Prágai Magyar Hirlap, 1931. január (10. évfolyam, 1-25 / 2518-2542. szám)
1931-01-18 / 14. (2531.) szám
2 »rk<buM^ímihirlse? 1981 )aawűg 18, T&rifanaap. sa ScMeswigiből. Pompás diplomáciai játékba fogott, Ausztria külpolitikai helyzete pedig egyre romlott. A cseh és magyar kérdés is egyre élesebbé vált s ha a föderálista módszerre nem akart áttérni Ausztria, úgy meg kellett kísérelnie a birodalmi kérdésnek legalább dualisztikus megoldását. Schmerling erre nem volt kapható, Belcrediivel a grófok minisztériuma váltotta fel. A liberális centralizmus és a német hegemónia ezzel véget ért Ausztriában. Ez pedig a német kérdésben való állásfoglalásra is befolyással volt. A magyaroknak, cseheknek, Morvátoknak semmi érdekük nem volt benne, hogy Ausztria pozíciója a német birodalomban megerősödjék. Ezért tehát Ausztria nem veszi fel a Bismarck odadobta kezityüt, tárgyalni kezd s 1865 augusztus 14-én létrejön a gasteini megegyezés, amely megerősíti a Sehleswig- Holsteinra vonatkozó birtoklást, de azt két részre osztja, Ausztriáé Holstein, Poroszországé Schleswig. Bismarck a megegyezést csak átmenetinek tartja. „Nem prejudiikáló, de Poroszországra előnyös provizórium*4, írja. De a kérdés méregfoga nincs kihúzva s az ellentét parázs és hamu alatt lappang. 1866 április 8-án Berlinben aláírják a porosz—olasz offenzív és defenziv szerződést. Másnap Bismarck már előállott a szövetségi gyűlésen, hogy egy általános választójoggal létrehozott parlamentet hozzanak össze ? terjesszék be hozzá a kormányok által megállapított reformtervezetet. „Ez a forradalom, amit ön javasol", mondja a király s egész Németország elképedve figyel föl a javaslatra, de Bismarck tudatosan halad a háborús politika utján, amelynek ezernyi ellenzője van. Május 7-én egy exaltáM diák merényletet kísérel meg ellene, Bismarck nem tántorodik meg. De a háborúra mégsem került volna sor, ha nem Ausztria ügyetlenkedi el a játszmát. Ausztria provokál, megszegi ügyetlenül , az alkotmányt és Savigny a porosz király nevében a frankfurti gyűlésen kijelenti, hogy „az eddigi szövetségi szerződést megszegték : és igy az kialudt". A döntés Königgrátznél történt meg. Test- vériiáborura került a sor. Grillparaer pátéti- kusan írja: „Als Deutscher bin lek geboren, bin ich nochí emer?" ; A régi Bim<L a római szent birodalom tísz- i tes örököse megszűnt. Lehet-e helyébe újat < állítani ? Vagy Napóleon korának szomorú napjai következnek be s a német egység i messzibb álomkép, mtet azelőtt? Gri'Uparzer i lesújtva énekli: * 1 i „Seít eure Bundesverfassung entechhef. i Seid ihr imr geogTa/pfoíscher Begri<ff,“ : De sokain vannak, akik már látják a meg- < váltó, nj jövőt éfl örülnek x „fries, erősítő" le- 1 v égőnek. S ír A kővetkező lépés a fejlődésben az északné- met Bund megalapítása. Szervezetében inkább 5 a régi német Bundhoz, mint a.z 1849. évi biro■ dalmi alkotmány szervezetéhez hasonlít. Szino ; sem a fekete—arany—sárga, hanem a fekete— ■ fehér—vörös, a porosz és a Hanza- állam ok ■ egyesitett szilié. A délnémet államokra biztosan számit Bismarck és ezért sokat megőriz a régi . formákból. A Bundestag is megmarad, csak átkeresztelik Bundesratnak. Poroszországnak persze túlsúlya van. A király még csak elnöke a tanácsnak, de a Bund keretében a leghatalmasabb szuverén, a hadsereg ura, szövetségeket, szerződéseket köt és dönt háborúról és 'békéről. Bismarck fesz a szövetségi miniszter és kiépül a birodalmi minisztériumok rendszere. Ez volt az egységes Németország csirája. De Bismarck jól tudta, ..hogyha egyszer nyeregbe ültette Németországot, lovagolni majd magától is fog“. * Vérrel és vassal teremtette meg Blemarck a német birodalmat. Még egy vértengeren kéllett átjutnia, míg a nagy müvet megkoronázni lehetett. A poros®—francia háborúból született meg a birodalom. A győzelmei királyt, I. Vilmost megkoronázták német császárrá. A déli államok is csatlakoztak a háborúban az északi Bundhoz. Igen érdekes rezervátumokat kötöttek ki, de „ami hiányzik, megteremti a jövő“, mondotta Bismarck. És sorban szereli le az eb lenérzést, amely egyes szuveréneknél mutatkozik a császárkoronázás ellen. Lajos bajor király december elsején levélben szólítja föl Vilmost., hogy tegye fejére a koronát, bár annyira fáj ez neki, hogy fekete ruhát ölt és igy gyászol. De Vilmos nem vágyódik, a boronára. Még 1870 szeptemberében igy szól a fiához: „Szerencsétlenség lenne ream nézve, ha a fénylő poroez koronát ezzel a gyalázatos koronával kellene föfeserélnem.“ A birodalmi gyűlés küldöttségét, amely a császári koronát ajánlotta föl, először fogadni sem akarta. De lassan meghajolt. Bismarck vasakarata alatt ée 1871 január 18-án, a porosz királyság születésen apján méltóságteljes szertartás közepette megtörtént a proklamáció. A gyönyörű aktus legjobban a trónörököst rázta meg, aki különben éles kritikával figyelte Bismarck működését. Amikor szeretett sógora, Baden nagyhercege, éljent kiáltott Vilmosra s hatszor harsant végig a pazar termen a hurrá-kiáltás, a „csodálatos szép" pillanat hatása alatt térdre ereszkedett és megcsókolta atyja kezét. A viszonyok okozták s az uj császárság megszületésének történetéből folyt, hogy az aktus tisztán katonai jellegű volt. Ttogge udvari prédikátor talárján kívül csak fénylő uniformisok csillogtak. „A fegy verben álló nép" vette körül a császárt, a legfőbb hadurat. De a nyilatkozat., amit Bismarck felolvasott, erősen és meggyőzően hangoztatta az újból egyesült Németország békéé céljait: „Nekünk és utódainknak a trónon, adja meg az Isten a kegyelmet, hogy gyarapithassák a német birodalmat, nem hadi1 Linhart pozsonyi járásbiró nem vált meg állásától, hanem csak betegszabadságon van Prágában Prága,, január 17. Szerkesztőségünket ma délelőtt fölkereste Linhart Ferenc járásbiró a lapunk január 16-iki számában megjelent: „Linhart Ferencet, a Tuika-pör vizsgálóbi rójál, rövid utón menesztették állásából" elmü cikkel kapcsolatban a kővetkező helyreigazítás Időzítésére kért fel bennünket: — Tény az, hogy 1930 december 31-én Pozsonyból Prágába utaztam, mintán orvosi bizonyítvány alapján betegszabadságot kaptam. Prágában ugyanis állandó lakásom van, azért jöttem lel és ezért mondtam föl pozsonyi albérleti lakásomat. Nem felel meg a valóságnak a®, hogy itt Prágában egy magánvállalatnál helyezkedtem volna el. Nem igaz az a beállítás sem, anínttia előléptetés helyett talán büntetésből tettek volna .meg vizsgálóbí róiból járásid rónak, hanem az igaz, hogy minden fiatal bírónak a biróságzsákmányolás, hanem a béke javai és adományai utján, a nemzet jóllétének, szabadságának és erkölcsének a területén." * 18 71 j anuár 18—1931 január 18. Hatvan esztendős a német birodalom. Bismarck hatalmas alkotása a világháború szörnyű megrázkódtatásait is túlélte. Az 1871. és 1919-es évszámokban fejeződnek ki azok a mélyreható események, amelyek a ma Németországát bensőieg és kifelé kialakították. A nagynéniét egységes állam bis- marcki megalapítása, egybeesik Németország döntő föllépésével a világpolitika színpadán s ez a két történelmi esemény összejátszva, megteremtette a német gazdasági életnek azt- a. szédületes kifejlődését, amely éppen a világháború kitörése előtt érte el külminációs pontját. Az 1919. év azonban a weimari népaiikotalány ajándékával együtt meghozta a viliágtörténetemnek. azt a legsúlyosabb 'békekötését, amely Németországot hatalmi politikai szempontból a harmadik vonalba szorította a a hatvanmilliós német nép beteő életét is alapjaiban rázta meg. Hogy a birodalom a külső « belső üldözések, ellenséges megszállások, nélkülözések és kisajátítások, puncsok, sztrájkok 8 pénzügyi káoszok ezen periódusát tartós és bénító hatású károsodások nélkül úszta meg és érkezett el a birodalom hatvanéves jubileumához, ez döntő bizonyítéka az 1871-ee államalikotáe életképessé Igen, igen, a minőségi Itt a legfőbb ideje, hogy Gottdienerpezsgöt igyunk! nak minden ágában működnie kell s igy engem is a járásbírósághoz osztottak be. Neon iga® az, hogy magam kértem a bíróság kötelékéből való elbocsátásomat • a felettes hatóság ennek alapján, kérésemet nem is teljesülhette, ellenben iga® az, hogy ma is járásbiró vagyok. Hogy betegszabadságom meddig fog tartani, erről döntés még nem történt. gének * azoknak a mérhetetlen energiaforrás soknak, amelyeket a német önkormányzás és együttkormányzás szabadabb formája állampolitikai értelemben kiváltott. Németország nép- politikai alapon való egysége, amely 1848-ban nem sikerült s amelyet Bismarck csaknem kizárólag Poroszország « a Hohenzoltom-ház támogatásával valósitot tmeg, végső megalapozást nyert & provinciák és országok szabad állásfoglalásából, amellyel 1919-ben, a legsúlyosabb időkben, kimondták a birodalom egységének fönntartását s kifejezték készségüket a hozandó áldozatok « az elkövetkező szenvedések együttes vállalására. Hogy a német nép- államnak ez a kialakítása a legnagyobb külpolitikai megalázással és belső nyugtalanságokkal esett egy időre, csak bizonyítéka a német egység realitásának, amely a legnagyobb próbát » kiáltotta. Ilyen szemszögből ítélve meg a dolgokat, azok a veszteségek, amelyeket a Versailles! diktátum mért a német birodalomra, nem tekinthetők olyanoknak, amelyek huzamosabb időre megbéníthatnák a német erőt s meggátolhatnák a birodalom föl virág zását. Németország, ha nem is világpolitikai, de kontinentális vezetőhatatom maradt a a jubileumi ünnepen a német nép bizakodva tekint a jövőbe, amely csak a föMrágzis és a boldogulás felé vezethetVISSZA A HÁBORÚBÓL Erícti Mária Remarque regénye (Copyright by U. Feature Syndicate and by Prágai Magyar Hírlap. — Utánnyomás kivonatosan is tilos.) (25) — Tizenkettedik paragrafus — olvassa tovább Albert. — Dohány és alkohol élvezete a növendékeknek a legszigorúbban tilos. — Proszt! — üvölt Westerholt a felzajgó kacagásban. — Tizenötödik paragrafus: A tanítás reggel közös istentisztelettel kezdődik. — Helyette ezentúl egy óra kézigránát- dobálás — kiáltja Reinersmann. — Tizennyilcadik paragrafus: Az intézet minden növendéke köteles télen félhét, nyáron hét órától kezdve a lakásán tartózkodni. A jelzett időn túl való kimaradáshoz (látogatás vagy más alkalmak) előzetes engedély szükséges. A tanuló tényleg otthoni tartózkodását hetenkint tanári ellenőrző körút kontrolálja. Leipold úgy nevet, hogy székestől felfordul, Még Ludwig is megfeledkezik a szomorúságról. Ezt igazán elfelejtettük. Csakugyan: hét óra után nem mehettünk ki az uccára és azt is ellenőrizték, hogy dolgozunk-e. — Kár, hogy odakint nem jutott eszembe — vigyorog Willy. — Pont hét órakor slussz a háborúnak: hazamenni és verseket tanulni kőnyvnélkül! Rademaoher gurgulyázik, csuklik és reszket. Üvegszeme kiesik a fejéből. A fekete leffentyü ugrál az arcán ... — Mi lelte? — kérdezem. — Nevet, pedig direkt életveszélyes neki a nevetés — mondja Walldorf, aki lehajolt hozzá. — Elképzelte, hogy az igazgató estén- kint jön léghajón és távcsővel revideálja a tölcséreket és árkokat, hogy szorgalmasan tanulunk-e. * Megalakulnak a diáktanácsok. Az iskola- mestereink jók lesznek arra, hogy egyet- má-st a vizsgára fejünkbe verjenek; azt azonFordifoffa: Szabó Lőrinc bán nem türjük, hogy uralkodjanak is rajtunk. Mi Willyt, Westerholtot és Albert Trosskét jelöljük a tanácsba; — a gimnázium Georg Rabét és Kari Brögert. Három képviselőnk már holnap elutazik és elmegy a provinciális hatósághoz meg a minisztériumba, hogy előadja a kívánságainkat. Katonai igazolványt és ingyen utazásra jogosító menetleveleket kapnak, amiből még blokkszámra van raktárunk. Hadnagy és katonatanácsi tag is van köztünk elég, hogy odakanyarintsa az aláírását. Rademaoher kísérőnek ajánlkozik hozzájuk, hogy összezúzott arcával nyomatékosabbá tegye a hatást. Az ajánlatát elfogadjuk. Katonanép megszokta, hogy gondolkozás nélkül felhasználjon mindent, ami közelebb segíti a célhoz. Csak Willy nem megy szívesen, azt mondja, hülyeség mindez. — Abba kellene hagyni az egész vacakolást — mondja Leipoldnak. — Mit akarunk mi itt egyáltalán? Ha megkapunk is mindent, amit akarunk, az iskola csak iskola marad, szócséplés. Akkor hát miért? — Miért? — válaszolt Westerholt. — Hát azért, hogy azután állást kapj. Élned kell. >— Hiszen élek — zsörtöl Willy csökönyösen. — Később még mindig felrúghatsz mindent, ha nem tetszik, — veti közbe Albert. — Egyelőre csak maradjunk együtt és ne hagyjuk el rögtön egymást. És különben is, mi másba fognál? Ez az érv meggyőzi Willyt. Csakugyan, mi egyebet csinálhatnánk! Hisz éppen ezt nem tudjuk. Vagy inkább: a legtöbben nem tudják. Egy rész higgadtabb és értelmesebb; ez már belenyugodott abba, hogy állásba megy. Az értelmesek állítják fel a követeléseket is: A hadviselteket ne tegyék vissza az osztályokba, hanem tanítsák rövid külön-kur- zusokon. A vizsga legyen rendkívül könnyű és szorítkozzék néhány tantárgyra. E követelések képviselőiül azonban nem higgadt, hanem elégedetlen bajtársainkat küldjük ki. ők hatásosabban tudják jártatni a szájukat. * Hugó Reinersman körültekintő, mint mindig. Külsőleg is megadja az ügynek a maga arcát. Willy az uj kabátját hagyja otthon és húzzon fel az útra egy golyótépte, toldott- foldolt egyenruhát. — Az ilyesmi száz érvnél gyönyörűbben szónokol a hivatali kiskirályok előtt — fejtegeti Hugó. t Ugyané megoldás alapján Ludwig Breyer vitézség! érmeit Westerholt mellére tüzzük, ■ hogy kevésbé kopár legyen. — így minden titkos tanácsos sokkal meg- . győzőbbnek fogja érezni a szavaidat — teszi hozzá Leipold. , Albertnak anélkül is elég zörgettyüje van a mellén és Rademacher magában is fulmi- náns hatás. Hugó felülvizsgálja a munkáját. — Ragyogó, — mondja — tehát rajta! Hadd lássák meg a répahősök, hogy mit tudnak az igazi front-bunkók. — Eifelől nyugodt lehetsz — jelenti ki Willy nagyszerűen. Már otthon érzi magát az uj szerepben. * Füstölnek a szivarok és pipák. Kívánságok, gondolatok és vágyak kavarognak ke- resztül-kasul. Isten tudja, mi válik valóra belőlük. Száz fiatal katona, tizennyolc hadnagy, harminc őrmester és altiszt ül itt és el akarja kezdeni az életét. Mindegyik a lehető legcsekélyebb veszteséggel el tudna vezetni egy századot, tűzben és nehéz roham-terepen; mindegyik pillanatra se tétováznék, hogy mi a leghelyesebb tennivaló, ha éjszaka a fedezékben arcába bőgne az ordítás, hogy: „indulj!"; mindegyiket száma tálán könyörtelen nap kalapálta keménnyé, mindegyik tökéletes katona, nem több és nem kevesebb. De a béke? Vájjon alkalmasak vagyunk rá? Tudunk még egyáltalán egyebek lenni, mint katonák? IV. 1. A mezők nedvesek ée a® utakon csobogva folyik a viz. Kis befőttes-ü veget viszek a köpenyem zsebében és a nyárfa szegélye* árok mentén megyek. Mint gyerek, itt fogtam halat és lepkét és a fák alatt hevertem ém álmodoztam. Tavaszidőn ez az árok tele volt ebihallal meg moszattal. Vlznövények világos, zöld cserjéi hajladoztak a kis, tiszta hullámokban, hosszúlábú korcsolyabajnok ok cikáztak a nád hossza szálai közt és tüskehalak rajta vetette a napban gyors és karcsú árnyékát az arnny- foltoe homokra. * (Folytatlak.) A betegségek legnagyobb része ellen ma már a természet által nyújtott gyógytényezökkel küzdünk a legeredményesebben! Leoegö Napfény Fürdő ___________Piéta ke ieravsi, Az igmándi keserüviz kapható minden gyógyszertárban, drogueriában és jobb füszerüzletben.
