próza*1, kiegyensúlyozott európai állam- rendszerre gondolt, amelyben Ausztria és Poroszország legyen az erőe közép, Orosz- és Franciaország a kiegyensúlyozó szárnyak. Az európai egyensúly eszméje az ő apostolátusa, nem német, nem osztrák, hanem világpolgár, az első nagy európai. A Comte de la Balance nem akar német egységről tudni, amely fölborítaná az egyensúlyt. így a patriótáknak azok a reményei, amelyek a bécsi kongresszushoz fűződtek, megsemmisültek, a szabad és egységes német államiból semmi sem lett. Az 1815 június 8-án aláirt Bundesakte tartalmában és formájában nagyon szegény s a német országokból egy igen laza államszövetséget teremt, egy „népjogi egyesülést**, amint az 1820. évi bécsi záróakta mondja. A bécsi kongresszus tehát egyrészt haladást jelent, mert a német nép a Bund keretében megkapja az állami összefüggést, de az egység gondolatának érnie kell. A szövetség organikus szervének, a szövetségi gyűlésnek kellett a-z eszmét megérteimé. Még négy évtized telt el, amíg megvalósulhatott. Ausztria és Poroszország versengésének jegyében halad a történelmi fejlődés előre. Ki legyen az egységes német állam feje? Az osztrák császár-e, vagy a porosz király? Avagy ki- egyemlődés tegyen olyan formában, hogy az osztrák örökös császár és protektor mellett szerepeljen a porosz örökös király, legfőbb hadúr és direktor? Az eszme lassan érik. Oblod- wig Hoheniohe herceg, aki, mig nem vesz részt aktivan az eseményekben, de éberen figyeli azokat- 1802 március Ó én így ír: A német kérdés a dolgok természetéből fakad. Mert hogy egy nép. annak törzsei, amelyeket közös nyelv és irodalom köt össze, mélyeket azonos érdekek mozgatnak, a közlekedési viszonyok fejlődésével nem tűrheti a,z állami ©[tagolódást, amely intrikák játékszerévé és idegen gúny- tárgyává teszi. 1862-ben a szövetségi gyűlés helyett az osztrák kezdeményezés a fejedelmeket hozza akcióiba. A frankfurti fejedelmi gyűlésre Schmeriiug beterjeszti reformprogramját, a szavazatokban javasol némi eltolódást, öttagú direktóriumot, 300 delegátust, amelyekből 75-öt Ausztria, ugyanannyit Poroszország küld ki, a direktórium s a szövetségi gyűlés elnökségét Ausztria magának ikiviáiiija. A másik oldalon Bismarck keveri a kártyát. Egész erélyét latba veti, hogy uralkodóija visszautasítsa a meghívást. „Elkísérem Felségedet, de csak mint Írnoka és nem mint miniszter elnöke1*. A vita annyira óles, hogy a király rosszul lesz. De Bismarck idegei is a végsőikig feszültek. Amikor átadja Beustnak a visszautaisitó levelet, szobájában darabokra töri a tányérokat, a poharaikat: „Most újból tudok lélegzőm**. A frankfurti fejedelmi gyűlésen az a hangulat alakult ki, hogy a fejedelmek nem akarnak ugyan szövetséget Ausztria nélkül, de nem akarnak Poroszország nélkül sem. Három hét múlva fejrákban meghalt VII. Frigyes dán király. A sohleswig-holsteini kérdés még egy,szer fegyvertárssá tette a két riválist. * A közös vállalkozásnak túrós volt a háta. „Seilber essen macht fett“, mondotta Bismarck és azon volt, hogy Ausztriát kiszorítNa délelőtt nagy vita folyt Oroszország és Törökország meghívásáról a genfi Earőpakonferendán Coliin tegnap felolvasta szenzációs vádiratát — „Elérkezett az utolsó pillanat** — Mély hatás a népszövetség köreiben Óéul, január 17. Tegnapi számunkban jelentettük, hogy a genfi európai konferencia nagy érdeklődéssel várta Colijn volt holland péosügymimtszternek délutáni jelentését, amelyben a kiváló szakember beszámolt a népszövetség eddigi gazdasági konferenciáiról és arról az eredménytelenségről, amely e tárgyalásokat követte. Colijn olyan sötét képet festett az európai külügyminiszterek elé, amilyenhez hasonlót még soha sem festettek a népszövetségben. Vázolta a népszövetség fáradozásait 1925 óta, hogy Európa fenyegető gazdasági kríziseinek elejét vegye, de legtöbb munkája haszontalannak bizonyult. A mandatárius gazdasági vezérek és politikai delegációk genfi munkáját a hatalmak ugyan állandóan elismerték és az egyetlen kivezető útnak tartották, de soha sem követték. Ai 1927-ben tartott világgazdasági konferencia eredménytelenül végződött. A szép fogadkozások után a protekcionizmus újra felvirult és 1929 végéig egyetlen határozott kezdeményezés sem történt a vámtarifák leépítésére és az együttműködés megkönnyítésére. 1930-ban 2 vámkonferenciát tartottak, egyet februárban, egyet novemberben, de egyik sem vezetett eredményre. A kereskedelmi konvenciók soha sem léptek életbe és az agrárjellegű dunai államok egységének, valamint a mezőgazdasági hiteleknek kérdését mellékvágányokra, sőt holt vágányokra tolták, úgyhogy a jelen pillanatban minden stagnál. Colijn udvarias formában, de lesújtó szak- szerűséggel az európai kormányokat tette felelőssé a sorozatos kudarcokért. Hosszú évek kemény munkája után a mai helyzet kedvezőtlenebb, mint az 1927-i helyzet volt. Európa nem jutott előbbre, sőt a közgazdasági élet egyre rosszabbodik, az együttműködés szünőben van, úgyhogy a népek lassan-lassan elvesztik bizalmukat a nép- szövetség gazdasági munkájában. A sorozatos kudarcok nemcsak a népszövetségei disz- kreditálják, hanem az általános politikai helyzetet is rosszabbá teszik. Colijn figyelmeztette az európai kormányokat, hogy ne áltassák magukat mesterséges rendszabályaiknak csalóka értékével. A legújabban bizonyos körök szembehelyezkednek minden nemzetközi szerződésrendszerrel. Ha ennek az elzárkózás! elméletnek hívei diadalmaskodnak, akkor általános vámhá- horu tör ki Európában, amelynek következményei beláthatat tanok. Göiiijn véleménye szerint ki ftgyu&es ellen viselt vámháboru előjelei máris feldől tiine- deznek az európai horizonton. Colijn végre fölvetette a kérdést, vájjon egyáltalán meg lehet még állni a meredek szélén. — Külügyminiszter urak — mondotta — ha ennek az európai bizottságnak egyáltalában értelme van, akkor arra kérem önöket, ne gondolják, hogy az események gazdasági része csupán a kereskedeÜmi minisztériumokat érdekli ée önök a közgazdasági kérdésektől függetlenül dolgozhatnak. Ha igy gondolkoznánk, könnyen megtörténhetik, hogy a gazdasági bonyodalmak lerontják legjobb poöitikai eredményeik értékét. Az egyéni érdekéket kétségtelenül tiszteletben kell tartani, de a közért is áldozatokat keü hozni. A felelős kormányok kötelessége, hogy a veszedelmekkel szembenézzenek és gondoskodjanak Európa gazdasági helyzetének megjavításáról. A szó szoros értelmében elérkezett a végső pillanat. Colijn grandiózus vádbeszédét a következő szavakkal fejezte be: — Uraim, önök feladatukul tűzték ki, hogy az európai népeket közelebb hozzák egymáshoz és szorosabb együttműködést teremtenek közöttük. Ilyen körülmények között vigyázniuk kell arra, hogy a népek ne távolodjanak eG egymástól, holott a mai gazdasági rendszerek ezt az eltávolodást segítik elő. A fenyegető vámháboru lehetetlenné teszi céljaik elérését A gazdasági viszonyok megjavítása elmaradhatatlan előfeltétele a nemzetek együttműködésének és ebben a vonatkozásban kénytelen vagyok megismételni: elérkezett az utolsó pillanat! Colijn beszéde után Briand külügyminiszter megköszönte a holland miniszternek nagyszerű expozéját, amelyben föltárta Európa súlyos helyzetét. Az őszinteség és a világosság mindenesetre helyénvaló. Épen Colijn expozéja igazolja, mennyire szükségszerű az európai népek együttműködéséről gondolkodni. Briand a referátum vitáját ajánlja, amit Henderson angol külügyminiszter is elfogad azzal, hogy a vitát halasszák másnapra. Viharos titkos ülés Genf, január 17. Az európai bizottság ma délelőtt kétórás titkos illésen foglalkozott a uemíagálíamok, azaz Oroszország és Törökország meghívásának kérdésével. A kiszivárgott hírek szerint eredményt egyelőre nem sikerült elérni. Az ülést rendkívül heves vita után délutánra elnapolták. Az ülésen Curtius dr. kijelentette* hogy súlyos hiba volna, ha Európát eleve két csoportra bontanák, annál inkább, mert Szovjeíorosz- erszágnak és Törökországnak ugyanúgy érdeke az együttműködés, mint a Genfben jelenlévő huszonhét más európai nemzetnek. Oroszország és Törökország különben is sokszor vettek már részt fontos népszövetségi munkákban. Curtius dr. hangsúlyozta, hegy nemcsak a készséget kell kifejezni a Moszkvával és az An- gorával való együttműködésre, hanem a két hatalmat nyomatékosan föl kell szólítani, hogy jelenjen meg Genfben. Mindenesetre tekintetbe kell venni Oroszország érzékenységét és kerülni a fölösleges elkedvetlenítéseket. Mowinckel norvég miniszterelnök a kérdés elnapolása mellett foglalt állást, mert a javaslat tulmeglepe- tésszerüen jött. Titulescu és a jugoszláv külügyminiszter a népszövetség szeptemberi ülésszaka formális határozatának álláspontjára helyezkedett. Néhány más delegátussal együtt azt hangsúlyozták, hogy az európai bizottságot a népszövetség küldte ki s igy a bizottság tulajdonképpen nem is jogosult arra, hogy meghívókat bocsásson ki a bizottság munkálataiban való résztvéteíre. Bizonyos tekintetben Kender- son angol külügyminiszter is ezt az álláspontot fogadta el, ámbár kijelentette, hogy helyesli Oroszország és Törökország meghívását. Viszont ha Oroszországot és Törökországot meghívják, akkor a többi nemtagállamot és az idegen kontinensek államait is meg kellene hívni. A kérdés a különböző álláspontok kijegecese- dése után annyira összezavarodott, hogy a bizottság nem dönthetett és kénytelen volt a tanácskozásokat elnapolni. Újabb nemen to Páris, január 17. Az európai vámunió francia tanulmányi bizottsága a genfi európai konferencia huszonhét államához programszerű írást intézett, amelyben megállapítja, hogy az utolsó hónapokban az európai hatalmak ugyan több regionális gazdasági megállapodásit kötöttek, de e regionális összefogások nem jártak kellő eredménnyel, mert az érdekelt államok sehol sem látták tisztán a helyzetet. A francia tanulmányi bizottság éppen ezért kötelességének tartja, hogy európai gazdasági atlaszt adjon ki, amely megfelelő statisztikai anyagot dolgoz fői az európai államok kereskedelmi életéről. Az anyaggyűjtés úgy történik, hogy mindenkinek kényelmes áttekintést adhat. Az európai gazdasági atlasz első kötete, Franciaország gazdasági monográfiája, már meg is jelent. Ne fogadja ©í a lapot a mélynyomása 8 oldalas képes melléklet nélkül MM SZÁNUNK 1 KÉPES HÉTTEL 28 OUML Ml •mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmahmmmmmmammmmi ma— Ara a korona Előfizetési ári évente 300, félévre 150, negyed- A ' „¥C. »/■ 8zerkesztőség: Prágán, Panaká ultce 12. évre 76, havonta 26 Ki; külföldre) évente 450, ** SZIOVCIXSZKOI 6S KUSZITISZKOI ellCTlZekl pCLTiOk. It, emelet. — Telefoni 30311. — Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. _ , _ Dolitílcdi TlGLDÍl(lDTCL E _ Prágu IL Paníká ulice II 111. emelet fl képes melléklettel havonként 2.50 Kí-val több ÍŐszetkeóZlŐ: P P telelői szerkesztő: Telefon: 34184 Egyes szám ára 1.20 Kő. vasárnap 2, -Kő DZURANY! LÁSZLÓ FORGACH GÉZA sORQÖMYCIM, HIRLRP, PRflHH
