Prágai Magyar Hirlap, 1930. december (9. évfolyam, 275-296 / 2496-2517. szám)
1930-12-11 / 282. (2503.) szám
2 T>ÍW<yU-/vWiVAR.- HIRLAV 1930 december 11. csütörtökA szenátus költségvetési bizottsága léhalálban befejezte a költségvetés tárgyalását Miniszteri beszédek — Stodola főelőadó óvatos duhajsággal tiltakozik a beszédidő korlátozása ellen Prága, december 10. A szenátus költségvetési bizottságának ülésén Dérer iskolaügyi miniszter felszólalt és többek között hangsu- Ayozra, hogy a kifogás, mintha a csehszlovák •. iskolaügy az eluemzetlenités tendenciáját szolgálná, teljesen alaptalan és jogtalan. A —miniszter szerint a köztársaság az egyetlen állam, amely szigorúan és lelkiismeretesen eleget tesz nemcsak a többségi nemzet szükségleteinek, hanem az itt élő nemzeti kisebbségek szükségleteinek is. Egyes panaszok, amelyek ily értelemben elhangzottak, még nem lehetnek bizonyítékai annak, hogy a kormány ilyen tendenciával dolgozna és a nemzeti kisebbségeket nemzeti individua- Utasuktól megrabolná. Ilyen tendencia nem létezik és nem is létezhet. A miniszter ezután részletesen foglalkozott a főiskolák ügyével. A tizenöt éves tervre 900 millió korona vau előirányozva, amelynek lényeges részét a pozsonyi Komensky egyetem kiépítésére fordítanák. A pozsonyi egyetem ugyan kicsi, de modern egyetem lesz. Hogy Szlovén szkon egy uj műegyetemet állítsanak fel, ez a gondóla't ugyan nagyon szimpatikus, de nem lehet mint aktuális kérdéssel foglal- - kozni, mert uj műegyetemet sem pénzügyi, ' "-sém tárgyi okokból nem ■ lehetne építeni, ■ •amellett hiány van kvalifikált tanárokban is. y ■ ^étkeznénk — mondottá Dérer — a fiatal . -szlovák technikusok ellen, ha egy hiányos ... főiskolát adnánk nekik. Az ő érdekükben va- Y fóT -ha olyan iskolákat látogatnak, amelyek- Y'.yék múltjuk van. A csehszlovákiai főiskolákon Arányt alá ind sok külföldi hallgató van, ami az egye-s szomszédállamokban uralkodó rend- • ‘kívüli viszonyoknak a következménye. Ez azonban csak átmeneti jelenség és a minisz- - :.iier-szerint sokáig nem fog tartani. Abban az esetben, ha a külföldiek az iskolai kormány- eajáttal szeml: -em viselkednének korrektiii, azaz viss- nőnek a vendégjoggal, ugy utat és módot jajainak majd arra is, hogy’ “ ezeken a dolgokon is 'segítsenek. Az iskolareszort egyéb problémáival fogja Ikózva a miniszter elsősorban a szlovák C‘Y‘ panaszokrayy^lasáJlt. Az iskoláűgyi öészköltségvetésbőf Szloven- .2". szkóra 215 millió korona jut, azaz 22 százalék.-Amellett még megállapítandó az a tény is, :} —hogy Szlovenszkó és a szlovákok azonkívül .részesednek a központi hatóságoknak nyújtott hiteleknél is. hogy a szlovénszkói diákok Prága és Brün.n főiskoláit is látogatják. Ami az iskolaépitési akciót illeti, bejelentette a miniszter, hogy egy uj törvényt készít elő, amely szerint Szlorenszkón huszonöt millió koronás évi állami garancia mellett népiskolákat lógnak építeni. Ruszin szkóra vonatkozólag kiemelte, hogy ott az iskolaügy rohamos lépésben halad előre. Jelenleg ugyan még mindig ven tíz-tizenkétezer gyermek, akik iskolát nem látogatnak, de ezek számára is kurzusokat rendeztek be. Ruszinszkó földrajzi, forgalmi viszonyai sókkal kedvezőtlenebbek, mint Szlovenszkóé, miért is még hosszabb ideig fog tartani, amíg a gyermekek iskolalátogatását teljesen megoldhatjuk. Ismételten hangsúlyozta, hogy a nyelvi káoszban rendet, kell teremteni, e célból egy ruszin bizottságot létesít, amelyben képviselve lesznek az összes nyelvi irányzatok. Ezzel Ruszinszkó autonómiájának első részét lehetne dűlőre juttatni, mert a nyelvi kérdést minden nehézség nélkül el lehet majd intézni, A költségvetési bizottság tegnap a földművelésügyi minisztérium, az állami erdők és birtokok, valamint az állami földhivatal költségvetéseit tárgyalta. Bradács földművelésügyi miniszter beszéde A mai ülésen fölszólalt Bradács földművelésügyi miniszter, aki azt hangoztatta, hogy a földművelésügyi minisztérium nem késett el a gazdasági válság elodázására vonatkozó kérdések rendezésével, ba azonban minden nem sikerült, ezért nem egyedül a minisztérium vonható felelősségre, hanem ennek okai a viszonyokban s azonkívül a nemzetközi szerződésekben is keresendők. A minisztérium az uj kormány működése elején már körvonalozta programját, de politikai okok miatt mindeut nem lehetett megválóéi tani, Első kötelessége az államnak neme- i siieni a mezőgazdasági termékeket, mért a nemesi tett, jo bb mezőga zdasági termékkel pótolni lehet a külföldről behozott jobb kvalitású mezőgazdasági termékeket. A minisztérium nagy figyelmet tanúsít a 'tagosítás kérdése iránt is és a kérvényeket jóindulatúan intézi el, állami támogatást ad elsősorban a meliorációs szövetkezeteknek, de egyéneknek; is. A folyószabályozások, amelyek kapcsolatban vaunak a föld tagosítással, nemcsak a történelmi országokban hajtandók intenzive végre, hanem elsősorban Szlovenszkón és Ruszinszkóban. A miniszter megígéri, hogy minden lehetőt el fog követni, hogy Szlovenszkó és Ru9zinszkó áldásdus földjét meliorizáiják. A minisztérium örülne annak, ha a parlament megszavazná az elemi kár elleni kötelező biztosításról szóló törvényjavaslatot. Általánosan megállapították, hogy a mezőgazdák nem bírják el az óriási terheket. Itt elsősorban is rámutat a miniszter arra, hogy a mezőgazdák nem tudják a ma különösen Szlovenszkón és Ruszin- szkőban használatos magas kamatlábat megfizetni, mert itt a kamatláb néha húsz titási törvény 11. paragrafusa alapján a nagybirtokosoknak 150 —250, maximálisan 500 hold földet lehet meghagyni, így 1805 földbirtokosnak meghagytak 555.572 hektár földet. Egy földbirtokosra tehát aránylagoe&n 308 hektár föld esik. Usrvane törvény 3. paragrafusa alapján a kisajátítás alól kizáratnak mindazok a földterületek, amelyek kapcsolatban vannak valamilyen gazdasági üzemmel, például cukorgyárral, sörgyárral. Ennek alapján 19.300 hektár földet oldottak fel a foglalás alól E törvény 20. paragrafusa alapján a földbirtokos tulajdonában lehet hagyni a földnek ama részét, amelyet a műemlékeket védő hivatal kiNátha ellen FORMÁN $SV százaléknál is magasabb. Ezektől a mező- j jelöl. Ilyen esetben 992 földtulajdonosnak gazdáktól nem lehet tehát azt kérni, hogy j 650.351 hektár földet oldottak fel a foglalás szállítsák le áraikat és ugyanakkor tartsak el családjukat is. Minden kompromisszumot elfogad, amely az árkérdés rendezését szolgálja é9 egyensúlyt hoz létre a mezőgazdaság és az ipar között. Kijelenti, hogy a szenátusnak rövidesen alkalma lesz szavazni mindazon kérdések fölött, amik a vita folyamán elhangzottak, mivel uj törvényjavaslatokat fog benyújtani. Az uj védővám törvények alapján, amelyek ugyan nem elégségesek a belföldi mezőgazdaság védelmére, sikerült már egészen tisztességes kereskedelmi szerződést kötni Romániával. A Magyarországgal kötött, kereskedelmi szerződés december 15-én jár le és kérdés, hogyan sikerül a két állaim közti kereskedelmi kapcsolatokat újból rendezni. Egyesek azt mondották, hogy talán szerencsésebb volna a vámok helyett az importált gabona mennyiségét kontingentálni. Ezzel szemben a. miniszter azt kérdezi, vájjon hogyan lehet kontingentálni az ipari termékek kivitelét, mert. hiszen valószínű, hogy a behozatal kontingentélásával kapcsolatban a külállamok a hozzájuk bevitt ipari cikkek kontingeníálását is követelni fogják.. A minisztérium javaslatot fog benyújtani a mező- gazdasági hitel állami garanciájára vonafko-. r.ólag és egyúttal alkalmat nyújt arra is, hogy a kamatlábat a mezőgazdasági hitel terén leszáll!thassák. Voienffek mérlege a földreformról VoZenilek, az állami földhivatal elnöke, ugyancsak felszólalt és a szenátusban elhangzott felszólalásokkal kapcsolatban ismételte mindazt, amit a képviselőház költségvetési bizottságaiban elmondott a kisajátított birtokok egyes részeinek felszabadítása ügyében. Rámutatott arra, hogy a kisajáalól. Végül az egyik szenátor felszólalására Vozsenilek kijelentette, hogy a máltai lovagrend nem azért kapta meg a Teleki grófi birtokot, mert Csehországban és Morvaországban eladta volna saját birtokait, hanem a legfelsőbb közigazgatási bíróság döntése alapján a földhivatal nem tagadhatja meg hozzájárulását egy teljes birtok vásárlásához. A Máltai rend nem tett egyebet, mint egy tranz- akciót hajtott végre és épp ezért a földhivatalnak meg kellett adnia az engedélyt, természetesen azzal a feltétellel, hogy ezen az uj birtokon is végre hajtják a földreformot. Ezután Matousek kereskedelmi miniszter mondott hosszabb beszédet, amelyben kitért a csehszlovák-magyar kereskedelmi szerződés kérdésére is. Elrendelik a vita gyors befejezését Prága, december 10. A költségvetés! bizottság mai ülése meglepetést keltett, - amennyiben Kara® bizottsági elnök tolmácsolta a szenátus elnökségének ama kívánságát, hogy a bizottság még ma fejezze be a költségvetés vitáját, hogy a szenátus plénuma a költségvetést december 20-ig letárgyalhassa. Karas elnök figyelmeztette a bizottságot, hogy a szenátus határozatot hozhat egy provizórikus kői bségvetésre és kényszerítheti a képviselőházat arra, hogy közvetlen karácsony Után ismét összeüljön. Ettől a tervtől azonban a szenátus távol áll és a maga részéről arra kéri a bizottságot, hogy lehetőleg gyorsan intézze el a költségvetést. Zimák csál szociáldemokrata ellenzi a beszédidő korlátozását, hanem felhívja a bizottság tagjait, hogy önként rövidítsék meg beszédeiket. Erre gyors ütemben megkezdték a közmunkaügyi, postaügyi és vasutügyi minisztérium költség- vetéseinek vitáját. Egv órás vita után felszólalt Dostalek közmunkaügyi miniszter Mlöoch vasutügyi miniszter és Hatha dr. postaügyi vezérigazgató a beteg Franké miniszter helyettesítésében. A vita lapunk zártakor még tart és éjszaka befejeződik a költségvetési bizottság tárgyalása. ;ÍBEfíEM EMBEKEH ke gén? IRTA: MARÁI SÁNDOR Cop$r igfit b$ Pantóeon (83) Paris szelíden világított a szép, napfényes •délelőttön, ökörnyál úszott a Champs Elyséen a levegőben, finom, hosszú autók hangtalanul mentek el mellette, a Bois felé, az a 'különös, fátyolos világítás derengett minden- félé, párás és gyöngyiszinii, az illatos köd, mely csak az egészen nagyvárosok felett üíl ■ .meg. Nem, gondolta, itt nem szabad tétovázni. : Én nem vagyok se fekete, se sárga, vagy barna, én éppen elég fehér vagyok ahhoz, ■ hogy odahaza éljek, ahol legalább tisztes- cégesen hal meg az ember, egyedül egy szobában, s nem lesz napáhir belőle. Benyitott ' ti követség kapuján, egy soflőr autót mosott ; az udvaron, az udvar végében, egy félszerre emlékeztető épületben, megtalálta a konzu- •;0átus helyiségeit, egy bagószagu teremben sokan, ültek már a padokon, leült az egyik sarokba és elkezdett hazafelé utazni. Ez már <,g%y kissé Magyarország volt, ez a szoba, a .fglon plakát lógott, a magyar államvasutak menetrendj-o, egy gőzhajózási társaság színes ■plakátja, fehér hajó úszott a Dunán, fátyo- (Jos hölgy állott a fedélzet korlátjának dőlve is az erdős partokat nézte, a várromot. Elha- . jározta, hogy mihelyst hazaér, kiutazik egy 'bajéval Visegrádra és megnézi az erdőket és a várromod, s j A szobáiban munkások vártaik türelmesen, a jegy áráról beszéltek, a carte dMdentitéről, I munkáéngediéllyről, a puteaux-i lakásviszonyokról és, önkéntelenül súgva és halkabban, hogy’ mi van odahaza, van-e munka, milyen a soruk az embereknek? Csendesen ült köztük, várta, mig sorrakerül, kettesével engedték be őket a másik szobába, s nagyon soká tartott, mig egy uj pár előléphetett, mert ■időközben urak érkeztek, kik magyarul beszéltek, s egy konzulátusi tisztviselő soron- kivül kisérte be őket, egy hotelszolga jött útlevelekkel, ezt is előre engedték, egy Cook- ember jött egyenruhában, ez is éléjük került. Türelmesen vártak, szó nélkül, az egyik ajtó felnyílt s egy alacsony, kopasz embert látott, aki Írógépbe diktált egy kisasszonynak s ezt a mondatot hallotta: „...és a forgópont megerősítendő ..aztán becsapták az ajtót. Ezen hosszan eltűnődött, ráért, végiképpen nem értette, mi lehet az a forgópont, melyet meg kell erősíteni? Vártak, ahogy ezt mindig csinálták, mindannyian, akik itt ültek, ő is, hivatalokban, mu nkakö zve ütőnél, a kapu előtt és a pénztár előtt, mindig és mindenütt, s e pillanatban ugy tűnt fel neki, mintha egyebet se csinált volna Párisban, csak várt állandóan valamire. Ez már Magyarország volt, csendes emberekkel, akik türelmesen várakoztak, katonás- hangú hivatalnokokkal, még a hivatalnoknők is katonásan beszéltek, keményen és határozottan. Dél felé sor rákerült, a zsúfolt, irodában egy Jókaí-regényhősre emlékeztető omilxyr ült az asztal mögött, idősebb, dohány* szago ur, aki valahogyan Anlkersohmidt lovagra emlékeztette s nagy borosfyánszipká- ból szivarozott. A falon a magyar címer lógott, dús aranyozással, de jgoroean. Hit k várna a kellett egyideig, ez már a fegyelem volt, az otthoni kartoték, egyszerre megint neve ..volt, kora, adatai, ez már nem a felelőtlen lézengós állapota volt többé, hanem biztos talaj, sok kötelességgel, kevés joggal, az Állam. Elküldték, hogy jöjjön vissza másna-p, olyan gyorsan nem megy az ilyesmi. S másnap újra eljött, ült a bagószagu teremben, ahol ismerős arootk várakoztak, suttogva és riadtan. Aztán kapott egy „ideiglenes" ntlevelet, künn állott az uccán, mélyen lélegzett, most már remegett az utazás izgalmától. A követség épületével szemközt a nagy hotel forgóajiájából fiatal nő lépett, ki, mozdulatain, ruháján a távolság érzett, a nagy hotelben az éjszaka, a fürdő, jókedvűen nézett körül, a jó időnek örült, Párásnak, a gazdagságnak és annak, hogy fiatal és Pá- risban van. Utánanézett a nőnek, halántékát dörzsölte, beszivta ezt a jó szagát a távoli életnek, melyet a nő elpermetezett az uccán, elment a jegyirodába. Előző este szerzett pénzt is. Sokkal köny- nyebben, mint hitte, hazautazásra egyszerűen és nehézség nélkül lehetett pénzt szerezni, a hazautazok hálás 69 jó kuncsaftok s a ca- caouettes ember adott, a költségekre ötszáz frankot, igaz, hogy előre levonta a kamatokat. írást kellett adnia a pénzről, felirta apja nevét, címét s megígérte, hogy azonnal átutalja, mihelyst hazaér. — Halandók vagyunk — mondta a eacaoueltes és eltette az irá«t. Hát a doktor ur is kiszolgált Páris- bau ? ... Vigyorgott, ő biztos kezekkel dolgozott, csinos kis üzleteket csinált mellékesen a magyarokkal, ismerte az embereit. „Oa- caouetfe!" — rikkantotta búcsúzó rá ‘ vígan, i nkább csak kedveskedésből s kezet szőri lob tat Elment a jegyirodába, szemközt a Made- leine-el s vásárolt egy harmadosztályú jegyet Budapestig. Amig a hivatalnok összeállította a jegyfüzetet, a pultra dőlt s babrált a prospektusok között, melyek szertebevertek az üvegpulton, havasi tájajk és tengeri hangulatok, helységnevek, mint Bombay, London, Firenze, Jeruzsálem kallódtak körülötte. Turkált a világ nagy címei között s égy propagandafüzet akadt a kezébe a Bretagne* ról, zöldnyomásos felvételek St. Malóró,, * Mont St. MLehelről, a Finistére egyes pontjairól, a villákról és a tengerről. Ennek nagyon megörült és gondosan eltette a füzetet az útlevél mellé, majd otthon megmutatja,, gondolta,. Egy angol tanitónő hajolt, mellette a pultra, táultónŐ, vagy nevelőnő, abból a száraz, sovány fajtából, rágcsáló-arcában szűrős, hideg szemekkel, csonlkeretes pápaszemmel, ideiglenesen kocogott gyűrűs kezével az üveg’a- pon és angolul kérdezte, kellemeten, rikücso ló és hideg hangon: — Itt adják b jegyeket Kölnbe is? Felnézett a sovány vércse-arcba, összeszedte angol tudását és megnyugtatta, hogy itt adják á jegyeket Kölnbe iá. A nő azzal a tolakodó közönnyel kérdezte tovább, ahogy oSak angol nők tudnak külföldön mindönkit szolgá latukba álditani. — ön ismerős Kölnben? Tud ajánlani egy hotelt?. — S rögtön meg Is szabta feltétedéit: — Ne legyen drága s lehetőleg angolok járjanak oda. Megbámulta a nőt és fejét rázta. Aztán eszébe jutott valami és barátságosan mond' In, franciául: „Ön mangó assez bion. a Cológ- noY (Vége következik.)
