Prágai Magyar Hirlap, 1931. január (10. évfolyam, 1-25 / 2518-2542. szám)

1931-01-17 / 13. (2530.) szám

10 ^M^MAGtARHlRIiAP 1931 Január 17, szombat BBJ'"!.. ■*lll ■M,llll-g KöZfiíA 7j DA^ÁCP . A vasutügyi minisztérium válságos helyzetén csak a hivatalnokok létszámának csökkentése segítheti Prága, január 16. (Saját munkatársunktól.) A múlt év nyarán közöltük már, hogy az ál­lamvasutak különösön a teheráruforgalom nagymértékű csökkenés© folytán jelentősen kisebb bevételre számíthatnak, mint amilyet az előző években elértek. A bevételek jelen­tős csökkenése miatt a kiadásokat is redu­kálni kell, ezért a vasutigazgatás már a mutlt évben elhatá­rozta a beruházások korlátozását. De mert ez a rendszabály is kevésnek bizonyult, ezért a személyzet létszámának a csökken­tését is mérlegelés tárgyává kellett tenni. A minisztérium utasítása szerint az egyes állomásfőnökségek és vezető vasúti hivatalok máris megkezdték ama legfiatalabb korosz­tálybeli, nőtlen hivatalnokok és alkalmazot­tak összeírását, akik a létszámapasztásnál elsősorban figyelembe jönnek. Egy dél szlovén szkói vasúti csomópontot je­lentő város elöljáróságának két tagja a múlt napokban járt el Mlcsoch vasutügyi minisz­ternél s őt arra kérte, hogy az illető város­ban ne bocsásson el egyetlen egy vasutast sem. A miniszter kijelentette, hogy ezt megigcr- ni nem tudja, mert a vasút helyzete igen súlyos, Negyvenezer tehervagon hónapok óta üresen állH s ha a helyzet nem javul — amire igen kevés a remény, — úgy az 1931 évben az államvasutak bevétele előrelátha­tólag 600 millió koronával! süljed az 1930 évi bevétel alá. Az ilyen válságos helyzetben más orvosság nincs, csak a személyzet egy részének az el­bocsátása. A miniszter megígérte, azonban, hogy kizárólag nőtlen alkalmazottaikat bocsát el. A holland kertészek jellemzése Irta: Szabó Miklós dr. Bécsi győzelmek a táírai nemzetközi sporthéten Ótátrafiirod. január 16. A Kassal SC nemzetközi műkorcsolyázó versenyének második napján 2000 néző előtt folytak le a sziahadgyakorlatok. A nfíi favorit, a bécsi Hse Honimig ez Alkalommal kiesé visszaesett, bár mutatványai nagy tetszést arattak. A bécsi Weiler Lily nagyszerű ugrásaival, biztos pirouettjeável brillirozott, míg Madame de Ligny (Brüsszel) szereplése nem volt olyan In vénéi ózus, mint a bécsi versenyzőké. Igen plasztikus figurá­kat mutatott a bécsi Dietz, miig a berlini Dietz sókat pózolt. A berlini Pau'a Schniidt gyakorlatai tetszettek. A magyar Levitzky Piroska rögtön a kezdetnél elesett és igy handikapelten inidifezpo- náltan szerepelt. Imródy Magda gyakorlatai még kezdőre vallottak. Végeredményben női műkorcsolyázó bajnok lett Weiler Lily (Bécs) 288.43 ponttal. 9 helyszámmal. — 2. Mme. de Ligny (Brüsszel) 278.12; 13. — 3. Lse Hornung (Bécs) 282.86; 14. — 4. Levitzky Piroska (Budapest) 280.38,18. — 5. Dietz (Bécs). 6. Imródy (Budapest). 7. Dietz (Berlin). 8. Sohmidt (Berlin). A férfivorsenyben természetesen a világbajnok bécsi Schafcr mérnök szabadgyakorlatai keltették a legnagypbb érdeklődést. A világbajnok ezúttal is bemutatta utólérheíetiem tudását, amellyel a mükorcsolyázásban a hegemóniát joggal farija. A közönség lelkesülten tapsolta meg minden waikor- íatát, amely meseszerii pontossággal, ritmussal és technikával párosult. A berlini Bayer főleg pirouetíjeive! tikit ki, a magyar Vadas is néhány pompás gyakorlattal mutatkozott be, azonban oz ugrásban Bayer mögött maradt. A bécsiek nem tűntek ki. Végeredmény: Férfibajnok: Sebáfer mérnök (Bécs) 340.08 pont­tá1, 5 helyszámmal. — 2. Bayer (Berlin) 315-8; 10. 3. Bemhauser (Bées) 298.02; 15. — 4. Vadas (Bu­dapest) 278.64; 22. — 5. Hartimamn (Bécs). — 6. Praznovszky (Troppau). A párosversenyben a bécsi Papetz—Zwack pár 10.78 ponttal győzött a magyar Galló—Diliinger kettős ellen, akik 10.36 pontot értek el. A bécsi kettős összeszokottabb volt, a magyar pár sok atlé- tikai tudással, stru-sea! ős eleganciával végezte a gyakorlatokat. Harmadikok a bécsi Dietz—Hart- monn lettek 9.46 ponttal. Kanada —Európa 4:0 Berlin, január 16. A Manitoba-egyletem jég- hoclcey csapaténak harmadik berlini vendégsze­replése 7000 néző előtt folyt le. A kanadaiak ez alkalommal igazán tökéletes játékot produkáltak, dacára annak, hogy az európai kombinált erős ellenfélnek bizonyult. A kombinált legjobb embere a davosi Toriani volt, aki mellett Leinewebcr kapus és a prágai Pusbauer dr. tűntek ki. Male- csek, Johansson és Jánicke szokatlanul gyöngék voltak. A vend'égeknél újból Watson dr. brillíro­zott, Az első harmadban a meccs vehemens tempó­val indul és Kanada három gó’t ér el, a negyedik gól a második harmadban esett, nv'g a harmadik­ban nem volt gól. A meccset Holsboer dr. berlini bíró kitünően vezette. )( Az angol válogatott jéghockey-csapat Chamo- nix-ben az EHC ellen 2:1 arányban győzött. )( A st. moritzi siugróversenyen a norvég 3. Roud 68.50 méteres ugrással győzött. A svájci Badrutt ugyanezt a távot érte <d, azonban esett. )( Kozseluh Károly Bcaulieuben a Bristol Cup középdöntőjében a francia A. Plaa-t 6:1, 7:5, 6:1 arányban legyőzte. A döntőben az ir-német Bürké­vel kerül 6zembe. aki Román Najuoh felelt aratott 6:4, 4:6, 6:1, 3:6, 6:2 arányban nehéz győzelmet, )( Délafrika—Csehszlovákia válogatott tennisz- mérkőzés szombaton kezdődik meg Salisburyben. )( A belga G. Roth Kopenhágában a dán Hans Holdtot pontozással Legyőzte és igy továbbra is a proíilboxolás weltersulyának Európa - bajnoka marad. )( Popler csehszlovák kapitány, a legkiválóbb csehszlovák urlovas tegnap elutazott Angliába, ahol népszerű lovával, a „Gyi Lovam!“-mai részt - vesz ez angol nemzeti versenyeken. )( A 17. nemzetközi tátrai siversenyt február 26-tól március 1-ig Tátraszéplafcon rendezi a Kar- paühenverein. Eldöntésre kerül etafétoverseny. te­repverseny, hosszú táv verseny és ugróverseny (az utóbbi három összetett verseny a bajnokságért). Az ugróvereeny az újonnan átépített tát raszép laki Guhr-siugrósáncon. az ifjúsági ugróverseny a tátra- Széplaki Kereszt'halom-eáncon fog lefolyni. A eta- fólaverseny e Karpathenpost vándordíjáért, ez if­júsági stafétaverseny a Sporfhaus Hohe Tatra ván­dordíjáért történik. A versenyen réeztvehe’wek a HDW. Svaz I.yzarov, a lengyel, magyar, romániai stb. si sző vétség tagjai. További felvilágosiitássail szolgál a Karpathenverein sioszlálya, Re lob art De­zső dr., Tátra-Olihon, u. p. Tátraszéplak. )( Országos ródli- és bob verseny Tátraszéplakon. A Karpaifhenverin február 21-én és 22-én rendezi j hetedik országos ródli- és bob versenyét Tál raszép- J lakon a kereszthalmi ródli pályán. A fáteaszéplaki j kereszthalmi ródli pálya 4 km. hosszú, 11 százalék i esésű, 10 sáncos fordulóval A háború előli nagyon kedvelték, azután ritkán használták, de most a Karpathenverein ismét üzembe karja hozni, mert hiányzik a Tátrában ilyen termclszetes ródl'ipál'ya, amilyen a leg'öbb helyen van és amilyenen azért a legtöbb ród'izó be van gyakorolva. A szánkók fel vontatása lovakkal történik. A verseny négy számból áll és nevezhet minden ródlizó, aki a Fíí)W-nek vagy a HDW áltat elismeri szőve!’-éghez tartozó egyesület tagja. Bővebb relvílágoeitással sw/'gál a Knrpah/tenverein közr>ontja. Késmárkion, 28. ez. poshfvtvók, 47. ez. telefon. ; Hollandia mezőgazdasága sok tokintetbon , egészen eredeti és feiülmultja akár Dániát, akár az utóbbi időiben sokat emlegetett USA-faedi, kanadai, ujzélandi stb. mintagaz­dálkodást, illetve ezek szövetkezeti szerve­zetét és értékesítési rendszerét. Az bizo­nyos, hogy Európában Dánia legnagyobb utódját, egyben legélesebb versenytársát Hollandia képezi. Hollandiában talán még fokozottabb mér­tékben 'kell számolnunk kedvező fekvésé- sével és a természeti adottságokkal, mint Dániánál Legelső sorban az országnak a nyugateurópai nagy fogyasztópiacokhoz való központi fekvését kell mint nagy előnyt el­könyvelni. Az ország tengerszinfeletti, he­lyesebben tengenszinalatti fekvésének ter­mészetes velejárója páradús kiimája, buja legelői, vizdus talaja stb., vagyis a mezőgaz­dasági termelésnek, legelőgazdaságnak s fő­ként a kerti termelésnek legfontosabb elő­feltételei. Szárazság, nagy hőség vagy fagy, azaz szélsőséges klíma és az ennek követ­keztében beálló gazdabajok itt alig jönnek számításiba, ügy a termelési, mint az értéke­sítési feltételek tehát kedvezőknek mondha­tók és ennek jelentőségét, különösen a mai mezőgazdasági válságban, nem kell bőveb ben kiemelni. Természetesen nem szabad minden telje­sítményt, minden sikert ennek a természet­adta előnynek betudni. Hollandiában sem terem semmi sem magától, sőt sokszor ép­pen hogy csak a legfáradtságosabb munká­val tudnak eredményt felmutatni. Elsősor­ban is nem szabad elfelejteni, hogy Hollan­dia földje eredetileg nem volt különösen al­kalmas mezőgazdasági termelésre, hisz tud­juk, hogy az ország régebben mint kereske- , dőállam, mint tengeri hatalom volt nagy. Hogy ma mégis inkább agrárállam, hogy re­kordterméseket hoznak ki a földből, hogy az egész országból egyetlen kertgazdaságot te­remtettek, az nehéz évszázados javító kul turmunka eredménye. Nem szabad továbbá például azt gondolni, hogy a nagy vizbőség csupa áldás. Évszázadok óta és nagyrészt ma is, sokszor éppen a víz elleni védekezés igényli a legfárasztóbb munkát, ez például a legnagyobb fejlődési és terjeszkedési aka­dály magánál a legexpanzivabb erejű terme­lési ágnál, a kertészetnél is. Hollandia mai mezőgazdaságának tanul­mányozásánál tehát nem lehet figyelmen ki- ■ vül hagyni, hogy bár a természet is sokat )( A Kassai AC nagyszabású siprogramja. Kassá­ról jelentük: A KAC fróosa'áilya ez idea hatalmas programját, a decemberi liptóezieTvtiivánii versenyen valló tömeges indulással kezdte meg. A program következő pontja a január 16—lS-iika közölt Kör­möcbányán meg!ártandó versenyen való meg]elle­nes, amelyen az egyes üilelnok kitűnő stafétája is részt vesz. Január 24 ős 25-én rendezi meg a KAC ezirlei eső nemzetközi versenyét, amelynek szá­mai: 18 km.-es futás, hánuasstaiféla, ifjúsági, női- verseny és Gelündekiuf. Két héttel később kerül Iebonyolifásra a már tradicionális Gölmicbáuya— Kassa közötti 50 km. es siverseny, ezidén remél- hető'eg erősen nemzetközi versenyzők réi'zvótelió- vel. — A KAC a Kassa körüli nagyszerű sMerepcik- re, hatalmas eiifáiborára és a többi egyesület támo­gatására támaszkodva, minden lehető1 elkövet, hogy eme két versenyéit minél impozámenbbá ép Mse ki és reméli, hogy a ezlovemszkói egyesületek tömeges nevezéseikkel segédkezet, nyújtanak a KAC ver­seny programja megvalósításához. Nevezések Gönczi László titkár, Kosioe-Kassa, Astoria-kávéház, in- t/ózendők. i adott, de amit elértek, az tulajdonképpen ) inkább egy hosszas és nehéz kulturmunka 1 eredménye. Igten jellemző, hogy Hollandiá- • bán állami támogatásról vagy éppen agrár­■ protekcionizmusról semmi irányban nem ' lehet beszélni. A mai helyzet az önerőből ► való felemelkedés és az önsegély elvének ; alapján nyugvó szervezkedés, a szövetkezeti mozgalom eredménye. Ez a gazdasági önerő ■ és szervezettség adja meg az alapját és ere­■ jét a hollandi mezőgazdaságnak, mely e te­kintetben szintén mintaképpen állhat min­den agrárállam előtt. A kerti, illetve kifejezetten a zöldségter­melés Hollandiában kétféle; a szántóföldi kertészet és az üvegházi termelés. Előbbi általánosan elterjedt az országban és főleg a burgonya, hagyma, káposzta és répafélék termesztésére van beállítva. A meleg-, illet­ve üvegházi kertészet pedig, mely különö­sen a Hága környéki középnyugati partvidé­ken van a legnagyobb mértékben elterjed- ves főleg a paradicsom, kel virág, uborka, sóska, szőlő, barack stb. termelésére szolgál. Ez utóbbi helyet, mint egészen különleges területet, autón igen alaposan bejártuk. Igazi képet azonban e területről csak akkor nyertünk, amikor mindazt, amit előző na­pon bejártunk, másnap repülőgépre felszáll- va, a magasból volt alkalmunk megismerni. Nyugatra az Észalki tenger csillogott, a Hága melletti előkelő sdheveningeni strand­dal. Északra Leyden, lejebb Hága és alat­tunk Rotterdam kikötője feküdt. Tényleg kib. ezen pontok által bezárt terület képezi az üvegházi termelés gócpontját. Amerre a szem ellát, sűrűn egymás mellett vaikitóan csillogtak az üvegházak táblái. Ez az elég ‘nagy terület ugv be van építve üvegházak­kal, hogy határokat nehezen lehetne vonni, legfeljebb ©gy-egy közülük kiemelkedő fűtő- házi kémény jelent egy-egv külön üzemet, de különben az egész terület egy összefüggő telep képét mutatja. Hogy mi értéket képvi­sel ez a terület, arra legjellemzőbb, hogy egy üvegház építési költsége négyzetüléte- renkint 4—5 hollandi forint, illetve, hogy egy üvegház átlag* 11.000 forintot képvisel. Ami magát a termelést illeti, a zöldségek közül minden tekintetben a burgonya vezet. Jól trágyázott földben hektáronként 200 má­zsa is terem. Az évi bugonyatermelés össze­sen 2.8 millió tonna. Különösen a korai bur­gonya termelése és exportja híres. Korai burgonyában 1928-ban 110.000 tonnát, késői burgonyában átlag évi 350.000 tonnát expor­tálnak. Burgonyából maguk a hollandok is rengeteget, és csak elsőrendűt fogyasztanak, úgy hogy néha ők magúik is importálnak ko­rai burgonyát Olaszországból és Máltáiból. Hagymából 1928-ban 120.000 tonnát expor­táltak. A burgonya és hagyma után a ká­posztafélék vezetnek, mely javarészt kerti termelés mellett folyik Hollandiában. Az utóbbi években a paradicsom tört előre. 1 amely után az uborka, a salátafélék, a kar­fiol és a gyümölcsök közül a szőlő és barack következik. Javarészt üvegházi termelésű paradicsomból 1928-ban 72 000 tonnát ex- , portáltak. Pár évvel ezelőtt e cikkben még alig volt forgalom. A mai óriási keresletet a t kvalitás, a standard és a propaganda, azaz a „ reklám utján érték el. Uborkákban szintén j- 72 000 tonnát exportáltak és k,b. ennyit a sa- i Iá ta,félék,bői is. - ■ • • * Nyakkendő-újdonságok, fehérnemű mér­ték után Bálok & Tmáfnál, Pozsony-Bra- tisteva, Zemská Banka- pa'ota. A vetőmagtermelée nem régi Hollandiá­ban, 30—40 évvel ezelőtt még Franciaor­szágiból és Németországból importáltak ne­mesített magvakat Ma az exporttöbblet már ebben is jelentős, 50—60.000 q-t tesz ki. A gyümölcstermelés nincsen általánosan elterjedve, sok helyen nem is kedvez a ten­geri kiima ez ágnak. Színvonala legalább is nem olyan, mint ahogy gondolnék, vagy amilyen a zöldségtermelésé. Almából, körté­ből 19284>an 300.000 q-t exportáltak, de nem valami egységes ée szortírozott árut Újabban egy-kót helyen a korai földieper termelése terjed. Az eper mellett a málna és egyéb bogyós gyümölcsök termelése és ipari feldolgozása jelentős. A hollandi fa- és csemetetskolák már a 16. század óta híresek. Régebben főleg Bos- koop volt a központ, mely ugyan ma is ve­zet, de most már Limburg, Zeeland, Gelder- land tartományokban is erősen elterjedtek. Bőskoop környékén kb. 700 egész kicsi, átlag 1-3 hektáros oseme {©kertészet van. Leginkább rózsafajtákat termeinek itt ki, de a bogyófélóktől elkezdve egész az ezüst­fenyőig minden más csemete is megtalálha­tó. A nagyobb kertészek exportra dolgoznak és az egész világon versenyen kívül állnak. A virág- és virághagymatermelés Észak- és Dél-Hollandia tartományokban van elter­jedve, részben mint szabad, részben mint üvegházi termelés. A virágtermelésben mindig is híres volt Hollandia. A legfőbb felvevőpiacot maga az ország, Európa virá­gos kertje képezi, de természetesen igen je­lentős az export is, különösen rózsából, or­gonából és egyéb száraz virágból, főleg mi- óla az utóbbi években a repülőgépen törté­nő szállítást bevezették. A virágbe emelés és virágkere^kedelem centruma különben Aalsmeerben van, évi 7—8 millió márka forgaloanmaL A virágnál is híresebb és fontosabb a hollandi virághagymatermelés, melynek ke­reskedelme monopolhelyzetet élvez a világ­piacon. Ezen különben egész nehéz és spe­ciális ág állandó fejlődésben van és 1928- bam 41.2 millió hollandi forintot jövedelme­zett. A tulipán 1570 körül került be az or­szágba és már a 17. századiban úgy ez, mint a jácint igen elterjedt, mondhatni nemzeti virág lett. Ezen virágok hagymáján kívül a nárcisz, a liliom és krókusz hagymája a leg­keresettebb cikk. A virághagymatermelés kereskedelmi oentruma Haarlemben van, innen exportálva főleg Angliába, az USA-ba és Németországba és összesen 43 országba. Noha Hollandia az állattenyésztésben, kü­lönösen pedig a tejgazdaságban, de a szántó­földi művelésben is vezetőbelyen áll s álta­lában a mezőgazdaság minden ága Hollan­diában kivételesen még mindig elég jöve­delmező, mégis a kertészet az, ami a leg­jobban vonz, ami a legjobban fejlett és ex­portvonatkozásiban is a legszebb fejlődést mutatja. Újabb aranykonferenciát fog tartani az an­gol és francia nemzeti bank? Párisból jelen­tik: Az idéti január 2-án kezdetüket vették az angol és francia nemzeti bank tárgyaiésok, amelyeknek eredményéről mindeddig nem adtak ki hivatalos jelentést. Ellentétben az angol sajtóval, amely a konferencia meneté­vel a lehető legrészletesebben foglalkozik, a francia lapok alig imák a tanácskozásokról, az Eclio de Paris kivételével, amelyben Per­li na x az angol sajtóval ellenkező véleményt fejt ki és rámutat arra, hogy nem az arany- készlet felosztásáról volt szó, hanem olyan problémákról, amely mindkét bankot más szempontból érdeklik. Ennek dacára Perti- nax belátja, hogy a tárgyalások folyamán tényleg felmerült a Yung-tervezet kölcsönös védelmének kérdése is. Mindenesetre figye­lemreméltó, hogy a párisi pénzügyi körök a Banque de Francé eszkomttételónek leszál­lítását és uj devizák milliárdos bevásárlását az angol bank kívánságának megfelelő óvin­tézkedésének tekintik, amellyel meg akarják akadályozni a további arany behozatalt. Ami a német sajtó véleményét illeti ,azi az Eoho de Paris berlini tudósitójánk táviratában a következőképpen foglalja össze: A német po­litikai körök élénk érdeklődéssel kisérték a tanácskozásokat, amelyek szerintük határozott revíziós jelleggel bírtak. Tisztában vannak azzal is, hogy Franciaországnak sikerült je­lenlegi kedvező pénzügyi helyzete folytán a Foreign Office-t meggyőzni arról, hogy' min­den revíziós törekvés lehetetlen. Borfogyasztás az osztrák állami költségve­tésben. Becsből jelentik: A borfogyasztási adó összeszámlálásakor megállapítást nyert, hosry 130. évi borfogyasztás 820.000 hl. borban, 250.000 li old öli tér gyümölcsborban és 300.000 üveg pezsgőben lett prolimmá!va.

Next

/
Oldalképek
Tartalom