Prágai Magyar Hirlap, 1930. december (9. évfolyam, 275-296 / 2496-2517. szám)

1930-12-11 / 282. (2503.) szám

H centralista étmk csődje (d. j.) Amióta Dzurányi László interjúsoro­zatában sorra. megszólaltatja a szlovák nem­zeti gondolat első hordozóit és a- haldokló szlovák ipar utolsó élő organizmusainak ve­zetőit: azóta a centralista sajtó számfejti ször­nyetege nap-nap után kritikaként leplezett gáncsot, dicsérettel mérgezett becsmérlést, irtszinuációkat, anatémákat, rágalmat, denini­ciálást okád Uzurányira. Nincs nap, hogy leg­alább négy-öt ilyen lap ne reagáljon egy-egy újabb interjúra. Eleinte abban reménykedtek, hogy Dzurányi talán elszinezi a nyilatkozato­kat és igy majd objektivitását kétségbe von­hatják. A Hlinka-interju volt a próbaköve az interjúk hitelességének. Hlinka páratlan szó- kimondása olyan kényes helyzetet teremtett a szlovák néppárt és Kiinka számára, hogy szinte-szinte várható volt, hogy Hlinka deza- vuálja nyilatkozatát. A cseh és szlovák centra­listák lapjai minden oldalról kapacitálták Hlinkát a cáfolatra: — de Hlinka egyetlen sza­vát nem vonta és nem vonhatta vissza. Mert a Dzurányi-interjuk abszolút hitelességéhez egy szó sem férhet. Miután a cikksorozat erről az oldalról sebezhetőben lett, a centralista sajtó­nak nem maradt más hátra, mint a szlovák tekintélyek nyilatkozatait valódiakként kezelni s azóta szorgalmasan regisztrálják őket. A fél- hivatalos Preger Presse például a keddi szá­mában első oldalon a legnagyobb politikai szenzáció gyanánt tálalta föl az egyik Dzurá­nyi-interjút. Ezzel egyidejűleg azonban újabb taktikát vettek föl Dzurányival szemben: a rágalom és denunciálás taktikáját. Tulajdonképpen nem érdemelné meg, h-ogy ezt a méltatlanul ala­csony tempót szóra méltassuk, de annyira tipi­kus és általános harmodora ez a propagacsna kancellária ösztöneitől terhelt centralista la­poknak, hogy kénytelenek vagyunk fokozot­tabban rámutatni ennek a balkáni tempónak a teljes logikátlanságára. Mert miről van itt tulajdonképpen szó? Egy magyar újságíró, aki szent meggyőződéssel tudja, hiszi és vallja, hogy a szlovenszkói kisebbségi magyarság sor­sa ezer éves történelmi szálakkal össze van kapcsolva a szlovákság sorsával, a saját ki­sebbségi nemzetével az eddiginél jobban meg akarja ismertetni a prominens szlovákok vé­leményét azokról a kérdésekről, melyek a ma­gyarságot a szlovák-magyar viszonylatban a legközvetlenebbül érdeklik. Az újságíró ösztö­nével figyeli a szlovák lelkek szeizmográfját, a magyar ovas óközön ség tízezrei felé továb­bítja a szlovák közéleti férfiak szavát, akár kellemes, akár kellemetlen az, amit monda­nak, mert célja a teljes objektivitás és tisztán­látás. Tisztán akarja látni, elkövetkezett-e már a pillanat, amikor a partikuláris szlovák .politi­ka szlovenszkói politikává szélesülhet, meg­vannak-e már a föltételei a túlsó oldalon an­nak a nagy fölismerésnek, hogy a szlovákság és magyarság gazdasági pauperizálódását csakis a két nemzet politikai erőin,ek teljes összefogásával lehet megállítani. Azaz interjú- ankét formájában ad alkalmat a különböző politikai árnyalatokat képviselő szlovák sze­mélyiségeknek a véleménynyilvánításra, hogy a szlovenszkói blokk gondolatát lehetséges­nek, realizálásra érettnek tartják-e, vagy pe­dig mint véleményük szerint szükségtelent el­vetik. Hogy kérdezettnek mi a véleménye, az igazán a legszentebb joga az illetőnek, az új­ságíró legszentebb kötelessége viszont a hil reprodukció. Hogy a szlovák közélet emberei lele vannak panaszokkal és kritikával illetik a centralista politikát; ez a consensus animo- rum kétségtelenül fájhat a centralista lapok­nak, de viszont jogukban áll vitába szállni ezekkei a panaszokkal. A centralista törvény­Tardieu az Oustric-botrány főbiinöse? A baloldali lapok leleplezései - Laval tovább tárgyal — áibidsí- tiaiatlannak látszó ellentét a baloldal is a Jobboldal között Paris, december 10. Laval szenátor teg­nap estig lankadatlan kitartással folytatta az nj kormány megalakítására irányuló tár­gyalásait. Újságíróknak kijelentette, hogy semmi sem kedvetlenitheti el. Ennek elle­nére a lapok pesszimizmussal ítélik meg akcióját és úgy vélik, hogy a széles koncen­trációra irányuló törekvések csődöt mon­dottak. Elismeri, hogy Laval a lehető leg­ügyesebben tárgyal, de a radikálisok csö­könyös ellen fóliását ö sem törheti meg. A radikálisok ugyanis semmi körülmények között nem hajlandók Marínnal és Tarái au- val együttműködni. Viszont Laval kitart Tardieu meghívása mellett és a Marin-cso- port hivatalosan azt kéri, hogy az uj kor­mányban erejéhez képest képviselve le­gyen. A dezignált miniszterelnök szemmel- láthatóan kiutat keres és kormányát a radi­kálisok és Marin csoportja nélkül akarja életrehivni, azaz német és angol példára kisebbségi kormányt létesít, amely a jofeb- és baloddal között megpróbálná a lavirozást. A jobkhlöaíi sajtó szerint Laval föltétlenül kitart a Tardieu-féle többség mellett. A bal­oldali sajtó fölteszi a kérdést, vájjon Laval nem beszélheti-e rá Tardieu-t, hogy önként lemondjon az együttműködésről. Az Oeuvre szerint a dezignált miniszterelnök, akikben a jobboldal és a baloldal egyformán megbí­zott, fölösleges módon számtalan nehézséget állít útjába. Miért nem hajlandó Laval sa­ját politikáját követni és miért ragaszkodik Tardieu-hoz? A Populaire szerint Tardieu nem engedi el Láváit és vele együtt akar ia mélybe zuhanni. Tardieu mindenáron benn akar maradni a kormányban, mert fél a küszöbönálló botránytól és a közeledő bün­tetéstől. Valószínűleg az Oustric-botrány van a dologban és Tardieu a kényes hely­zetben nem szeretne messze lenni a hata­lomtól és az elfcussolás lehetőségétől. A lap szerint az elmúlt napokban lefolytatott nyo­mozások alapján bizonyosnak látszik, hogy Tardieu sem volt teljesen ártatlan az Oust- rxc-botrányban. Franciaország egy óriási arányú politikai pénzügyi botrány kitörése előtt áll. A hatóságok kénytelenek esznek Tardieu bjp.n-Sseécét megálbapit -hL 1 A Humanité, a kommunisták orgánuma a Populaire-nél határozottabban fejezi ki magát. Ki volt az, aki a legfelsőbb kormány- szférákban hallgatólag szerződést kötött Oustric-ékkel? — kérdi a lap. Ki volt az, aki azt követelte a Francia Banktól, hogy Oustric segítségére siessen? Ki volt az, aki pénzügyminiszterének megbízatást adott, hogy Oustric ellenségeit rendőrkézre juttassa? Ki volt az, aki Oustric-ot a szená­tus tribünjén a tőzsde animálóriaként ünne­pelte? Mindez Tardieu volt! Épen ezért helytelen dolog,, hogy a mellékszeniélyekot elitélik, de a „bandavezért“ engedik. Á Hu- mianité szerint Tardieu az Oustric-botrány főbünöse. A titokzatos utalások számos lapban meg­ismétlődtek. A Populaire szerint a mérsé­kelt és becsületes politikusok egyáltalán nőm hajlandók Tardieu-vel együttműködni és Loucheur például tegnap visszautasította a fölkínált miniszteri tárcát, mert attól fél, hogyha Tardieuhoz csatlakozik, ugyancsak belekeveredik az óriási botrányba. Walko külügyminiszter lemondott és Károlyi Gyula gróf koronaőrt nevezték ki uj magyar külügyminiszternek A kQIBgyminisztercsere csak személyi és nem rendszerváltozást jelent a magyar külpolitikában Budapest, d-eoamber 10. (Budapesti sz-erkas x tőségü n k telefon jelentése.) A kor­mányzó a miniszterelnök előterjesztésére Walko Lajos külügyminisztert saját kérel­mére felmentette állásától és helyébe Ká­rolyi Gyula gróf koronaőrt, a felsöház tag­ját, nevezte ki külügyminiszterré. Walko távozását a magyar közvélemény osz­tatlan sajnálkozással fogadja s a sajtó mele­gen méltatja a lemondott külügyminiszter érdemeit, akit működésében mindig a meg­fontoltság s a higgadt elhatározás jellem­zett, Állásától való felmentését Walko maga kérte. Károlyi külügyminisztersége aligha fog jelenteni gyökeres változást Magyaror­szág külpolitikájában. Beavatottak úgy vé­lik, hogy a változás inkább személyi jellegű •és rendszerváltozásról egyáltalában nem le­het beszélni. Károlyi Gyula gróf, az uj 'külügyminiszter, 1871-ben Nyirbaktán született. Tanulmányai végeztével aradmegyei birtokán gazdálko­dott. 1894-ben feleségűi vette Károlyi Melin­da grófnőt, Károlyi István gróf leányát. 19054>e n főrendiházi tagként rászívott a nemzeti ellenállás harcaiban. 1906-ban Arad- megye főispánjává nevezték ki. 1919 május 5-én Aradon megalakította az ellenforradal­mi kormányt, amelynek miniszterelnöke lett Megmaradt ezen minőségében, amikor az aradi kormány Szegedre költözött. 1927-ben az örökös jogú főrendek képviseletében a felsőház tagja lett, majd 1928-ban az ország* gyűlés koronaőrré választotta. Budapest, december 10. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) A képviselő­ház mai ülésén az elnök előterjesztései so­rán bejelentette, hogy Károlyi Gyula gróf, akit 1928 jutius 27-án megválasztottak koronaőrnek, e méltósá­gáról lemondott. Az elnök ezután bejelentette, hogy a kor­mányzó Walko Lajos külügyminisztert fel­mentette állásától és helyébe Károlyi Gyula grófot nevezte ki külügyminiszternek. A parlament folyosóján elterjedt hírek szerint Károlyi helyébe a jövő év januárjában Szé­chenyi Bertalan gróf felsőházi, tagot fogják Ambrózy Gyula gróf mellett második koro­naőrré választani. A parlament napirendjén egyébként a ta­karékossági javaslatot tárgyalták. A mai ülésre 11 interpelláció van bejegyezve, me­lyek között szerepel Györki Imre interpellá­ciója a rádió és a posta ügyében. hozók parlamenti beszédei, például a legcent- ralistább Ivánkáé is, tele vannak hasonló szlo­vák panaszokkal — ezért ezek a lapok nem is szállnak vitába a meginterjúvoltakkal: Hlinka, Tiso, Rázus, Zsófia, Pálka, Drappá, Daxner, Vanco, Bazovsky, Salát, GrebácUhiov és má­sok nyilatkozataival, ehelyett — patologikus logikájuk szellemében, a nyilatkozatok hű rep­rodukál óját szeretnék főbekólitani a rágalmazó denunciálás fütykösével. Nem tudják bebizo- nyitaui, hogy a szlovák közélet nyilatkozó té­nyezői valótlanságokat hirdetnek, azt sem si­■UMWjMWIIIIIM'IWISHUIIWilBW'lUBMI I II I jhkBilillUaMIIT—WlHIII * került kisütni, hogy Dzurányi meghamisítja az interjúkat, erre tehetetlen dühükben ki­kiáltják az anatémát: az egész interjúsorozat az irredentizmust szolgálja, budapesti pénzen van rendezve, „a budapesti kormány részére puhatolja ki Szlovenszkó hangulatát/ és igy to­vább. Ilyen a magyar kisebbségi újságíró harca az igazságért 1930-ban. Igazságát a centralista lapok nem tudják megcáfolni érvekkel, nyilt elvi harcban, szem tői-szembe, ha őt magát pró­bálják leütni egy olcsó és hazug irredentavád­Szakértői vélemények a belgiumi haláiködről Köln, december 10. A münsteri meteoro­lógiai intézet igazgatója, Lammert dr. és a newyorki Columbia-egyetem kémiai pro­fesszora, Manetti, egybehangzóan úgy véle­kedik, hogy a Belgiumban, a Maas völgyé­ben pusztított halálköd nem tekinthető egyébnek, mint a szaharai homok- és porvi­harok egyik elszakadt foszlányának. Dél- olaszországban gyakoriak az úgynevezett véresők, melyekben az esőcseppek elkeve­rednek vörös homokkal. Ennek a jelenségnek a magyarázatát és okát is a szaliarai homok­viharokban kell keresnünk. Amerika két évre beszüntet minden bevándorlást Washington, december 10. A repre­zentációs ház 110 millió dollárt szavazott meg az amerikai munkanélküliek fölsegélye­zésére. Ugyanakkor a szenátus hatvanmillió dollárral támogatni fogja a mezőgazdaságot. A reprezentációs ház bevándorlási bizottsága két évre fölfüggesztett minden bevándorlást. Irányelvül a pennsylvaniai Reed köztársasá­gi szenátor híres bilje szolgál, amely kife­jezi, hogy ha az amerikai munkapiac teliteít, a bevándorlást hosszahb-rövidebb időre be kell szüntetni. Mielőtt a bevándorlási bizott­ság határozata törvényerőre emelkedik, ke kell mutatni a reprezentációs ház és a szená­tus plénumának. Csak ha ez megtörtént, ak­kor Írhatja alá a köztársasági elnök az uj bilit. dal, anuigy „z pozabucky“, lesipuskás módon hátulról. Szerencsére ez a balkánias tempó erkö'c-i- leg egyedül azokra hátrányos, akik alkalmaz­zák. Diszkreditálja őket és csak őket diszk ro- ditálja. A szlovenszkói gondolat érését az i'ycu harcmodor nem akadályozza meg, sőt csak sietteti. Igazsággal szemben csak igazság állja, meg a helyét, hazugságok és fütykösök soha. Amit tehát egyes csehszlovák lapok Dzurányi ellen próbálnak alkalmazni: az fütykös to ha zugság. A centralista érvek teljes csődje. )sÍl*v Maf számunk ©í«fa! % DC. évf.282. (2503) szám • Csütörtök “ 1930 december 11 CJttapao———mamám—wnm r ■ — i Előfizetési ár; évente 300, félévié ISO, negyed- A „„í __1 * • » M _ 77__ Szerkesztőség; Prága IL. Panská uiice 12. év re 76. havonta 26 Ké; külföldre.• évente 450, SZLOVBTlSZkOl CS WLSZlTlSZKOl BÜBTíZCKl PttTtOlC II, emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K6 politikai napilapja szerkes3tiői ?r4ga ““ P 8"8 k á u * 8 12 ,U eme,et A képes melléklettel havonként 2.50 Kfc-val több rŐSZetkesZtő. * r ~ r&elOi> SZetKeSZlC* Telefon: 34184. Egyes szám ára 1.20 Ki. vasárnap 2,-Kt DZURÁNYI LÁSZLÓ FORGACh GÉZA SÜRQÖriYCIM: HÍRLAP. PRAHA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom