Prágai Magyar Hirlap, 1931. január (10. évfolyam, 1-25 / 2518-2542. szám)

1931-01-01 / 1. (2518.) szám

T 7 1981 Január 1, wiWrtSk. GROSSCHMID GÉZA KISEBBSÉGI SORS Prága, december 31. GroSschmid Géza dr., az országos keresztényszocialista párt szená­tora az év fordulóján gyönyörű könyvvel lep­te meg tisztelőinek seregét. Kisebbségi sors címen a kassai Universum-nyomda ízléses nyomásával közkinccsé teszi nagyjelentőségű politikai beszédeinek, pullicisztikai Írá­sainak gyűjteményét. Az 500 oldal terjedel­mű hatalmas kötet szegényes politikai iro­dalmunknak első jelentő® alkotása. Nagyon szerencsésnek tartjuk ajzt a gondolatot, amely ennek a gyűjteményes műnek kiadására ve­zetett. A mi törvényhozóink parlamenti mun­kája a tíz év óta változatlanul egyirányú kor­mányzati politika mellett abban merül ki, hogy a magyar kisebbség sérelmeinek, követelései­nek a parlament fórumán adnak hangot, kegy megmutassák a kormánynak, a többségi pártoknak és az európai közvéleménynek azokat a fájó pontokat, amelyeknek orvoslá­sa nélkül a kisebbségi kérdést ebben a köz­társaságban megoldottnak nem lehet tekinte­ni. Két nagy problémával született ez az ál­lam, az egyik a szociális kérdés, a másik, a nemzetiségi probléma. Az első terrénumon kí­sérletezések, félmegoldások mutatkoznak, ám a nemzetiségi kérdésben még a jóravaló akarat is hiányzik. Ezért kell nekünk kitar­tanunk az ellenzéki politika mellett mindad­dig, mig a jobb belátásra épített kormány­zati politika felül nem kerekedik és igazsá­got nem szolgáltat. GroSschmid Géza dr. politikai tevékenysé­gét a tiszta nemzeti és a benső vallásosságon felépült humanista eszményiség vezérli. Az ő életiive a suum cirique. Esért felülemelkedik a köznapi elfogultságon, magasabb szempontból nézi a dolgokat, a tiszta obejektivitás az irányelve és nála soha elő nem fordul, hogy személyeket' vagy nemzeti érzékenységet bántson. Még ellenfeleinek táborában is tesz­teletet támaszt egyéniségének ez a puritán, önzetlen és az abszolút igazságosságra törek­vő jellege. Politikai beszédeiben, publiciszti­kai Írásában véges-végig ez az emelkedett szellem vonul. Nincs a kisebbségi életnek olyan, problémája, amely szakszerű és beha­tó'megvilágítást né nyerne ezekben' a be­szédekben és írásokban. Kötetbe (foglalva egybefüggő egészet alkotnak, amely frap­páns ul mutatja be a kisebbségi magyarság tízéves politikai, gazdasági és társadalmi fej­lődésének irányait, de megfelelő szempontok szerint helyezi el a' magyar kérdést a szlo- venszkói kérdések komplexumába is. A könyv GroSschmid Géza dr. tízéves po­litikai és hosszú meg eredményes múltra visszatekintő társadalmi működésének első­rendű foglalata. Az országos politikában öt­éves törvényhozói működésével jelentős sze­repet biztosított magának és többek között állampolgársági törvényjavaslatát politikai szakértők az egyik legelfogadhatóbb alapnak tartják ennek a fontos kérdésnek rendezésé­re. Várospolitikai tevékenysége közvetlenül ugyan Kassa lakosságát érinti, de az egész országot is érdekli, mert fontos irányelveket mutat, hogy miképpen kell a városi köziilet­ben is eredményesen dolgozni. Társadalmi működésének leglényegesebb része a magyar diákság problémáival való foglalkozás és igy közvetve a magyar jövő előkészítése. Sok­oldalú tevékenységének hti tükörképéit adja a pompás könyv, amelyet őszinte szeretettel ajánlunk minden intelligens magyar ember kezébe, annál is inkább, mert a nemiesszivü szerző a könyv tiszta jövedelmét a magyar menzák javára ajánlotta fel. A könyv a Prágai Magyar Hírlap kiadó­hivatalánál is megrendelhető. „A kisebbségi német és magyar ellenzéki pártok egységes föllépése nemetek lehetséges, de tzüktéget it“ Korpynka német nemzeti párti képviselő újévi nyilat­kozata a Prágai Magyar Hírlapnak — A koalíciós pártok gyűlölik egymást — de el nem válnak - Horpynka véleménye a magyar-német külpolitika közeledéséről Prága, december 31. Parlamenti munka­társunknak alkaltma volt beszélgetést foly­tatnia Horpynka Ottó tanárral, a német nemzeti párt nemzetgyűlési képviselőjével, aki a föltett kérdésekre a kővetkezőket, vá­laszolta : — Hogyan Ítéli meg a jelenlegi parla­menti helyzetet? = A nagy koalíció, amely a kép viselőház­ban több mint 250 szavazattal rendelkezik, a jelen pillanatban az agrárius és a szocia­lista biok közötti! hatalmi harc következté­ben mintha munkaképtelenné vált volna. A cseh agráriusok intranzigens magatartásá­nak következménye formális izoláltságuk. Ma úgy a kormánytöbbség, mint az ellen­zék valamennyi pártja zárt frontban áll a cseh agráriusokkal szemben. Azok a törvények, amelyeket a cseh agrá­riusok a mezőgazdasági válság enyhítésére a parlamentben ki tudtak verekedni, magu­kon viselik a ki nem elégítő kompromisz- szum jegyeit és a válság enyhítésére vonat­kozólag teljesen jelén féktelenek. Ezáltal a cseh agráriusók úgyszólván valamennyi tep-> nielŐéó kéresd osztály réteg iránt gyűlölet­tel viseltetnek, a kereskedelmét és ipart uzsoráskodással vádolják, ellenezték a köz- alkalmazottak karácsonyi remune rációját, sőt nem riadtak vissza attól sem, hogy saját államukat megkárosítsák a Magyarországgal fennálló kereskedelmi szerződés felmondá­sával és a vámháboru kihívásával A cseh agráriusok politikája a többi koalíciós pár­tokra nézve egyre tarthatatlanabbá válik. Mindamellett nincs meg annak az eshető­sége, hogy a mostani koalíció egyhamar szétesne. A szocialista biok pártjainak eltökélt száné- kuk a kormányban való pozíciójukat fel nem adni, viszont az agráriusok azon a nézeten vannak, hogy őnélkülük sem létezhet kor­mánytöbbség. Ennek következtében a két ellenséges biok esetről esetre ismét csak meg fog egyezni és amíg a kormányfazék- ban még jó falat van, addig közösen is fog­nak étkezni. 1931-ben községi választások lesznek s a kormánypártoknak alkalmuk lesz megis­merni a választók részéről kormánypoliti­kájuk visszhangját. Az 1931. év tehát a „fortwurstlizás" ideje lesz egészen a községi választásokig. — Mi a véleménye az európai helyzetről? = A világpolitikai helyzet a békeszerző­dések revíziója szempontjából kedvezően alakul. Olaszország, amely az európai béke biztonságát csakis a békeszerződések reví­ziójában látja, Bulgáriával, Görögországgal, Törökországgal és Magyarországgal kötött tervszerű szövetségi politikája révén telje­sen izolálta Franciaország balkáni vazallu­sát, Jugoszláviát s ezáltal a ki sántán tót délen politikailag teljesen megfősz1 illa befolyásá­tól. Magyarország már régebben törekedett arra, hogy a világ figyelmét fölkeltse a bé­keszerződések revíziójának szükségességére i s a hivatalos kormánypolitika a nemzeti el- j lenzék erős nyomása következtében kényte- j len lesz felhagyni a teljesítés politikájával l és a béke-diktátumok átfogalmazásáért fog harcolni. Franciaország nagyon jól tudja, hogy be­folyása Európában óráról órára csökken s ezért elkeseredetten azon erőlködik, hogy biztonsága érdekében minden lefegyver­zést lehetetlenné tegyen. Bár ezzel Európában nő az uj háborús bo­nyodalom valószínűsége, de ettől mégsem kell megijednie senkinek. A leszerelt államokat háborús kalandba belevonni úgysem lehet és a fölfegyrer- zett államok közötti hadjárat csak siettet­né azt a processzust, amely a békeszerző­dések alapos megváltoztatására kell hogy vezessen. Ehhez hozzájárul még az is, hogy Európát megrendített© egy eddig még nem ismert méretű gazdasági válság. A munkanélküliek serege napról napra nő, a serdülő ifjúság nem lát lehetőséget arra, hogy uj munka­helyeket kaphasson. Minden a kirobbanás felé vezet. A szociális forradalom, amely ilyen állapotok mellett elmaradhatatlan, egy csapásra nemzeti forradalommá változhat át. — Milyen benyomást gyakorolt Képviselő Urra Bethlen gráf berlini utazása? = Nagyon üdvös, ha két állom, amelynek egyaránt fontos érdeke a békeszerződések revíziója, hivatalosan és közvetlenül egy­mással érintkezésbe lép* Azon államoknak, amelyek a békédiktátumo t meg akarják tör­ni (Németország, Ausztria, Magyarország, Olaszország, Bulgária, Törökország és Gö­rögország), egyszer össze kel fogmiok, hogy közösen és tervszerűen járhassanak el éh­ben az életfontosságú kérdésben. De a két ország szempontjából gazdasági tekintetben is előnyös Németor szágnak Magyarországhoz való közeledése abban a pillanatban, ami­kor Magyarország és Csehszlovákia között vámlháborus állapot állott be és a vámhábo­ru Németország s Lengyelország között m úgyszólván kikerülhetetlen. Ha Németországnak és Magyarországnak sikerül Jugoszláviát, Romániát és Bulgá­riát az agrár- és ipari termékek kicserélé­sére vonatkozólag kedvező szerződésre megnyerni, akkor a kisantant nemcsak po­litikai, hanem gazdasági értékét is telje­sen elvesztette. — Lehetségesnek tartja Csehszlovákiá­ban az egységes kisebbségi frontot? = Azon népek nemzeti ellenzéki párt­jainak közös politikai eljárását, amelyek­nek a csehszlovák nemzeti államban je­lentéktelen kisebbségi sors jutott osztály­részül, nemcsak lehetségesnek^ hanem szükségesnek is tartom. Ez az egyetlen po­litikai eszköz, amellyel az úgynevezett ki­sebbségi népeket az állandó nemzeti jog- csorbitás ellen ebben az államban meg le­het védeni, miután az eddigi „aktivizmüs” eszközei teljesen csődöt mondottak és né­met pártok kormányhatalomban való rész­véteiének órái meg vannak számlálva. Az ilyen kisebbségi front nemcsak a termé­szetellenes prágai centralizmust fogja tudni legyűrni, hanem az egész világ közvélemé­nyét is megnyerné. A szudéta németek és a csehszlovákiai - magyarok politikai érdekei annyira közösek, hogy e két nemzet ellenzé­ki pártjai kölcsönös támogatással nagyon könnyen együtt járhatják a politikai ut bizo­nyos részét. Minél előbb követkéz1’k ez be, annál jobb! Kopper Miksa. VISSZA A HÁBORÚBÓL Erich Mária Remarque regénye (Copyright by U. Feature Syndicate and by Prágai Magyar Hírlap. — Utánnyomás kivonatosan is tilos.) (13) Willy boldogan lóbálja az állatot. Ho­meyerné felegyenesedik és rémülten kiáltja: — Willy! Hol szerezted? Willy büszkén jelenti, hogy a pajta mö­gött észlelte, foglyul ejtette és leteri tette, mindössze két percbe telt az egész. Aztán megveregeti az anyja hátát. — Ezt odakint tanultuk. Willy nem hiába volt néhanapján kisegítő konyhakukac! Az anyja rámered, mintha gyermeket ölt volna a fia. Aztán a férjét hívja. Megtörtén sóhajt: — Oszkár, nézd csak.... levágta a Bindin- gék fajkakasát! — Mi az hogy Bindingék? — kérdezi Willy. — De hiszen ez a kakas a Binding tejesé, itt a szomszédban! Úristen, hogy tehettél ilyet! Homeyerné egy székbe roskod. — Ilyen pecsenyét nem lehet elszalasztani, ■— mondja Willy csodálkozva — az embernek már a keze is rá jár. Homeyerné sehogyse tud megnyugodni. — Mi lesz itt, mi lesz itt! Ez a Binding anélkül is rettenetes kiállt)atatlnn egy em­ber! — De hát minek tartasz te engem tulaj­doniképpen? — kérdezi Willy, aki most már Komolyan megsértődik. — Azt gondolod, hogy látta akárcsak egy egérke is? Nem vagyok én Fordította: Szabó Lőrinc kezdő! Ez a kakas pontosan a huszonötödik, emelyet leütöttem. Jubileumi kakas! Tökéle­tes lelki nyugalommal megehetjük, Binding- nek sejtelme sincs róla. —■ Gyöngéden meg­rázzák zsákmányt. — Felségesen fogsz izleni! Főzve, vagy sütve lesz jobb?-— Azt hiszed, lecsúsznék belőle egy falat is a torkomon? — kiáltja Homeyerné magán­kívül. — Vidd vissza rögtön. — Nem vagyok őrült — jelenti ki Willy. — De hiszen loptad — siránkozik kétség- beesetten az anya. — Loptam? — Willy harsogva felnevet. — Az még szebb volna. Rekviráltam! Minek szaladt az utamba? A háború háború! Én se rohanok bele egy angol ütegnek a torkába! Lopni! Ha az ember pénzt vesz el, akkor még lehet lopásról beszélni, de nem, amikor ben d őt öl feléket happolunk! Akkor sokat lop­tunk volna mi mindnyájan, igaz, Ernst? — De mennyire, — mondom én — a ka­kas a te kezedbe futott, Willy. Pönt úgy, mint akkor a századparancsnökunk tojós tyúkja. Emlékszel még rá, hogyan csináltál belőle tyukfri kasszát az égésit századnak? Egyre egy, megosztva... egy lóra egy lyuk? Az emlék hízelgő, Willy mosolyog: — Hiszen főzni, azt tud Willy! És az anyjához fordul: ~r Van .tüzelőnk? Ha nincs, jó lesz ez a szék, már úgy sem ér sokat. Homeyerné szédelegve bámul a fiára. Az­tán kirántja a kezéből először a széket, majd a kakast ős indul a tejes Hindingfhez. Willyből kitör a becsületes felháborodás. — Elmegy tehát s többé nem énekel — mondja bánatosan. — Érted te ezt, Ernst? — Hogy a széket nem tüzelhetjük fel, ha­bár a fronton egyszer egy egész zongorát el­égettünk, amíg egy almásszürkét megpuhitot- tunk, — ezt még megértem kényszerűségből. És hogy idehaza már nem engedhetünk sza­bad utat kezünk önkéntelen mozdulatainak, noha odakint minden ehető szerencse dolga volt és nem a morálé: talán még ezt is meg­értem. De hogy a kakast, amely már úgysem él, visszavigyék, mikor még egy újoncnak is tudnia kellene, hogy az ilyesmiből csak fölös­leges bonyodalmak származnak, — ezt már a butaság kvintesszenciájának tartom. — Ha ez lesz a divat, még éhenhalunk, meglásd — mondja Willy ingerülten. — Fél­óra alatt tyukvagdalékot ettünk volna, ha magunk közt vagyunk. Sárga szósszal csinál­tam volna meg! Bosszúsan elhatározzuk, hogy megyünk a kaszárnyába. Ott jobban megértenek ben­nünket. Jupp és Valentin kissé árván ültek egy nagy, üres altiszti szobában. Boldogan .kö­szöntének, mert most már kezdhetik a szkát- partit. Jupp néhány óra alatt kisikeritette, hogy katonatanácsi tag lett. Egyszerűen kinevezte magát és most már az is marad, mert a ka­szárnyában olyan zűrzavar uralkodik, hogy senki sem tud eligazodni. Ezzel aztán egye­lőre rendbehozta a dolgát, mert a civilállásá- nak fuccs. Volt főnöke, az ügyvéd, irt neki Kölnből, hogy a női segédeié kitünően be­dolgozta magát és olcsóbb is, Jupp viszont kissé bizonyára kizökkent a fronton az irodai munkából, őszintén sajnálja, de az idők sú­lyosak. A jövőre vonatkozólag igaz szeren­csekivánatait küldi. — Nyakig a slamasztikábau, — mondja Jupp melankolikusan. — Az embernek éve­ken át egyéb vágya se volt, csak az, hogy szabaduljon a poroszoktól és most még örül­nöm kell, hogy itt maradhatok. Na, akár igy fuccs, akár úgy fuccs, — mindenesetre be­mondok tizennyolcat. Willyuek bombalapja van. — Húsz, — válaszolok helyette én. — Hát te, Valentin? Vállat von: — Huszonnégy. Mikor Jupp negyvennél bemondja a pászt, jön Kari Bröger. — Na, hisz nemsokára mind együtt le­szünk — mondja Willy és kényelmesen el­terpeszkedik. — Hát. bizony a katonának a kaszárnya az igazi hazája. Negyvenegy! — Negyvenhat — ■ nyihog Walentin kihí­vóan. — Negyvennyolc — mennydörög vissza Willy. A keservit, kemény játék lesz. Közelebb rukkolunk. Willy kéjekben olvadozva tá­maszkodik egy állvány falához és egy eme­letes „grandot“ mutat. De Valentin ördö­gien vigyorog; neki egv még hatalmasabb ,kézbő 1-nulla“ van a mancsában­Csodálatos meghittség ömlik el a szobán. Az asztalon egy gyertyacsonk lebog. Az ár­nyékból tompán fénylenek ki a vaságyak. Nagy darabokban sajtot eszünk, amit Jupp vagdal szét a bajonettjével. — ötven! — tombol Valentin. E pillanatban felrántják az ajtót és bero­han Tjaden. — íSee... See... — dadogja és jettene- lesen csuklani kezd izgalmában. Magasra feltartjuk a két karját és igy sétálunk vele a szobában. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom