Prágai Magyar Hirlap, 1931. január (10. évfolyam, 1-25 / 2518-2542. szám)

1931-01-11 / 8. (2525.) szám

13 1081 január 11, vasárnap. Széni pokol Urr ida verseskönyve Jövőnk kiadása, Budapest Urr Ida finomtiangu ver®esköny véről szól­va, mindjárt elöljáróban le> kell szögeznünk, hogy szerzője tudatos distantíban tartja ma­gát a „korszerűség" efemer kinyilatkoztatá­sa Mól. Nem mai költő a szó aktuális értel­mében, mert messzire vetett tekintete örök­kévalóságokat kémlel. S mi örökkévaló? Csak a hit és a tagadás: két végső állomása a lélek világának. E két pólus között bo­lyong Urr Ida, a költő. Gyakran fél a valóságtól, menekül előle: „A tenger forró s gőze illan: én lehunyom a szememet... Mindent elönt a fény, a villany: én lehunyom a szememet.. Ez az indolencia, mely a költőt a külső vi­lág dolgaival szemben, való beállítottságában jellemzi, filozofikus eredetű s gyökerei a minden lélekben jelen való öblöm ovi regisz­terekbe nyúlnak vissza. A megismerés cél­talan, ha az ember amúgy is tehetetlen vele szemben, tehát inkább „behunyom a szeme­met .. Mindez, persze, egy különálló szellemi vi­lág szuverén! tás a, mely mit se lendít a hisz­tériás görcsben vonagló emberiség örömté­len sorsán. A „Tatsadhenpoesie" sivár, de a korral ekvivalens fejezetében, Urr Ida a fik­ciók énekese, aki csak idegesen feLfelvillanó metaforáival kapcsolódik be az uj tárgyias- ság korszakára. „Bál" cimü verse igy szól: „Színek, zene, hangzavar, sokaság, léptek, parféim, rengeteg árúba bocsátott hús, fénylő körmök, m at t lelkek, szegre akasztott SZÍV, kavargó por, egy, két, öt nátha, stb. stb... Meglepő, ha nem is éppen lényeges, hogy a fiatal költőnő egyetlen verséiben sem ta­lálunk szerelmi vonatkozást. Ez a frigiditás azonban alighanem látszólagos csupán, mert egyéb komplexumokkal szemben* 1 annyi tem­perámén tűm ot árul el, amennyit még a le-g- rapszód'.busább költői léleknél is hiába ke­resne az ember. A „Szent pokol" megjelenése, kétségkí­vül, eseménye a magyar könyvpiacnak. A szlovenszkói származású költőnő újabb köte­te a budapesti Jövőnk kiadásában jelent meg. (i5) Luh'is Ernő a heszélőiilmről — Legforróbb vágyam teljesült — kezdi Lubits Ernő, a neves rendező egyik külföldi lapban irt cikkét, — azzal, hogy v^ae tőigazgató ja lehelem a Paramount newyorki stu^j^ának. Különösen akkor voltam boldog, amikor első feladatomul a Cheva- lier-film rendezését bízták rám. Itt, Newyorkban közvetlen kapcsolatom van a film müvéezi fejlődé­sével és annak legfinomabb és legújabb árnyalatai­val, itt rendelkezésemre állanak a'legnagyobb mű­vészek 8 azonkívül tisztán érezketem a közvélemény pulzusát, amelyből megtudhatom, mi tetszik neki ée mi szórakoztatja. Chevalier, igy folytatja cikkét Lubits — a leg­nagyobb szinésztalentumok közé tartozik. Kedves­ség és humor jellemzi játékát. A róla alkotott véle­ményemet igazolja A k'ráiynő férje című film világ­sikere. Mint rendező, sőt mint igazgató sem tarto­zom azok közé, akik egy film készítésénél a muzsi­kát fölöslegesnek tartják és nem hiszem, hogy elné­zést kellene az embernek kérni azért, ha a beszélő || SZANATÓRIUM jl pozÍoLy! TORNA-U. 18. j r*L 18-93. Tol. 28-9*. j **aié'(i»(.-ithí,i*rx.neuj'ígyá»t»V urolutfln én Urjru; oJoyla. t. mxUIt o»pi 80.— K<5., U. oailály oapi 60.— Ki. • Axnbied orvumvAlanxíáíil pnunilt 8 napra 1. MzUUy Ki 1600.— . . . . U. . 1000.­filmbe jó zenét iktat Elnézést akkor kell kérni, ha & muzsika ro&sz, vagy olyan színészek tolmácsolják, akik nem tudnak énekelni A színházba járó Közön­ség megszokta ugyan, hogy a primadonna minden különösebb megololás nélkül kezd énekbe t éppen ezért én magam sem keresek mindig okot az ének­re, hanem ott iktatom közbe, ahol véleményem szerint, egy kis muzsika, ének elkel ée ha emiatt a cselekménynek várnia kell, hát várjon, amig vége a dalnak. Ehhez a módszeremhez a jövőben is ra­gaszkodom. hók egymás között Budapest, január 10. Karinthy Frigyes és Kosztolányi Dezső — húsz év óta a legjobb barátok — gyakran ugratják egymást. Az utóbbi hetekben egy idősebb hölgy naponta jelentkezett Kosztolányinál, akit arra kórt, hogy ismert összeköttetései révén helyezze el valamelyik filmvállalatnál kéziratait. A •hölgyről lassanként kiderült, hogy filmkéz­irataival hosszú idő óta úgyszólván elárasz­totta a magyar Írókat. Kosztolányi, hogy meg­szabaduljon a dologtól és hogy kissé megug­rassa Karinthyt is, a következő levelet irta neki: „E sorok átadója, X. Y. uriasszony, rend­kívül tehetséges Írónő. Át fog adni Néked ti­zenhat filmkéziratoí és tekintettel arra, hogy óriási összeköttetéseid vannak, nagyon kér­lek, hogy ezeket a kéziratokat azonnal he­lyezd el a legkitűnőbb magyar fílmváilalat- nál. Helyesnek tartanám, ha a kéziratokat át­adó asszony számára nagyobbösszegii előle­get utalványoznál." Karinthy Frigyes átvette a kéziratokat és másnap az uriasszonynak a következő levelet irta: „Asszonyom! Elolvastam valamennyi kéz­iratát. Egytől egyig kitűnőek. A kéziratokra kétezer pengő előleget utaltam ki és ezt az összeget ön Kosztolányi Dezsőnél azonnal felveheti. Ez a kétezer pengő, természetesen csak elenyésző része annak az összegnek, amelyet ón részletekben meg fog kapni Kosztolányi úrtól a következő néhány hét le­forgása alatt. Egyébként Kosztolányi ur fogja önt elvezetni annak a vállalatnak igazgatójá­hoz, amely vállalat a tizenhat kéziratot meg fogja filmesiteni. Kiváló tisztelettel stb." (*) Szigeti Jóisel világturnéra indul. Szigeti Jó­zsef, a vilóghirü magyar hegedűművész, a kőoeJá napokban befejená amerikai turnéját egy Newyoric- ban adandó hangversenyével- Onnan a művész Angliáéba, FranoiaoreBógba, Háühálba és Magyaror­szágira indul és május eiejón anegkeedü tum^át Kí­nában és Japánban. (*) Don Juan avantgardista feldolgozásban. A prágai Felszabadított Színház (Otrvobozenó Divadlo) január 13-án mutatja be a Don Jüant teljesen uj, avantgardista feldolgozás­ban Don Juan & Comp. cim alatt A zenek 1- séret nagyrészt hü maradt a mozarti motívu­mokhoz, anélkül, hogy parodizálni akarná a mestermüvet. Az uj feldolgozás inkább tar­talmi változtatás kísérlete. {*) Sikerült m ük edv el jő előadás Beregszászon. Beregszászi tudósítónk jelenti: A beregszászi Katolikus Legényegylet és a Kér. Szoc. Női éa Leányszakosztály nagysikerű jótókonyoélu műkedvelői előadást rendezett. Az előadás védnökségét özv. Benda Kálménné, Ékkel Lajos és Ortutay Jenő esperesek vállalták és azon a ruszinszkói magyar törvényhozók, va­lamint a magyarság nagy számban jelent meg. A már sok szép eredményt elért mű­köd velőgárda ezúttal Földes Imre „Tériké" cimü vígjátékét mutatta be. Címszerepben Ignáczy Giziké alakítása oly tökéletes volt, hogy nemcsak vidéki műkedvelő előadáson, de bárhol is megálhatia volna helyét. Mellet­te Lfj. Mátyás János, Szabó Elemér, Kerekes Mancika, Balder Márton, Lőrincz Juliska, Ko­vács Böske, Szabó Málika, Lusánszky Magda, Ilyko József, Poszler Márton osztozkodtak a sikerben. (•) Magyar művészvilág Berlinben. Kétség­telen, hogy a magyar művészek ez idő szerint a legjobban Berlinben találtak elhelyezke­dést. A német fővárosban magyar írók müveit játsszák, magyar filmekben magyar művészek szerepelnek és a színpadokon is sok magyar tehetség mutatja meg tudását a berlini kö­zönségnek. íme egy kis statisztika arról, hogy a magyarok milyen nagy számmal vannak képviselve Berlin színházi és zenei életében: Molnár Ferenc Liliom cimó darabját játssza a Volksbühne, azonkívül három nagy mozi­ban megy az Olympia. Lehár Ferencnek két operettje van műsoron és egy film fut Lehár zenével. Kálmán Imre operettjét állandóan játsszák. Ábrahám Pál, Földes Imre és Har- math Imre operettje a Theater des Westens- ben kerül szilire. Bíró Lajos, Székely János, Nóti Károly filmjei futnak a mozikban. AIpAr Gitta énekel a Operaházban, minden fellé­pése külön érdekességet jelent. Magyar film- producerek jegyzik az uj filmeket: Zsoldos Andor, Székely dr., stb. A színészek közül Dénes Oszkár csak az utóbbi időiben tette át székhelyét Becsbe. Halmay Tibor, Szőke Sza­Köhögéa, ■ ^^ható oyofcyszerlárakban és drogériákban. káli, Németh Juliska, Rótt Ferenc, Gerő Erzsi, Kővári Gyula és mások neveit hirdetik a pla­kátok. Verebes Ernő moziattrakciónak szá­mit. Huszár Puffy színpadon és filmen egy­aránt sikerrel szerepel. Kelen, Szigeti és Sí­pos csinálják a színészekről a legnevezete­sebb karikatúrákat. Munkácsi és Amster a színházi világ legkedveltebb fotográfusai. — Ebből a listából még természetesen sokan hiányoznak. A Berlinben sikerrel szerepelt színészek közül legutóbb Orosz Vilma és Gyergyay István émezett vissza Budapestre. (•) Modern magyar kiállítás PArisban. A Paris­ban élő magyar képzőművészek gyűjteményes ki- AMiftás keretében mutatják be a francia közönség­nek a modern magyar művészeteit. A kááUfttás, amelynek védnöke de Mo-naie szenátor, január 10- ón nyál* meg a EdAtácms Bamaiperfce művészeti sza­lon helyiségeiben. (*) Magyar festőmflvéSB kiállítása Bukarestben. Bukarestiből jelenítik: Mária királyné és lleana her­cegnő Bukarestiben megtekintették Nagy Zaigmond budapesti festőmüvéss kiállításét. Egy órát időztek a któ’iitéaon éa legnagyobb megelégedésüket fe­jezték Id a toiáüiitott képek felett éa mindketiteo több képet vásároditník. A Dámmeata hosszabb cikk­ben foglalkozik Nagy Zeágmand ktiállilásá/vail éa el- ragadteitáseail beszél a magyar festőművész kffiáM- tott képeiről. (•) A belgrádi magyar kiállítás sikere. Belgrád- ból jelentik: Csütörtökön délután bezárult Belg­rádiban a magyar művészek kiállítása. A kiálílötás úgy erkölosi'eg, mint anyagilag mgv sikert hoaotL A néhány nappal ezelőtt Belgrádiba érkezett Iványi- Grünwaid éa Kumffy nagy ümnepeégek közporatjá- ban állottak. A két mestert Pawel herceg is meg­hívta ebédre. (•) Portyázás a pesti színházak statisztikájában. Budapest tizenhét szinháza a múlt ezezónban 2 mi'llteó 371.546 jegyet adott el. — 13,861.000 pengő volt a 17 színház bevétele és 14249.000 pengő a kiadása. —« 880.000 pengő lenne a ráifieüptr^s. ha egy ember igazgatná a eziniháaait. — 3,028.000 pengő a múlt 6zezén államit Mnrbvewróóje a három állami «rinlház részére. — A muM merónban 100 000 pengő volt a Városi Sziniház szubvenciója. — 861.000 pen­gő volt a ruhatári ée más bevétel. — 7,907.000 pengő volt az eladott jegyek bevétele, 1,465.000 Két testvér h-sonkt egy­másra, az egy k szép a má­l tik r út, a st?p Mary krémet í hasznait, arcáról minden ki- j, ütés, mállóit, szep ö eltűnt. f arca fiatalos üde lett ön A is használ on Mary krémet, Mary-pudert, Mary-szap- pánt , . Vegyen egy egész garnitúrát. Kész tője: Dr. Lad. PollA i. tokáraik v PieSfanoch. pengő a bérletben e&afc jegyek bevétele. — As elmúlt eeimházá azezónben 30.000-rei több ember vásárolt eaáaháajegyet, miatt 19217—28-ban. — 8 mállAó 616.000 pengő volt a 17 színház eaemélywtfl járandósága. — 758.000 pengő jutott a eaerzón tisa- telet/dijaikira (5.32 százalék). — Adók, illetékek és vigaltmiedók 509.000 pengőt emésztettek fel. — 8 miiHLiő 966.000 pengőt jelent a művészek fizetése ebben a színházi évben, 891.000 pengőt a kórus fizetése. — 166 premier volt az 1929—30-as ezezón- bam. — 204 magyar szerző ée 167 külföldi szerző darabját adták elő. (63 francia, 32 osztrák, 21 né­met, 15 angol, 15 olasz, 8 amerikai, 7 orosz és 6 egyéb honosságú volt) A PRÁGAI MOZIK MŰSORA: ALFA: Nyugaton a helyiét váltósat lan. (4 bét.) AVION: Valter a hálókocsiban. (8. hét.) KAPITOL: Istenek kedvence. Emil Janmingfaa!.. KOTVA: A bűnök éjszakája. Nagyszerű vígjáték. LUCERNA: Fidlovaóka. (További hét.) Cseh bf. MACESKA: Cs. és k. tábornagy. VLasta Budán. METRÓ: A* orvos titka. (További hét.) PASSAGE: Vége a dalnak. (Német hangosfilm.) ROXY: A csavargók királya. (Frinl zenéjével.) SVÉTOZOR: A bűnök éjszakája. Egétz estét kitöltő vígjáték. A POZSONYI MOZIK MŰSORA: ÁTLÓN: Mese a benxinkutról. Hangosfilm. AZ UNGVÁRI URAxVIA HANG0SMCZI MŰSORA: Január 10—11: „No, no Nanette** (amerikai operat*- ttjdoneág). Január 17.-én Pozsonyban a Tátra-szálló (Széna-tér) nagytermében V. HUflYJ!!

Next

/
Oldalképek
Tartalom