Prágai Magyar Hirlap, 1930. december (9. évfolyam, 275-296 / 2496-2517. szám)
1930-12-11 / 282. (2503.) szám
1930 december 11, csütörtök. r>RXGAI-A\AG^AR-HtRLAI> s HOGYAN EL ES KÜZKÖDIKSZLOVENSZKÖ A SZLOVÁKSÁG LELKÉBEN XVII. Zsolna nyolc év alatt többet fejlődött, mint másfél évszázad alatt, — de a saját erejéből Beszélgetés Ruliika Tamás apáttal - A város utcasorai megkétszereződtek, lakossága pedig megháromszorozódott - A hatalom mostohán kezeli Szlovenszkó harmadik városát Hiány az iskolákban - Tultengés az italmérésekben - Politika mindenben Zsolna, december. Végre egy város, amelynek nem a de- klassziííkálás és a visszahullás leit osztályrésze, hanem friss erővel tört előre a nagy- gyáfejl'ődés utján. Zsolna szenzáció annak, &ki évtizede nem látta: nemcsak hatalmasan kiépült és megnövekedett, hanem pozitív, uj rangot szerzett a szlovenszkói városi kultúrában. A kirakatokból már egy igényes és választékos ízlésű nagyváros tükröződik, impozáns modern épületeiből és valóságos uj kolóniáiból az alkotni tudás lendülete. Itt már egészséges, teli tüdővel lélegzik egy elevenen lüktető modern város, amely még hozzá elmondhatja, hogy a saját emberségéből és nem szubvenciók frissen megnyitott forrásaiból és nem a protekció pórázán lett azzá, ami. Jóleső a sok torzónak maradt vagy éppen tiszteletreméltó pozíciókból visz- szabukott szlovenszkói városok között látni ezt a megfiatalodást és megnövekedést az árkádos zsolnai főtér körül. Csak kár, hogy a históriai időket lehelő öreg árkádok nyugalmas vonalában olyan súlyos stilushibát ejtett a Povázska Agrárna a Priemyselná Banka szélesen terpeszkedő uj skatulyaépülete, amely talán a város más pontján •nagyon imponálóan hatna, de ebben a miliőben olyan, mint a foghtjasság egy gyönyörű szájban. A műemlékek bizottsága, úgy látszik, néha elalszik a strázsán. Hogy a város fejlődéséről, mai. helyzetéről és problémáiról teljes és hü képet nyer- jün'k, fölkerestük Zsolna legkiemelkedőbb polgárát, Ruzicka Tamás apát-plébánost, aki mint polgármester esztendőkön át cselekvő részt vett a város fölépítésében s aki a leginkább hivatott, hogy Zsolna nevében beszéljen. Ruziéka apát értékes és átfogó nyilatkozatát az alábbiakban adjuk: Zsolna: Esxakszlovenszkó empdriuna — ZsoLna az egyetlen szlovenszkói város, amely saját erejéből fejlődött naggyá. Ehhez természetesen hozzájárult az államfordulat is annyiban, hogy azelőtt Teschen volt az empórium és Trencsénből egészen Liptő- szen Imi kiősig az egész vidék odagravitált, de az uj határ kettémetszette Teschent, mely megszűnt empórium lenni. Zsolna centrális fekvésű és mindenfelől könnyűszerrel elérhető. A kormány nagyon is mostohán bánt vele, Mártonba például milliókat invesztált, holott nem voltak meg a fejlődési előfeltételei (kövezés, csatornázás stb.). De az úgy volt, hogy az államifordulat után a mártomak mindent elértek, míg Zsolnáról nem akadt senki, aki szót emelt volna a város érdekében s aki volt, .az vagy nem értett hozzá, vagy túlságosan ellenzéki volt. — A vasúti állomás kérdése egyik legégetőbb problémája a városnak. Még 1903- ban megállapította a magyar kormány, hogy az állomás nem felel meg a forgalom követelményeinek s terveket is készítettek uj pályaudvar emelésére. Az uj állomás megépítéséhez azóta sem fogtak hozzá, jóllehet életveszélyes a forgalom s a higiénia szempontjából. Itt van a rsmlezopályaudvaT máig megoldatlan problémája is. Mikor még városbiró voltam, jártam a vas- utiigyi minisztériumban is s ott a szakemberek azt mondották nekem, hogy a vasutigaz- gatás pénzügyi szempontjából is kedvezőbb, ha a rendező Zsolnán van. De a politika mindenben közrejátszik. Már el volt döntve, hogy a rendező itt lesz, mikor egyszerre az egész ügy — politikumból — megint osak megrekedi — A. város hajlandónak mutatkozott arra, hogy fölépíti a törvényszék épületét, amennyiben Zsolna megkapja a törvényszéket. A zsolnai törvényszékre nemcsak Zsolna érdekében lenne szükség. Csaliról például Trenoséube, Túróéból Besztercebányára, Árvából Rózsahegyre kell menniük ma az embereknek. Indult is akció, hogy Zsolnán fölállítsák a kerületi bíróságot, már azért is, mert a pozsonyi kerületi bíróság túl van terhelve és ha a vérből járásbíróságot Trencsénhez csatolnák, ki lehetne alakítani — részben a trencséni kerületi bíróság körzetéből is — a zsolnai kerületi bíróság körzetét. Ez ügyben már deputációzás is volt, de semmi eredménye. — A város felépített egy modern pénzügyi palotát, amelyben most ideiglenesen városi hivatalokat is elhelyeztek. A város úgy építette meg az uj palotát, hogy esetleg pénzügyigazgatóság is elhelyezhető legyen benne. Az uj palotában kapott helyet a pénzügyi expoziíura s a vele kapcsolatos hivatalok, úgyszintén a vámhivatal. Mondják, hogy — mivel a megyék megszűntek — meg fogják szüntetni a régi megyeszékhelyeken létesített pénzügyigazgatóságokat is és a reform során rajomrozni fogják a pénzügyi igazgatást. Nyolc év alatt... — Zsolna fejlődése rohamos. A legjellemzőbb adat: nemrégiben Budapestről érdek-, lődíeík nálam a százötven év előtti anyakönyvi adatok iránt s ekkor megállapítottam, hogy 1750-ben 349 házszám volt Zsolnán, 1922- ban 730, tehát csak a kétszerese, de azóta, 8 év alatt ez a szám is megkétszereződött, ma 1300 a házszám. Ehhez — hogy az építkezésről teljes képet nyerjünk — hozzá kell még venni -az átalakított vagy újjáépített régi házakat is. — Mindezt a lako-sság önereje teremtette elő és a város kedvező fekvése tette lehetővé. Zsolna pompás centrális fekvése birta rá annak idején Micura minisztert a kezdeményezésre, hogy ide tegyék át a teljhatalmú minisztérium székhelyét. Hogy nem voltak megfelelő épületek? Pozsonyban sem voltak. Pozsony nem egészséges központ. Ha például valaki Kassáról utazik Pozsonyba, hogy ott elintézze ügyes-bajos dolgát, hosszú utat kell megjárnia. N = A kereskedőelem, amint az üzletek képe mutatja, élelmes és haladó szellemű. — A kereskedők specializálódtak, ami érdekes tünet a város fejlődésének szempontjából. Azért olyan nagy a frekvencia, mert messze vidékekről járnak ide bevásárolni. Apró, de jellemző jelenség: már külön nyakkendőüzlet van, amelyben csak nyakkendőket árulnak. Ez már a nagyváros. A Masa- ryk-uocán, amely a vasúttól vezet be a városba, pár év előtt még csupa lakás volt, ma valamennyi ház földszintjét üzletihelyiségekké alakították át. — A lakosság száma hatalmasan emelkedett. Zsolnának ma vagy 20.000 lakosa van, ebben bennefoglaltatik természetesen a katonaság is. Katolikus vallásu lakos negyven év előtt 3500 volt, ma 16—17.000 a számuk. Én huszonhét éve élek Zsolnán s emlékszem, hogy ez a Masaryk-, azelőtt- Vasut^ucca nem is létezett, a város itt ért véget a plébániánál. = Milyenek a város jövendő terved? — Kibővítik a vízvezetéket, amelyet legutoljára 1913-ban bővitettek. Ez nagy akció : lesz, közel tiz millió koronába fog kerülni. Azután itt vannak a regulációs munkálatok. A telkek rémdrágák, még Pozsonyban is olcsóbbak. A Zsolnával kapcsolatos Závazsíén például 300 koronát kérnek el egy négyzetméterért, amit a szegény ember képtelen megfizetni. Ha meglesz a városrendezés, az árak esni fognak, úgy hogy a szegényebb ember is abba a helyzetbe juthat, hogy telket vásárolhasson. Hogy az emberek mennyire bíznak Zsolna jövőjében és szakadatlan fejlődésében, legjobban as bizonyltja, hogy rajéra, csa©ai emberek építenek itt házat s aztán kiadják. Spekulálnak Zsolna jövőjére. = A rohamos fejlődés nem rótt fokozott terheket a városra? — Nem. A pótadó 168 százalékos. Rá kell mutatni arra is, hogy Zsolna a községi törvény visszás rendelkezéseit sínyli. A rendezett tanácsú várest a községi törvénnyel a kerületi hivatal gyámsága alá helyezték. A város vezetőségében és képviselőtestületében többnyire képzett, hozzáértő emberek ülnek, de a községi törvény rendelkezése folytán a kerületi hivatal és a járási választmány — falusi bafkó-k — vizsgálják felül Zsolna város ügyeit. Ez megöli a várost. Ha valakinek például eszébe jut a választmányban megfellebbezni a város határozatát, az ügy sokáig ellóghat a kerületi hivatalban. A városoknak ezért föltétlenül nagyobb hatáskört kell biztosítaná és a városi vezetőségeket, képviselőtestületeket depoliti- zálni. A képviselőtestületekben ma a pártpolitika érvényesül, amely sűrűn truoopolitika is, azaz egy-egy párt csak azért akadályoz meg valamit, mert az ellenséges párt indítványozta. Addig nem lesz haladás, amíg nem az ügyet, hanem a pártot fogják nézni. *= Vannak különleges szociális problémái a városnak? — Különlegesek nincsenek. A lakáshiány itt is megvan, bár építettünk kislakásokat, egész uj városrészt teremtettünk a kislakás-akció során, összesen 32—34 ház épült fel ekkor. Most bérkaszámyát építenek. A Hitelbank bukása ff — A Hitelbank ügye hogy áll? — A Hitelbank? Furcsa gazdálkodás folyt ott. Hallottunk eseteket: még a grajzlerosok sem vezetnek ilyen számadást. Harmincöt milliós bukás ez. És nincs kilátás a szanálásra. A kormány. állítólag honorálni fogja a 20.000 katonán aluli betéteket, a többiekkel nem törődik. Az itteni kereskedők is megérezték az összeomlást, bár most még nem lehet bizonyosat tudni, csak a végső beszámoláskor. Minél előbb el kell intézni ezt az ügyet, szanálásra úgy sincs kilátás. Lelki i s meret len ség volt: tiz millió korona alaptőkéből állítólag csak két millió volt befizetve. A vezetés felületes volt, nincs meg például a garancialevelek jegyzéke, nem tudják, kinek és mennyi időre adtak garancialevelet, úgyhogy a passzíva sem volt még ezért teljesen összeállítható. Érdekközösség volt ez a bank. Az ipar — A kereskedelem általában életképes. Az iparban pedig ez a helyzet: a cellulóze- és posztógyár redukált üzemmel dolgozik, a posztógyár 2000, a cellulózegyáT 1000 munkást foglalkoztat Van még két téglagyár, egy gyufagyár, két-három fűrész. A gyáripar helyzete is aránylag kedvező. = A kisiparnak mi lett a sorsa? — Panaszkodik, különösen a szabók és cipészek a gyári konkurrencia miatt. Az asztalosipar jelentős.. Speciális kisipar itt nincs. Nyolcvankét italkoncesszió a politika jóvoltából = Az alkoholizmus pusztít? — Érthetetlen, hogy Zsolnán nyolcvankét szeszkimérés van, köztük sötét lebujok. Ezt is az átkos pártpolitikának köszönhetjük. Indítványt tettem a képviselőtestületben, hogy a város írjon föl az országos hivatalba, ne adjanak ki többet ital-koncessziókat, a már meglévőket, pedig revideálják. Indítványomat egyhangúlag elfogadták, de aztán egymásután jöttek az egyes pártok emberei és párttagjaik koncessziói iránti kérelmét terjesztették elő. Holnapután is van képviselőtestületi ülés: azon például három uj koncesszióról fognak tárgyalni. — A város elhatározta, hogy melegedő-helyiséget létesit, népkonyhát állít föl. cseléd- ós munkaközvetítőt szervez saját rezsijében. Ez az együttes akció nagyobb arányú, ezekre az intézményekre 100.000 koronát áldoz idényenkint a sajátjából. Munkanélküli sok van, de nem annyi, mint másutt. Pechje a városnak, hogy a környékbeli falvakból hétfő reggelenkint bejönnek az emberek Zsolnára munkát keresni, nem kapnak, de itt maradnak, ezzel már Zsolna munkanélkülijévé válnak s a város nyakán maradnak. A falvakon, például két filiámban nincs nyomor, mert a nép földművelő s minden családban van egy-két postás, vasutas, aki hazahozza pénzét. Ez a pénz a tőke, amelyet félretesznek vagy befektetnek a gazdaságba, viszont a földből megélnek. Távolabbeső községekben már jobban érezhető a nyomor, bár a kiszucai nép mindig szerény volt, elélt burgonyán, káposztán s ez ma is megterem. = A városházán egyetértés van a pártok között? Politikai építkezés a városházán — Az egyetértés csak alkalmi. A két legerősebb párt a szociáldemokrata és a néppárt. Szerencsétlen dolog, hogy a községeket is elpolitizálták. És szerencsétlen dolog, hogy a politikai pártok embereiből kell választani a városbirót. Erre a posztra szakember kell, akinek évekre terjedő programja van és nem pártember, aki egy turnusra lesz városbiró. Amikor városbiró voltam, kijelentettem, hogy nem nézem a politikát s ezt az elvet képviseltem, amikor példáiul az uj vágóhid és a pénzügyi palota építéséről volt szó. Ragaszkodtam ahhoz, hogy a munkát a legolcsóbb és a legmegbízhatóbb cég kapja meg. Meg is kapta, de én aztán elmentem üdülőszabadságra s távollétemben a határozatot megfellebbezték s a képviselőtestületben ki is forszírozták, hogy ne ez a cég végezze a két építkezési Ekkor látva, hegy városi pénzből „órácskákat" akarnak osztogatni, leköszöntem. Az én várósb Írói esetem jellemző annyiban* hogy ezzel az eshetőséggel nem számoltak a községi törvény meghozatalánál Hoffmann zsolnai ügyvéd a saját neve alatt kandidált a választáskor és — két mandátumot kapott. Mikor a képviselőtestület megalakult, vitatkoztak, ki legyen a polgármester. Végül is azt mondták: „Legyen az apát". Hoffmann erre nekem adta egyik mandátumát s igy lettem városbiró. Megszűnt a társadalmi élet = A lakosság körében béke uralkodik? — Túlságos béke... Nincs társadalmi élet. A csehek izolálják magukat; corpus seperatum, a szlovákok pártokra szakadva s képzelhető-e, hogy a mai demokratikus társadalmi felfogás mellett három-négy különböző párttag megférjen egymással? összevesztek, természetesen. Magyarok csak kevesen vannak itt = Milyen a város jövendő programja? 4000 diák, kevés iskola — Minden attól függ, hogy lesz-e megértés Zsolna hivatása iránt — odafönt. Magától csodákat senki sem csinálhat, Zsolna különben is máT eleget csinált. Ma Szlovenszkó harmadik városa és minden előföltétel adva van a tovább-fejlődésre. Az iskolaügy helyzete igen kedvezőtlen. A leánygimnázium két-három helyen is elosztva, a reáliskola tömve van, a polgári iskola kiszorította épületéből az elemit, úgyhogy a város ezidén már az iparosházat alakította át ideiglenes iskolává. A város terveket készíttetett egy nagy polgári iskola számára, a terveket jóvá is hagyták, de most már egy esztendeje vándorolnak ide-oda az iratok holmi csekélységek miatt, egy-két esztendeig fognak tartani az intervenciók a szubvenció érdekében, végül is úgy három-négy év múlva kiderül, hogy nincs szubvenció és nincs iskola sem. Több mint hatszáz tanoncnak nincs saját iskolája, úgyhogy egyikből a másikba vándorolnak s a szakiskolákról — melyekre ilyen magas tanonc-szám mellett föltétien szükség és igény van — nem is beszélek. De az iskolaügy terén is a politika játszik közre. Falvakban palotákat építenek n£«kit-före
