Prágai Magyar Hirlap, 1930. december (9. évfolyam, 275-296 / 2496-2517. szám)

1930-12-03 / 276. (2497.) szám

10 1930 december 3, szerda. Hit év rádiótechnika Ing. Alex LipschOtz, Prága Negyven év előtt több tudományos laboratórium­iban alkották meg a maii drótaélíküM telefonta alap­jait. Akikor még e Legkevesebben számítottak e találmány jelentőségével és még közvetlen a há­ború előtt sem adták meg © rádiióteohnikámaik a kellő helyet A világháborúnáik köszönhető a rádiótechnika napád fejlődése, mert mint minden­ütt, e téren is szükség teremti az eszközt. Azon kiváló férfiak, akik szakadatlanul dolgoztak a drótnélküli rádiótelefSonáia fejlődésén, megemlít­jük itt Hstz5 Mareoni, Le de Foreet, Lteben, •Braun, Aroo és még sok más nem számítottak oly gyors fejlődéssel. Érdekes jelensége ez a 20-ík századnak, mikor egy abszirakttudományos mun­kán maga a közönség is részt vesz. Az amatőrmoz- galcm, mely Amerikában indult meg. tette lehe­tővé, a rádiótechnika térfog'iaMsát. Ifjú és öreg, társadalmi állásra vailő tekintet nélkül építette a rádiókészülékét. Sportszerű felbuzdulással re­kordokat hajszolván áthidalják a kezdetleges ne­hézségeket, annyira, hogy minden téren a rádió jelében fejlődtünk az utolsó években. Nem volt inég példa hasonló jelenségre a technika terén, ónért nem lehet elhallgatni, hogy minden buz­galom mellett egy rádiókészülék összeszerelésé­hez a technikai alapfogaknak ismerete is szük­séges. Más térről ügyeljük meg a rádiótechnika kiha­tásait. Több tudományos munka és expedíció csak ■a rádiótechnika segítségével vált lehetővé. Még az orvostudomány is kutató eszköznek használja fel a rádióhullámokat, nem említve, hogy az elekttomagn&tikus hullámoknak diirekt gyógyító hálásuk is van. Időzzünk ennél a pontnál még to­vább- Az e’ektromagneiákus huMmok a modeun tudományban azon kapcsolatot létesítették, mely néi kül még két étttizeddeö azelőtt nem tuditiuk volna a mai technikát elibépzelnL Közgazdasági szempontból a rádiótechnikának jelentőségét ismerjük. Tudományos expedíciókon é módját a hírátvitelnek nélkülözni nem lehet. Visszagondolunk az oly tragikusam befejeződött NobTe-expediciőra és csak a rádiónál!: köszön­hetjük, hogy még több ember nem esett áldozatul e katasztrófának. Szóval mint embermepiési esz­közt is .fölhasználjuk a rádiót, elgondolva, hogy minden hajónak telje® rádió le ée föladóálilomáea van. Naponta száz és száz helyem is állandó meg­figyelő állomások kísérik figyelemimei a drót­nélküli szignálókat és egyetlen egy S. 0. S. sem kerüli el figyelmünket Az embert megértés organizálta e metítőszolgálati eszközt és meg­hatóan hangzik egy-egy segélykérés veszedelem­ben 'lévő embercsoportoktól. A közlekedésben különösem a repülés terén drőteéliküLi hírek biz­tosítják a rendet-. Visszatérünk a rádió jelentősegére a köznapi életben. Minden kritika ©Bemére melyekben a rádió'eadóállomásolmajk is részük van kiválaszt­hatjuk a pilanatnyá hangulateoiknaik ülő program- mct és nem ritkán tervszerűen készülünk el egy opera vagy hasonló leadás végighallgatására. A kulturális oemtrumoktól távollakó hallgatók szá­mára a rádió nagy jelentőséggel hír. Az egyész világon történő dolgokról pár perc múlva tudo­mást szerzünk anélkül, hogy a híreknek utána kellene járnunk. A középosztály részt, vehet min­den kulturális mozgalomban, amit rádió nélkül csak nagy anyagi áldozatok árán szerezhetne meg. Megemlítettük már, hogy az amatőr-mozgalomnak köszönhetjük a rádió elterjedését és ez az elter­jedés tette szükségessé a készülékek nagyban való gyártását. Az amatőrkészülék csak kezdet­ben felelhetett meg. bár a dicsvágy mely az expe­rimentális munkát kísérte nagyobb mint a jó gyári készülék * által elért könnyű kezelés-ben kereshető örömnél. Még pár évvel ezelőtt nem akarták a rádiógyártást komoly iparágnak nevez­ni, ma azonban csak nagy cégek képesek e téren érvényesülni, tekintve, hogy osaik racionális mód­szerrel vált lehetővé a készülékek megfelelő ára. A középosztály jöhet a rádiótechnika terén, mint főkonzumens tekintetbe, evvel már régebben tisz­tában vannak a gyárak. Megemlítendő még, hogy ma a rádió már elvesztette varázsszekrény jelle­gét és hasonló pozíciót akar betölteni, mint akár­csak a telefon. Ez helyén is van, mert nem játék­szer hanem egy közhaszná’lati gépet akarunk a rádióban, találni. Nem helyes továbbá a rádió­készülékben rekordok után hajszolni, mert hiszen csak a lehetőség határán belül érhetünk el ered­ményt. Talán nagyon kevesen lesznek azok, akik csak a leadót befüttyülni hagyják és tudomást szerezve a gép ,yteljesitm-ényérői‘‘ tovább forgat­ják a gombokat. Addig óimig ezen rossz szokáso­kat ki nem küszöböljük, nincs jogunk jó program- mókát kívánni, mert csak a hallgató közönségnek lehet eleget tenni. Aki még a leadóállomások mimmtmmmitöBsmmMmBanmmBMsnn Afjionpaszita száma és nem minősége szerint iltéli meg készü­léke létesítményét, nem kívánhatja a mai hullám- zűrzavarban a jő program kialakulását. Az egyszerű kezelhetőség jegyében fejlesztik a gyárak a rádiókészüléket. Az egy gombos beállítás csak segítőeszköz e probléma megoldásához és ha­tározottan lehet ma már állítom, hogy a jövő ké­szüléke az a készülék lesz, amely a legegyszerűbb módom egy bizonyos számú állomást hoz be. Ma már nem lehet email argumentálná, hogy gyenge és messze állomásokat halljunk, hanem a. bang- kva'ltásöan megfelelő de kisebb számú leadónaJlt tökéletes vétele. Ha ezzel megelégszünk, kívánhat­juk a rádióprogramok kifejlődését é© pedig úgy, hogy ne kelljen találomra a készülékkel megfelelő program után hajszolni. Miitudein rádióöbounenswek joga vám a teadóáíllo- Másoktói befizetőtf pénze arányában jó profijramo! 1 kivánni. Ettől eltekintve joga vám kdvámni, hogy a rádió-vételt zavaró gépek tulajdonosai gondos- 1 kódjának e zavarok kiküszöböléeáről. RámutatAink Németországra, ahol törvény bünteti a zavarókat és kényszeriiette az elektiroipart, hegy motorjaikba és hasonló zavaró készü-lékekbe apparátusokat épít­senek be, melyek a zavart lehetetlenné teszik. [ Nem kell különösebben rámutatnunk e zavarok : által beállott következményekre és nem egy abon- ’ nexus szűnt meg az lenni, eltekintve, hogy saját rossz tapasztalatait az elégedetten, abomnems más­nak is elmondja­Végül rámutatunk még a rádiópropaganda hamis vágányban való elterjedésére és csak kivánmunk kellene, hogy a propagáló cégék ne csak azzal tö­rődjenek, hogy készülékük mily nagyobb szám­ban hagyja el raktáraikat, hanem rámutatva a rá­dió kulturális jelentőségére, gondoskodjanak arról is, hogy a rádióvételt megnehezítő körülmények megszáinjenek és okos árpolitikával a középosztály­nak is lehetővé tegyék a rádióvétel lehetőségiét. RÁDIÓMŰSOR 1MWaWWI)ISMSSRtffi3e®aiBE3" PÉNTEK PRÁGA: 11.15 Gramofon. 12.30 Zenekari hang­verseny Brünnből. Műsoron Leopold, Smetama, M-oor, Weiss és. Iiilimeir müvei. 16.30 Kamara­zene. 18.20, Hírek és előadás németül. 10.20 Vidám félóra. 19.45 Rop-arlz: Szt. Mikulás csodája. Legen­da 17 képben. 20.30 Színjáték a stúdióból. 21.00 A R. J„ zenekarának -hangversenye Novák V. szer­zeményeiből. 22.20 Zenekari hangverseny Pozsony­ból. ■— POZSONY: 11.30 Gramofon. 12.30 Zene- Iram hangverseny Brünnből. 13-30 Gramofon. 13.45 Hírek magyarul és németül. ÍS.00 Szórakoztató zene. 16.30 Kamarazene Prágából. 17.30 Kubát Stepán B. hangversenye. 17.55 Magyar óra. 1. Schulpe dr.: Excelek*?. 2. Jak A.: Esetek a faluból. 3. Zenei rész. Műsorom magyar sze-rők müvei. 19.15 Prága. 22.20 A jelenkor zenéje. A R. J. zenekarának hangversenye. ■— KASSA: 11.30 Gramofon. 12.30 Zenekart hangverseny. Műsor bemondás szerint. 13.30 Hírek magyarul. 17.10 Szólista hangverseny. 19.15 Prága. 22.20 Pozsony. — BERLIN: 21.10 Zenekart hangverseny. — KÖNIGSBERG: 20.00 Künneoke—Be-er—Lumdser: A daloló Vénusz c. operája. — MILÁNÓ: 21.40 Nagy zenekari hangve-rseny. Utána szórakoztató zene. — RÓMA: 20.50 Oííenbach: Szép Hetena.— BÉCS: 11.00 Alpesi zene. 12.00 Bécsi zene. 13.00 Időjelzés és időjárás, hírek, müsorbemondás. 13.10 Bach-müvek gramofonon. 15.00 Időjelzés és idő­járás, hóállás, tőzsde. 15.25 Woliístahl-zenefear. 17.00 Me&ék a Mikulásról 17.30 A romantikus Mendelssohn, felolvasás gramofonnal. 18.15 Az emberisport hetíszemléje. 18.30 Emlékezés Giirar- dira 80-iik születésnapja alkalmából. 19.35 Vidám- est, közreműködnek Leopoldá Hernmann és Mi’sakaja Betya. 20.30 Wagner-Jauregg orvoetenár előadása: Amit még mint orvos doktornak meg kellett tanulnom. 21.00 Rosé-négyes. — BUDA­PEST: 9.15 Hangverseny. Köcremüködák: V. Sza-thmáiry Aranka ('ének), Radó Magda (gor­donka) és í ara-adi Edit (zongora). Zongorán 'kísér Polgár Tibor. 1. a) Bach: Adagio; b) Valemia: Menuetio (Radő Magda). 2. a) Chopin: Ballada — g-mo!ű; b) Liszt: Petrarca sonetto; c) Bartók: Bur- lesák (Perpatvar) (Fernadi Edit). 3. a) Huszka: Gül ba'ba — Leila belépője; b) Lehár: Pacsirta — ,Akkor vagyok boldog*4; c) Lehár: Éva — „Hogy­ha csak egy percig volnál szép" (V. Szathmáry Arámira). 4. a) Golfemuann: Andante; b) Popper: Szerenád (Radó Magda). 5. Delibes—Dohnányi: Naila-keringő (Fámád! Edit). 6. a) Szabados: Késő ősszel; b) Fráter: Tele van a baboskötőm virággal; c) Fráter: Ott, ahol a Maros vize..... (V. Szathmáry Aranka). 7. a) Schubert: An die Muráik; b) Boccherini: Rondo; c) Popper: Mazurka (Radő Magda). 8. Chopin: a) Etűdé; b) Mazurka (Farnadi Edit). 9. a) Ányos: Árnyékos kis ucoá- tokban; b) Ányos: Nem én lettem hűtlen hozzád (V. Szathmá-ry Aranka). 12.05 Az 1. honvéd- gyalogezred zenekarának hangversenye. Karnagy Fricsay Riöhárd. 1. Verdi: Szicíliai vecsemye — előjáték. 2. Mascagni: Mio primo va'lse. 3. Hruby: Egyveleg Eysle-r müveiből 4. Padouk: Magyar parafrázis. 15.30 „A Mikulás tornya". Irta és fel­olvassa Riltoók Margit. 16.00 A Rádió Élet ifjúsági előadása. „A Mikulásról". Irta és felolvassa Ko- sáryné Réz Lola. 17.00 A margitszigeti Nemzeti Sport Uszoda sajtőbemufcatőjárnak helyszíni közve- té&e. 17.30 Horváth Gyula és cigányzenekarának hangversenye. 18.20 Gyorsíró-tanfolyam (Szlaibey Géza). 19 00 „Emlékezés Zichy Nándor grófra." Irta és felolvassa Tóth László dr. 19.30 A m. kiír. Operalbáz előadásának közvetítése. „A végzet ha­talma." Opera 4 felvonásban, 9 képben. Irta F. M. Piave. Átdolgozta F. Werfel. Fordította Lányi Viktor, Zenéjét szerzetté G. Verdi. Utána: Szabó- Guy László jazzbandjérnek hangversenye e Gel- lért-szállóból Vig Miklós (ének) közreműködésé­vel. 1. Porter: What is this Thing — flox. 2. a) Zerkovitz: Szép asszony; b) BéOcesy: Gyöngyvűrág- nyiláskor (Vig M.). 3. Harry Woods: Ein kleiner Kuss am Morgón. 4. 0. Sanders: Adíios Michachos — tangó. 5. a) Sally: Jaj, de ö&merős; b) Fucbss Lipó't: Lesz még egyszer (Vig Miklós). 6. Guy László: Valse du réve. 7. a) Weygand: Kegyelem; b) Szabó—Kellér: Pénteken (Vig Miklós). 8. Joe Alex: Madrid — Paseé dobié. v «, cipőnek f- Két testvér hasonlít egv­'prZ másra, az egyik szép a má­sik rút, a szép Marj krémet 1 használt, arcáról minden ki- \ uw lát ütés, májfolt, szeplő eltűnt, jiarea fiatalos üde lett. ön 'Sw^r H is használjon Mary krémet, . Mary-pudert, Marv-szap­pánt.. . Vegyen egy egész ;i| I garnitúrát. Kész to je : Dr. '■iirijf Laci* Poílák, lekárnik w PlcManoek* . KöZfijATiDA^áCT1 . A genfi konferencia nem teljesítette az agráráilamok preferenciális vámokra vonatkozó kívánságait A délkeleteurópai államok csalódásuknak adtak kifejezést Genf, december 2. Gerwbea «, népszövetség gaz­dasági értekezlete, ameiy kimondottan európai jel­legű nemzetközi tanácskozás volt, a múlt héten véget ért. Az értekezlet eredményét magában fog­laló záró jegyzőkönyvet 26 állam delegátusa irta alá. Az értekezlet legfőbb feladata a márciusban elfogadott genfi kereskedelmi egyezmény életbe­léptetési feltételeinek megállapítása és a nemzetkö­zi árucsere megjavítására irányuló további tár­gyalások előkészítése volt. Az értekezlet munkála­tai olyan' határozat elfogadására vezettek, amely­nek alapján gyakorlatilag lehetővé vált Angisa és az európai államok egész sora között a tárgya­lások megkezdése. Az értekezlet legfontosabb eredménye az a ha« tározat, hogy a délkeleteurópai államok megkez­dik a közvetlen tárgyalásokat a gabonafelesle­geik elhelyezése szempontjából számításba jövő államokkal a preferenciális vámok ügyében. A konferencia többbi határozata közül c-sak az a döntés érdemel említést-, hogy az értekezlet kimon­dotta: a vám-fegyverszüneti egyezmény további im tézkedésig érvényben marad s azok az állomok. Vérszegény gyermekek igyák a Csili-vizet, Csiifürdő amelyek eddig még nem ratifikálták a megállapo­dást, jövő évi január hö 25-éig pótolhatják a rati­fikációt. A délkelet-európai államok delegátusa! a záró­ülésen közős nyilatkozatban kifejezést adtak csa­lódásuknak afelett, hogy preferenciális követe­léseik nem értek el gyakorlati eredményt Egyébként illetékes német helyen kijelentették, hogy az értekezletnek ebben a kérdésben elfoglalt negatív álláspontja egyálotalában nem zárta el a dunai államokkal való gyakorlati tárgyalások to­vábbi útját, A konferencia elnöke, CoIIijn holland delegátus rövid záróbeszédet mondott, amelyben összefoglak va ismertette a konferencia munkálatait. Beszédét azzal fejezte be, hogy az idő sürget és mielőbb le kell dönteni a vámhatárokat. Ha az európai ál* Iamok nem csökkentik rövid időn belül vámtarifá­jukat, úgy az a néhány európai állam, amely a szabadkeres-* kedelem elve alapján áll, teljes csődbe jut s ebben az esetben elkerülhetetlen lesz az európai gaz* daság összeomlása. Az értekezlet tartalma alatt a német delegáció is­mételve megbeszéléseket folytatott a kölcsönös gazdasági összeköttetésekről, néhány állam delegál tusával. így különösen Posse dr. miniszteri rauá- esős és Mán telesen román kereskedelemügyi mi­niszter között folytak tárgyalások a már régebben megkezdett német-román gazdasági tárgyalások előbbrevitele céljából. A román delegáció írásbeli jelentést terjesztett a német delegáció elé. amely--. re az adott válasz szerint Németország alapjában véve kész arra, hogy a román gabona részére pre­ferenciális elbánást biztosítson. Hir szerint ez a preferenciái?* elbánás az árpára és kukoricára szorítkoznék. A német és a holland delegátus között levélvál­tás folyt. A német delegátus késznek nyilatkozott Hollandiával gazdasági tárgyalások megkezdésé­re, azzal a fentartással. hogy a tárgyalások során mezőgazdasági kérdéseket nem érintenek. Végül megemlít égre érdemes még, hogy a gazda­sági értekezlet eredménye alapján valószínű, hogy az angol kormány a vámok szabályozása kérdésé* ben bizonyos kívánságokkal fordul a jövőben a né­met kormányhoz. Amennyiben ez tényleg megtör-* ténik, abban az esetben a német kormány egyide-: jüleg s maga részéről is listát nyújt, amelyen fel­sorolja mindazokat as áruk elhelyezésére irányuló megkönnyítéseket, amelyeket Németország a maga részéről szükségesnek tart. Ebben az ügyben a tárgyalások előreláthatólag a jövő év tavaszán kezdődnek meg. A Zsolnai Hitelbank szanálása egyre késik A cseh és szlovék parlamenti klubok nem támogatják a sslovék betevők küldöttségét Zsolna, deceimber 2. (Saját tudóeitónk jelen­ti.) A Zsolnai Hitelbank moratóriumának ée szanálásának kérdéséről már ismételten meg­emlékeztünk, azonban ma sem vagyunk ab­ban a helyzetben, hogy rövides és kedvező megoldást helyezhetnénk kilátásba. A mora­tórium december elsején már lejárt, a reví­ziót végző bizottság azonban állítólag még ma sem fejezte be munkáját s csak annyi hír szivárgott ki, hogy a fedezetlen veszteség meghaladja a negyvenmillió koronái A Zsolnai Hitelbank a vidéken levő kisebb pénzintézeteket is — amelyekkel üzleti összeköttetésben állóit — igen súlyos hely­zetbe hozta, pedig ezek a kisbankok jó ve­zetés alatt állottak, a helyi lakosság teljes bizalmát élvezték; az Amerikából hazatérő szlovákok ott helyezték el pénzükets most aztán arra ébredtek, hogy a bank a betét­jüket ki nem fizeti. A szanálás egyik nagy akadálya az, hogy a banknak nincs gazdája, sőt nincs olyan sze­mély, aki az igazgatóságot értekezletre egy­behívná. De ha az igazgatóságot valaki össze is hívná, az ülésen egyetlen igazgatósági tag se jelenne meg, mert igy minden anyagi ve­szély nélkül elhúzható a felelőseégrevonás és aztán: qui habét tempus, habét vitám . . . A zsolnai kereskedelmi és ipartársulat min­den tőle telhető módon igyekszik menteni a még menthető értéket s december 3.-án tar­tandó közgyűlésén azt fogja- indítványozni, hogy a bank uj igazgatóságot, válasszon, fenn­tartva természetesen a régi igazgatóság tagjai­nak a személyi felelősségét. A testület ezen­kívül egy küldöttség utján kívánja sürgettet- ni Prágában a szanálási alapból utalandó se­gélyt. Ennél a kérdésnél aztán nagyon érdekes, politikát érintő körülmény merült fel, amely nagyon jellemző arra, hogy mi, szlovén- szkóiak, kire számathatunk, ha bajiba jutunk. mégis A zsolnai kereskedelmi és iipartársulat de­cember 14.-én kíván egy küldöttséget menesz­teni Prágáim, az illetékes minisztériumokhoz e levélben fordult a politikai pártok vezetőiihezj hogy a képviselői klubok a küldöttséget a miniszterek ©lé vezetni ® a kérését támogatni szíveskedjenek. A megkeresés eredménye nem hogy meg­lepő, hanem egyenesen megdöbbentő: valay mennyi kormánypárt és ellenzéki párt is a kérést elutasította, egy párt kivételével, amely a deputációt a helyi képviselőhöz uta­sította, aki majd elvezeti a deputációt —• talán a miniszter ajtajáig. Az egyik párt el­nök, teljes rezigndcióval azt Írja, hogy kár minden lépésért, minden krajcár költségért, az egész deputációzás céltalan. A szanálási összeg kiutalásának a legnagyobb akadálya állítólag az, hogy a bank „zsidó ma­gyar" intézet. Nagyon érdekes volna megálla- tani, hogy az éppen most végrehajtott nép- számlálás során a bank betevői közül —» Trsztena, Dluha, Námesztó, Tardosin, Turóc- szentmárton és ezek vidékeinek szlovák lakó- sai közül mennyien fogják magukat vallani zsidónak és magyarnak. E bank szanálásánál tisztára arról van szó, hogy mintegy 70 mil­lió K fizettessék vissza a szlovák betéteseknek^ akik éppen olyan kevéssé zsidók, mint ma­gyarok. ♦ A* országos keresztényszocialista párt, a magyar nemzeti párt és a Zipser Deutsche Partéi képviselőinek klubja kérdésünkre megállapította, hogy a zsolnai kereskedel­mi és ipartársulat megkeresése a klubhoz nem érkezett, de ha ily kérés befutna, a klub azt a Jegmesszebhmenően támogatni fogja- Szerkesztőség. HALTFKRERíER Cyár'etaiek: Budapest Koílce PleStany FEST - TISZTET NOS Központi üzem cime: Haltenberqer Festöqvdr, Kosire 2 CB. l^ff \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom