Prágai Magyar Hirlap, 1930. december (9. évfolyam, 275-296 / 2496-2517. szám)
1930-12-06 / 279. (2500.) szám
1930 december- 6, siómba! yBXGAlÁéAG^AR -HlKLaR HOGYAN ÉL ÉS KÜZKÖDIKSZLOVENSZKÓ A SZLOVÁKSÁG LELKÉBEN xv. Öregek vádja, fiatalok közeledése a szlovák kultúra frontján Skultéty József, a Katica igazgatója mindenért a múltat okolja s szerinte a szlovák kultúra helyzetért csak 19.-15 év múlva leket beszélni — így Prágában élő fiatal szlovák költfi a forradalom utáni irodalmi generációról, céltüzéseirüi és Prágáról, amely egyelőre nem nyitja meg fülét és szivét az uj szlovák éneknek Turócszentmárion, november. A Matica épületében tényleg van valami az akadémia nyugodt-. és tisztavonaluságá- ból, de valamiképpen rögtön megérzik rajta az izoláltság, az élettől való el vonat kozta- tottság. Nagyi* améretezet í szellemi kohó, szépen k i cégé rezet t műhely,- de kevés- benne a tűz, a szerszám: gyér szubvencióval, vékonyan élesztik benne a lángot, amelytől az idealista szlovákok a forradalom után nagy lobogáspkat vártak.. ■_ Erről szerettünk volna beszélni a Matica tudós, igazgatójával, a tiszteletreméltó Skulié ty József egyetemi tanárral, akinek a pozsonyi Komensky-egyétem filozófiai fakultásán mindössze égy esztendő adatoit a prelegálásra s azután a „kiérdemesül Ö5‘‘ lett az osztályrésze. Skultéty professzor, akit az egész szlovák intelligencia ,ybafko“-nak becéz, előzékenyen meghallgatta érdeklődésünket -s kérdéseinkre délutánra ígért választ. A választ a jelzett időben pontosan meg is kaptuk — Írásban. A következőképpen szól: • 19 A kultúra helyzete Szlovenszkőn aztS30. évben” Tavaly, 1929-ben, Iványi Bélának („Pro Hungária snperiore, Felső-Magyarerszágért, — Debrecen 1919, cimü írására) válaszolva többek között ezt írtam: „Nekünk, ha kérdeznék valahol, mi - volt nálunk 1918-ig, elegendő volna említeni, hogy a tótok úgyszólván már nem jártak iskolába s Felső-Magyarország. középiskoláiban osztályonként 7—8 tanuló szokott lenni és azok is többnyire hivatalnokok és izraeliták fiai voltak, Amerikában meg az 1910-iki népszámlálás magukban az Egyesült Államokban már 700.000 magyarországi .tőlot talált. De Trianon után kezdetét vette az uj állapot, és ott, hol az iskolai osztály előbb, 7—8 tanulóból állott, már a második- harmadik tanévben parallel-osztályokat kellett nyitni. Nekünk elegendő volna ennyit mondani, és kellőleg megértené Trianont az is, kinek egyáltalában nem lett volna tudomása a magyarországi állapotokról.4' (Skultéty József: A volt Félső-Magyaror- ezágról, 86. lapon.) [Skultéty kézirata a füzet eredeti magyar szövegét idézi.] A következő lapon meg ezt mondottam: „Nálunk? Az az ifjúság, mely tolul a közép- és szakiskolákba s ennek megfelelően van képviselve a főiskolákban, vagy az, melyet előbb itthon vasúti őrnek sem vettek volna, — az.igenis lelkesedik és apostolává lesz a tót nemzeti ügynek. Érzi, látja, hogy 1918-ig sok volt a mulasztás, hogy tehát Sokat kell pótolni — igyekezni, tenni, csele kedni!... így írtam tavaly s azóta nem változott meg a tapasztalatom és véleményem. Olyan kis helyek gimnáziumaiban, minti.amilyen Turócszentmárton, évente-400—420. sőt .440 tanuló szokott lenni; Nyitrán, Nagyszombatban vagy Pozsonyban 600 és több is szokott lenni. Minket, szlovákokat 1918-ig az iskolák pusztítottak, uj helyzetünkben, az iskolák hivatottak minket, talpra ■állítani. Amikor a szlovák-szülők látták, hogy -fiáikat kizárják, kikergetik a magyar iskolákból csak azért, mert szlovákok, elfordultak azoktól az iskoláktól. Elfordultak tőlük olyan szlovák szülők is, akikben magukban sem volt nemzeti érzés. Ki érezték, hogy a magyar iskolák nem kedveznek- gyermekeiknek, ellenséges indulattal vannak irántuk. Nem Íratták beléjük. És ez az állapot, hogy a szlovák szülők ilymódon elfordultak itt az’ iskoláktól 1918- •ig tartott, mintegy 35—40 évig. így pusztultak a szlovákok — iskolai oktatás nélkül a müveit Európa központjában. És minden nyomorúságunk, 1918 óta is,'a ''csehszlovák államban, innen van. Amikor a csehszlovák állam alakult, a szlovákoknak nem voltak saját tanult' embereik sem az állami, sem a vármegyei szolgálatra s különösen nem. voltak tanítóik és tanáraik- Csaknem 'egyáltalában nem voltak embereik bármilyen foglalkozásra 'is, amelyet,' iskolázás, utján lehet elérni. T " •••• * ...... " ‘ 1 *• 1; ‘ ‘ É3 ebből az állapotból erednek összes panaszaink, amelyeket az 1918. év óta haliam. ■ ' > Az ilyen állapotot az;iskola 10—Í2 év: alatt nem tudta még helyrehozok A-kérdés.: „Milyen a kultúra helyzete Szíovenszkón?" csak 10—15 év omlva lesz t&teheté. Tavalyi iratomra Iványi Béla felelt. Többek között azt mondja, hogy a szlovákok ma is nagy számban mennek ki Amerikába. Éppen írok neki választ is erre, Amerikára vonatkozólag, szomorúan egyetértek vele, hogy igen, kimennek, mert az 1918. évig megszokták, hogy oda tóduljanak. Az uj államban, 10—12 év alatt még nem lehetett őket kiragadni szörnyű visszamaradottságukból, amelybe a világháborúig estek. A' ................. A választ, amely legjobb esetben is csak negatív és erősen egyoldalú képe a szlovák kultúra helyzetének 1930-ban, átadás előtt fölolvais.te. nekünk &' professzor. Mindjárt megjegyeztük, hogy ezt a választ objektíve nem tartjuk kielégítőnek és csak sajnálni tudjuk, hogy az Iványi Bélával való polémiájának pszichózisát • ide is belevitte. Megállapításait nem fogadhatjuk el teljes érté- küeknek s föltettük a kérdést, vájjon a szlovák iskolakultúra általánosan megnyilatkozó mai panaszaira is kielégítő .feleletnek tartja-e nyilatkozatát. A professzor azt felelte, hogy minden a kifejtett okokban találja magyarázatát. Következő kérdésünkben azt az ugyancsak általános szlovák panaszt érintettük, hogy az ifjúság hiába végzi el iskoláit, elhelyezkedést találni mégsem tud’s igy nem válhatik tovább-épitőjévé a szlovák kultúrának, mert maga az iskola mégsem minden. A professzor próbált megnyugtatni benaünmert amit vártunk, — hogy tud midiik mihelyt kiadakulóban lesz a szlovák intelligencia, írókat, képzőművészeket is kitermel magából, — ez a várakozásunk teljesedében vast. — Az államfordulat kihatott-e olyan mértékben az irodalom és a nemzeti élet fejlődé-' sere, mint annakidején Bemodák, Stur fellépése? Hz államfordulat után — Párhuzamot itt nem lehet vonni. A forradalom után már megvolt az alap, amin dolgoznunk lehetett. Megvolt a kontinuitás, költői iskoláink voltaik az áiilamíordulaíkor, amelyek folytatódtak A* álkamfordulatta! ilyenformán eeaik lehetőséget kaptunk a tovább-fejlődésre. Azelőtt regisztrálná s megtartaná kellett az irodalom munkásait, ma automatikusan jelentkeznek sorainkba. Már most, tiz év elmúltám is mutatkozik ez, úgyhogy az irodalmárok tömege kellően nem is tekinthető át fia*ács®**? | ji&nk **• ALLEGRO Örömet es kénveimet adL, mert nagyszerűen élesíti a pengét és igy kelemeses és tisztára borotvához- hatunk. Egy jó penge egy évig is eltart. Elegánsan nikke.ezett modell Kö 120 -—, fekete modell Kő 96" — ■ Kapható minden késmüves-őzletben, vaskereskedés ben és illatszerkereskedésben, Szlovenszkói és rasnnszkói ierakats D. ENGEL, BBATISLAVA, Nyerges u. 6Cseh-morvaországi és..sziléziai lerakat: í V. Jirsa. Prága-Nusle, Táborská 30. lan Smrek a szlovák irodalom expanziós terveiről kot, hogy oz az ifjúság majd kiszorítja magának a meg felölő helyet. Végül Ígéretet kaptunk. Skultéíytól, hogy a Matica eddigi működéséről és jövendő programjáról levélben fog tájékoztatni, est a levelet azonban mind a mai-napig nem kaptuk .meg. Bér mi a szlovák nemzeti élet igazságait minden más tekintet nélkül, teljesen objektív alapon keressük * Skultéty vádiratszámba menő megállapításait túlzottaknak kell tartanunk, sőt bizonyos fokig a ma felszínen levő szlovák generáció felelősség-áthárításának, mégis lojálisán helyt adtunk a nyilatkozatnak abban a hitben, hogy az egy-igazság- nak mi sem lehet ártalmára, Prága, december 4. Több hajlékonysággal és megértéssel beszélgettünk el a szlovák kultúra és irodalom- kérdéseiről a Prágában élő tehetséges fiatal szlovák költővel, Ján Smrek-kel, aki szerkesztője az „Elánénak s a múlt évben költői munkásságával elnyerte az állami dijat Az érdekes beszélgetést, amely bevezetője a szlovák • irodalom és művészet kérdései megvitatásának, alább közöljük: Ki a külföldre — Jólesik nekünk, ha látjuk, hogy a magyar irodalmi tényezők érdeklődéssel fordul bak irodalmunk felé. Ambíciónk, hogy Pestre ugyanúgy elkerüljünk, ahogy Parisba is szeretnénk. Fiatal irodalmunk nehezen tör magának utat a külföld felé.s Prágán keresztül■ igyekszik ezt az utat megtalálni. De ha nem találunk ezirányu megértésre, úgy Prágán kívül kíséreljük meg, azonban mindenáron nyugatra és keletre kell törnünk. — Mi jól 'ismerjüík a magyar irodalmat. Móricz Zsigmonddal, mikor a napokban itt járt • Prágába,nV' elbeszélgettünk (az.: iMerjut. ieMis közöltem-' a -szerkesztésemben megje- lériő lápban, az Eián-ban) s igen. kélleme- sen lepett meg bennünket, amit mondott. Móricz' Zsigmond igazi européer. Adyt többen is fordítják nálunk, vannak rajongó hívep irodalmáraink között, Lukáo például egész sor verséi könyv • nélkül tudja.. — Az uj. szlovák generáció, amely európai orientációjú, állandó növekedésben van. A szlovák generációk valamikor 'Pesten mozogtak, de. ott nem fejlődött -jelentőssé kultúránk, ■ jóllehet egész sor lapunk is megjeleni:.’-így aSlovensky Deanikv Slovensiky Tyzdeniiik stb. Ma Pozsony és Prága a központ —• Szívesen alakítanánk ki valahol megfelelőbb központot, de ez még sokára lesz. Olyan központ kellene, ahol az irő a kritikussal, a (kritikus a színházzal stb. állandó érintkezésben lenne, Az aktívabbaknak most Prágába kell jönniük. Jómagáim k'itt vagyok február óta, a Mázáé könyvkiadónál megjelenő szlovák irodalmi folyóiratot, az; Blán-t szerkesztem. Mázáé nagyszámú szlovák könyvet ad ki, ő a legmozgékonyabb könyvkiadónk. Ez persze nem Prága érdeme, hanem á kiadóé. — A szlovák irodalom milyen mértékben jelent kulturális koefficienst? 9 srlovák irodalmi nyelv feladásának kérdése —- Tudjufk, hogy az irodalom általában és speciálisan nálunk mit jelent a nemzeti élet szempontjából. Hiszen Stúrtól sizámitódik nemcsak irodalmunk, de nemzeti életünk újjáéledése is. Voltak és vannak irányzatok cseh és szlovák részről is, • amelyek azt óhajtanák, hogy mi, szlovák; irók föladjuk a szlovák, 'irodalmi nyelvet. *' . Ezek a tendenciák az állam erejének növekedését látnák a szlovák irodalmi nyelv föladásában. .... Ezen irányzat idealista képviselői paritativ egyesülést látnának ebben, az egoisták pedig úgy. gondolják: a .-gyöngébb asszimilálódjék.; . .Mindez azan'bja ü már többé kevésbé tempi pássá ti. - S külörfb'eu is: az állam eszme szempo ntjából is csak pozitív nyereséget és értéket jelent, ha a szlovákok a saját nyelvükön írnak. Mi az irodalmi nyelvet az irodalom eszközének, foki n tjük s az irodalom: a nemzeti élet Mapeszméje. Ájmi irodalmunkat illeti, mind több okunk van a bizakodó optimizmusra egy s zempill an tá ssal. Mi most kezdünk —: hogy úgy mondjam — teljes gőzzel élni. Az Elán-nak már nyolcezer előfizetője vsa, ami óriási dolog, s mindjárt az első hónapban hatszázas küldték be az előfizetési dijat; Minden dolgunkat úgy akarjuk intézni, hogy' ne legyen provinciális, lokális jellege, hanem konkurrálni tudjon akár a cseh, akár a lengyel, általában az európai irodalmi megnyilatkozásokkal és dokumentumokkal. A sajtőélet nem fejlett, m irodalmi sajtóé sem. Külföldi Kapcsolatok — El akarjuk érni, hogy könyveink külföldre is elkerüljenek s mint az európai irodalmak egyéb termékei, szintén utat találjanak a külföldi olvasó leikéhez. Nagy hátrányunk etekintetben, hogy nem voltak külföldi összeköttetéseink, mint például a magyaroknak. Pedig sok könyvünk van, amelyek fordításra érdemesek. Az import sokszor sokkal gyöngébb, mint a mi könyvtermésünk. Mindezért elsősorban szükséges a külföldi kapcsolatok kiépítése, ami már folyamatban is van. Egy Svájcban élő francia barátunknak, William Ritternek szlovák titkárja van, Jankó Cádra. Ez franciára* fordított szlovák meséket és Ritter segítségével ki is adta. Ilyen munkásokra és barátokra lenne szükség. Rómában is van egy egyetemi tanár, aki rendszeresen fordít olaszra szlovák prózát. És Londonnal is van már összeköttetésünk, nemrégiben jelent meg angolul Elena Marőthy—Soltésová „Mo- je deli'4 cimü könyve, amelyet az angol kri= tika elismeréssel fogadott s azt irta róla, hogy a könyv mélysége a Tolsztojéra emlékeztet. Varsóban már nagyszámú barátunk van, akik rendszeresen plántálják át müveinket. Hogy csak egy-két nevet említsek: Félix Gwizdz, Alberti dr. és a felesége, akik fordítanak, propagálnak bennünket, irodalmi riportokat imák rólunk s ha ellátogatunk hozzájuk, igen szívesen fogadnak. = Prágával milyen a viszonyuk kulturális tekintetben? R süket Prága — Prágát meg fogjuk hódítani. Legalább is akarjuk. Nehéz dió lesz. Etekintetben a morva irók is panaszkodnak. Prága zárt és zárkózott, nem látja, mi van falain túl. Mi viszont tudjuk, hogy, ha Prága izolálódik, ez nem lehet jó az ő szempontjából, de a mi szempontunkból sem lenne jó, ha tétlenül néznők ezt. Ezért ostromoljuk Prágát, a prágai kiadókat, mert be akarjuk neki, bizonyítani a valóságot, hogy a szlovák könyv épp3
