Prágai Magyar Hirlap, 1930. december (9. évfolyam, 275-296 / 2496-2517. szám)

1930-12-06 / 279. (2500.) szám

trxgai-A\mAarhirlai» ÚJRA KORMÁNYVÁLSÁG FRANCIAORSZÁGBAN Tarcfleu bukása a hábaru-uiáni francia történelem egyik érde­kes fejezetének váratlan befejezését jelenti Az Ousiric-botrány hullámai — Poiscaré „orvosi bizonyítványokra” hivatkozik és nem hajtan­dó kormányt alakítani — Újra Tardieu vagy Lávái? - A nagy koncentráció az előtérben A francia miniszterelnököt a „gyilkos arany" buktatta meg (sp) Paris, december 5. Napok óla előrelát­ható volt, hogy a Tardiieu-krmány nem assza meg szárazon az Oustric-botrányt, amelyben néhány tagja, elsősorban a közelmúltban le­mondott Porét igazságügyminiszter és három államtitkár súlyosan kompromittálva volt. Az erkölcsi dolgokban a kamaránál sokkal szi­gorúbb szenátus tegnap nem szavazott bizal­mat a miniszterelnöknek s a többséghez szükséges hiátiyzó szavazat elég volt ahhoz, hogy Tardieut lemondásra kényszerít se. Az összkormány még tegnap este beadta demi^z- szióját s ma délelőtt tíz óra óta' serényen folynak a tárgyalások az uj kormány meg­alaki fására. Tardieu személye érintetlenül került ki a gyászos ütközetből. León Blum, a Tardieut leghevesebben támadó szocialista ellenzék vezére, a tegnapi kamarai vita folyamán oda­hogy a. kormány ügyessége i<s hozzájárult a sta­bilitás megőrzéséhez. Mig a szomszédos or­szágokban a munkanélküliség méretei, egyre katasztrót'álisabb arányokat öltenek, addig Franciaországban alig van munkanélküli, b ha van, az is külföldi. Speciális iparának az ország állandóan piacot tudott találni s legújabban csak az orosz dumping.. ártott némileg mezőgazdasá­gának. A másik ipar. amely pangott, az auto­mobilipar,' de az itt mutatkozó bajok nem túl-, zottak. Viszont Franciaország Tardieu miniszterel­nöksége alatt nemcsak Európa, hanem az egész világ egyik leggazdagabb államává vált és rendelkezésére határtalan erejű tőke áll. Különösen Tardieu első pénzügyminisztere, a kispolgári, takarékos Cheröü volt az, aki az aranyat szinte kapzsi módon halmozta föl a Francia Bank páncélpincéibe. Ámbár a minisz­terelnök öt milliárdos invesztíciós programot kiáltotta a lemondó miniszterelnöknek: „Kár, hogy ilyen jelentéktelen kavicson kell él­es úsznia .44 Ez a közbekiáltás igazolja, hogy Tardieut még az ellenzék is becsülte. Politikai karrierje a tegnapi epizóddal nem fejeződött be s valószínű, hogy a francia par- - lament — Poie-aré tanácsára, vagy anélkül —r ..hamarosan újból kénytelen lesz a szokatlanul erélyes és szokatlanul szép sikerekkel dob gazó államférfiul vezetőjévé választani. Vissza tekintve arra a másfél évre, amely alatt Tardieu kétszer közvetlenül egymásután Franciaország miniszterelnöke volt, megálla­píthatjuk, hogy ez az idő nem jelen tétté .a háboruutáni Franciaország történetében a íege redm é n y te le nebb korszakot. Ellenkezőleg, Tardieu volt az, aki a parla­ment középpártjaira és jobboldalára tá­maszkodva, de a baloldali Briand szemé­lyes külpolitikáját a saját céljaira fölhasz­nálva, a bel- és a külföldön stabilizálni tudta országa helyzetét. Tardieu kötötte meg a hágai egyezményt és . ö volt az, aki a Rajna-vidék kiürítését elren­delte. A német-francia viszony kormányzása ideje alatt elhidegült, de ezt nem annyira a kétségtelenül szélsőségeden nacionalista Tar­dieu, mint inkább Stresemann halála okozta. Külpolitikai szempontból sikert jelentett a londoni lefegyverzési flottakonferencia, ahol a francia delegáció a miniszterelnök szemé­lyes vezetése alatt jelent meg és meg tudta gátolni, hogy az angolszász hatalmak a fran­ciák rovására elosszák az uralmat az óceánokon. A londoni konferencia természetesen el­lenséges viszonyt támasztott Olaszország és Franciaország között s ez az egyetlen sötét pont, amely Tardieu politikáját alaposan elcsúfítja. A flottamegegyezést a két ország között nem sikerült megteremteni s a helyzet annyira elmérgesedett, hogy a közelmúltban Olaszor­szág Genfben már nyíltan Franciaország el­len fordult. Ugyanilyen nehéz volt Tardieu helyzete Oroszország felé, mert az Európába egyre érezhetőbbé váló orosz gabona- és egyéb nyerstermékkivitel elsősorban Fran­ciaországnak ártott. Jellemző Tardieu külpo­litikájára az is, hogy állandóan mereven el­zárkózott a békeszerződések legcsekélyebb revíziója elől és középeurópai szövetségeseit a legnagyobb mértékben támogatni igyeke­zett. TarcTeu eredményei Tardieu politikai útja nem mindenben volt rózsákra ágyazva, de ha meggondoljuk, hogy Európa többi hatalmassága a másfél év óta tartó gazdasági krízis idejében mennyivel komplikáltabb és mennyivel veszedelmesebb ellenfelekkel volt kénytelen megküzdeni, Tar­dieu sikereit e relatív szempontból jelentős sikereknek kell tekintenünk. Elvégre a gazdasági krízis az összes európai állam közül legkevésbé Franciaországot érintet­te s ha ennek elsősorban az ország szerencsés ■ fekvése ée berendezése az oka., kétségtelen, Lcit/lUUIV ül UllUld-rUUv* UJ V<2fc>£U-ül W pri/^líl-Ull/.U fogadott el a kamarával, reorganizálta a francia ipart, közlekedést, kereskedelmet, közigazgatást i és hadsereget, nem kiméit áldozatokat az ország : modernizálása és a fiatal erők bevonása érde­kében, ámbár az ö nliüiáztérelnö'ks'égére esik a . szociális biztosítás nagy-, de. drága- vívmányának bevezetése, az arany mégis napról-nápra jobban gyűlt a bankokban, — s bármily paradox ónnak hangzik, kimondhatjuk; hogy' Tardieut éppen az. arany buktatta meg. M ottlionmaradt töke dekadenciája A világ-krízis Franciaországban egész különös módon mutatkozik. , . ..... . Mig másutt'az áru sok és nem talál piacot és á gyárak kénytelenek beszüntetni üzemeiket, vagy a mezőgazdák csökkenteni a termelést, addig Franciaországban a készpénz sok és nem talál piacot. Másutt gazdasági krízis van, Franciaországban pénzügyi krízis, ami elvég­re természetes, mert az ipari, vagy mezőgaz­dasági államokban kiütött gazdasági krízis a kapitalista államokban pénzpiaci krízist von maga után. A pénzügyileg, legyengült Európában a bankár- államnak senki'som elég „jó“ arra, hogy pénzt kölcsönözzön neki. Senki nem tudja a mai ne- j. héz időkben' visszafizetni 'Franciaországnak azt { a pénzt, amit esetleg kaphatna tőle.­Hymodou a gigantikus arányban fölgyü-l ! lein lett francia töke otthon maradt s a belső piacra vetette magát s a ieglehetöbb és a leglehetetlenebb manőverezést kezdte, hogy kamatozhasson. Hihetetlen spekuláció indult meg, mindenki készségesen adott pénzt a legbizonytalanabb belső vállalko­zóknak is, csakhogy felgyülemlett tökeje ne heverjen parlagon és néipi kamatot hoz­zon. Természetes, hogy ebben a kamalra- éhes világban minden szélhámos és „grün- doló‘‘ diadalmas pályafutást futhatott be. Elég volt, ha egy-két lap vállalkozását jó­nak tartotta s ha néhány cikk jelent meg arról, hogy a tervezett uj részvénytársaság milyen óriási prosperitás előtt áll és meny­nyi osztalékot fog fizethetni s a kistökéstöl a nagytőkésig máris sietett mindenki pén­zét az uj fenő mén bankjába vagy részvény­társaságába vinni. A bizalom felkeltése érdekében az uj „grüu- dólók“ legelső teendője az volt, hogy hivata­los és befolyásos egyéniségek támogatását szerezték meg, akik egy-két jó szót szólnak érdekükben és tekintélyüknél fogva mozgás­ba hozzák tulajdonképpen légvárakra épített akcióikat. A spekulánsok hihetetlen ügyes­séggel foglak hozzá a közélet vezetőinek kor­rumpálásához. Az ilyen dolgokban járatlan nagykövetek, magasrangu hivatalnokok, képvi­selők könnyen beleestek a csapdába és bízó-; nyos legálisnak látszó ellenszolgáltatás fejé-' ben támogatták az uj akarnokok akcióit. Tardieu reórganizálási és realista érájában | különben is hihetetlen konjunktúrája támadt ! az uj alapításoknak. A miniszterelnök váltig 1 hangoztatta, hogy az elkorhadt és buta tradi- > | ciókba süppedt országot modernizálni kell, i amerikanizálni, a régi patriarchális gazdasági ij módszerek helyébe a modern realizmus nővé- í ben uj, lendületesebb ér nagyobbárányu mód- j szereket helyezni, azaz meg kell változtatni | az eddigi munka módszerét és tempóját. í Ha már most a francia kis- é? nagytökések- ,' hoz olyasvalaki jött, aki .41 megváltoztatott munkamódszerek és a meggyorsult tempó“ nevében és Tardieura hivatkozva pénzt kért a pazar sziliekkel ecsetelt uj munkára, a reorganizálás és az újítás mámorában élő emberek természetesen szívesen adtak. Csak ina veszi, észre a francia nép és minise terelnöke, Tardieu, hogy a sok komoly ujitő és komoly regenerátor közé rengeteg szélhá­mos csúszott, aki az általános újítási jelsza­vakkal operálva és befolyásos barátokat sze­rezve komoly alap nélkül kicsikarta a gara­sokat a nép zsebéből. Kitör az Ousiric-botrány A magyar kötvények lepecsétélési botrá­nyától kezdve (1927) Hanau asszony giganti­kus arányú botrányán- át egész az- Oustric-' afférig jóformán nem múlt el hónap egy-egy pénzügyi skandalum nélkül. Kalandorok jöttek az idegenből, hogy föl­használják a Tardieu-féle jelszavakat és a nép tapasztalatlanságát s óriási tökét zsarol­janak. Hanau asszony akcióját ép'*' úgy tussolni kellett, mint a -magyar kötvények lep-ecséte-' ■léi&i botrányát, mert rengeteg jóhiszemű, de megtévesztett magasrangu hivatalnok keve­redett, bele. .Jóformán az. egész, ország, ben­ne volt, valamennyi miniszter,’ politikus. és közéleti férfiú -s a kormányon, lévő. politiku­sok hallatlan erőfeszítésébe, került, amíg a Gazette du Franc botrányának hullámait nagyobb megrázkódtatások nélkül le tudták csillapítani. Az- Oustric-boirány tulajdon­képpen a Hanau-botrány folytatása. Megint pénzt zsaroltak a nép zsebéből, megint a reórganizálási jelszavakat basz-, nálták ki egy egyáltalában nem reális vállalkozás lanszirozására, megint meg- környékeztók az ország vezetőit, hogy te­kintélyükkel elősegítsék a bizalomkeltést, s a nagy koncepció természetesen megint hamar összeomlott. Most nem sikerült az eltüssolás. Tardieu napokig vergődött a botrány karmaiban, végül megadta magát. A regenerálás és 9 realizmus fiatal politikájának vége szakadt, talán nem örökre, mert ha a francia nép és vezetői, akik most megégették körmüket a botrányok füzén, tanulnak a sorozatos bal- szerencséből, ővatosabbakká válnak és a jö­vőben a realizmus és a reorganizáció fiatal politikájában nem ülnek föl a kalandorok­nak és a szerencselovagoknak. Fluctuat séd non mergitur Egyelőre a poüfiíkari kiiibomtaikozás a legsürgő­sebb. Nem tudni, hogy Doumergue köztársasági el­nök kit biz meg a kormány ujjáailaikiitásávál. Egyes verziók szerint Tardieu, aki, i»int mon­dottuk, makulátlan tekintéllyel került ki az affér­ból, harmadszor is megbízatást kap, mások sze­rint az időközben teljesen fölépült Polncaré ala­kítja meg a kitünően bevált nagy koncentráció kormányát. Poincaré ,ma a francia politika great old man-je, akire mindig gondolni kell, ha baj van. Kétségtelenül & az egyetlen egyéniség, aki­ben, mindenki megbízik s aki kivezetné Francia- ország hajóját az örvényből. Amint az ő koncep­ciója győzött az infláció második háborújában, ügy határtalan tekintéllyel most is játszi kőny- nyedséggel szabályozni tudná az ügyeket. Ha szót emel, mindenki elhallgat, s az országban az történik, amit akar. Tekintélydiktátor, akinek mindenki engedelmeskedik. A presztízsnek ei az óriási ereje elég volna a bajok megoldására. De Póinraré beteg és orvosi bizonyítványokat . akar felmutatni arra vonatkozás hogy nem vál­lalhatja a, kormányalakítást. A nemzet összetett kézzel kéri őt, hogy jelenjen meg a I’alais Bour­bonban, de a megmentő egyelőre hajthatatlan. Ez mindenesetre annak a jele, hogy a baj nem nagy még. Poincarén és Tardtieun kívül Lávát közmunhaügyi minisztert emlegetik uj -emberként.. Tény, hogy Lavail Tardieu kormányának .legtökéletesebb mi­nisztere volt e a roiibaixi nagy texti.Ls®t;rájk óta, amikor-a munkások pártját fogva leverte a munka ­adók ^ellenállását,'' -a baloldal'és főleg a -kispolgár­ság benne látja a becsületes, szorgalmas és józan éfezakÍTancia ember ideálját. .• . Puritán lényének •most.. is nagy szerepe volt Tardieu megbuktatá­sában. ... . . ■ A. legutóbbi minisztertanácson súlyos incidense támadt Cbcrön-nal, az nj igazságügyminiszterrel, aki sajnálta pár napos miniszterségét és amel­lett kardoskodott, hogy Tardieu akár erőszakkal, de maradjon kormányon. Laval a bizalmi kér­dés' azonnali fölvetése mellett foglalt áJlást és akaratának .érvényt tudott szerezni, az elkedvet­lenedett miniszterek között. lA’ríí&jteét.-nom'c kóteégbeeTtő . és ■ Ergnóiaörszág a korniáiíj'Váléág élíóhérA jutón áh,., múlt Európa sok olyan ’áHáihá, ahol jól niegalü'pozo'tt korm'ány- többségek uralkodnak. Az ország hajója újból vi­harba kerüllv de bátran idézhető ük rá azt. ami Párig eimar.ébeai áll: fluctuat séd non mergitur, hullámzik, de nem süllyed el. A bukás Paris, december 5. Tardieu kabinettjét a. demokratikus baloldal szenátusi interpel­lációja buktatta meg. A napirendi vita fo­lyamán Hcry szenátor* meg akarta változ­tatni a napirendet, mire a kormány fölve­tette a bizalmi kérdést. A szavazásnál ki­tűnt, hogy Tardieu nyolc szavazattal ki­sebbségben maradt. A miniszterelnök rövid tanácskozás után munkatársaival együtt az Elyseé palotába hajtatott és a köztársasági! elnöknek beadta az összkormány lemondá­sát. A napirend ellen 147 szenátor, mellette 139 szenátor szavazott. A küzdelem kime­netele az utolsó pillanatig bizonytalan volt. Tardieu mindvégig remélte, hogy sikerülni fog a többséget összekovácsolnia és két órás beszédében csalhatatlannak látszó ér­velésével akarta a szenátus hangulatát megváltoztatni. A délutáni lapokban Poin- caré is támogatására sietett, do hagyomá­nyos szerencséje ez alkalom mai Így is el­hagyta a miniszterelnököt. Tardieu egy tőzsdei botrány áldozata lett, amelynek szennyes hullámai a kabinéit minisztereit is elérték. A kormány négy tagja a közel- multban a leleplezések nyomása alatt kénytejen volt lemondani s ezt a megráz­kódtatást a miniszterelnök sem viselhette el. Az Oustric-botrány kivizsgálásával meg­bízott parlamenti bizottság oly súlyos vá­dakat emelt a kormány ellen, hogy a bu­kást semmi meg nem gátolhatta. Tardieu legendás hirii ügyessége eredménytelen maradt és a csodálatos energiájú és nagv> képességű miniszterelnök a parlamenti szavazás áldozata lett. Bizonyára ne.ni örök­re tűnik el a francia politika porondjáról. Kilátások Paris, december 5- A sajtó legnagyobb ; része tisztában van azzal, hogy a, kormány-1 krízisen csupán a nagy koncentrációs több­ség megalakítása segíthet. Mindazonáltal a lapok nem igen állítanak föl jelölteket. Az általános vélemény szerint egyedül Poin- earé kerülhet számitásba, de az ősz állam­férfin a bukás hírének hallatára nyomaté­kosan kijelentette, hogy* nem vállalja a mi­niszterelnökséget. Tardieu bukását a sajtó tartózkodóan ítéli meg. A szenvedély egyetlen szava sem hal­1 latszik és a tőzsdei botrányra sem nagyon utalnak. A Matin szerint a szenátus tegnapi ítéletében a jobboldali kormány ellen nyilat­kozott és a koncentrációt kívánta. Az Oeuvre szerint Tardieu fölhasználta az Oustric-bot­rány egérlyukát, hogy ezen meneküljön el az elöl* a nagy vereség elől, amely a kül- és belpolitika általános nagy szenátusi vitáján érte volna.. Az Ere Nouvelle szerint Tardieu legnagyobb bűne, hogy nem alakitota meg a köztársasági koncentrációt. A Republique szerint a szenátus vótuma nem volt megle­' petés és nem a szenvedély váratlan kitörése. Mindössze néhány nacionalista lap fejezi ki sajnálkozását Tardieu bukása fölött. Doumergue megkezdte a tárgyalásokat A köztársasági elnök ma délelőtt féltiz óra­kor megkezdte az uj kormány megalakítására irányuló tárgyalásokat. A szenátus és a ka­mara elnökeinek meghallgatása után Dou- mergue a jelentősebb politikai személyiségek kel és a pártvezérekkel konferált. A régi po­litikai tradícióknak megfelelően, az elnök mindenekelőtt a kormányt megbuktató több­ség vezetőjét dezignálja miniszterelnöknek, azaz a jelen esetben egy radikális szenátort Pártjaink közös klubjának ülése Prága, december ő. Az országos keresz­tény szocialista párt, a magyar nemzeti párt és a szepesi német párt képviselői­nek és szenátorainak közös klubja ma dél­előtt.JSzüllö Géza dr. képviselő, a közös klub elnökének vezetésével klubülést tar­tott. Az ülésen folyó ügyeket tárgyaltak. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom