Prágai Magyar Hirlap, 1930. december (9. évfolyam, 275-296 / 2496-2517. szám)

1930-12-03 / 276. (2497.) szám

1930 december 5, szerda. ^RKGAI-A\AGS!ARH1RLAP •f Az érsekujvári sötét éjszaka pálinka- és vérgőzös balladája Rohamkés járta át a szivét Prisztics János érsehujvári kocsisnak Érsekújvár, december 2. (Saját tudűsitóok- tól.) A koros mában csendes páiiiikázás, iiar- monikaszó s tánc mellett csak néhány károm­kodó szitok hangzott, egy-két sötét tekintet vü­kül t fenyegetően. Az asszony, akivel azon az estén mindenki táncolni akart, jelen volt, az előtt türtőztették magukat a legények. Amikor a záróra után ki kellett üriteni a korcsmát s még fiatal volt az este, a legények­ben ágaskodott a virtus: Gyerünk verekedni.. A külvárosi Érsekújvár sötét uccuiban csak egy-két fáradt gázlámpa lobog halványan. Ludas Lajos és három társa kiadták a jel­szót, meg kell verni a Baranesokot. Húszéve­sek valamennyien. V Haulik-báz előtt kezdődik a provokáció, vii tüsködé hang, pofozkodás. Négyen kettő'el­len. Baranceok és Prisztics elszaladnak. Haza felé szaladnak, a Kamoesai-ut felé. A. négy legény utánuk. Fölényes erőtudatta!. A költőben ia ágaskodik a virtus. Nem hagyják magukat. Karókat tépnek ki a facsemeték mel­lől s kihívóan várják a feléjük közeledő négy legényt. Ludas Lajost, Víg Józsefet, Martin- kovfcs Jánost, Kralik Józsefet. J Borús sötét éjszakában csak árnyékok mo­zognak. Egy percig kihívóan néznek egymás­ra. Négyen és kettőn. Az erősebb csoport fe­nyegetően közeledik. Prisztics felemeli a ka­rót s lesújt Vig felé. Megkezdődik a dulako­dás. Másodpercekig tart. Prisztics és Parancsok elszaladnak a túl­erő elől. Prisztics vadul fut, nem is kergetik, egyszerre lebukik ac árok mellé, arcra esik s egy-két órával később vérbefagyva holtan találta őt egy csendőrőrjárat. Szivenszurták. A hatósági orvos csak künn. a hullaházban látogatta meg, hogy forma sze­rint konstatálja a beállott halált. Reggelre összeszedték a négy fiút. Beismer­tek mindent. Először Martinkovies szúrt a ké­sével. Aztán Ludas. Egy rohamkés lógott még a kihallgatáskor is az oldalán. Véres volt. Hátulról markolatig döfte Priszticsbe. Nem tudja megmondani miért, hogyan. Csak megtörtént. A gyilkos gazdasági cseléd. A meggyilkolt kocsis egy szállítónál. Egy éjszaka három élet ment tönkre. S2inmiz»KörAvKai>mRA. Ethey Gyula pozsonyi előadása e$ törökvilágról Zrsnys Miklósnak eddig ismeretlen levelét fedezte föl a tudós előadó Pozsony, december 2. A török hódoltság viszontagságos ideje ele­venedett meg vasárnap a pozsonyi Prímás-palo­ta tükörtenmében. A Toldy-Kör rendezte a ré­gi irodalommal foglalkozó ciklusának második estjét, melynek műsora egyaránt felölelte az iro­dalmat. zenét és történelmet. Az est főrendezője, Aixinger László dr. alelnök tartalmas bevezető beszédet mondott, amelyben röviden foglalko­zott a ciklus céljával és meleg elismerő szavak­kal mutatta be a közönségnek Ethey Gyulát, aki a múlt kincseit bányássza a tudós alapossá­gával és az igaz magyar szív lelkesedésével. Cikkei, tanulmányai általános figyelmet keltet­tél; és a Toldy-Kör örömét fejezte ki, hogy be­kapcsolhatta őt rendezéseibe. A török világ idején virágzó magyar költé­szetről Tichy G. györgy adott elő élvezetes for­mában. Tömör és világos előadását néhány Ti­nód v- és Balassa-vers élénkítette. Elismeréssel fogadott szavai után Ethey Gyu­la olvasta föl „Törökmagyar harcok tekintettel a mai Szlovenszkó területére*4 című tanulmá­nyát. Rokonszenves egyéniségét már megjelené­sekor sárii taps fogadta. Fölolvásásának rend­kívüli értéket adott adatainak újdonsága és a tájékozottság, amellyel témáját feldolgozta, '/sigmond és Hollós Mátyás uralkodása óta go- rnolygott a sötét felhő Magyarország déli hatá­raim mely villámaival össze akarta zúzni a ke-1 resztet. A török hullám a végzetes mohácsi csa­ta után észak felé hömpölygött és csakhamar elérte a mai Szlovenszkó területét. A végeken csat láng ott a kard és a magyarság a várak falai közé húzódva szögűit ellene az árnak. Ilyen meg'erösjitett várak voltak a XVI-ik században Érsekújvár, Lipótvár és Verebély. Módosabb nemesség kőházakat épített védekezésül, melyek­nek berendezését rendkívül érdekesen irta le az előadó. A falvak védtelen uccáin a nép bátor­sága pótolta a várfalakat. Megemlékezett Vitéz ÍTiury György lévai kapitány, báréi főispán vi- téz tetteiről, akit senkisem tudott a bajvivás- bun legyőzni. Sokat szenvedtek a viszontagsá­gos időben a közkatonák, akik a végvárakban tcljf ütöttek szolgálatot sokszor éhezve, fázva, mert hónapokig késett a zsold kifizetése. A po­gány rabság gyötrelmeit Auer János Ferdinánd pozsonyi nemes polgár naplója örökítette meg az utókor számára. A magyar asszonyok hou- szc retedéről, szorgalmáról és tisztességéről ugyancsak ékesen beszél e kor történelme. Számtalan példát lehet találni, hogy az özv«gy- gyé vált nagyasszony birtokát zálogba adja, hogy elesett férjének méltó temetést rendezhes­sen.1 Sőt, ha kellett, még kardot 5e ragadtak a pogány ellen. A mélyen szántó felolvasás emelkedett gon­dolkodásra és költői kedélyre vallott, s a rész­letek szlpes rajza mindvégig lekötötte a hallga­tóság figyelmét. Nagy szenzációt keltett Ethey Gyula néhány eredeti okiratnak bemutatásával. Köztük volt Zrínyi Miklós költőnek eddig is­meretlen latin nyelven irt, levele, amelyben se­gítséget kór a horvát rendektől. A levél elmond­ja, hogy Zrínyi hívei két törököt fogtak, aki­ket, a nagyvezér küldött az ostromlott Kanizsá­ra. Az irás lö64 május 27-én kelt ex Castris ad (Janisam poaitie. Bemutatta még Nagykemléki Alapy Jánosnak 1559-ben kelt. eredeti levelét, amelyet Erdödy Péter a liorvát bánihoz intézett magyár nyelven és Forgáck Mária Klára nagy­szombat} apáca írását, amelyben mostoha anyját arra kéri, hogy ne feledkezzen meg róla, hanem emlékezzék meg egy szekér fával. Ethey Gyulát a hallgatóság meleg ovációban részesítette, utána Bicsovszky Kázmér dr. fog­lalta össze jellemző szavakban a XVI-ik 6zázad magyar dalköltészetét. Hatásos előadása közben B. Szurmay Mária énekelt kedvesen meleg csen­gésű hangján néhány eredeti régi magyar dalt, melyeket szűnni nean akaró tapssal fogadott a közönség. Különösen a „Szól a kakas már44 elinti ének keltett mély benyomást. A gazdag mtisoru esten megjelent Bartók László magyar királyi konzul is. Kínai képzőművészeti kiállítás Budapesten Budapest, december 2. A. Budapestre hozott kínai képzőművészeti kiállítás ünnepi érdeklődéssel nyílt meg a Nemzeti Szalonban. A védnökséget. Klebels- berg gróf kultuszminiszter vállalta, de az elő­kelőségei; élén. József főherceg is megjelent. A legtöbb „kép“ már a megnyitón megvet- 11 é k táblácskával volt jelezve, ami bizonyság rá, hogy a kínai művészet meleg rokonszenv- re talált Budapesten. A kiállított képek több­nyire selyemvászonra festett vagy hímzett ná­ciónál! s dekorációk. Falkárpit, szőnyeg, ki­sebb hímzésre alkalmas motívumokkal. Ná­lunk ilyeneket már az első polgár ista kislá­nyok is produkálnak. Semmi uj, semmi nagy­szabású, még kevésbé pompás ennek a kiállí­tásinak: az anyaga, mely a sokatvárókat na­gyon kiábrándítja. Az értékesebb kiállítási anyagok valószínűleg Kínában maradtak, ta­lán abban a Iliiben, hogy a magyaroknak ez is nagyszerű. Menjenek el a kínai kiállítás rendezők a budapesti Műcsarnokba, a múzeumokba és műtermekbe, hogy a magyar képzőművészet csaknem két évszázados világfőlényét láthas­sák, aztán küldjék ide többezer éves művé­szetük igazi, termékeit —■ legjobb közönségre találnak itt. Bérén i!v Katalin. (*) A Magyar Akadémia elnökének negyedév­százados jubileuma, A Budapesti Hírlap írja: Most van huszonötödik évfordulója annak, hogy a Magyar 'Tudományos Akadémia Berzeviczy Albertét elnökévé választotta. Mindenütt a vi­lágon, ahol a tudomány és irodalom reprezenta­tív testület-e erre a magaslatra emelheti egy-egy tagját, ritkaságszámba megy, hogy a kiválasz­tott férfiú egy negyedszázadon át viselhesse e méltóságot; elvégre a patriarka-életkor küszö­bén szokták ilyenmódon megkoszorúzni a méltó férfiút. Berzeviczy Albertét azonban már viruló férfikorában tüntették ki — fényes, tudomá­nyos készültségén és nagy kulturális érdemein kívül — a-zok. az erények, amiket a nemesen eltöltött élet kegyeltjeinek csupán az öregség havas régióiban szokott megadni, a sors. Leszü- Tődött higgadtsága, hiúságot nem ismerő önzet­ieneége és megnyugtató bölceesége már korán vezérlő tekintéllyé emelte. A nagy Trefort Ágoston iskolájából való, aki éles szemével föl­ismerte a fiatal eperjesi jogtanárban a rendkí­vüli pályára hivatott tehetséget. Berzeviczy Al­bert, mint kultuszminiszter, kulturpolitikus, tu­dós és író a modern kor humanistái közül való, akik a klasszikus és reneszánsz műveltségben gyökerezve, az egyre megujhódó élet harmatá­tól ifjúinak meg. Éz a magyarázata annak, hogy magas állásában különösen érzi szükségét a kor­szakokkal jelentkező ellentétek kiegyenlítésé­nek ö, Dante és Arany János jámbor híve, meg­értő szívvel közeledett az uj irodalmi törekvések tehetségei felé és neki köszönhető a treuga Dei a magyar toll eleddig ellenséges harcosai között. Puritán, fehér palásttal vállain olyan etikai ta­lapzaton áll. ahová egyforma tisztelettel tekin­tenek föl a különböző áramlatok hivei. Neve és munkája pedig magyar dicsőséget jelent a civili­zált népek körében. Ilyen férfiakra gondolt Szé­chenyi István, amikor a Magyar Tudományos Akadémiát megalapította... (*) A Mi Lapunk jubileuma. Csehszlovákia egyetlen tízesztendős folyóirata a most jubiláló A Mi Lapunk. Jubileumára egyformán készülnek a prágai egyetemi hallgatók és a rozsnyói ipa­rost,anoncsok, a pozsonyi középiskolások vagy a munkácsi polgáristák. A Mi Lapunk tízéves fönnállása alkalmából jubileumi számot ad ki, amely december hetedikén jelenik csak meg. A jubileumi szám gazdag tartalma az uj nemzedék változatos érdeklődési köre szerint alakult s feltűnően bő lesz. Móricz Zsigmond, Farkas Gyula berlini miagyar egyetemi tanár, Rádl Ernáméi, az ismert cseh tudós, Ravasz László püspök 4 még sok más szólal meg a jubileumi számban s adja szive legjavát a csehszlovákiai magyar diákoknak és cserkészeknek. Az uj nem­zedék két, egyre jobban feltűnő költője, Morvay Gyula és Kovács Endre a kisebbségi magyar fiatalság leikét szólaltatja meg. Meglepetésként A Mi Lapunk jubileumi száma bő részleteket kö­zöl egy tavaszra megjelenő regényből: Jó esik Lajos Szlovenszkón lejátszódó diákregényéből, amelyben a kisebbségi magyar középiskolások és cserkészek.élete elevenedik meg. Bodor Ala­dár. Farkas István, Szombaíhy Viktor, Móra István, Szerény! Ferdinánd és Malonyay Dezső elbeszélései, meséi, tanulmányai, cserkész­ügyességi írásai, Farkas Gyula- somorjaá tanár nagy tanulmánya a nevelés uj irányzatáról, Si­mon Andor v-ensei és a szlovák Weies Nágd An­tal cikke a most létesült pozsonyi pszichotechni­kai intézetről, a lapot a legszebb és legtanulsá­gosabb karácsonyi ajándékká teszik. Külön be­számoló a főiskolás táborról, Balogh Edgár és Horváth Ferenc írásai az uj nemzedékről A Mi Lapunk jubileumába vonja az egyetemi hallga­tóságot is. A Mi Lapunk jubileuma, Scherer Lajos tanárszerkesztő évtizedes kitartó és ön­feláldozó munkájának eredménye, az egész ki­sebbségi magyarság ünnepe lesz e igy A Mi La­punk jubileumára még visszatérünk. (*) A prágai MÁK irodalmi szemináriuma, amely Szvatkó Pál dr. szakszerű irányítása mellett első szemész téri munkája vizsgálati anyagául a századforduló magyar irodalmát s eme irodalomnak a társadalmi átalakulásokhoz való kapcsolatait tűzte ki, november 27-ón tar­totta harmadik összejövetelét, amelynek tárgyát Babits Mihály társadalomtörténeti regényének, a „Halálfiai“-nak a megbeszélése képezte. A bevezető előadást Zapf László tartotta, aki ki­tűnően felépített másfélórai ismertetésben széles történelmi hátterét adta a magyar halálfiai- problémának. Az előadást hosszabb vita követ­te, amelynek folyamán a- szeminárium tagjai fő­ként a regényben fölvetett társadalmi problé­mákkal foglalkoztak. — A szeminárium a kö­vetkező, januári összejövetelén még vissza akar térni a Halálfiaira, mielőtt áttérne Ady Endre alkotásának az értékelésére, amelyről Kubinyi László ifjúsági elnök fog előadást tartani. (*) Orbán Dezső képkiállitása Komáromban. Komáromi tudósít ónk jelenti: A komáromi kul­túrpalota képtár termiéiben, ahol most szlovák nép­művészeti kiállítást rendeznek, közvetlen ennek bezárta után Orbán Dezső budapesti festőművész­nek kiállítása nyílik meg, amely iránt nagy vára­kozás nyilvánul meg. Orbán már Szlovenszkó csaknem minden nagyobb városában kiállított és ímmdenütt nagy sikerei voltak. Orbán Dezső, a 'budapesti Munkácsy-céh tagja, az Emseít-miuzeum- ban tartott a modem művészet kérdéseiről, az alkotó erő és a művészi interpretációról rend­kívül érdekes előadást. A művészi egyéniség és a közönség ízlése sokszor áll egymással ellentét­ben, ennek az áthidalása az igazi művészi egyéni­ségek feladata. Ezt az előadását a művész kááiM- tásávail kapcsolatosan vasárnap tartja meg a ifculiburpalóla termében­(*) A prágai Théatre Varieté nagy decemberi műsora. Prága nagyszabású varietészinháza hétfőn mutatta be decemberi műsorát, amely szenzációs attrakciókban gazdag. A szebbnél-szebb számok közül különösen kiemelendő a japán tornász- és diábólojáték-csapat, amelynek minden egyes tagja kitűnő tornász. A műsornak két nagy slágere: egyik Lingha-Singh indiai bűvész .aki kápráztató bűvészmutatványaival valósággal elbűvölte a kö­zönséget. A Les Luganos akrobatapár vakmerő iégtorn-amubatványait pedig sokszor l-élekzetvissza- fojtva csodálta mindenki. Igen mulattató a Crazy Fo-oils groteszk tánccsoport. A gazdag műsor nem utolsó száma a Gellin-Borgetrőm svéd jazz-harmo- nikások, akik a kitűnő zenekar kísérete s a közön­ség szűnni ne-iu akaró tetszésnyilvánítása mellett a legmodernebb zenedarabokat adják elő szenzá­ciós stiliueban. flt!llllllllll.*i*silllllllllünilE3iSB8ll3»*..a*i«siI9IGIfl MIT KAPOK TŐLED? I? ITT VAN MÁR A MIKULÁS lg Hogy fog kisfia kislánya ff szeme ragyogni az örömtől, ff ha meggyujtja az öntől ka­ll pott PALABA villanyzseb­|f lámpát. Olcsó és tartós, II mert: PALABA. Beszéljen ff kereskedőjével és .. öSport­Meghívó A Csehszlovákiai Testnevelő Szövetség elnöksége ezennel közhírré teszi, hogy az alapszabályok IV. fejezetének 22. pontja érleim ében a folyó évi őszi közgyűlést Kassára 1930. évi december 8-ári délután 3 órakor kezdődőleg a Schalkház-káráhúz alsó helyiségébe összehívja, amely közgyűlésre a tagegyesületeket ezennel tisztelettel meghívja. A bagegyeeüieteket ez űrt is felkérjük, hogy szabályszerű meghatalmazásaikat elnök, titkár aláírásával és pecséttel ellátva a közgyűlés előtt Szövetségünk címére megküldeni szívesek le­gyenek. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. Évi beszá­moló. 3. Alapszabályok módosítása. * A Csehszlovákiai Testnevelő Szövetség elnök­sége ezennel közhírré teszi, hogy az alapszabályok V. fejezete 33. pontja értelmében Kassára 1930- évi december 8-án délután 3 órára a közgyűlést folytatólag a Schalkház-kávéhá* alsó helyiségébe ai igazgató tanácsi ülést összehívja, amelyre m elnökségi és igazgató tanácsi tagokat ez utón is tisztelettel meghívja és felkéri, hogy ezen ülésen megjelenni szívesek legyenek. Kassa — KoSice, 1930 november 27. ÜGYV. IGAZGATÓ. )( A csehszlovákiai német evezőegyesület köz­gyűlése. Pozsonyból jelenítik; A csehszlovákiai, német evezőegyesület vasárnap tartotta meg VII. évi közgyűlését, amelyen elhatározták, hogy' a® evezőtrénereket kitüntetésiekben részesítik. A régi választmányt Wiíhelm (Aliséig) elnökletével, az élén újból megválasztották. )( Csehszlovák-olasz boxestély. A cseh boxoiók- nak az olasz vendégekkel való találkozásaik teg­nap este szép sportot hozott. Négy találkozásból három a csehek javára dőlt el. Neérdeklődést váltott ki Svobodla visszatérése a porondra. Svo- boda az olasz Daccoval mérte össze erejét s Svo- boda már a harmadik rundban feladásira kény- szeritette olasz ellenfelét. Pontozással győzött Novak Érben ellen és Dykast Longhival szemben. Az olaszok egyetlen győzelmét Condeleoncim érte e:l a cseh Pokorny ellen. )( A magyar-csehszlovák amatőrválogatott meccs terminusát véglegesen megállapították. A két fut- baWszöveteég véglegesen megállapodott abban, hogy a jötő évi Európa-seri ©górt folyó küzdelem folyamán a csehszlovák amatőrváiogabott június 4-én találkozik Pardoibicban a magyar amatőrök­kel. A válogatott mérkőzést összekapcsolták a pardubici stadion megnyitóünnepségeivel. )( Hatvan tagú magyar sportdelegáció megy Los Angolosba. A magyar OTT olimpiai bizott­sága elhatározta, hogy az 1932. évi olimpiai játé­kokhoz Los Angolosba káküld egy hatvan tagú sportoeapatot. Egy résztvevő költségét 4200 pengő­ben állapították meg. Az összköltség egy részét «. magyar kormány fedezi, mások részét pedig az amerikaii magyar telepesek adományozzák. A. 6zá Iliit ás olcsóbbodása érdekében tárgyalásokat folytat a magyar olimpiai bizottság a hollandiai­val, hogy a kiét ország sportolói közös hajon tegyék meg az utat Los Angolosba. l egtöbb tárnánál találkozóhelye SEC? PAVILON Fii AHA. Ryboá al. — Nem igazak a Rubens-képek Magyaror­szágról való eltűnéséről terjesztett hirek. Buda­pesti szerkesztőségünk telefonálja: A német sajtó fantasztikus budapesti képlopásokról ir és azt, állítja, hogy többek közt egy szinte fel­becsülhetetlen értékű Rubens-kép is eltűnt, a gróf Andrásisy-féle híres mügyüjtemény-ből. Il­letékes helyen a leghat-ározq ttabban megcáfol­ják a lopási híreket és kijelentik, hogy a Bú­it) ens-képek a Műcsarnokban vannak k ifiig- geeztye. /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom