Prágai Magyar Hirlap, 1931. január (10. évfolyam, 1-25 / 2518-2542. szám)

1931-01-18 / 14. (2531.) szám

A HATVANÉVES BIRODALOM Irta: Vécsey Zoltán dr. 1871 január tizen ayolcadika. Császárkoroná- zás a versaillesd kastély tükörtermében. A franciákon aratott győzelem diád aknám órában születik meg a nagy német birodalom s most a birodalom fönnállásának hatvanadik éves for­dulóját ünnepid Németország. * A liberalizmus és nacionalizmus korának, ahogy a történetirás az 1848—1890 közötti korszák telki oktáváját összefogja, kétségtele­nül legnagyobb jelentőségű két eseménye az olasz egység és a német egység megteremtése volt. A két történelmi folyamat számos parallel- vonást mutat. Az egységesítést olasz és német földön északi királyság hajtja végre: Savoya é* Poroszország. Mind a kettőt Ausztria aka­dályozza hosszú ideig s az egység megvalósí­tása nem is sikerül addig, rab' a königgrátzi vereség hatására Ausztria önként végleg fő1 nem adja Lombardiát s a porosz—osztrák há­ború győzelmes befejezésével Ausztriát ki nem aaorltják a Bundbók ¥ A középkor német császársága, a római szent birodalom, romokban hever az újkor elején. A birodalom nem jelent reális erőt é* hatalmat. !Ein morbeudee Gaul, mondogatják. A német nép lakta terület kis szuverének uralma alatt valami kűiöntegee, la®* komplexummá, bomlik, a német föld idegen népek hadseregeinek föl- vomAáaá és harci területévé váMk. Napokon •sután a kwevüteá . békében megvalósttja a francia araik odók évszázados törekvéseit, Franciaországrwuk biztosítja a német 'belügyek- be való beavatkozás lehetőségét. Az a tizenöt esztendő, amely Napóleon buká­sáig eltelik, a szenvedések és megaláztatások szakadatlan sorát hozza a német földre. De ez a sok szenvedés és megaláztatás váltja ki a lángoló német nacionalizmust, amelynek Fichte ad hangot egyetemi beszédeiben. íichte lelké­ben már ott ég a nagy ideál: a német föld egyesítése oéppolitikaá alapon. Még ihat évti­zednek kellett eltelnie, míg az eszme valóra válhatott. él A bécsi kongresszuson a szent szövetség rendje eltemette a német egységet- Metternich, az osztrák kancellár és von Stein, a porosz mi­niszter, a két antipólus. Metternich, „a megtes­tesült próza*1, kiegyensúlyozott európai állam- rendszerre gondolt, amelyben Ausztria és Po­roszország legyen az erőe közép, Orosz- és Franciaország a kiegyensúlyozó szárnyak. Az európai egyensúly eszméje az ő apostolátusa, nem német, nem osztrák, hanem világpolgár, az első nagy európai. A Comte de la Balance nem akar német egységről tudni, amely fölbo­rítaná az egyensúlyt. így a patriótáknak azok a reményei, amelyek a bécsi kongresszushoz fűződtek, megsemmisültek, a szabad és egysé­ges német államiból semmi sem lett. Az 1815 június 8-án aláirt Bundesakte tartalmában és formájában nagyon szegény s a német orszá­gokból egy igen laza államszövetséget teremt, egy „népjogi egyesülést**, amint az 1820. évi bécsi záróakta mondja. A bécsi kongresszus tehát egyrészt haladást jelent, mert a német nép a Bund keretében megkapja az állami összefüggést, de az egység gondolatának érnie kell. A szövetség organikus szervének, a szövet­ségi gyűlésnek kellett a-z eszmét megérteimé. Még négy évtized telt el, amíg megvalósul­hatott. Ausztria és Poroszország versengésének je­gyében halad a történelmi fejlődés előre. Ki le­gyen az egységes német állam feje? Az osztrák császár-e, vagy a porosz király? Avagy ki- egyemlődés tegyen olyan formában, hogy az osztrák örökös császár és protektor mellett szerepeljen a porosz örökös király, legfőbb had­úr és direktor? Az eszme lassan érik. Oblod- wig Hoheniohe herceg, aki, mig nem vesz részt aktivan az eseményekben, de éberen figyeli azokat- 1802 március Ó én így ír: A német kér­dés a dolgok természetéből fakad. Mert hogy egy nép. annak törzsei, amelyeket közös nyelv és irodalom köt össze, mélyeket azonos érde­kek mozgatnak, a közlekedési viszonyok fejlő­désével nem tűrheti a,z állami ©[tagolódást, amely intrikák játékszerévé és idegen gúny- tárgyává teszi. 1862-ben a szövetségi gyűlés helyett az osztrák kezdeményezés a fejedelmeket hozza akcióiba. A frankfurti fejedelmi gyűlésre Schmeriiug beterjeszti reformprogramját, a szavazatokban javasol némi eltolódást, öttagú direktóriumot, 300 delegátust, amelyekből 75-öt Ausztria, ugyanannyit Poroszország küld ki, a direktórium s a szövetségi gyűlés elnökségét Ausztria magának ikiviáiiija. A másik oldalon Bismarck keveri a kár­tyát. Egész erélyét latba veti, hogy uralko­dóija visszautasítsa a meghívást. „Elkísérem Felségedet, de csak mint Írnoka és nem mint miniszter elnöke1*. A vita annyira óles, hogy a király rosszul lesz. De Bismarck idegei is a végsőikig feszültek. Amikor átadja Beustnak a visszautaisitó levelet, szobájában darabokra töri a tányérokat, a poharaikat: „Most újból tudok lélegzőm**. A frankfurti fejedelmi gyűlésen az a han­gulat alakult ki, hogy a fejedelmek nem akarnak ugyan szövetséget Ausztria nélkül, de nem akarnak Poroszország nélkül sem. Három hét múlva fejrákban meghalt VII. Frigyes dán király. A sohleswig-holsteini kérdés még egy,szer fegyvertárssá tette a két riválist. * A közös vállalkozásnak túrós volt a háta. „Seilber essen macht fett“, mondotta Bis­marck és azon volt, hogy Ausztriát kiszorít­Na délelőtt nagy vita folyt Oroszország és Törökország meghívásáról a genfi Earőpakonferendán Coliin tegnap felolvasta szenzációs vádiratát — „Elérkezett az utolsó pillanat** — Mély hatás a népszövetség köreiben Óéul, január 17. Tegnapi számunkban je­lentettük, hogy a genfi európai konferencia nagy érdeklődéssel várta Colijn volt holland péosügymimtszternek délutáni jelentését, amelyben a kiváló szakember beszámolt a népszövetség eddigi gazdasági konferenciái­ról és arról az eredménytelenségről, amely e tárgyalásokat követte. Colijn olyan sötét képet festett az európai külügyminiszterek elé, amilyenhez hasonlót még soha sem fes­tettek a népszövetségben. Vázolta a népszö­vetség fáradozásait 1925 óta, hogy Európa fenyegető gazdasági kríziseinek elejét vegye, de legtöbb munkája haszontalannak bizo­nyult. A mandatárius gazdasági vezérek és politikai delegációk genfi munkáját a hatal­mak ugyan állandóan elismerték és az egyet­len kivezető útnak tartották, de soha sem követték. Ai 1927-ben tartott világgazdasági konfe­rencia eredménytelenül végződött. A szép fogadkozások után a protekcioniz­mus újra felvirult és 1929 végéig egyetlen határozott kezdeményezés sem történt a vámtarifák leépítésére és az együttműködés megkönnyítésére. 1930-ban 2 vámkonferenciát tartottak, egyet februárban, egyet novem­berben, de egyik sem vezetett eredményre. A kereskedelmi konvenciók soha sem léptek életbe és az agrárjellegű dunai államok egy­ségének, valamint a mezőgazdasági hitelek­nek kérdését mellékvágányokra, sőt holt vá­gányokra tolták, úgyhogy a jelen pillanatban minden stagnál. Colijn udvarias formában, de lesújtó szak- szerűséggel az európai kormányokat tette felelőssé a sorozatos kudarcokért. Hosszú évek kemény munkája után a mai helyzet kedvezőtlenebb, mint az 1927-i hely­zet volt. Európa nem jutott előbbre, sőt a közgazdasági élet egyre rosszabbodik, az együttműködés szünőben van, úgyhogy a né­pek lassan-lassan elvesztik bizalmukat a nép- szövetség gazdasági munkájában. A soroza­tos kudarcok nemcsak a népszövetségei disz- kreditálják, hanem az általános politikai helyzetet is rosszabbá teszik. Colijn figyel­meztette az európai kormányokat, hogy ne áltassák magukat mesterséges rendszabálya­iknak csalóka értékével. A legújabban bizo­nyos körök szembehelyezkednek minden nemzetközi szerződésrendszerrel. Ha ennek az elzárkózás! elméletnek hívei diadalmaskodnak, akkor általános vámhá- horu tör ki Európában, amelynek következ­ményei beláthatat tanok. Göiiijn véleménye szerint ki ftgyu&es ellen viselt vámháboru előjelei máris feldől tiine- deznek az európai horizonton. Colijn végre fölvetette a kérdést, vájjon egyáltalán meg lehet még állni a meredek szélén. — Külügyminiszter urak — mondotta — ha ennek az európai bizottságnak egyálta­lában értelme van, akkor arra kérem önö­ket, ne gondolják, hogy az események gaz­dasági része csupán a kereskedeÜmi minisz­tériumokat érdekli ée önök a közgazdasági kérdésektől függetlenül dolgozhatnak. Ha igy gondolkoznánk, könnyen megtörténhe­tik, hogy a gazdasági bonyodalmak leront­ják legjobb poöitikai eredményeik értékét. Az egyéni érdekéket kétségtelenül tiszte­letben kell tartani, de a közért is áldoza­tokat keü hozni. A felelős kormányok kö­telessége, hogy a veszedelmekkel szembe­nézzenek és gondoskodjanak Európa gaz­dasági helyzetének megjavításáról. A szó szoros értelmében elérkezett a végső pillanat. Colijn grandiózus vádbeszédét a kö­vetkező szavakkal fejezte be: — Uraim, önök feladatukul tűzték ki, hogy az európai népeket közelebb hozzák egymáshoz és szorosabb együttműködést teremtenek közöttük. Ilyen körülmények között vigyázniuk kell arra, hogy a népek ne távolodjanak eG egymástól, holott a mai gazdasági rendszerek ezt az eltávolodást segítik elő. A fenyegető vámháboru lehe­tetlenné teszi céljaik elérését A gazdasági viszonyok megjavítása elmaradhatatlan elő­feltétele a nemzetek együttműködésének és ebben a vonatkozásban kénytelen va­gyok megismételni: elérkezett az utolsó pil­lanat! Colijn beszéde után Briand külügyminisz­ter megköszönte a holland miniszternek nagyszerű expozéját, amelyben föltárta Euró­pa súlyos helyzetét. Az őszinteség és a vilá­gosság mindenesetre helyénvaló. Épen Colijn expozéja igazolja, mennyire szükségszerű az európai népek együttműködéséről gondol­kodni. Briand a referátum vitáját ajánlja, amit Henderson angol külügyminiszter is el­fogad azzal, hogy a vitát halasszák másnapra. Viharos titkos ülés Genf, január 17. Az európai bizottság ma délelőtt kétórás titkos illésen foglalkozott a uemíagálíamok, azaz Oroszország és Törökor­szág meghívásának kérdésével. A kiszivárgott hírek szerint eredményt egyelőre nem sikerült elérni. Az ülést rendkívül heves vita után dél­utánra elnapolták. Az ülésen Curtius dr. kijelentette* hogy sú­lyos hiba volna, ha Európát eleve két csoport­ra bontanák, annál inkább, mert Szovjeíorosz- erszágnak és Törökországnak ugyanúgy érde­ke az együttműködés, mint a Genfben jelen­lévő huszonhét más európai nemzetnek. Orosz­ország és Törökország különben is sokszor vet­tek már részt fontos népszövetségi munkákban. Curtius dr. hangsúlyozta, hegy nemcsak a készséget kell kifejezni a Moszkvával és az An- gorával való együttműködésre, hanem a két hatalmat nyomatékosan föl kell szólítani, hogy jelenjen meg Genfben. Mindenesetre tekintetbe kell venni Oroszország érzékenységét és kerül­ni a fölösleges elkedvetlenítéseket. Mowinckel norvég miniszterelnök a kérdés elnapolása mel­lett foglalt állást, mert a javaslat tulmeglepe- tésszerüen jött. Titulescu és a jugoszláv kül­ügyminiszter a népszövetség szeptemberi ülés­szaka formális határozatának álláspontjára he­lyezkedett. Néhány más delegátussal együtt azt hangsúlyozták, hogy az európai bizottságot a népszövetség küldte ki s igy a bizottság tulaj­donképpen nem is jogosult arra, hogy meghí­vókat bocsásson ki a bizottság munkálataiban való résztvéteíre. Bizonyos tekintetben Kender- son angol külügyminiszter is ezt az álláspontot fogadta el, ámbár kijelentette, hogy helyesli Oroszország és Törökország meghívását. Vi­szont ha Oroszországot és Törökországot meg­hívják, akkor a többi nemtagállamot és az ide­gen kontinensek államait is meg kellene hívni. A kérdés a különböző álláspontok kijegecese- dése után annyira összezavarodott, hogy a bi­zottság nem dönthetett és kénytelen volt a ta­nácskozásokat elnapolni. Újabb nemen to Páris, január 17. Az európai vámunió francia tanulmányi bizottsága a genfi európai konfe­rencia huszonhét államához programszerű írást intézett, amelyben megállapítja, hogy az utolsó hónapokban az európai hatalmak ugyan több regionális gazdasági megállapodásit kötöttek, de e regionális összefogások nem jártak kellő eredménnyel, mert az érdekelt államok sehol sem látták tisztán a helyzetet. A francia tanul­mányi bizottság éppen ezért kötelességének tartja, hogy európai gazdasági atlaszt adjon ki, amely megfelelő statisztikai anyagot dolgoz fői az európai államok kereskedelmi életéről. Az anyaggyűjtés úgy történik, hogy minden­kinek kényelmes áttekintést adhat. Az európai gazdasági atlasz első kötete, Franciaország gazdasági monográfiája, már meg is jelent. Ne fogadja ©í a lapot a mélynyomása 8 oldalas képes melléklet nélkül MM SZÁNUNK 1 KÉPES HÉTTEL 28 OUML Ml •mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmahmmmmmmammmmi ma— Ara a korona Előfizetési ári évente 300, félévre 150, negyed- A ' „¥C. »/■ 8zerkesztőség: Prágán, Panaká ultce 12. évre 76, havonta 26 Ki; külföldre) évente 450, ** SZIOVCIXSZKOI 6S KUSZITISZKOI ellCTlZekl pCLTiOk. It, emelet. — Telefoni 30311. — Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. _ , _ Dolitílcdi TlGLDÍl(lDTCL E _ Prágu IL Paníká ulice II 111. emelet fl képes melléklettel havonként 2.50 Kí-val több ÍŐszetkeóZlŐ: P P telelői szerkesztő: Telefon: 34184 Egyes szám ára 1.20 Kő. vasárnap 2, -Kő DZURANY! LÁSZLÓ FORGACH GÉZA sORQÖMYCIM, HIRLRP, PRflHH

Next

/
Oldalképek
Tartalom