Prágai Magyar Hirlap, 1930. december (9. évfolyam, 275-296 / 2496-2517. szám)

1930-12-11 / 282. (2503.) szám

2 T>ÍW<yU-/vWiVAR.- HIRLAV 1930 december 11. csütörtök­A szenátus költségvetési bizottsága léhalálban befejezte a költségvetés tárgyalását Miniszteri beszédek — Stodola főelőadó óvatos duhajsággal tiltakozik a beszédidő korlátozása ellen Prága, december 10. A szenátus költségve­tési bizottságának ülésén Dérer iskolaügyi miniszter felszólalt és többek között hangsu- Ayozra, hogy a kifogás, mintha a csehszlovák •. iskolaügy az eluemzetlenités tendenciáját szolgálná, teljesen alaptalan és jogtalan. A —miniszter szerint a köztársaság az egyetlen állam, amely szi­gorúan és lelkiismeretesen eleget tesz nemcsak a többségi nemzet szükségletei­nek, hanem az itt élő nemzeti kisebbségek szükségleteinek is. Egyes panaszok, ame­lyek ily értelemben elhangzottak, még nem lehetnek bizonyítékai annak, hogy a kor­mány ilyen tendenciával dolgozna és a nemzeti kisebbségeket nemzeti individua- Utasuktól megrabolná. Ilyen tendencia nem létezik és nem is létezhet. A miniszter ezután részletesen foglalkozott a főiskolák ügyével. A tizenöt éves tervre 900 millió korona vau előirányozva, amelynek lé­nyeges részét a pozsonyi Komensky egyetem kiépítésére fordítanák. A pozsonyi egyetem ugyan kicsi, de modern egyetem lesz. Hogy Szlovén szkon egy uj műegyetemet állítsanak fel, ez a gondóla't ugyan nagyon szimpatikus, de nem lehet mint aktuális kérdéssel foglal- - kozni, mert uj műegyetemet sem pénzügyi, ' "-sém tárgyi okokból nem ■ lehetne építeni, ■ •amellett hiány van kvalifikált tanárokban is. y ■ ^étkeznénk — mondottá Dérer — a fiatal . -szlovák technikusok ellen, ha egy hiányos ... főiskolát adnánk nekik. Az ő érdekükben va- Y fóT -ha olyan iskolákat látogatnak, amelyek- Y'.yék múltjuk van. A csehszlovákiai főiskolákon Arányt alá ind sok külföldi hallgató van, ami az egye-s szomszédállamokban uralkodó rend- • ‘kívüli viszonyoknak a következménye. Ez azonban csak átmeneti jelenség és a minisz- - :.iier-szerint sokáig nem fog tartani. Abban az esetben, ha a külföldiek az iskolai kormány- eajáttal szeml: -em viselkednének korrek­tiii, azaz viss- nőnek a vendégjoggal, ugy utat és módot jajainak majd arra is, hogy’ “ ezeken a dolgokon is 'segítsenek. Az iskolareszort egyéb problémáival fog­ja Ikózva a miniszter elsősorban a szlovák C‘Y‘ panaszokrayy^lasáJlt. Az iskoláűgyi öészköltségvetésbőf Szloven- .2". szkóra 215 millió korona jut, azaz 22 száza­lék.-Amellett még megállapítandó az a tény is, :} —hogy Szlovenszkó és a szlovákok azonkívül .részesednek a központi hatóságoknak nyúj­tott hiteleknél is. hogy a szlovénszkói diákok Prága és Brün.n főiskoláit is látogatják. Ami az iskolaépitési akciót illeti, bejelentette a miniszter, hogy egy uj törvényt készít elő, amely szerint Szlorenszkón huszonöt millió koronás évi állami garancia mellett népiskolákat lóg­nak építeni. Ruszin szkóra vonatkozólag kiemelte, hogy ott az iskolaügy rohamos lépésben halad előre. Jelenleg ugyan még mindig ven tíz-tizenkétezer gyermek, akik iskolát nem látogatnak, de ezek számára is kurzusokat rendeztek be. Ruszinszkó földrajzi, forgalmi viszonyai sók­kal kedvezőtlenebbek, mint Szlovenszkóé, mi­ért is még hosszabb ideig fog tartani, amíg a gyermekek iskolalátogatását teljesen megold­hatjuk. Ismételten hangsúlyozta, hogy a nyelvi káoszban rendet, kell teremteni, e célból egy ruszin bizottságot létesít, amelyben képviselve lesznek az összes nyelvi irány­zatok. Ezzel Ruszinszkó autonómiájának el­ső részét lehetne dűlőre juttatni, mert a nyelvi kérdést minden nehézség nélkül el lehet majd intézni, A költségvetési bizottság tegnap a földmű­velésügyi minisztérium, az állami erdők és birtokok, valamint az állami földhivatal költ­ségvetéseit tárgyalta. Bradács földművelésügyi miniszter beszéde A mai ülésen fölszólalt Bradács földműve­lésügyi miniszter, aki azt hangoztatta, hogy a földművelésügyi minisztérium nem késett el a gazdasági válság elodázására vonatkozó kérdések rendezésével, ba azonban minden nem sikerült, ezért nem egyedül a minisz­térium vonható felelősségre, hanem ennek okai a viszonyokban s azonkívül a nemzet­közi szerződésekben is keresendők. A mi­nisztérium az uj kormány működése elején már körvonalozta programját, de politikai okok miatt mindeut nem lehetett megváló­éi tani, Első kötelessége az államnak neme- i siieni a mezőgazdasági termékeket, mért a nemesi tett, jo bb mezőga zdasági termékkel pótolni lehet a külföldről behozott jobb kva­litású mezőgazdasági termékeket. A minisz­térium nagy figyelmet tanúsít a 'tagosítás kérdése iránt is és a kérvényeket jóindula­túan intézi el, állami támogatást ad elsősor­ban a meliorációs szövetkezeteknek, de egyéneknek; is. A folyószabályozások, ame­lyek kapcsolatban vaunak a föld tagosítás­sal, nemcsak a történelmi országokban haj­tandók intenzive végre, hanem elsősorban Szlovenszkón és Ruszinszkóban. A miniszter megígéri, hogy minden lehetőt el fog követni, hogy Szlo­venszkó és Ru9zinszkó áldásdus földjét meliorizáiják. A minisztérium örülne annak, ha a parla­ment megszavazná az elemi kár elleni köte­lező biztosításról szóló törvényjavaslatot. Ál­talánosan megállapították, hogy a mezőgazdák nem bírják el az óriási ter­heket. Itt elsősorban is rámutat a minisz­ter arra, hogy a mezőgazdák nem tudják a ma különösen Szlovenszkón és Ruszin- szkőban használatos magas kamatlábat megfizetni, mert itt a kamatláb néha húsz titási törvény 11. paragrafusa alapján a nagybirtokosoknak 150 —250, maximálisan 500 hold földet lehet meghagyni, így 1805 földbirtokosnak meghagytak 555.572 hektár földet. Egy földbirtokosra tehát aránylagoe&n 308 hektár föld esik. Usrvane törvény 3. paragrafusa alapján a ki­sajátítás alól kizáratnak mindazok a földte­rületek, amelyek kapcsolatban vannak vala­milyen gazdasági üzemmel, például cukor­gyárral, sörgyárral. Ennek alapján 19.300 hek­tár földet oldottak fel a foglalás alól E tör­vény 20. paragrafusa alapján a földbirtokos tulajdonában lehet hagyni a földnek ama ré­szét, amelyet a műemlékeket védő hivatal ki­Nátha ellen FORMÁN $SV százaléknál is magasabb. Ezektől a mező- j jelöl. Ilyen esetben 992 földtulajdonosnak gazdáktól nem lehet tehát azt kérni, hogy j 650.351 hektár földet oldottak fel a foglalás szállítsák le áraikat és ugyanakkor tart­sak el családjukat is. Minden kompro­misszumot elfogad, amely az árkérdés rendezését szolgálja é9 egyensúlyt hoz létre a mezőgazdaság és az ipar között. Kijelenti, hogy a szenátusnak rövidesen al­kalma lesz szavazni mindazon kérdések fö­lött, amik a vita folyamán elhangzottak, mi­vel uj törvényjavaslatokat fog benyújtani. Az uj védővám törvények alapján, amelyek ugyan nem elégségesek a belföldi mezőgaz­daság védelmére, sikerült már egészen tisz­tességes kereskedelmi szerződést kötni Ro­mániával. A Magyarországgal kötött, kereskedelmi szerződés december 15-én jár le és kér­dés, hogyan sikerül a két állaim közti ke­reskedelmi kapcsolatokat újból rendezni. Egyesek azt mondották, hogy talán szeren­csésebb volna a vámok helyett az importált gabona mennyiségét kontingentálni. Ezzel szemben a. miniszter azt kérdezi, vájjon ho­gyan lehet kontingentálni az ipari termékek kivitelét, mert. hiszen valószínű, hogy a be­hozatal kontingentélásával kapcsolatban a külállamok a hozzájuk bevitt ipari cikkek kontingeníálását is követelni fogják.. A mi­nisztérium javaslatot fog benyújtani a mező- gazdasági hitel állami garanciájára vonafko-. r.ólag és egyúttal alkalmat nyújt arra is, hogy a kamatlábat a mezőgazdasági hitel terén leszáll!thassák. Voienffek mérlege a földreformról VoZenilek, az állami földhivatal elnöke, ugyancsak felszólalt és a szenátusban el­hangzott felszólalásokkal kapcsolatban is­mételte mindazt, amit a képviselőház költ­ségvetési bizottságaiban elmondott a kisajá­tított birtokok egyes részeinek felszabadítá­sa ügyében. Rámutatott arra, hogy a kisajá­alól. Végül az egyik szenátor felszólalására Vozsenilek kijelentette, hogy a máltai lovag­rend nem azért kapta meg a Teleki grófi birtokot, mert Csehországban és Morvaország­ban eladta volna saját birtokait, hanem a leg­felsőbb közigazgatási bíróság döntése alap­ján a földhivatal nem tagadhatja meg hozzá­járulását egy teljes birtok vásárlásához. A Máltai rend nem tett egyebet, mint egy tranz- akciót hajtott végre és épp ezért a földhiva­talnak meg kellett adnia az engedélyt, ter­mészetesen azzal a feltétellel, hogy ezen az uj birtokon is végre hajtják a földreformot. Ezután Matousek kereskedelmi miniszter mondott hosszabb beszédet, amelyben kitért a csehszlovák-magyar kereskedelmi szerződés kérdésére is. Elrendelik a vita gyors befejezését Prága, december 10. A költségvetés! bizott­ság mai ülése meglepetést keltett, - amennyi­ben Kara® bizottsági elnök tolmácsolta a sze­nátus elnökségének ama kívánságát, hogy a bizottság még ma fejezze be a költségve­tés vitáját, hogy a szenátus plénuma a költ­ségvetést december 20-ig letárgyalhassa. Karas elnök figyelmeztette a bizottságot, hogy a szenátus határozatot hozhat egy provizóri­kus kői bségvetésre és kényszerítheti a képvi­selőházat arra, hogy közvetlen karácsony Után ismét összeüljön. Ettől a tervtől azonban a szenátus távol áll és a maga részéről arra kéri a bizottságot, hogy lehetőleg gyorsan intézze el a költségvetést. Zimák csál szo­ciáldemokrata ellenzi a beszédidő korlátozá­sát, hanem felhívja a bizottság tagjait, hogy önként rövidítsék meg beszédeiket. Erre gyors ütemben megkezdték a közmunkaügyi, postaügyi és vasutügyi minisztérium költség- vetéseinek vitáját. Egv órás vita után felszó­lalt Dostalek közmunkaügyi miniszter Mlöoch vasutügyi miniszter és Hatha dr. postaügyi vezérigazgató a beteg Franké miniszter he­lyettesítésében. A vita lapunk zártakor még tart és éjszaka befejeződik a költségvetési bi­zottság tárgyalása. ;ÍBEfíEM EMBEKEH ke gén? IRTA: MARÁI SÁNDOR Cop$r igfit b$ Pantóeon (83) Paris szelíden világított a szép, napfényes •délelőttön, ökörnyál úszott a Champs Elyséen a levegőben, finom, hosszú autók hangta­lanul mentek el mellette, a Bois felé, az a 'különös, fátyolos világítás derengett minden- félé, párás és gyöngyiszinii, az illatos köd, mely csak az egészen nagyvárosok felett üíl ■ .meg. Nem, gondolta, itt nem szabad tétovázni. : Én nem vagyok se fekete, se sárga, vagy barna, én éppen elég fehér vagyok ahhoz, ■ hogy odahaza éljek, ahol legalább tisztes- cégesen hal meg az ember, egyedül egy szo­bában, s nem lesz napáhir belőle. Benyitott ' ti követség kapuján, egy soflőr autót mosott ; az udvaron, az udvar végében, egy félszerre emlékeztető épületben, megtalálta a konzu- •;0átus helyiségeit, egy bagószagu teremben sokan, ültek már a padokon, leült az egyik sarokba és elkezdett hazafelé utazni. Ez már <,g%y kissé Magyarország volt, ez a szoba, a .fglon plakát lógott, a magyar államvasutak menetrendj-o, egy gőzhajózási társaság színes ■plakátja, fehér hajó úszott a Dunán, fátyo- (Jos hölgy állott a fedélzet korlátjának dőlve is az erdős partokat nézte, a várromot. Elha- . jározta, hogy mihelyst hazaér, kiutazik egy 'bajéval Visegrádra és megnézi az erdőket és a várromod, s j A szobáiban munkások vártaik türelmesen, a jegy áráról beszéltek, a carte dMdentitéről, I munkáéngediéllyről, a puteaux-i lakásviszo­nyokról és, önkéntelenül súgva és halkabban, hogy’ mi van odahaza, van-e munka, milyen a soruk az embereknek? Csendesen ült köz­tük, várta, mig sorrakerül, kettesével enged­ték be őket a másik szobába, s nagyon soká tartott, mig egy uj pár előléphetett, mert ■időközben urak érkeztek, kik magyarul be­széltek, s egy konzulátusi tisztviselő soron- kivül kisérte be őket, egy hotelszolga jött útlevelekkel, ezt is előre engedték, egy Cook- ember jött egyenruhában, ez is éléjük ke­rült. Türelmesen vártak, szó nélkül, az egyik ajtó felnyílt s egy alacsony, kopasz embert látott, aki Írógépbe diktált egy kisasszony­nak s ezt a mondatot hallotta: „...és a for­gópont megerősítendő ..aztán becsapták az ajtót. Ezen hosszan eltűnődött, ráért, vég­iképpen nem értette, mi lehet az a forgópont, melyet meg kell erősíteni? Vártak, ahogy ezt mindig csinálták, mindannyian, akik itt ültek, ő is, hivatalokban, mu nkakö zve ütőnél, a kapu előtt és a pénztár előtt, mindig és mindenütt, s e pillanatban ugy tűnt fel neki, mintha egyebet se csinált volna Párisban, csak várt állandóan valamire. Ez már Magyarország volt, csendes embe­rekkel, akik türelmesen várakoztak, katonás- hangú hivatalnokokkal, még a hivatalnok­nők is katonásan beszéltek, keményen és határozottan. Dél felé sor rákerült, a zsúfolt, irodában egy Jókaí-regényhősre emlékeztető omilxyr ült az asztal mögött, idősebb, dohány* szago ur, aki valahogyan Anlkersohmidt lo­vagra emlékeztette s nagy borosfyánszipká- ból szivarozott. A falon a magyar címer ló­gott, dús aranyozással, de jgoroean. Hit k vár­na a kellett egyideig, ez már a fegyelem volt, az otthoni kartoték, egyszerre megint neve ..volt, kora, adatai, ez már nem a felelőtlen lézengós állapota volt többé, hanem biztos talaj, sok kötelességgel, kevés joggal, az Ál­lam. Elküldték, hogy jöjjön vissza másna-p, olyan gyorsan nem megy az ilyesmi. S másnap újra eljött, ült a bagószagu te­remben, ahol ismerős arootk várakoztak, sut­togva és riadtan. Aztán kapott egy „ideigle­nes" ntlevelet, künn állott az uccán, mélyen lélegzett, most már remegett az utazás izgal­mától. A követség épületével szemközt a nagy hotel forgóajiájából fiatal nő lépett, ki, mozdulatain, ruháján a távolság érzett, a nagy hotelben az éjszaka, a fürdő, jókedvűen né­zett körül, a jó időnek örült, Párásnak, a gazdagságnak és annak, hogy fiatal és Pá- risban van. Utánanézett a nőnek, halántékát dörzsölte, beszivta ezt a jó szagát a távoli életnek, melyet a nő elpermetezett az uccán, elment a jegyirodába. Előző este szerzett pénzt is. Sokkal köny- nyebben, mint hitte, hazautazásra egyszerűen és nehézség nélkül lehetett pénzt szerezni, a hazautazok hálás 69 jó kuncsaftok s a ca- caouettes ember adott, a költségekre ötszáz frankot, igaz, hogy előre levonta a kamato­kat. írást kellett adnia a pénzről, felirta apja nevét, címét s megígérte, hogy azonnal átutalja, mihelyst hazaér. — Halandók va­gyunk — mondta a eacaoueltes és eltette az irá«t. Hát a doktor ur is kiszolgált Páris- bau ? ... Vigyorgott, ő biztos kezekkel dolgo­zott, csinos kis üzleteket csinált mellékesen a magyarokkal, ismerte az embereit. „Oa- caouetfe!" — rikkantotta búcsúzó rá ‘ vígan, i nkább csak kedveskedésből s kezet szőri lob tat Elment a jegyirodába, szemközt a Made- leine-el s vásárolt egy harmadosztályú je­gyet Budapestig. Amig a hivatalnok összeál­lította a jegyfüzetet, a pultra dőlt s babrált a prospektusok között, melyek szertebever­tek az üvegpulton, havasi tájajk és tengeri hangulatok, helységnevek, mint Bombay, Lon­don, Firenze, Jeruzsálem kallódtak körülöt­te. Turkált a világ nagy címei között s égy propagandafüzet akadt a kezébe a Bretagne* ról, zöldnyomásos felvételek St. Malóró,, * Mont St. MLehelről, a Finistére egyes pont­jairól, a villákról és a tengerről. Ennek na­gyon megörült és gondosan eltette a füzetet az útlevél mellé, majd otthon megmutatja,, gondolta,. Egy angol tanitónő hajolt, mellette a pult­ra, táultónŐ, vagy nevelőnő, abból a száraz, sovány fajtából, rágcsáló-arcában szűrős, hideg szemekkel, csonlkeretes pápaszemmel, ideig­lenesen kocogott gyűrűs kezével az üveg’a- pon és angolul kérdezte, kellemeten, rikücso ló és hideg hangon: — Itt adják b jegyeket Kölnbe is? Felnézett a sovány vércse-arcba, összeszed­te angol tudását és megnyugtatta, hogy itt ad­ják á jegyeket Kölnbe iá. A nő azzal a tola­kodó közönnyel kérdezte tovább, ahogy oSak angol nők tudnak külföldön mindönkit szolgá latukba álditani. — ön ismerős Kölnben? Tud ajánlani egy hotelt?. — S rögtön meg Is szabta feltétedéit: — Ne legyen drága s lehetőleg angolok járja­nak oda. Megbámulta a nőt és fejét rázta. Aztán eszébe jutott valami és barátságosan mond' In, franciául: „Ön mangó assez bion. a Cológ- noY (Vége következik.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom