Prágai Magyar Hirlap, 1930. december (9. évfolyam, 275-296 / 2496-2517. szám)

1930-12-28 / 294. (2515.) szám

HW SZAKUNK A KÉPES HETTEl 28 8UHU. Ara a korona Előfizetési ir> évente 300, félévre 150, negyed* évre 76. havonta 26 Kfc. külföldre évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. A képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több Esfye* szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2, -Ki A sziovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok főszerkesztő: politikai napilap)Cl felelős szerkesztő: DZURANYt LÁSZLÓ fORGACh GÉZA Szerkesztőség: Prága n. Panski ulice 12, IL. emelet - Telefon 50311. - Kiadóhivatal; Prága tt. Paniki ulice 12. Ul. emelet Telefon; 34184. SŰRQÖnVCIM HÍRLAP. PR aha A ZÁGRÁBI HALOTT Irta: DZURÁNYI LÁSZLÓ Megrendüléssel és fájdalommal hajolunk j fölébe- Ne-dbal Oszkár véres tetemének, drá- , ga művész-szivének, amelyben a me&e hiim- ( poros tiszta derűiével annyi leheletfinom j zenei játék született s amelynek egy grand- , guignol-i dráma végakkordjában a zágrábi , uioca kövezetén kellett utolsót vonaglania. ] Megdöbbenéssel gyászoljuk a tiszta lelkű s a , köznapi indulatok áramlásain messze fölül- ^ emelkedni tudó rajongó embert és a müveit £ Európa minden szinpadán becsületet és ba- < bért szerzett alkotóművészt. ] Azt mondja róla pozsonyi tudósitásunk, i hogy sikerekben szinte tobzódó életének em- } lékeit, a tömeg koszorúit és királyok aján- ; dékait külön szobában kellett elhelyezni po- í *»onyi lakásában. Micsoda szörnyű megren- ] dőlésnek kellett elkövetkeznie és a ezen ve- \ dós mekkora skáláját végigizlelnie, hogy c azon a végzetes ádventi délelöttön Nedbal j Oszkár neon érzett már semmi vigasztaló és < megtartó erőt a hírben és dicsőségben s ke- t iBében már csak az élet' töviskoszo raját tar- c fotta, amikor alávetette magát a földi meg- •emmisüiésfoe. ’ Be halálánál talán a boaruja még retteme- j fteaebb. Azt Írja benne, hogy nem akar ott­honi földben pihenni, nem akar hazatérni! holtában sem oda, ahol életét annyi csaló-1 dás és hántás keseritette meg. j í A költő akarata szent s mi sem háboríta­nék meg távoli siri nyugalmát, ha nem kényszerítene erre as igazság és nagy érde­kek szolgálata. Meg kell felelni arra a kérdésre, hogy miért kellett Nedbal Oszkárnak meghalnia. , A védekező rossz lelkiismeretnek könnyű , dolga van: művész volt, kevés volt az érzéke ' a realitásokhoz és a számokhoz. Igaz, de ez csak a féligazság. A művész sokszor álmodik szépeket s álmait a valóság ruhájába akarja öltöztetni és ez az akarata olyan erős, hogy könnyedén átlép a materiális akadályokon és sokszor fölidézi az anyagi válságot is. De vájjon hány művészi alkotással lett volna szegényebb a világ és hány nagy művészeti élménnyel az emberi kulturközösség, ha az alkotás hevébe belehullott volna a garasos latolgatás józan csöppje? És elvégre Nedbal Oszkár egy nemzet, egy ország színházát igaz- f gáttá s ez olyan misszió, ami nemcsak az * emberé, hanem az államé is és ahol félmillió 1 koronás deficit igazán csak garas. Tudunk a magunkénál szegényebb országot, amely nem sajnál sokkalta jelentősebb áldozatot sem, amikor komoly nemzeti épitőmunkáról van szó. És tudjuk azt is, hogy az égbeköltözött szlovák nagyok ott túl a földtől elválasztó azúron megadják majd 'Nedbal Oszkárnak a " fölmentvényt azért, meri félmilliós túllépés ' bűnébe esett, hogy több kultúrát adhasson < /Szlovenszkónak. Ha azokra a milliárdokig so- 1 kasodó milliókra nézünk, amelyeket itt a na- 1 cionalista mezbe öltözött spekuláció a köz 1 minden haszna nélkül zsebrevágott, akkor I meg éppen azt kell mondanunk, hogy Ned- *<■ bal Oszkár helyesen, jól cselekedett és sze- s gényesen gazdálkodott. t De nem a deficit a Nedbal Oszkár tragé- 1 diájának nyitja: ez csupán eszköz volt bizo- 1 nyos kezekben, és egyetlen motívum abban 1 a tipikusan sziovenszkói hajszában, amelynek középpontjába Nedbal Oszkár került és amely 1 most európai visszhangot verő tragédiává s csúcsosodott. A zágrábi ravatalnál tetemre kell hívni a í sovinizmust, amely különösen. Szlovénszkó < fővárosában üli orgiáit. Sehol a világon nem vizsgálták még olyan szorgosan hazafiak pe- digréit és priuszait, mint a pozsonyi naciona­lizmus őrállói, akik a közéletben maguk kö­zött is patentirozták a predprievratovy szlo­vák és magyarónsóg gyilkos választóvizét. Ezeknek Nedbal Oszkár hiába volt világhíres művész, hiába vallotta önmaga iránti hűség­gel a művészet nemzetköziségét és emelke­dett szelleme hiába száműzte a kuRurközele- dések utjából a politikai vesztegzárt: nem ta­lált megértésre. Ahelyett, hogy örömmel és megbecsüléssel adták volna meg működésé­hez a szankciót, örömmel és megbecsüléssel azért, hogy végre a kultúra frontján ott áll fontos helyen egy ember, akit tisztán hagy­nak a szennyes hullámok és aki tettekkel vallja azt az igazságot, hogy az igazi civilizá­ció ott kezdődik, ahol a kultúrának és a napi politikának útja halad és sohasem keresztezi egymást, — őt a nagy cseh mester, Dvorak tanítványát, a prágai cseh filharmónia volt dirigensét elintézték azzal, hogy: „rakusák". A kor későbbi történetirójára váró fel­adat, hogy össze gyűjtse mind azt a bogán­csot, ami Nedbal Oszkárra tiszta életiitján raj fakadt.. És egymás mellé állítsa a tövise­ket, amelyekkel ezt a robusztus férfierőt vé­gűi is megtörték. De Prága számára már ma is adódik a nagy tanulság: elpusztult egy értékes ember­élet, mert elpusztította a gáncs és az intrika. Elpusztította az a .mérgező légkör, amely egész Szloventszkó közéletét megfekszi és amely behatol a legtisztább művészi törek­vésekbe és le tér ifi az olyan vár integer-t is, amilyen Nedbal Oszkár volt. Vakság lenne meg nem látni, hogy az a szellem, amely ma lett úrrá Szlo-venszkón, beteg. Hogy a hibák és a bajok súlyosan or­ganikusak. És itt segíteni kell, amíg nem ké­ső. A.mig lehetetlenné nem válik a közért való minden munka és amíg az értékes munkára képesek sorra el nem menekülnek. Riadd tel* Novak ■ színigazgató Lipiószent- miklóson kötelet kötött a nyakába, a halálba menekült a részvétlenség és az intrika elől, Nedbal Oszkár hasonlóan belepusztult ebbe a két sziovenszkói nyavalyába. És amig nerti tisztítják meg becsületes, erélyes kézzel ezek­től a már csontig hatolt fertőzésektől Szlo­vént zkót, addig sem kulturális téren, sem a közélet egyéb területén nem következhetik el egészséges épitőmunka, mert nem lehet ott az emberiség vagy akár egy nemzet elő­rehaladásáért dolgozni, ahol a kultúra szent ügye cérnaszálon táncoltatott marionettje az acsarkodó és többnyire profitokon acsarkodó politikai életnek. Sokban ez gátolja és néheziti meg a nn életünket is, ez állítja az élet és halál foly­tonos próbája elé Színészetünket, amelynek mostoha sorsát mindenki elképzelheti, hogy milyen lehet, amikor az uralkodó nemzet szí­nészetének egymásután sorakoznak fel ilyen fekete lapjai. Erről ma ne essék szó, utolsó szavunk né­ma legyen: egy néma főhajtás Nedbal Oszkár emlékeznek, aki becsületes szándékkal ke­reste a szlovák—magyar közeledés útját, aki Hviezdoslav fordításában szinrehozta és hu­szonhétszer előadta Az ember tragédiáját olyan művészi felfogásban, amely még a bu­dapesti Nemzeti Szinház figyelmét is rátér ette és aki legutóbb a Bánk bán bemutatójára ké­szült. És szerzett vele a többi mellé egy újabb bogáncsot, egy újabb tövist. Ezt mi hálás szívvel nemes barátunk iránt és megbecsüléssel a nagy kulturember iránt, aki a 'maga nemes művészeti krédójával egy üvöltő kórus közepette sem tudott megváltoz­ni, — levesszük róla és felcseréljük zágrábi sírján a magyarság fehér rózsákból font ke szórajával. Németország fontos gazdasági egyezményre készül a dunai agrárállamokkal? Pária, december 27. A Journal Industríel- le feltűnést keltő cikkben számol be arról, hogy Németország, Jugoszlávia, Bulgária, Romá­nia és Magyarország között jelenleg tár­gyalások volnának folyamatban a vám­unió megalakítására. Németország a négy agrár államnak különleges vámkedvez­ményeket ajánlott fel mezőgazdasági ter­ményeik számára és ezzel szemben ellen­szolgáltatásképpen azt kívánja, hogy a né­met ipar terményeinek megfelelő kedvez­mények biztosíttassanak. Berlin, december 27. A Journal Indu­strie lile közlése Németországnak a délkelet- európai agrár államokhoz intézett ajánlatá­ról a közölt formában kissé messze megy. Az egyenlő értékű árucserének kérdését az utóbbi időben a délkeleteurópai álla­mok többször felszínre hozták, Németor­szágban bizonyos körök részéről nagy szimpátia mutatkozik ezekkel a tervekkel szemben. Mindazonáltal a probléma eddigi elvi meg­vitatása nem hagyta bizonytalanságban az érdekelt köröket afelől, hogy ennek az esz­mének gyakorlati megvalósítása súlyos ne­hézségekbe is ütközik. Be kell várni, hogy mennyiben erősítik meg hivatalos körök a párisi gazdasági lap hírét az egyenlő értékű árucsere alapján felvett tárgyaláspk komoly­ságára vonatkozólag. Hogy az ilyen irányú törekvéseket vámunió formájában nem te­het megvalósítani, azzal mindenki tisztában van és a párisi lap hiradása ebben az irány­ban dementire sem szorul. Zágráb, december 27. A Novosti hosszabb beszélgetést közöl, amelyet ha lap munkatár­sa Zsizskovics miniszterelnökkel folytatott. A miniszterelnök kijelentette, hogy termé­szetszerűleg Jugoszlávia sem mentesülhetett az általános gazdasági krízis kihatásai alól ée osztania kell a többi ország sorsát. A ju­goszláv kormány mindent megtett a krízis következményeinek orvoslására. Más álla­moknak még többet kell szenvedniök a gaz­dasági depresszió alatt. Jugoszlávia gazdasá­gi struktúrája következtéiben a jugoszláv nép sokkal könnyebben viselheti el a válság következményeit, mint más népek. „Csák nyugalomra és békére van szüksé­günk — mondotta a miniszterelnök — és mi elegendő erősek vagyunk ahhoz, hogy barátaink támogatásával a békét és Jugo­szlávia javát minden erőnkből előmozdít­suk.^ Athén, december 27. Venizelos minisz­terelnök feleségével, a külügyminisztérium politikai osztálya főnökének kíséretében, ma délután útnak indul és először Belgrádot ke­resi fel, ahol három órán át fog tartózkodni és Marinkovics külügyminiszternél tesz lá­togatást, esetleg a királynál is audiencián jelenik meg. Kedden Varsóba ér Venizelos, ahonnan Bécsbe veszi útját, maid január 7-én ér Rómába. Az eddigi híradásokkal szemben tényként állapítható meg, hogy kozépeurópoi útjában Prágát elkerüli. — Az ellenzéki sajtó Venizelos utazását nem veszi jó néven és azt Írja, hogy a miniszter- elnök olyan időben indul útra, amikor a gaz­dasági válság? tetőpontjára hágott és a mi­niszterelnök jelenlétére feltétlen szükség volna. A kormánysajtó ezzel szemben azt válaszolja, hogy a miniszterelnök varsói és bécsi utjának, ha politikai jelentősége és különleges céljai nincsenek is, mégis éppen gazdasági szempontból kell nagy fontosságot tulajdonítani. Athén, december 27. Görögországban igen nagy feltűnést keltett az a -nyilatkozat, amelyet a berlini török követ tett és amely­ben a követ állítólag azt mondotta hogy a gö­rög-török szerződés célja a Msánfánt fel* robbantása. A kormányhoz közelálló Hestia eirnü lap megállapítja, hogy Venizeiosnak természete­sen eszébe sem áll ilyen szellemű külpoliti­kát folytatni Európa gazdasági kérdése a népszövetségben Géni, december 27. A belga kormány a népszövetség főtitkárságán indítványt tett, hogy a január 16-án Gertiben egy begyülő európai gazdasági konferencia programjába vegyenek fel olyan kérdéseket, amelyek kü­lönleges kontinentális érdekességnek. Ezek­hez tartozik elsősorban az elektromossággal való gazdálkodás kérdése. A fejlődés mindin­kább abban az irányban halad előre, hogy az elektromos erőátvitel mind nagyobb távol­ságokra lehetséges s ennek előfeltétele az elektromos energiaforrások racionális kihasz­nálása. A fő ipari államok már évek óta ma­gas feszültségű vonalakkal vannak egybe­kapcsolva s ezen államok között az elektro- gazdálkodási kapcsolatok mindinkább kifej­lődnek. Az ilyenirányú fejlődést azonban né­hány országban a törvényhozás jelentékeny mértékben megnehezítette. Most azonban mér meg kell fontolni az elektromos erőcserének az egész kontinensre való kiterjesztését s ezért egységes statútumot kell felállitani, hogy a fejlődés útjában álló törvényes aka­dályokat el lehessen hárítani. A belga kor­mány szerint a népszövetség ezírányu mun­kálatai azért maradtak eredménytelenek, mert a problémának lehető legegyetemesebb megoldására törekedtek. Itt azonban első­sorban kontinentális érdekekből van sző, amelyeknek megoldása az európai egység felé vezető törekvések keretében szükséges és lehetséges. Ne fogadja ©1 a lapot a mélynyomása 8 oldalas képes melléklet nélkül

Next

/
Oldalképek
Tartalom